Az Európai Unió felszólította Izraelt, hogy azonnal hagyja abba a szíriai kormányerők elleni légicsapásokat, és kijelentette, hogy Szíriának kell rendeznie az ország déli részén húzódó etnikai konfliktust, nyilatkozta Anouar El Anouni, az Európai Bizottság szóvivője az AFP ügynökségnek – írta a Jevropejszka Pravda.
„Felszólítjuk Izraelt, hogy azonnal hagyja abba a szíriai területen, beleértve a damaszkuszi kulcsfontosságú létesítmények elleni csapásait, amelyek veszélyeztetik a civilek életét és alááshatják a szíriai átmeneti folyamatot” – mondta Anuni.
Hozzátette, hogy az EU felszólítja a szíriai átmeneti hatóságokat, hogy érjék el a helyzet deeszkalációját a déli Suwayda-ban, „amely már jelentős emberveszteségekhez vezetett”.
Szerdán Izrael támadást intézett egy damaszkuszi katonai parancsnokság ellen, és további csapatokat vezényelt a határvidékre, a drúz közösség elleni további támadások megakadályozásával magyarázva a lépéseket, amelynek védelmére a zsidó állam ígéretet tett.
Suwaydában az elmúlt napokban véres harcok folytak a drúz és beduin csoportok, valamint a szíriai csapatok között. A Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja szerint közel 250 ember halt meg az összecsapásokban, akik közül több mint 20-at kivégeztek.
Izrael azzal vádolta Szíria új kormányát, élén Ahmed al-Sharaa elnökkel, hogy harcokat folytat a drúzok ellen. A szíriai hatóságok tagadják ezt, és azt állítják, hogy további csapatokat küldtek Suwaydába, hogy megpróbáljanak véget vetni az erőszaknak.
Miután Izrael nagyszabású légicsapást mért iráni célpontokra, Németország fokozta a biztonsági intézkedéseket a zsidó és izraeli objektumokat illetően – jelentette ki Alexander Dobrindt német belügyminiszter, számolt be a Jevropejszka Pravda a Tagesschau-ra hivatkozva.
Amint azt a német belügyminisztérium vezetője megjegyezte, arra a következtetésre jutott, hogy „az Izrael által éjszaka végrehajtott intézkedések és műveletek Izrael biztonságát és létét szolgálják”.
Hozzátette, hogy a szövetségi kormány és az államok belügyminiszterei megállapodtak abban, hogy intézkedéseket tesznek a zsidó és izraeli helyszínek biztonságának megerősítésére.
Németország így felkészül a közel-keleti fejleményekre, amelyek veszélyeztethetik biztonságát.
A helyzet változására való tekintettel a német szövetségi tartományok belügyminiszterei a reggeli soron következő ülésük előtt összeültek, hogy megvitassák a közel-keleti katonai eszkaláció lehetséges következményeit Németországra nézve.
Az iráni célpontok elleni jelentős izraeli támadást követően fokozták a biztonsági intézkedéseket a németországi zsidó és izraeli intézmények védelme érdekében.
Június 13-án éjjel Izrael csapást mért az iráni nukleáris programmal kapcsolatos létesítményekre, azzal magyarázva ezt, hogy meg akarja akadályozni, hogy Irán atomfegyverekhez jusson.
A hírek szerint a támadásokban meghalt többek között Hoszein Szalami, az Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka is. Ali Khamenei ajatollah megerősítette számos magas rangú parancsnok halálát, és bosszút ígért Izrael ellen.
A MAGA koalíció vezetői az elmúlt napokban könyörögtek Trumpnak, hogy állítsa meg Izraelt. Az elnök azonban vagy megpróbálta, de kudarcot vallott, hangsúlyozva, hogy nincs befolyása Netanjahu izraeli miniszterelnökre, vagy titokban zöld utat adott a kampánynak a Fehér Ház által határozottan tagadott figyelmeztetések ellenére, számolt be a Politico.
„Trump jelenleg elnöksége alatt talán a legnehezebb helyzetben találta magát: vagy magára hagyja Izraelt – vagy csatlakozik hozzá az Iránnal való konfrontációban” – írja a kiadvány.
A Politico újságírói szerint Tel-Aviv döntése, miszerint megtámadja Teherán nukleáris létesítményeit, azzal fenyeget, hogy az Egyesült Államokat is belerántja a közel-keleti konfliktusba, és szétveri a koalíciót.
A kiadvány egy politikai talkshow műsorvezetőjét idézi, aki azt mondta, hogy „Izrael gúnyt űzött az Egyesült Államokból”. Azt mondják, hogy Trump azon kijelentése ellenére, miszerint a tárgyalások előtt el kell kerülni a csapásokat, Tel-Aviv mégis azt tette, amit akart. És ezt a támadást szándékos szabotázsakcióként és az Egyesült Államokot a háborúba való kényszerítésére irányuló nyílt kísérletként kell értelmezni.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért Izrael védelmében, amennyiben szükségessé válna – az elnök erről pénteken beszélt egy interjúban.
