Az izraeli parlament, a Kneszet elfogadta a miniszterelnök hivatalviselésre alkalmatlannak ítélését, valamint felfüggesztését akadályozó törvényt csütörtök reggel.
Az izraeli jogrendszer átalakításának első törvényét a 120 tagú képviselőházban 61 honatya, az alaptörvény elfogadásához szükséges minimális többség támogatta.
A törvény célja, hogy megvédje a hivatali felfüggesztéstől a miniszterelnököt. A törvény szerint ezentúl csak abban az esetben függeszthetik fel a kormányfőt, ha ő maga bejelenti, hogy fizikai vagy szellemi okokból nem képes ellátni hivatalát.
Emellett akkor is elvehetik tőle a kormányfői széket, ha a kormánytagok 75 százaléka felfüggesztését kéri, a kérelmet szavazásra bocsátják a Kneszetben, és ott legalább 85 képviselő támogatja az indítványt.
A Kneszet jogtanácsa engedélyezte a jelenlegi miniszterelnöknek, Benjamin Netanjahunak is a szavazást, nem akadályozta meg összeférhetetlenségre hivatkozva voksolását.
A Kneszet plénumát rendhagyó módon összehívják csütörtökön, s a jövő hét minden napján, hogy még pészach, a zsidó húsvét előtt megszavaztassák a legfelsőbb bíróság összetételét megváltoztató törvényt.
Az ellenzék Izraelben csütörtökön tiltakozásul országszerte „nemzeti engedetlenségi napot” tart tömegtüntetésekkel, utak elzárásával.
A jogrend átalakítása ellen csütörtökön Tel-Avivban felvonulást rendeznek a diákok, az IT szektor képviselői, tüntetnek a Likud képviselőinek otthonai előtt, s külön felvonulnak a nőmozgalmak is.
Izrael nem ismeri el az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban tartott népszavazás eredményét – jelentette a Háárec című újság nyomán az MTI.
Az izraeli külügyminisztérium kedd esti közleményében bejelentette, hogy Izrael elismeri Ukrajna szuverenitását és területi integritását és nem fogadja el az Ukrajna orosz megszállás alatt álló keleti körzeteiben lezajlott referendumok eredményét.
Az izraeli külügyminisztériumban vita folyt arról, miként reagáljon Oroszország várható döntésére a népszavazási eredmények után – közölték minisztériumi források a lappal.
Kedd este az illetékesek úgy döntöttek, hogy határozott nyilatkozatot adnak ki annak ellenére, hogy Oroszország még nem jelentette be az érintett területek annektálásának szándékát. Izrael bejelentését nem előzte meg nemzetközi vagy amerikai kérés Oroszország szándékainak elítélésére – írta a lap.
Emellett Jeruzsálem megkezdte húsz, súlyosan sebesült ukrán katona Izraelbe szállítását és gyógykezelését. A minisztérium jelentése szerint az első két ukrán katona megérkezett a Síba kórházba.
Izrael több millió sékelt különített el az érkező sebesültek fogadására és elhelyezésükre a számukra legjobb kórházban, valamint a rájuk váró rehabilitációs programra.
„Ez az erőfeszítés része Izrael azon kötelezettségének, hogy folytassa átfogó humanitárius segítségnyújtását Ukrajnának” – közölte a külügyminisztérium.
Jeruzsálemi kormányzati tisztviselők kedd este hangsúlyozták: Izrael lépései azt a célt szolgálják, hogy megmutassák Volodimir Zelenszkijnek, Izrael kiáll Ukrajna mellett annak ellenére, hogy az ukrán elnök bírálta Jeruzsálemet.
Zelenszkij többször is nyilvánosan felrótta Izraelnek, hogy vonakodik légvédelmi fegyvereket küldeni Ukrajnának. Az ukrán elnök legutóbb szeptember elején, Jaír Lapid miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében foglalkozott ezzel a kérdéssel.
Gaida Rinavi Zoabi, a baloldali liberális Merec párt arab képviselőnője kilépett a koalícióból, és ezzel kisebbségbe kerültek az izraeli parlamentben a kormányt támogató törvényhozók – jelentette a helyi média csütörtökön.
A 120 tagú parlamentben, a kneszetben már csak 59 honatya támogatja a baloldali, centrista és jobboldali, valamint egy hagyományőrző arab pártból álló, tavaly nyár elején megalakult, sokszínű koalíciót. A Merec pártban „fatális tévedésnek” nevezték politikusuk meglepetésszerű lépését, de még reménykednek benne, hogy megváltoztatja döntését.
