Egy iráni bíróság 420 millió dolláros kártérítés megfizetésére ítélte csütörtökön az Egyesült Államokat az iráni népnek egy 1980-ban meglepetésszerűen végrehajtott hadművelet során okozott anyagi és erkölcsi károk miatt – közölte az iráni igazságszolgáltatás az 1980. évi balul sikerült túszszabadító akcióra utalva.
Az ítélet szerint az Egyesült Államok köteles egyenként 10 millió dollár kártérítést fizetni a tizennégy felperesnek, azaz összesen 140 millió dollárt a Saskarom kódnevű hadművelet során a kelet-iráni sivatagban fekvő Tabaszban okozott károk miatt.
Az iráni bíróság elrendelte, hogy az Egyesült Államok fizessen további 280 millió dollárt büntető jellegű kártérítésként – jelentette a Mizan hírügynökség az igazságszolgáltatásra hivatkozva.
Az ítélet azután született, hogy a 14 felperes – közülük tizenhárom azoknak az irániaknak az örökösei, akik életüket vesztették az amerikai „terrortámadás” alatt, a tizennegyediket pedig túszul ejtették a hadművelet során – feljelentette az amerikai kormányzatot – olvasható a hírügynökség jelentésben.
A kudarcba fulladt 1980. áprilisi Saskarom hadművelet célja az amerikai nagykövetségnek az az iszlám forradalom után, 1979-ben foglyul ejtett 52 fős személyzetének a kiszabadítása volt.
A Mizan szerint az amerikai erők minden különösebb ok nélkül számos polgári személyre rátámadtak, köztük a közeli úton haladó több jármű utasai.
Az iráni igazságszolgáltatás augusztusban 330 millió dollár megfizetésére ítélte az Egyesült Államokat, amiért állítólag köze volt az iszlám köztársaság megbuktatására irányuló 1980-as puccskísérlethez.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Oroszország és az afrikai nemzetek kártérítést követelnek az afrikai államoknak okozott gyarmatosítási károkért, és követelik a gyarmatosítók által elvitt kulturális kincsek visszaszolgáltatását – áll a második orosz–afrikai csúcstalálkozóról pénteken kiadott nyilatkozatban.
Az Oroszországi Föderáció és az afrikai államok megállapodtak abban, hogy segítenek az afrikai gyarmatosítás felszámolásában, és azon munkálkodnak, hogy biztosítsák a gyarmatosító politika által az afrikai államoknak okozott gazdasági és humanitárius károk kompenzálását – írja a Magyar Nemzet.
A zárónyilatkozat kimondja azt is, hogy a csúcstalálkozó résztvevői határozottan és egyértelműen elítélik a terrorizmust, annak minden formájában és megnyilvánulásában. A csúcstalálkozó résztvevői úgy vélik, hogy a terrorizmus visszaszorítása terén számos fronton kell fejleszteni az együttműködést. Fel kell lépni például a radikális eszmék fiatalok körében való terjedése ellen, és megerősítik a terrorizmus által érintett gyermekek, fiatalok és nők támogatását.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Tovább fokozódik az egyébként is igen feszül lengyel–orosz viszony: az orosz duma elnöke szerint Lengyelországnak vissza kellene adnia azokat a területeket, amelyeket az egykori Szovjetunió segítségével kapott meg 1945-ben. Vjacseszlav Vologyin közölte azt is, Varsó kártérítéssel tartozik Moszkvának, amiért a szovjetek részt vettek Lengyelország második világháborút követő helyreállításában. A politikus addig nem engedné meg lengyel honosságú teherautók belépését orosz területre, amíg Varsó nem „rendezte a számlát”.
Újabb szintet lépett az amúgy is igen feszült lengyel–orosz viszony, ugyanis Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke a napokban kijelentette:
Lengyelországnak vissza kellene adnia azokat a területeket, amelyekhez a második világháború lezárását követően – Moszkva hathatós támogatásával – hozzájutott.
A politikus nem részletezte, mely területeket érti ez alatt, ám valószínűleg Szilézia, a Tengermellék, Nyugat-Lengyelország, valamint Mazúria és Warmia területére gondolhatott.