Donald Trump a Fox News hírtelevízió újságírójának adott telefoninterjúban elmondta, hogy tudomása volt az Izrael által tervezett Irán elleni légicsapásról, de megismételte, hogy abban az Egyesült Államoknak nem volt része. Az interjúban azt is kifejtette, hogy a légicsapástól azt várja, hogy ismét a tárgyalóasztalhoz kényszeríti a teheráni vezetést nukleáris programjának lezárásáról.
Az elnök arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban többször beszélt telefonon Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A két politikus hétfői telefonbeszélgetéséről a hét elején hivatalos bejelentés is született, ami szerint akkor Donald Trump még próbálta lebeszélni az izraeli kormányfőt az Irán elleni támadásról, az amerikai–iráni diplomáciai tárgyalások eredményességében bízva. Az elnök szerdán már úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint a tárgyalásokon Irán nem mutatkozik együttműködőnek.
Donald Trump a The Wall Street Journal napilapnak adott pénteki interjúban is arról beszélt, hogy tudomása volt az izraeli támadás tervéről, de ahhoz nem adta beleegyezését.
Izraeli források szerint Donald Trump és Netanjahu között pénteken tervben van telefonos egyeztetés. A Fehér Házban washingtoni idő szerint a késő délelőtti órákban Donald Trump vezetésével összeült a Nemzetbiztonsági Tanács.
Amerikai tisztségviselők pénteken arról számoltak be, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjébe, Izrael partjainak közelébe vezényeltek két amerikai hadihajót arra az esetre, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak.
Irán kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) soron kívüli összehívását pénteken amiatt, hogy Izrael az éjszaka légitámadásokat intézett a síita állam több térsége ellen – jelentette a Taszním iráni félhivatalos hírügynökség.
Az állandó iráni ENSZ-képviselet elítélte a légicsapásokat, amelyeket, mint hangsúlyozták, az iszlám köztársaság „békés célokat szolgáló nukleáris létesítményei”, illetve magas rangú iráni katonatisztek ellen követtek el. Kiemelték, hogy „a meggondolatlan és törvénytelen műveletek az Egyesült Államok támogatásával” zajlottak, veszélybe sodorva a regionális és a nemzetközi stabilitást is.
Mindeközben az iráni állami média azt közölte, hogy az izraeli műveletekben már hat, az iráni nukleáris programban részt vevő tudós vesztette életét.
Iránnak a lehető leghamarabb nukleáris megállapodást kell kötnie az Egyesült Államokkal, hogy elkerülje Izrael további, még durvább támadásait, írta Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke június 13-án Truth Social közösségi oldalán.
Megjegyezte, hogy már „adott esélyt Iránnak” a megállapodás megkötésére, figyelmeztetve a lehetséges következményekre.
„Néhány iráni keményvonalas bátran beszélt, de nem tudták, mi fog történni. Mindannyian halottak, és a helyzet csak rosszabb lesz! Már sok haláleset és pusztítás történt, de még van idő véget vetni ennek a vérontásnak, mivel a következő tervezett támadások még brutálisabbak lesznek” – írta Trump.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok rendelkezik „a legjobb és legveszélyesebb” katonai felszereléssel, Izraelnek is sok van belőle, „és még több lesz”.
„Iránnak megállapodást kell kötnie, mielőtt semmije sem marad, és meg kell mentenie azt, amit egykor Iráni Birodalomként ismertek. Elég a halálból, elég pusztítás. Csak tegyék meg, mielőtt túl késő lenne”, jelentette ki Trump.
Amerikai hírszerzési források szerint Izrael aktív előkészületeket tesz arra, hogy csapást mérjen Irán nukleáris létesítményeire – írta a Reuters a CNN-re hivatkozva.
A hírszerzési értesülések alapján az izraeli katonai mozgások – köztük lőszerszállítások és légierős gyakorlatok – arra utalhatnak, hogy egy támadás lehetősége valóban napirenden van.
A lehetősége annak, hogy Izrael katonai csapást mér egy iráni nukleáris létesítményre, jelentősen megnőtt az elmúlt hónapokban – mondta a CNN-nek egy, az amerikai hírszerzés helyzetképét ismerő forrás, aki hozzátette: „Ha Trump olyan megállapodást köt, amely nem tünteti el Irán teljes uránkészletét, az növeli egy izraeli támadás esélyét.”