Az ellenzék soraiban megkezdték a szavazás előkészítését a jövő hétre a kneszet feloszlatásáról és új választások kiírásáról.
Zoabi csütörtök délben, minden előzmény nélkül közölte Naftali Bennett miniszterelnökkel és Jaír Lapid külügyminiszterrel döntését, melyet az arab kisebbséget érő megkülönböztetésekkel indokolt.
Nem tudom támogatni annak a közösségnek a felháborító zaklatását, amelyből jöttem – fogalmazott. Szándékáról pártjában sem tudtak semmit.
A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint a Merec vezetése azt követeli tőle, hogy adja vissza mandátumát, azonban bejelentése óta nem veszi fel a telefont. A helyi törvények szerint megőrizheti képviselői székét, és a kormány ellen szavazhat.
Ez a koalíció fontos kötelék az ország összetett valóságában, és mindannyiunktól megköveteli, hogy nagy felelősséget vállaljunk ezért a helyért. Minden nap, melyet túlél ez a koalíció, egy újabb nap, amikor a fény erősebb, mint a sötétség – írta a Twitteren Zoabi lépését bírálva a szociáldemokrata Munkapárt arab képviselőnője, Ibtiszám Marána.
A képviselői székben először ülő Zoabi nem először okozott fejfájást a koalíciónak: januárban ellenszavazatával megakadályozta az ultraortodoxok katonai behívását szabályozó törvény elfogadását a parlamentben. Ekkor Lapid a lázadó képviselőnőt kinevezte izraeli főkonzulnak Sanghajba, de hivatalba lépése késett, a Közszolgálati Bizottság kinevezésekről döntő testülete ugyanis mindeddig nem ült össze ebben az ügyben.
A testülethez közel álló források azt mondták a ynetnek, hogy a kiküldetés nehézségekbe ütközik, mert Zoabi kijelentette, hogy fenntartásai vannak az izraeli himnusszal kapcsolatban. Olyan nyilatkozók, akik az elmúlt napokban beszéltek a képviselőnővel, a ynetnek azt jelezték, hogy Zoabi az ebben az ügyben felmerült nehézségek miatt dönthetett a kilépésről a koalícióból.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael nem vesz részt a megállapodásban Iránnal és nem is köti az atomalku – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.
„Megőrizzük cselekvési szabadságunkat. A kihívások formáltak, megerősítettek bennünket, és nagyrészt ezek tettek azzá, amilyenek vagyunk. Ennek a kihívásnak is meg tudunk felelni” – mondta az izraeli miniszterelnök az Iránnal zajló nukleáris tárgyalások folytatása előtti beszédében kedd reggel egy a herzliai Reichman Egyetemen tartott konferencián. „Amikor kevesebb mint hat hónappal ezelőtt beléptem a miniszterelnöki hivatalba, megdöbbentett a retorika és a tett közötti szakadék. Izrael elaludt az Irán és a nagyhatalmak közötti nukleáris megállapodás aláírása után. A 2015-ös, első nukleáris megállapodás után elkövetett hiba nem fog megismétlődni” – bírálta a kormányfő elődje, Benjámin Netanjahu Iránnal szembeni politikáját. Noha az izraeli kormány korábban azt mondta, hogy nyitott lenne új nukleáris megállapodásra, amely szigorúbb korlátozásokat határoz meg Iránnal szemben, Bennett keddi beszédében elzárkózott az új egyezménytől. „Bonyolult időknek nézünk elébe. Lehetséges, hogy vitáink lesznek a legjobb barátainkkal is” – mondta az Iránnal szemben diplomáciai megoldásra törekvő washingtoni politikára utalva. „Irán három évtizede Izrael első számú ellensége” – emlékeztetett a miniszterelnök beszéde elején. „Hatalmas erőforrásokat szánt titkosan és nyíltan az ország az iráni katonai, politikai, gazdasági, technológiai fenyegetés leküzdésére” – tette hozzá. „Irán nukleáris programja rendkívül fejlett, urándúsítása kifinomultabb és szélesebb körű, mint valaha. A nukleáris program előmozdítása mellett Irán következetesen minden oldalról milíciákkal és rakétákkal vette körül Izraelt” – hangsúlyozta Bennett. „Izrael szilárd gazdasággal, világelső kibereszközökkel, demokráciával és legitimitással rendelkezik” – mondta a kormányfő. „Irán sokkal sebezhetőbb, mint gondolnánk. Az iráni rezsim korrodálódik, 1979 óta a legszélsőségesebb pontján található. Nem tudja ellátni vízzel polgárait, gazdasága gyenge, a kormány korrupt, erővel és félelemmel irányítja az országot” – vélekedett Bennett. A konferencián szintén felszólaló Beni Ganz védelmi miniszter elmondta, hogy az izraeli hadsereg 2018 februárjában elfogott egy Ciszjordániába TNT robbanóanyagot szállító drónt, amelyet Irán indított útnak egy szíriai repülőtérről. „Irán Izrael megsemmisítésére törekszik, és ez válaszlépésekre kötelez