A Kahovkai Vízerőmű gátjának június 6-i felrobbantása okozta katasztrófa mértéke az elkövetkezendő napokban derül ki. Az azonban már most egyértelmű, hogy sok ezer emberre nézve messzemenő következményekkel jár – közölte Martin Griffiths, a szervezet humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, tájékoztatott az Espresso.
„Az ENSZ és a humanitárius szervezetek sürgősségi intézkedéseket hoznak, hogy több mint 16 000 áldozatnak nyújtsanak segítséget: a lakosság ivóvízellátásáról, anyagi és pszichoszociális támogatásról van szó. Áramfejlesztők, vízszűrő berendezések és vízszállító járművek érkeznek az érintett területekre” – jegyezte meg Griffiths.
Hozzátette: már legalább 40 települést elöntött a víz, de az érintett falvak, városok száma növekedni fog. Súlyos következmények várhatók az oroszok által elfoglalt területeken is, de az Oroszországi Föderáció nem biztosít hozzáférést humanitárius missziók számára.
Az ENSZ főtitkár-helyettese emlékeztetett arra, hogy a lerombolt gát kulcsszerepet játszott Herszon régió déli részén és a Krím félszigeten lévő mezőgazdasági területek vízellátásában.
„A hosszan tartó árvíz megakadályozza a mezőgazdasági tevékenység folyamatát, kárt okoz az állatállományban és a halászatban, és messzemenő, hosszú távú következményekkel jár. Ez komoly csapás az élelmiszer-termelési szektorra” – tette hozzá Griffiths.
Elmondása szerint a gát lerombolása negatívan befolyásolhatja az áramtermelést, és a tározó vízszintjének bármilyen ellenőrizetlen csökkenése negatívan befolyásolhatja a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonságát. Aggodalmának adott hangot annak kapcsán, hogy a víz aknákat és más robbanószerkezetet sodor magával.
„A rakétatalálat verziója nem kizárt, de egyelőre nem megerősített” – fogalmazott a Telegram üzenetküldő szolgálaton megjelent feljegyzésében Zelenszkij.
Az ukrán államfő – számba véve a külföldi állami vezetők sajtónyilatkozatait – felszólította Ukrajna partnerországait, elsősorban az Egyesült Államokat, Kanadát és Nagy-Britanniát, hogy a katasztrófával kapcsolatos adataikat bocsássák a tragédia okait vizsgáló bizottság rendelkezésére. Közölte azt is, hogy még a nap folyamán tárgyalni fog erről Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel.
A The Wall Street Journal című lap csütörtökön meg nem nevezett magas rangú washingtoni kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy amerikai tisztségviselők szerint az ukrán utasszállító repülőgépet az iráni légvédelem lőtte le közvetlenül az után, hogy felszállt a teheráni repülőtérről.
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
Van olyan hírszerzési információnk, miszerint a gépet egy iráni föld-levegő rakétával lőtték le, de lehet, hogy nem szándékosan” – jelentette ki a kanadai miniszterelnök.
Hírszerzési információk alapján „nagyon valószínű”, hogy egy iráni föld-levegő rakétával lőtték le kedden Teherán közelében az ukrán utasszállító repülőgépet – jelentette ki csütörtöki torontói sajtóértekezletén Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, miután már amerikai tisztségviselők is azt mondták a The Wall Street Journal című lapnak, hogy a gépet közvetlenül a teheráni repülőtérről történt felszállása után Irán lőtte le.
Kanada legkevesebb 63 állampolgárát veszítette el a katasztrófában, a rajta utazó 167 utasból 138 Kanadába utazott volna tovább. Emiatt Trudeau szerdán azt mondta: Kanada elvárja, hogy jelentős szerepet kapjon a szerencsétlenség iráni kivizsgálásában. „Több szövetséges és saját forrásból is van olyan hírszerzési információnk, miszerint a gépet egy iráni föld-levegő rakétával lelőtték, de lehet, hogy nem szándékosan” – mondta a kanadai miniszterelnök csütörtök délutáni sajtóértekezletén. Hozzátette: kormánya nem nyugszik addig, amíg a katasztrófával kapcsolatban minden kérdésre választ nem kapnak a kanadaiak.
A Montrealban tartózkodó Francois-Philippe Champagne kanadai külügyminiszter pedig arról számolt be: pozitív választ kapott iráni kollégájától, Dzsavád Zaríftól arra a kérésre, hogy Kanada részt vehessen a vizsgálatban.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint ha Irán lőtte le a teheráni felszállás után néhány perccel lezuhant ukrán utasszállító repülőgépet, akkor valószínűleg nem szándékosan tette. Johnson a Downing Street által csütörtök este közzétett nyilatkozatában megerősítette, hogy az ukrán légitársaság Boeing 737-esén négy brit állampolgár is utazott.
Trudeau bejelentése hatására Irán visszautasította, hogy a gépet iráni rakéta találta volna el, mégis Teherán felszólította Kanadát, hogy ossza meg információit az iráni nyomozókkal arra vonatkozóan, hogy esetleg így volt.
