Orosz, iráni és kínai hadihajók tüzérségi gyakorlatot hajtottak végre, valamint pilóta nélküli eszközök elleni védekezést is teszteltek az Ománi-öbölben. Az együttműködés a három ország közös haditengerészeti gyakorlata keretében zajlott – közölték szerdán orosz hírszolgálatok az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása alapján, melyről az Origo számolt be.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
A minisztérium közleménye szerint: „Az elmúlt két napban a hajók legénységei nappali és éjszakai éleslövészetet tartottak nagy kaliberű gépágyúkkal és kézifegyverekkel egy feltételezett ellenség pilóta nélküli légi és vízi járműveit szimuláló célpontok leküzdésére” – idézte az Interfax hírügynökség a minisztérium közleményét.
A résztvevők gyakorolták egy terrorista csoportok által elfoglalt hajó közös felkutatását és különleges egységekkel való visszafoglalását, kiszabadítását is – írja a Reuters. A feladatok elvégzése után a hajók visszatértek az iráni Csabáhar kikötőbe a gyakorlat záróünnepségére – jelentette a TASZSZ.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Ha minden ország csak önmagát helyezné előtérbe, akkor a „dzsungel törvénye” térne vissza a világrendbe – jelentette ki Wang Yi kínai külügyminiszter a CNN tudósítójának Donald Trump amerikai elnök „Amerika mindenekfelett” politikájával kapcsolatos kérdésére válaszolva.
„Több mint 190 ország van a világon”, mondta a kínai diplomata pekingi sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy ha minden állam csak az erőre és az önzésre hagyatkozik, akkor elsőként a gyengébb országok fognak szenvedni. Ez véleménye szerint veszélyezteti a nemzetközi rendet.
„Ha mindenki azt hangsúlyozná, hogy „az én hazám mindenekfelett”, és megszállottja lenne az erő pozíciójának, akkor a világban ismét a dzsungel törvénye uralkodna, a kisebb és gyengébb országok buknának el először, és a nemzetközi normákat és rendet jelentős csapást érné”, tette hozzá.
A nyilatkozat egy olyan politikai helyzet hátterében született, amikor az Egyesült Államok Trump vezetésével aktívan változtatja külpolitikáját. Peking éppen ellenkezőleg, stabil partnerként és a nemzetközi normák védelmezőjeként igyekszik bemutatni magát.
„Egy nagy országnak be kell tartania a nemzetközi kötelezettségeit, és nem helyezheti önző érdekeit az elvek fölé”, mondta Wang Yi, hozzátéve, hogy Kína határozottan ellenzi a hatalmi politikát és a hegemóniát.
Wang Yi is élesen kommentálta Trump intézkedéseit a kínai importra kivetett vámok megduplázását illetően a múlt hét elején, hangsúlyozva, hogy egyetlen ország sem tudja egyidőben elnyomni és jó kapcsolatokat fenntartani Kínával. Elmondása szerint az ilyen megközelítés nem járul hozzá az országok közötti bizalom erősítéséhez, és csak rontja a kétoldalú kapcsolatokat.
„Egy országnak sem szabad arról fantáziálnia, hogy egyrészt elnyomhatja Kínát, másrészt fejleszti a jó kapcsolatokat Kínával.”
A kínai, az iráni és az orosz haditengerészet közös hadgyakorlatot tart márciusban – jelentette be vasárnap a kínai nemzetvédelmi minisztérium.
A Security Belt-2025 kódnevű gyakorlat az iráni Chabahar kikötő közelében lévő területeken lesz – közölte a minisztérium.
A gyakorlatban részt vevő kínai flotta egy rombolót és egy ellátóhajót is magában foglal. A hadgyakorlaton a tervek szerint tengeri célpontok megsemmisítését, kárelhárítást, valamint kutatási és mentési akciók közös végrehajtását gyakorolják majd.
A közös gyakorlat célja a kölcsönös bizalom erősítése és a pragmatikus együttműködés elősegítése a részt vevő országok haditengerészeti erői között – tette hozzá a pekingi minisztérium közleménye.
