Kína számára „megkerülhetetlen irányvonal az anyaország teljes újraegyesítése” – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök kedden Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság alapítója és első vezetője születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson.
Az anyaországot újra kell egyesíteni, és elkerülhetetlenül újra is fogjuk egyesíteni – fogalmazott Hszi a rendezvényen elmondott beszédében a Kínai Kommunista Párt magas rangú tisztségviselői előtt. Kínának mélyíteni kell az integrációt Tajvannal, elő kell mozdítania a kapcsolatok békés fejlődését a Tajvani-szorosban, és „határozottan meg kell akadályoznia, hogy Tajvant „bárki bármilyen módon elszakítsa Kínától” – idézte az elnök szavait a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
Január közepén elnök- és parlamenti választásokat tartanak Tajvanon. Peking álláspontja szerint a tajvani választás kínai belügy, és a szigeten szavazók számára a kérdés az, hogy a háborút vagy a békét választják. A tajvani függetlenedés irányába tett kísérlet háborút jelent Kína szerint. A pekingi kormány szerint Laj Csing-tö, a tajvani elnöki poszt megszerzésére legesélyesebb jelölt veszélyes szeparatista, akinek felhívását a tárgyalásokra több alkalommal is visszautasították.
Bár Hszi Csin-ping beszédében nem utalt olyasmire, hogy a szigetet katonai erővel szereznék vissza, az utóbbi másfél évben Kína két nagyszabású hadgyakorlatot is tartott Tajvan közelében, és hadihajói és harci repülőgépei rendszeresen megjelennek a Tajvani-szorosban.
Állítása szerint mindenáron meg kell védeni Kína területi szuverenitását, tengeri jogait és érdekeit, valamint törekedni a térség stabilitásának védelmére.
A kínai állami média szerdai jelentése szerint Hszi Csin-ping elnök arra szólította fel az ország fegyveres erőit, hogy erősítsék meg a tényleges harcra irányuló katonai kiképzést, hozzátéve, hogy Pekingnek „innovatívnak kell lennie a harci koncepciók és módszerek terén”.
A bejelentés azután hangzott el, hogy Kína bekerítési gyakorlatokat hajtott végre Tajvannál, amelynek fő célja az elrettentés volt, s hivatalosan hétfőn véget ért, ám nyolc kínai hadihajó ezt követően is a szigetország körüli vizeken maradt– számolt be a France24.
Az erődemonstráció egyfajta válaszként érkezett arra, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök március végén az Egyesült Államokba látogatott, ahol többek között Kevin McCarthy képviselőházi elnökkel is találkozott, amelynek kapcsán Peking megtorlással fenyegetőzött.
Pekinget az is feldühítette, hogy Manila bejelentette, hozzájárulnak az amerikai katonai jelenlét megnöveléséhez a szigetország területén, s így az amerikai csapatok további négy katonai támaszponton fognak állomásozni, de hamarosan egy történelmi méretű hadgyakorlatra is sort kerítenek.
Ezért Hszi kedden a Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetéhez szólva azt mondta, a fegyveres erőknek mindenáron meg kell védenie Kína területi szuverenitását, tengeri jogait és érdekeit, valamint törekednie a térség stabilitásának védelmére.
[type] => post
[excerpt] => A kínai állami média szerdai jelentése szerint Hszi Csin-ping elnök arra szólította fel az ország fegyveres erőit, hogy erősítsék meg a tényleges harcra irányuló katonai kiképzést, hozzátéve, hogy Pekingnek „innovatívnak kell lennie a harci koncep...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1681389900
[modified] => 1681349006
)
[title] => Hszi Csin-ping felszólította a kínai hadsereget, hogy erősítse meg a valódi harci műveletekre való felkészülést
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=76036&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 76036
[uk] => 75984
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 75987
[image] => Array
(
[id] => 75987
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd.jpeg
[original_lng] => 68852
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd-300x158.jpeg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd-768x403.jpeg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd-1024x538.jpeg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/fa0f84270ba059f73dc1ff3f980893bd.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1681338206:4
[_thumbnail_id] => 75987
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1644
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 41115
[1] => 35606
[2] => 6227
)
[tags_name] => Array
(
[0] => harckészültség
[1] => kínai elnök
[2] => Tajvan
)
)
[2] => Array
(
[id] => 48305
[content] =>
Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn videokapcsolaton keresztül egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral egyebek mellett az ukrajnai háborúról, és kijelentette, hogy meg kell akadályozni, hogy a konfliktus helyrehozhatatlanná fajuljon – tudatta a pekingi külügyminisztérium.