Vologyintól már korábban is hallhattunk véleményes kijelentéseket, ugyanis azt is szóvá tette, hogy Lengyelországnak vissza kellene fizetnie azt a pénzösszeget is, amelyet az egykori Szovjetunió az ország helyreállítására fordított az 1945 utáni időszakban.
A politikus számításai szerint ez az összeg több mint 750 milliárd dollárt tesz ki.
Vologyin közölte: Lengyelország csak Oroszországnak (1991-ig Szovjetunió – a szerk.) köszönheti, hogy államként egyáltalán létezik.
Az orosz politikus véleménye szerint Varsó büntetést érdemel azért, mert „elárulta az ország szovjetek általi felszabadításával kapcsolatos emlékezetpolitikáját”.
Vjacseszlav Vologyintól származik az az ötlet, amely szerint lengyel honosságú teherkocsik nem haladhatnának át Oroszország területén mindaddig, amíg Moszkva nem kap kárpótlást a lengyelországi helyreállításért.
A lengyel Katonai Ügyek Intézete egy olyan jelentésen dolgozik, amely összegyűjti azokat a károkat, amelyeket a Szovjetunió okozott Lengyelországnak – írta az Ukrinform.
Varsó a közelmúltban Németország számára is készített egy ehhez hasonló dokumentumot a második világháború okozta veszteségek miatt.
Arkadiusz Mulyarczyk, a lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője úgy nyilatkozott, a jelentés egy komoly tanulmány lesz, amely bemutatja, hogy hogyan zsákmányolták ki Lengyelországot.
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Tartós béke Ukrajnában csak az orosz csapatok kivonásával, az általuk okozott károk megtérítésével és a háborús bűnösök megbüntetésével érhető el – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter szerdán Zágrábban, Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A két tárcavezető Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök javaslatára is reagált, amely szerint a semleges államoknak egy közvetítő csoportot kellene létrehozniuk a béke megteremtése érdekében Ukrajnában.
A lengyel külügyminiszter azt mondta: minden kezdeményezést az alapján kell megítélni, hogy az tartós békéhez vezet-e.
„Az áldozatoknak igazságot kell szolgáltatni, különben a béke soha nem lesz teljes” – tette hozzá.
Grlic Radman szerint minden kezdeményezés üdvözlendő, de úgy vélte, jelenleg nincs szükség közvetítőkre, ellenben Oroszországnak ki kell vonnia hadseregét Ukrajnából, abból az országból, amelyet megtámadtak, és amely megvédi „szabadságát, területi integritását, szuverenitását és függetlenségét”.
A két miniszter méltatta a két ország kapcsolatát, mondván, nincsenek nyitott kérdések, és számos területen jó az együttműködés, ezek közül is a védelmi területet emelték ki.
Horvátország részvétele a NATO előretolt jelenlétében, Lengyelországban a két nép barátságának és szolidaritásának megerősítése – fogalmazott Grlic Radman.
A találkozón a Három Tenger Kezdeményezésről is szó esett, amelyet a két ország „előrelátóan” indított el, és amely az orosz agresszió által vált fontossá, mert célja a kontinens energiafüggetlenségének erősítése.
Az EU nyugat-balkáni bővítésével és a térség stabilitásával kapcsolatban hangsúlyozták: Zágrábnak és Varsónak az a feladata, hogy „bátorítsa ezen régió országait az európai integráció útján, hogy ne kerüljön sor egy harmadik, külső szereplő jelentős befolyására”.