Lu Sa-je, Kína európai ügyekért felelős különmegbízottja megdöbbentőnek nevezte, ahogyan Donald Trump elnök az amerikai szövetségesekkel bánik Európában, és szerinte az Ukrajnára vonatkozó békemegállapodást nem csak az Egyesült Államok és Oroszország között kellene meghatározni.
„Ha megnézzük, hogy a Trump-kormányzat hogyan folytat szemtelen és elnyomó politikát Európával szemben, és hogyan bánik így a szövetségeseivel, őszintén szólva, európai szemszögből nézve ez eléggé megdöbbentő” – jelentette ki Lu a 14. Kínai Országos Népi Gyűlés legfelsőbb tanácsadó testületének ülésszakán.
„Úgy vélem, az európai barátoknak el kellene gondolkodniuk ezen, és össze kellene hasonlítaniuk a Trump-kormányzat politikáját a kínai kormányéval. Ennek során látni fogják, hogy a Kína diplomáciai megközelítése a békére, a barátságra, a jóakaratra és a mindenki számára előnyös együttműködésre helyezi a hangsúlyt” – hangsúlyozta.
A magas rangú diplomatákkal folytatott panelbeszélgetésen Lu elismerte az Egyesült Államok és Oroszország közötti, a válság megoldását célzó megbeszélések fontosságát, de hangsúlyozta, hogy minden békefolyamathoz az összes érintett fél, köztük az európai nemzetek elismerésére és részvételére van szükség. „A különböző megoldási javaslatokat egyenlő vitáknak kell alávetni, ahelyett, hogy néhány kiválasztott fél diktálná őket. Nem szabadna, hogy csak az USA és Oroszország döntsön egyedül, különösen mivel Európa jelentős aggodalmaknak adott hangot, mert úgy érzi, hogy az ilyen diplomáciai manőverek háttérbe szorítják az ő álláspontjukat” – közölte a politikus.
„Az emberek még mindig azt kérdezik, hogy Kína Oroszország felé hajlik-e? Ha igen, akkor az Egyesült Államokat is hibáztatniuk kellene: Washington nemcsak hajlik Oroszország felé, hanem támogatja is azt” – jegyezte meg. A különmegbízott elutasította azt a felvetést is, hogy a jelenlegi transzatlanti kapcsolatok lehetőséget biztosítanak Kínának arra, hogy erősítse kapcsolatait Európával. Elmondása szerint „Kína nem törekszik arra, hogy kihasználja a helyzetet vagy viszályt keltsen más országok között” – fogalmazott.
Hozzátette: Kína kapcsolatai nem arra épülnek, hogy Washington szövetségeseit elvonja az Egyesült Államoktól, hanem arra, hogy valódi, közös érdekeken alapuló partnerségeket ápoljon.
„Függetlenül az Egyesült Államok Európával kapcsolatos politikájától, Kína továbbra is a béke, a barátság és a mindenki számára előnyös együttműködés álláspontját fogja követni az európai nemzetekkel, és szilárdan kitart a megközelítés mellett” – hangsúlyozta.
Lu szerint a Trump-kormányzat által alkalmazott jelenlegi taktikának azonban némi önvizsgálatot kellene kiváltania Washington európai szövetségeseinek körében a saját, Kínával kapcsolatos politikájukkal kapcsolatban – javasolta a beszélgetés során. „Remélem, európai barátaink megragadják az alkalmat, hogy elgondolkodjanak néhány, Kínával kapcsolatos múltbéli politikájukon, és legalább pozitívabb álláspontot képviseljenek a Kínával szembeni megközelítésükben” – tette hozzá.
Lu felszólalásában kitért az ukrajnai válságra is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta Kína régóta fennálló álláspontját, miszerint a háborút tárgyalásokkal kell elrendezni, de elmondása szerint túl korai lenne még úgynevezett békefenntartó műveletekről beszélni. „Az ilyen műveleteket, amennyiben lesznek, nem az egyes országoknak, hanem az ENSZ-nek kell meghatároznia. Tiszteletben kell tartanunk az ENSZ szerepét. Kína kiáll a szervezet köré épülő nemzetközi rendszer szilárd fenntartása mellett, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy háttérbe szorítsuk” – szögezte le.