A minisztérium által kiadott közlemény szerint a megbeszélés során Hszi emlékeztetett: Kína mindig is a béke oldalán állt, és a „maga módján” dolgozik a feszültség enyhítésén. Elmondta: az ukrajnai válság ismét válaszút elé állította az európai biztonságot. Az európai félnek történelmi felelősséget és politikai bölcsességet kell mutatnia – fogalmazott. A kínai elnök úgy vélekedett: az érintett feleknek támogatniuk kell Ukrajnát és Oroszországot a béke tárgyalásos megvalósításában. Kína minden nemzetközi igyekezetet támogat a béke előmozdítására – tette hozzá. Hszi szerint a kínai-német kapcsolatok az elmúlt öt évtized során magas szintű fejlődésen mentek át, mely során a két fél együtt fejlődött és a gyakorlati együttműködés elmélyítésével hozzájárult egymás sikeréhez. Hangsúlyozta: Kína változatlanul elkötelezett a Németországgal ápolt kapcsolatai fejlesztése, és az együttműködés erősítése mellett, valamint hisz abban, hogy a két ország együtt nagyobb változásokat hozhat. A közlemény szerint Scholz szintén pozitívan méltatta az ötvenedik évbe lépő német-kínai kapcsolatok fejlődését, és az együttműködés további előmozdítása mellett foglalt állást. A kétoldalú párbeszéd folytatásáról szólva a kínai elnök a klímaváltozás, a makrogazdasági politika, a pénzügyi stabilitás, az energia- és az élelmiszerbiztonság, valamint az ipari- és ellátó lánc stabilitásának kérdéseit sorolta fel. Javaslatot tett továbbá az együttműködés elmélyítésére a környezetvédelem, a kereskedelem és szolgáltatások, valamint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció területein. Kína és az Európai Unió kapcsolataival kapcsolatban Hszi leszögezte: a két fél átfogó stratégiai partnerkapcsolatban áll, és sokkal több közös érdekük van, mint ellentéteik. Ez a kétoldalú kapcsolat – tette hozzá, – egyetlen harmadik fél ellen sem irányul, ugyanakkor nincs is alárendelve harmadik félnek. Kína támogatja az EU stratégiai autonómiáját – hangsúlyozta. Úgy vélekedett: a Kína és az EU közötti kapcsolatok stabilitását kellene felhasználni a nemzetközi színtéren zajló, összetett változások ellensúlyozására.
Hszi Csin-Ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára és egyben Kína elnöke ismét kifejezte nemtetszését az Oroszország ellen kivetett szankciókkal kapcsolatban.
Hszi kijelentette, szerinte nem fog működni a Nyugat taktikája, hogy teljesen elvágják Oroszországot a globális ellátási lánctól – idézte a The Guardian.
Kína már nem először kritizálja a nyugati szankciókat, amelyeket Oroszországra vetettek ki az Ukrajna elleni invázió és később a súlyos háborús bűntettek miatt.
Peking azonban óvatosan próbált lavírozni a zavaros geopolitikai helyzetben, ugyanis nyilvánosan nem ítélte el Moszkvát, de folyamatosan rágják a Kreml fülét, hogy kezdjenek béketárgyalásokba.