[type] => post
[excerpt] => Tartós béke Ukrajnában csak az orosz csapatok kivonásával, az általuk okozott károk megtérítésével és a háborús bűnösök megbüntetésével érhető el – jelentette ki Zbigniew Rau.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1681998300
[modified] => 1681996730
)
[title] => Nem lesz tartós béke Ukrajnában kártérítés és a bűncselekmények megbüntetése nélkül
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=76566&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 76566
[uk] => 76699
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 76567
[image] => Array
(
[id] => 76567
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[original_lng] => 1100140
[original_w] => 1060
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-300x141.png
[width] => 300
[height] => 141
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-768x361.png
[width] => 768
[height] => 361
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-1024x481.png
[width] => 1024
[height] => 481
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1682063290:8
[_thumbnail_id] => 76567
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1086
[translation_required_done] => 1
[_oembed_54ec8fabd69785fae8b8c26501de967e] =>
Українська формула сталого миру передбачає вихід на кордони 1991 року і запуск процесів саморуйнації росії. Як війна розпочалась, так вона і закінчиться – всередині рф. Процес розпочато… pic.twitter.com/4sB6Yz8W7e
Oroszország azt tervezi, hogy felveti a nemzetközi közösségnek az Északi Áramlatot ért robbantások miatti súlyos anyagi károk megtérítésének ötletét. Az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozó diplomata elmondta, a vezetékek jövőjéről egyelőre nem döntöttek Moszkvában, de – feltehetően komoly igény esetén – Oroszország kész megjavítani azokat.
Az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő vezetékeket tavaly szeptember 27-én nagy erejű robbanások érték, aminek következményeként a gázvezeték használhatatlanná és szinte javíthatatlanná vált. Moszkva nemzetközi terrorcselekménynek nevezte az esetet.
„Nem zárjuk ki, hogy később felvetjük az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása következtében keletkezett károk megtérítésének kérdését” – jelentette ki Dmitrij Biricsevszkij, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályának vezetője az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjúban.
A diplomata azt nem mondta meg, hogy Oroszország pontosan kitől vár kártérítést az incidens miatt. Szót ejtett ugyanakkor arról, hogy a vezetékek jövője igencsak bizonytalanná vált.
„Jelenleg nagyon nehéz beszélni az Északi Áramlat vezetékrendszer jövőjéről. Összességében a szakértők szerint a sérült vezetékeket valamilyen módon helyre lehet állítani” – mondta.
A vezetékek együttesen 110 milliárd köbméter gáz exportálására voltak képesek, ami több, mint Oroszország teljes, 101 milliárd köbméteres gázexportja a volt Szovjetunió területén kívülre 2022-ben – írja a Reuters.
Biricsevszkij hozzátette, hogy a nyugati országok ellenzik az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy Oroszország által előkészített határozattervezetét, amely az Északi Áramlat robbanásainak független nemzetközi kivizsgálását sürgetné. „Ennek ellenére továbbra is ragaszkodni kívánunk egy átfogó és nyílt nemzetközi vizsgálathoz, amelyben orosz képviselők kötelezően részt vesznek” – fogalmazott Biricsevszkij.
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Csehország legalább egymilliárd korona kártérítést fog követelni Oroszországtól a vrbeticei lőszeraktárakban történt robbanások okozta károkért – közölte szombat este Alena Schillerová cseh kormányfőhelyettes, pénzügyminiszter.
„A legjárhatóbb útnak a nemzetközi jog szerinti kártérítési kérelem látszik. Mert ha például a büntetőeljárás keretében kérnénk a kártérítést, az nagyon hosszan tartana” – jelentette ki Schillerová a cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24) Egy hét a politikában című szombati magazinműsorában.
A vrbeticei robbanások miatti kártérítési kérelem beadására korábban a cseh képviselőház szólította fel az Andrej Babis vezette koalíciós kormányt. Andrej Benesík, a képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke elismerte, hogy a kártérítési kérelem érvényesítése nem lesz könnyű. „A cseh államnak azonban ez kötelessége, ami történt, azt nem hagyhatjuk szó nélkül” – szögezte le a kereszténydemokrata politikus.
Jakub Kulhának cseh külügyminiszter megerősítette, hogy a tárca már dolgozik az ügyben Oroszországnak küldendő diplomáciai jegyzéken, amelyet a szövetségesekkel történő egyeztetés után kívánnak átnyújtani. A hírtelevízió szerint Andrej Babis miniszterelnök az Európai Unió vezetőinek portói csúcstalálkozóján a Csehországgal való szolidaritás kinyilvánítására kérte az uniós tagországokat. Babis konkrétan azt kérte partnereitől, hogy minden tagállam utasítson ki legalább egy orosz diplomatát a vrbetice robbanások miatt – hangzott el a televízióban.