[type] => post
[excerpt] => Lu Sa-je, Kína európai ügyekért felelős különmegbízottja megdöbbentőnek nevezte, ahogyan Donald Trump elnök az amerikai szövetségesekkel bánik Európában, és szerinte az Ukrajnára vonatkozó békemegállapodást nem csak az Egyesült Államok és Oroszors...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741469040
[modified] => 1741390166
)
[title] => Kínai különmegbízott: megdöbbentő, ahogyan az amerikai elnök bánik az európai szövetségeseivel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143933&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143933
[uk] => 144027
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 143934
[image] => Array
(
[id] => 143934
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1.png
[original_lng] => 684430
[original_w] => 969
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1.png
[width] => 969
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1.png
[width] => 969
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1.png
[width] => 969
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1.png
[width] => 969
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741519162:2
[_thumbnail_id] => 143934
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 789
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fd4a031f3ff980c847d02062c2e6a4df] =>
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Reagált a pekingi vezetés az Egyesült Államok által a kínai termékekre kivetett 25 százalékos vámokra. Kína 10 és 15 százalékos viszontvámokat vetett ki az amerikai mezőgazdasági termékekre, valamint közölték: készek megvívni „bármely típusú háborút” az Egyesült Államokkal.
Kína arra figyelmezteti az Egyesült Államokat, hogy készen áll megvívni bármilyen típusú háborút, Peking így reagált a Donald Trump által kivetett 25 százalékos védővámokra – írja a BBC. Az amerikai vámokra válaszul Kína 10 és 15 százalékos vámokat vetett ki minden amerikai mezőgazdasági termékre.
„ Ha az Egyesült Államok háborút akar, legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármilyen más típusú háború, készen állunk a végsőkig harcolni.” – írta az X-en (korábban Twitter) a kínai külügyminisztérium.
A külügyminisztérium szerint „gyenge ürügy” a vámok kivetését az Egyesült Államokba érkező fentanillal igazolni.
„A megfélemlítés nem ijeszt meg minket. A zaklatás nem működik rajtunk. A nyomásgyakorlás, a kényszer vagy a fenyegetés nem a helyes módja a Kínával való bánásmódnak” – mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Kína idén ismét 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait, és arra figyelmeztetett, hogy világszerte „egy évszázada nem látott változások” bontakoznak ki, egyre gyorsabb ütemben. Kína rendelkezik a világ második legnagyobb katonai költségvetésével (245 milliárd dollárra teszik Peking teljes védelmi büdzséjét), de ez jóval kisebb, mint az Egyesült Államoké. Peking a nemzeti össztermék 1,6 százalékát költi hadseregére, jóval kevesebbet, mint az Egyesült Államok vagy Oroszország, azonban elemzők úgy vélik, hogy sokan alábecsülik a kínai védelmi költségeket.
Kína korábban többször is utalt arra, hogy készen áll a kiterjedt hadviselésre. Tavaly októberben Hszi Csin-ping elnök felszólította a kínai hadsereget, hogy erősítsék meg háborús készültségüket, miközben katonai gyakorlatokat tartottak Tajvan mellett.
Az amerikai kongresszus vezetői figyelmeztettek, hogy Peking megpróbálhatja kihasználni Elon Musk befolyását, hogy enyhítse Donald Trump politikáját Kínával kapcsolatban. A hírt a Reuters közölte.
A bizottság elnöke, a republikánus John Moolenaar és helyettese, a demokratikus Rajah Krishnamurthy azt mondták, hogy Kína célja, hogy az amerikai üzleti vezetőket, köztük Muskot, akinek kereskedelmi érdekeltségeik vannak Kínában, felhasználja a Washingtonnal folytatott tárgyalásokhoz.
Ami Elon Muskot illeti, úgy vélem, hogy a Kínai Kommunista Párt megpróbál kihasználni bármely lehetőséget
– mondta Moolenaar.
Elmondta, hogy a Kongresszus megpróbálja megakadályozni, hogy Peking Muskon vagy más amerikai üzletembereken keresztül tárgyaljon a Fehér Házzal.
A tárgyalások asztalánál azok lesznek, akik készek vállalni a biztonsági garanciákért, a segítségnyújtásért, Putyin megállításáért és Ukrajna újjáépítésébe való befektetésért való felelősséget – hangsúlyozta az államfő.