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az amerikai kormányzaton belül sincs egyetértés arról, Izrael valóban elszánta-e magát. A döntés nagymértékben attól függ, Izrael hogyan ítéli meg a Trump-kormány és Irán közötti egyeztetéseket. A CNN szerint ugyanakkor egyre több nyilvános és lehallgatott izraeli kommunikáció is utal arra, hogy egy katonai akció előkészületei zajlanak.
Elítélte az orosz külügyminisztérium pénteken a Palmürára mért izraeli csapásokat, a szíriai szuverenitás és a nemzetközi jog alapvető normáinak súlyos megsértésének nevezve őket. Korábban a szíriai védelmi minisztérium azt közölte, hogy a Homsz tartománybeli Palmüra városára mért izraeli légicsapásokban 36 ember életét vesztette, 50 pedig megsebesült.
„Határozottan elítéljük ezt a támadást, amely a szíriai hatóságok szerint 36 ember halálát okozta és több mint 50-et megsebesített, jelentős pusztítást okozva a lakóingatlanokban. Ez a Szíria területén végrehajtott izraeli erőszakcselekmény, akárcsak az ezt megelőző valamennyi, az ország szuverenitásának és a nemzetközi jog alapvető normáinak durva megsértését jelenti”– fogalmazott Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a diplomáciai tárca honlapján közzétett kommentárjában.
A moszkvai külügyminisztérium nevében egyúttal felszólította a regionális eszkalációban érintett valamennyi felet, hogy “hallgasson a józan ész hangjára”, és “ne lépje túl a civilizált magatartás határait, amely a 21. században kialakult humanitárius értékek rendszerén alapul”.
Nem szabad elfelejteni, hogy a térségbeli szomszédok közötti kölcsönös tisztelet végleges elvesztése és a konfliktus hevességének határtalan felforrósodása megnehezítheti a tartós közel-keleti béke perspektívájának elérését – hangzott a közlemény.
A minisztérium szóvivője szerint „a közel-keleti fegyveres összecsapások súlyossága nemcsak az emberi életek árának, de a kulturális és történelmi emlékezetnek a leértékelődéséhez is vezetett”.
Ali Hámenei néhány nappal ezelőtti teheráni beszéde volt az első azóta, hogy Irán megindította második közvetlen támadását Izrael ellen, de azóta is, hogy a Hezbollah harcosai és az izraeli csapatok között a kölcsönös drón- és rakétatámadások nyílt háborúba torkolltak.
Közel egy évvel azután, hogy a nemzetközileg is terrorszervezetnek tartott palesztin Hamász történelme leghalálosabb támadását indította Izrael ellen, Tel-Aviv bejelentette, hogy a libanoni határ védelmére helyezi a hangsúlyt. Izrael egyértelmű célja a Hezbollah által egy éven át tartó, határokon átnyúló rakétatámadások miatt elmenekült 60 000 izraeli otthonaikba való visszatelepítése.
Izrael egy sor Hezbollah-parancsnokot likvidált az utóbbi időszakban, és az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb akciójában végeztek a csoport vezetőjével, Haszan Naszrallahhal. Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei szerint
az arrogánsok és zsarnokok politikája a muszlimok közötti viszály szításán alapul, mivel az iszlám nemzet ellensége az országonként eltérő módszerek ellenére ugyanaz.
Hozzátette, hogy „minden népnek joga van megvédeni földjét és szuverenitását a megszállókkal és bitorlókkal szemben”.
Hámenei az ellenállás zászlajának és az elnyomottak bátor védelmezőjének nevezte a Hezbollah néhai vezetőjét, akit Izrael egy szeptemberi rajtaütés során meggyilkolt, megjegyezve, hogy „a gyáva ellenség nem tudott hatékony csapást mérni az ellenállási csoportok struktúráira, és a gyilkosság és a pusztítás politikájához folyamodott”. Irán legfelsőbb vezetője a többezres tömeg előtt beszélve azt mondta:
A térség ellenállói nem hátrálnak meg, és győzni fognak.
Mindeközben Izrael a megtorlást mérlegeli Irán legutóbbi, október eleji rakétatámadásáért, amely Teherán szerint bosszú volt Naszrallah és más vezetők megöléséért. A perzsa állam vezetője kijelentette, hogy katonailag reagálni fognak abban az esetben, ha Izrael ellentámadásba lendül. Az eszkaláció miatt a libanoni emberek attól tartanak, hogy nem lesz gyors vége az országukat elárasztó erőszaknak.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Borrell megjegyzései egy sor felháborító kijelentés részeként hangzottak el, amelyek Izraelt célozták kedden az egyiptomi rafahi határátkelőnél tett látogatása során.
Josep Borrell, az EU külügyminisztere azt mondta, hogy Brüsszel kedden még egyszer sújtotta az izraeli kormányt a gázai háború miatt, megismételve, hogy a palesztin területen kialakult humanitárius válság „ember okozta tragédia”.