Az éves Ázsiáért Boao Fórum eseményén tartott, videón közvetített beszédében pedig Hszi amellett érvelt, hogy jelenleg a legfontosabb feladat a globális ellátási láncok stabilizálása.
Hszi azt is kihangsúlyozta mindemellett, hogy a kínai gazdaság „ütésálló”, nagy ellenállásra képes, ez a hosszú távra visszavezethető trend nem változott.
Kína esetében viszont nem is a háború, hanem a Sanghajra kivetett brutális lezárás jelent nagyon fenyegetést gazdasági szempontból, a 20 milliónál is nagyobb lakosságú város ugyanis létfontosságú központja a kínai gazdaságnak.
Sanghaj totális lezárása pedig a globális gazdaságra is súlyosan negatív hatással lesz, amely további nyomást fog helyezni az egyébként is megfeszített ellátási láncokra.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Hszi Csin-ping Tibet kínai megszállásának 70. évfordulójára időzítette az útját.
Hszi Csin-ping személyében 31 év óta először látogatott kínai elnök az ország délnyugati részén fekvő Tibeti Autonóm Területre. A Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteken számolt be először az elnök látogatásáról, jóllehet az már két nappal korábban kezdetét vette, amikor Hszi Csin-ping az indiai határon fekvő Nyingchibe érkezett.
Hszi maga ugyan már járt hivatalos úton Tibetben 2011 júliusában, ám akkor még alelnöki tisztségében. Kínai elnök legutoljára 1990-ben látogatott a délnyugati területre, Csiang Cö-min személyében.
Hszi látogatását úgy időzítették, hogy az egybeesik Tibet kínai megszállásának – Peking olvasatában Tibet „békés felszabadításának” – hetvenedik évfordulójával. A területen 2008-ban zendülés tört ki a kínai vezetéssel szemben. Az ezt követő években szórványos esetekben előfordult, hogy tibeti buddhista szerzetesek felgyújtották magukat tiltakozásképpen.
A CCTV állami televízió híradása szerint a kínai elnök látogatása során hangsúlyozta a különböző népcsoportok közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát. Arra is kitért mindazonáltal, hogy a kínai népnek meg kell védenie az ország területét. Bő egy évvel korábban, 2020. június 15-én a terület határán, a Kína és India által vitatott határvidéken halálos összecsapás bontakozott ki az ott állomásozó kínai és indiai katonák között. A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, 90 ezer négyzetkilométeres területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.
Hszi egy júniusban átadott szupergyors vasútvonalon utazott Lhaszába, Tibet székhelyére, ahol látogatást tett a Potala palotában. Ez egykor az 1959 óta Indiában, száműzetésben élő 14. dalai lámának, Tibet spirituális vezetőjének adott otthont.
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
Verteidigungsministerin Lambrecht in der #Ukraine. Die Ministerin besichtigte Defensivstellungen in der Region #Odessa und machte sich ein Bild von der aktuellen Lage. pic.twitter.com/j2piILVdmG
— Verteidigungsministerium (@BMVg_Bundeswehr) October 2, 2022
Hosted my ??colleague Christine Lambrecht in the southern ??.Frau Minister brought good news & more tools to strengthen #UAarmy. We had a discussion about current geopolitical and security situation.Minister was glad to talk with our soldiers and see Gepard system on combat duty. pic.twitter.com/IKSMnSyqkR
The White House is making plans for Ukrainian President Volodymyr Zelensky to meet with President Biden in Washington on Wednesday https://t.co/4qBESgNG1s
I had a long and meaningful phone call with ?? President Xi Jinping. I believe that this call, as well as the appointment of Ukraine's ambassador to China, will give a powerful impetus to the development of our bilateral relations.
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Провів виїзну Ставку. Ситуація на фронті, перебіг наших наступальних та оборонних дій, дані розвідки. Як і завжди, пильна увага до забезпечення військ боєприпасами. Результативність використання наявних систем ППО та підсилення повітряного… pic.twitter.com/xA4HHUJvdi