Kína elkezdett érdeklődni a háború befejezése iránt Ukrajnában. Erről Volodimir Zelenszkij nyilatkozott.
Azt kérdezték az ukrán államfőtől, hogy hajlandó-e Kínát is meghívni a békefolyamatba.
Ami Kínát illeti, mindig is azt mondtuk, hogy készen állunk komoly szereplők jelenlétére. De a tárgyalások asztalánál ebben a pillanatban azok lesznek, akik készek vállalni a biztonsági garanciákért, a segítségnyújtásért, a Putyin megállításáért és Ukrajna újjáépítésébe való befektetésért való felelősséget
– válaszolta Zelenszkij.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kínai fél elkezdett érdeklődni Putyinra gyakorolt nyomás iránt, hogy befejezze a háborút.
Volt egy találkozó Ukrajna és Kína külügyminisztere között. A találkozó fontos volt. Fontos számunkra, hogy beszéljünk Kína vezetőivel, és támogassuk a Putyinra gyakorolt nyomást, hogy befejezze a háborút. Azt látjuk, hogy talán először van érdeklődés Kína részéről
– mondta az elnök.
Szerinte ez leginkább „annak köszönhető, hogy most felgyorsulnak a folyamatok”.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Dear Volodymyr @zelenskyyua, we stand with #Ukraine in good and in testing times. We must never confuse aggressor and victim in this terrible war. (FM)
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin lassan kész Ukrajnáról tárgyalni, Kína is szeretne részt venni a folyamatban. Pekingnek azonban egy elhúzódó konfliktus is előnyös lenne.
Kínai tisztviselők az elmúlt hetekben közvetítőkön keresztül a két vezető között tartandó csúcstalálkozóra tettek javaslatot Trump csapatának. Egy esetleges tűzszünet után így megkönnyíthetik a békefenntartó erőfeszítéseket – állítják az ügyet ismerő pekingi és washingtoni források.
Az ajánlatot azonban az Egyesült Államokban és Európában szkeptikusan fogadják, tekintettel a Peking és Moszkva közötti egyre szorosabbá váló kapcsolatokra – írta meg a The Wall Street Journal.
Szerdán Trump arról beszélt, hogy közvetlenül Putyinnal tárgyalt a konfliktus megoldásáról. Saját közösségi oldalán közzétett bejegyzésében az amerikai elnök azt mondta, „hosszas és rendkívül produktív telefonbeszélgetést” folytatott Putyinnal, és a két vezető megállapodott abban, hogy meglátogatják egymást – és azonnal tárgyalásokat kezdenek az ukrajnai háború befejezéséről.
Trump később az Ovális Irodában újságíróknak elmondta, hogy ő és Putyin „valószínűleg Szaúd-Arábiában találkoznak majd először”, bár azt nem részletezte, hogy mikor.
Források szerint a kínai ajánlat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvétele nélkül képzeli el az amerikai–orosz csúcstalálkozót. Ez ellentétes a Nyugat azon régi ígéretével, hogy Ukrajnát bevonja minden olyan tárgyalásba, amely az ország jövőjéről dönt.
A Fehér Ház nem erősítette meg, hogy megkapta-e Kína ajánlatát, de annak tartalmát továbbra is elutasította.
Egyáltalán nem életképes a terv – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője.
A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője a javaslatról kérdezve azt mondta, hogy nem tud róla, ugyanakkor hozzátette: „Reméljük, hogy a felek a deeszkaláción fognak dolgozni, és politikai rendezésre fognak törekedni”.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Az elmúlt hetekben kínai tisztviselők közvetítők révén jelezték Donald Trump csapatának, hogy készek helyszínt biztosítani egy csúcstalálkozóhoz az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő között, valamint támogatnák a béketörekvéseket egy esetleges tűzszünetet követően – számolt be róla Portfolio a The Wall Street Journal nyomán.
Az ajánlatot azonban az Egyesült Államok és Európa is szkeptikusan fogadta, mivel aggódnak a Moszkva és Peking közötti egyre szorosabb kapcsolatok miatt.