Előbb Ali Rabiei kormányszóvivő utasította vissza a vádat: „Ezek mind az Irán elleni pszichológiai hadviselés részei. Minden olyan ország, amelynek állampolgára utazott a gépen, küldhet ide szakértőket, a Boeing (repülőgépgyártó céget) pedig kifejezetten kérjük, hogy kapcsolódjon be a feketedobozok információinak feldolgozásába” – mondta. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatban részt vehet még Ukrajna, Nagy-Britannia, Svédország és Afganisztán is.
Abbász Muszavi külügyi szóvivő viszont csak annyit mondott, hogy kérik Kanadától információi megosztását. Sőt, ezután Irán hivatalosan kérte az amerikai közlekedésbiztonsági tanácsot (NTSB) is, hogy vegyen részt a katasztrófa körülményeinek kivizsgálásában. „Az NTSB válaszolt a vizsgálóbizottság vezetőjének kérésére, és bejelentette, hogy küldenek szakértőt” – mondta Farhad Parvares, aki Irán képviselője a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél (ICAO).
Az NTSB megerősítette, hogy küldenek Iránba szakértőt, bár egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő azt mondta a Reuters hírügynökségnek: egyelőre nem lehet tudni, hogy az Irán elleni amerikai szankciók mellett hogy lesz lehetséges az amerikai részvétel.
A The Wall Street Journalnek nyilatkozó, de meg nem nevezett, magas rangú amerikai kormánytisztviselők szerint „rendkívül erős a gyanú”, hogy az ukrán gép nem meghibásodás vagy emberi hiba miatt zuhant le, hanem Irán két föld-levegő rakétát lőtt ki rá. Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő tisztségviselő hozzáfűzte: az irániak tévedésből lőhették le a gépet, miután rakétákkal támadtak amerikai támaszpontokat Irakban, esetleg valamilyen fenyegető, a támaszpontok elleni rakétatámadást megtorolni akaró repülőgépnek nézték az ukrán utasszállítót. A gyanút alátámasztja, hogy a gép roncsai nagy területen szóródtak szét.
A gép lelövésének gyanújáról több amerikai tévé és lap közölt értesüléseket, ám mindegyikük csupán meg nem nevezett forrásokra hivatkozott, és egyik nyilatkozó sem beszélt arról, hogy milyen hírszerzési információk birtokába jutottak, de két forrás szerint a gép Irán általi lelövésének valószínűsége csütörtök reggelre nőtt meg hirtelen. Az AP hírügynökség szerint ezek a hírszerzési információk származhatnak műholdfelvételekből, földi érzékelőktől vagy lehallgatott kommunikációból.
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: benne is él a gyanú, hogy nem műszaki hiba okozta balesetről lehet szó. Hozzáfűzte, hogy a gép „nagyon zord táj fölött” repült, és előfordulhatott, hogy „valaki tévedett”. Az elnök nem mondta ki egyértelműen, hogy a gépet szerinte lelőtték.
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
A tájékoztatás szerint az iráni elnök biztosította ukrán hivatali partnerét afelől, hogy országa kész teljes körűen hozzájárulni az objektív vizsgálat lefolytatásához a szerencsétlenség okának megállapítása végett. Róháni hozzáfűzte: Irán az ukrán szakértőknek operatív hozzáférést biztosít minden szükséges adathoz.
Zelenszkij részvétét fejezte ki a katasztrófa iráni állampolgárságú áldozatai iránt. Megjegyezte, hogy az ukrán fél már bekapcsolódott a katasztrófa kivizsgálásába, csütörtökön ukrán szakértői küldöttség utazott Iránba. „Bízom abban, hogy az ön közreműködésével átlátható, átfogó és objektív vizsgálat lefolytatása révén a lehető leggyorsabban megállapítást nyernek ennek a tragikus eseménynek a körülményei” – fogalmazott az ukrán elnök.
Zelenszkij a nap folyamán szintén telefonon beszélt Boris Johnson brit miniszterelnökkel is, akit arra kért, hogy országa szakértői is kapcsolódjanak be az ukrán gép katasztrófájának kivizsgálásába. Egyúttal neki is részvétet nyilvánított a járaton életüket vesztett brit állampolgárságú utasokért.
Az ukrán elnök hivatalos honlapján közzétett közlemény szerint a brit miniszterelnök támogatta Zelenszkij javaslatát, és ígéretet tett arra, hogy a legjobb brit szakértők kapcsolódnak be a tragédia körülményeinek feltárásába.
A szerdai repülőszerencsétlenségben összesen 176-an haltak meg a gép kilenc fős ukrán személyzetével együtt. A MAU – teljes nevén Ukrajna Nemzetközi Légitársasága – Boeing 737-es típusú gépének fedélzetén utazók közül senki sem élte túl a balesetet. Két utas volt még ukrán állampolgárságú, a többiek további hat ország állampolgárai: irániak (nyolcvankettő), kanadaiak (hatvanhárom), svédek (tíz), britek (három), afgánok (négy) és németek (három).
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face ????????? (@chootchyface) March 6, 2022