A dél-morvaországi vrbeticei lőszerraktárakban 2014 októberében és decemberében történtek robbanások, amelyek egyebek között két emberéletet is követeltek. Miután Prága április közepén az orosz katonai titkosszolgálatokat jelölte meg a robbanások elkövetőjeként, cseh-orosz diplomáciai konfliktus robbant ki, amely a diplomaták kölcsönös kiutasítása után a nagykövetségek által alkalmazott csehek, illetve oroszok számának korlátozásához is vezetett.
„A New York-i székhelyű »Skadden, Arps, Slate, Meagher & Flom« ügyvédi iroda Julija Timosenkónak és ügyvédjének, Szerhij Vlaszenkónak minimum 11 millió USA dollárt fizetett azért, hogy elkerülje a pert. Az exkormányfő politikai üldözéssel vádolta meg a céget” – közölte New York Times.
A New York Times jelentése szerint, az egyeztetés tárgya – ami eddig nem volt nyilvános – az iroda 2012-től számítva Viktor Janukovics érdekeiben tevékenykedett. „A Skadden Ukrajnában végzett munkája, amely szövetségi nyomozásokhoz és szigorú bírságokhoz vezetett, egy olyan jelentésre összpontosított, amelyben Janukovics szövetségesei megpróbálták igazolni kormányuk Timosenko asszonnyal, Janukovics úr fő riválisával szembeni magatartásukat. 2011-ben hivatali visszaélés okán börtönbe zárták, amit a nemzetközi társadalom széles körben elítélt, mivel politikai indíttatásúnak vélte” – áll a nyilatkozatban.
A New York Times arról is beszámolt, hogy néhány személy szavai szerint, akik tisztában vannak a történtekkel, a „Skadden, Arps, Slate, Meagher & Flom” legalább 11 millió USA dollárt fizetett a per elkerülése, valamint az ügy rendezése érdekében. „A pénzt Red Collinson keresztül átadták Timosenko asszonynak és Vlasenko úrnak” – írja a kiadvány. Többek között azt is közölte, hogy Julija Timosenko ügyvédje és párttársa, Szerhij Vlaszenko az összeget „külföldi jövedelemnek” nevezte, Julija Timosenko pedig az adónyilatkozatában ezt úgy jellemezte: „az Egyesült Államokból érkezett, a 2011–2014-es politikai elnyomás által okozott károk kompenzációja”. Érdekes módon, amit a New York Times ki is emelt a publikációban, hogy az ügyvéd és a volt miniszterelnök által benyújtott nyilatkozatok szerint, mindegyikük körülbelül 5,5 millió dollárt tüntetett fel, viszont nem említik a „Skadden, Arps, Pala, Meagher & Flom” céget. 2011-ben a „Skadden, Arps, Slate, Meagher & Flom” megbízást kapott az ukrán kormánytól, hogy értékelje a Timosenko ügy nyomozásának menetét. A szerződést Paul Manafort – Donald Trump kampányirodájának korábbi vezetője – közreműködésével írták alá. Az összeállított jelentés az amerikai média-kampány része lett, bár a „Skadden, az Arps, a Slate, a Meagher & Flom” külföldi ügynökként került bejegyzésre. „Skadden, Arps, Slate, Meagher & Flom”-t később azzal vádolták, hogy Ukrajna érdekeinek képviseli, ellenben már nem szerepelt a külföldi ügynökként való bejegyzés. 2019 januárjában a társaság megállapodást írt alá a hatóságokkal, amelyben több mint 4,6 millió USA dollárt kifizetését vállalta.
Emlékeztetőül – 2014. február 22-én a Parlament elfogadta azt a határozatot, miszerint Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek eleget téve, szabadon engedi Julija Timosenko volt miniszterelnököt, akit 2011 októberében 7 év börtönre ítéltek hivatali visszaélés vádjával – a 2009-es oroszországi gázszerződés aláírásakor. Timosenkót még aznap szabadon engedték.