Trump szerdán jelentette be, hogy megállapodtak Putyinnal, hogy hamarosan megkezdik a béketárgyalásokat. Az amerikai elnök Szaúd-Arábiát nevezte meg a tárgyalások lehetséges helyszínéül.
A kínai ajánlat egy olyan Trump–Putyin-csúcstalálkozóról szól, amelyből teljesen kihagynák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Bár a Fehér Ház nem erősítette meg, hogy megkapták-e a kínai ajánlatot, az egyik tisztviselő azt „életképtelennek” nevezte.
A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt mondta, ő nem tudott ilyen ajánlatról.
A kínai javaslat állítólag nem tartalmaz semmilyen kötelezettségvállalást Peking részéről arra vonatkozóan, hogy csökkentené Moszkvának nyújtott hatalmas gazdasági támogatást. Hszi Csin-ping kínai elnök ugyanis nem akarja, hogy a háború befejezéséhez nyújtott segítség veszélyeztesse Kína és Oroszország szoros kapcsolatát.
Hszi a május 9-i moszkvai Győzelem napi parádéra is jelezte részvételét.
Az orosz–ukrán békemegállapodás támogatására irányuló kínai javaslat része, hogy Peking garanciavállalóként békefenntartó csapatokat küldjön a térségbe – mondták a források.
Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom egy olyan lehetséges nagyhatalmi megállapodás miatt, amely figyelmen kívül hagyja Kijev követeléseit. A Putyinnal és Trumppal tartott, Kína vezette esetleges háromoldalú csúcstalálkozó valószínűleg tovább táplálja ezeket az aggodalmakat, mivel számos európai tisztviselő úgy véli, hogy Trump a Pekinggel kötött nagy alkuk keretében háttérbe szoríthatja az európai érdekeket.
Európai tisztviselők következetesen azt mondták, hogy minden béketárgyalásnak ki kell terjednie az ukrán és az európai vezetőkre, hiszen Európa biztonságát egy béketárgyalás közvetlenül érintené.
Ukrán tisztviselők, bár elismerik Peking befolyását Moszkvával szemben, óvatosságukat fejezték ki a háború befejezését célzó kínai erőfeszítésekkel szemben.
A Panama-csatorna körüli feszültségek, miután Panama elutasította egy kulcsfontosságú infrastrukturális megállapodás megújítását Pekinggel. Az amerikai nyomásgyakorlás és a kínai tiltakozás újabb fejezetét nyitotta meg a két nagyhatalom közötti geopolitikai versengésnek ‒ tudósított az AP News.
Kína pénteken élesen bírálta az Egyesült Államokat, amiért nyomást gyakorolt Panamára egy fontos megállapodás felmondása érdekében. Lin Jian kínai külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón kijelentette:
Kína határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok nyomásgyakorlással és kényszerítéssel befeketítse és aláássa az Övezet és Út együttműködést.
Az ügy diplomáciai szintre emelkedését jelzi, hogy Zsao Zsijuan kínai külügyminiszter-helyettes pénteken találkozott Panama kínai nagykövetével. A megbeszélés részleteiről a kínai külügyminisztérium nem közölt információkat.
Az Övezet és Út kezdeményezés, amely Hszi Csin-ping kínai elnök külpolitikájának zászlóshajója, infrastrukturális beruházásokkal igyekszik szorosabbra fűzni Kína kapcsolatait más országokkal. A program azonban aggodalmat keltett egyes országokban az adósságcsapda és a környezeti hatások miatt.
Panama döntése, hogy eláll a megállapodástól, az Egyesült Államoknak tett engedménynek tűnik. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég figyelmeztette José Raúl Mulino panamai vezetőt, hogy csökkentenie kell a kínai befolyást a csatorna területén, különben amerikai megtorlásra számíthat.
Bár Mulino korábban egyértelműen ellenezte, hogy Washington beleszóljon a csatorna üzemeltetésébe, most nagyon úgy tűnik, hogy Panama végül beadta a derekát. Ennek jele az, hogy a csatorna üzemeltetését elveszik a hongkongi székhelyű Hutchison Ports vállalattól, amely nemrég 25 évre kapta meg a működtetés jogát.