Míg az Izrael-Hamász háború a Hamász által vezetett október 7-i terrortámadással kezdődött, „egyik borzalom nem igazolhatja a másikat” – tette hozzá.
„Ami ma Gázában történik, egy újabb borzalom. Nem csak (bárki) megvédéséről van szó, hanem szerintem az emberi jogok masszív megsértését jelenti” – mondta Borrell.
„Politikai megoldást kell keresnünk, mert ma este vacsorával etetni valakit azért, hogy holnap megöljék, az nem éppen a megoldás” – mondta az EU külügyi főképviselője.
Borrell megjegyzései egy sor felháborító kijelentés részeként hangzottak el, amelyek Izraelt célozták kedden az egyiptomi rafahi határátkelőnél tett látogatása során.
Emellett megismételte, hogy Brüsszel szankciók bevezetését fontolgatja két izraeli miniszterrel és „néhány ügynökséggel” szemben, amelyek felelősek a megszállt Ciszjordániában a gyarmatok illegális bővítéséért.
Visited the Egyptian side of Rafah crossing point. Along the way, endless queues of trucks with goods trying to enter Gaza.
Borrell látogatása része az EU azon folyamatban lévő kötelezettségvállalási küldetésének, amelynek célja a további regionális eszkaláció megelőzése. A hét végén Libanonba utazik, hogy megvitassa az ország stabilitását és a tágabb értelemben vett közel-keleti konfliktusban betöltött szerepét.
Az Európai Unió Képviselői Hivatala által közölt legfrissebb adatok szerint a megszállt Ciszjordániában lakóegységekre benyújtott izraeli rendezési tervek száma meredeken emelkedett 2022-ről (4427) 2023-ra (23349).
Legalább 40 halottja van a Muwasi elleni IDF-támadásnak Palesztin tisztviselők szerint legalább 40 ember meghalt, és további 60 megsebesült, miután Izrael kedd hajnalban lecsapott egy zsúfolt sátortáborra Gázában, ahol elhagyták a kitelepített palesztinokat.
Izrael kijelentette, hogy a támadás „jelentős” Hamász fegyveresek ellen irányult, amit a fegyveres csoport cáfolt.
A Palesztin Polgári Védelem, a Hamász által irányított kormány elsősegélynyújtói szerint állítólag egész családok haltak meg, miközben sátrakban mendegéltek. A 40 meggyilkolt ember a Mawasi néven ismert humanitárius övezetben tartózkodott.
Az AP kamerája három nagy krátert figyelt meg a helyszínen, ahol az elsősegélynyújtók és a kitelepített egyének kerti szerszámokkal és puszta kézzel kutattak a homokban és a törmelékben, mobiltelefont használva fényforrásként a hajnal előtti sztrájkot követően.
A Khan Younisben található Nasser Kórház, amely a három áldozatot fogadó kórház egyike, arról számolt be, hogy a sztrájkot követően körülbelül kéttucatnyi holttestet kaptak.
Az izraeli hadsereg azt mondta, hogy célba vették a Hamász egy parancsnoki és irányító központban tevékenykedő fegyvereseit, azt állítva, hogy pontos lőszert, légi megfigyelést és egyéb intézkedéseket alkalmaztak a polgári áldozatok elkerülése érdekében.
Izrael fenntartja, hogy a 11 hónapos háború során, amely a Hamász október 7-i támadásával kezdődött, megpróbálta elkerülni a civilek károsodását. A Hamászt hibáztatja a civilek haláláért, azzal vádolja a fegyvereseket, hogy lakónegyedekben tevékenykednek, valamint alagutak, rakétavető és egyéb infrastruktúrák elhelyezése otthonok, iskolák és mecsetek közelében.
A Hamász közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy fegyveresek tartózkodnának a térségben. Sem Izrael, sem a Hamász nem szolgáltatott bizonyítékot állításaik alátámasztására.
A háború kiterjedt pusztításokat okozott, és Gáza 2,3 milliós lakosságának körülbelül 90%-át kiszorította, gyakran többször is. Az izraeli evakuálási parancsok, amelyek jelenleg a terület mintegy 90%-át fedik le, emberek százezreit kényszerítették Mawasiba, a gázai partok mentén elterülő sivár sátortáborok sorába.
Segélyszervezetek küzdöttek azért, hogy alapvető szolgáltatásokat nyújtsanak Mawasiban, Izrael pedig időnként célpontokat mért ott, annak ellenére, hogy humanitárius zónává nyilvánította.
A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint több mint 40 000 palesztint öltek meg Gázában a háború kezdete óta, anélkül, hogy különbséget tettek volna a harcosok és a civilek között.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.