És 2020. május 4-én Julija Timosenko 148 millió 345 ezer 441 UAH összeget írt be vagyonnyilatkozatába, amit úgy jelölt meg, mint a 2011–2014-es politikai elnyomás által okozott károk kompenzációja, amit az Egyesült Államoktól kapott a tárgyalás előtti egyeztetés során.
Kártérítést követelnek Irántól azon országok külügyminiszterei, melyeknek állampolgárai életüket vesztették múlt héten a Teherán mellett lelőtt ukrán utasszállító repülőgépen. A külügyminiszterek csütörtöki londoni ülésükön ötpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg.
Az iráni Forradalmi Gárda légvédelme a múlt héten tévedésből
lőtte le az ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe
tartó Boeing 737-esét. A repülőgépen 176-an utaztak, mindannyian
meghaltak.
Fotó: Tolga AKMEN / AFP
Nagy-Britannia, Kanada, Svédország, Ukrajna és Afganisztán
külügyminiszterei – az összehangolt válaszlépések
kidolgozására alakult csoport, az International Coordination and
Response Group tagjai – csütörtöki londoni tanácskozásukon
összeállítottak egy intézkedés- és követeléscsomagot. Ennek
fő pontjai között szerepel, hogy Iránnak maradéktalanul
felelősséget kell vállalnia a repülőgép lelövéséért, és el
kell ismernie az áldozatok családjaival szembeni kötelezettségeit.
A dokumentum szerint ebbe beletartozik a kártérítési
kötelezettség is, jóllehet ennek összegét a külügyminiszterek
nem határozták meg.
A közös nyilatkozat követeli emellett, hogy Irán tegye
lehetővé a teljes körű, minden akadályoztatástól mentes
konzuli szolgáltatások ellátását az aláíró országok
illetékeseinek Irán egész területén.
A csoport tagjai felszólítják Teheránt arra is, hogy az
áldozatok azonosítását az őket megillető emberi méltóság, az
áttekinthetőség, valamint a nemzetközi előírások tiszteletben
tartásával végezze el, és az elhunytak hazaszállítását a
családok kívánságának megfelelően minden esetben biztosítsa.
A
csütörtöki londoni nyilatkozatot aláíró öt ország emellett
olyan alapos, független és átlátható, a nemzetközi polgári
repülésügyi előírásoknak megfelelő nemzetközi vizsgálatot
követelt, amelyben az áldozatok országai is részt vehetnek.
A közleményben az országcsoport követeli azt is, hogy a
felelősöket független bűnügyi vizsgálatot követően átlátható,
pártatlan, a nemzetközi eljárási és emberi jogi normáknak
megfelelő igazságszolgáltatási eljárásban számoltassák el.
Irán nem sokkal az ukrán repülőgép lelövése előtt
rakétatámadásokat hajtott végre Irakban működő, az amerikai
fegyveres erők által is használt támaszpontok ellen.
Ennek közvetlen előzményeként Kászim Szulejmáni iráni
tábornok, az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének
parancsnoka életét vesztette egy amerikai légicsapásban a bagdadi
repülőtér közelében.
Az ukrán repülőgép lelövését Irán napokig
tagadta, a gép meghibásodását valószínűsítette, és csak
szombaton közölte, hogy légvédelme lőtte le a gépet tévedésből.
Az ügyben külön brit-iráni diplomáciai viszály is kialakult,
miután Nagy-Britannia teheráni nagykövetét, Robert Macaire-t a
hétvégén rövid időre előállították az iráni hatóságok,
azzal a váddal, hogy részt vett egy kormányellenes tüntetésen.
Az iráni igazságügyi szóvivő ezután a brit nagykövet
kiutasítását javasolta, és Macaire szerdán haza is utazott
Teheránból, de a brit külügyminisztérium tájékoztatása
szerint csak rutinlátogatásra tért vissza Londonba.
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