bennünket” – hangsúlyozta a védelmi miniszter. Ganz szerint Irán nem csak Izraelre jelent veszélyt, ugyanis előbb a térség urává szeretne válni, majd világuralmi célokra törekszik, és olyan szélsőséges ideológiát próbál terjeszteni, amelyben az emberi jogokat lábbal tiporják, az LMBT-közösség tagjait felakasztják, a nőket marginalizálják, az erőforrásokat a rezsim számára összpontosítják. „Először Damaszkuszt, majd Berlint foglalják el” – idézte módosítva Leonard Cohen előbb Manhattant, majd Berlint említő dalát. Ganz hangsúlyozta, hogy a világnak számos cselekvési lehetősége van az iráni fenyegetéssel szemben, egyaránt támaszkodni kell a politikai, a gazdasági és a katonai eszközökre. Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump volt amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani. Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban. A megbeszélések a tervek szerint november 29-én folytatódnak.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Naftali Bennett izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael nem vesz részt a megállapodásban Iránnal és nem is köti az atomalku - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1637674620
[modified] => 1637674024
)
[title] => Bennett: Izrael nem vesz részt a megállapodásban Iránnal és nem köti az atomalku
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=34145&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34145
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 34146
[image] => Array
(
[id] => 34146
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/naftali-bennett-494094.jpg
[original_lng] => 435969
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/naftali-bennett-494094-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/naftali-bennett-494094-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/naftali-bennett-494094-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/naftali-bennett-494094-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/naftali-bennett-494094-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/naftali-bennett-494094.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/naftali-bennett-494094.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1637668655:4
[_thumbnail_id] => 34146
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1631
[_oembed_1c73b3515be51bbfc54379536d58ad3a] =>
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
„Izraelnek nincs jobb barátja, mint az Egyesült Államok” – fogalmazott az amerikai elnök.
Naftali Bennett miniszterelnöknek, Jaír Lapid miniszterelnök-helyettesnek és külügyminiszternek, valamint az új izraeli kabinet minden tagjának gratulált vasárnapi közleményében Joe Biden amerikai elnök.
„Várom, hogy együttműködhessek Bennett miniszterelnökkel a nemzeteink közötti szoros és tartós kapcsolat minden elemének megerősítésében” – írta a közleményben az amerikai elnök. Mint fogalmazott: „Izraelnek nincs jobb barátja, mint az Egyesült Államok. Miközben folytatjuk partnerségünk megerősítését, az Egyesült Államok továbbra is rendületlenül támogatja Izrael biztonságát”.
„Bízunk benne, hogy minden szempontból megerősítjük az Egyesült Államok és Izrael közötti partnerséget”
Az amerikai elnök közleményében kiemelte: az általa vezetett adminisztráció „teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy az új izraeli kormánnyal együttműködve előmozdítsa a biztonságot, a stabilitást és a békét az izraeliek, a palesztinok és minden ember számára a tágabb régióban”.
„Az Egyesült Államok „melegen üdvözli az Izrael Állam új kormányáról szóló bejelentést”– ezt írta vasárnapi közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A tárcavezető úgy fogalmazott: „bízunk benne, hogy minden szempontból megerősítjük az Egyesült Államok és Izrael közötti partnerséget, és együtt dolgozhatunk egy biztonságosabb és virágzóbb jövő érdekében.”
A Pentagon tájékoztatása szerint Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is gratulált Benjamin Ganznak, aki az új izraeli kormánynak is tagja, és változatlanul a védelmi miniszteri pozíciót tölti be. „Austin miniszter alig várja, hogy folytassa a fontos együttműködést és párbeszédet Ganz miniszterrel az Egyesült Államok és Izrael közötti stratégiai partnerség elmélyítése érdekében. Az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael biztonsága iránt továbbra is sziklaszilárd” – írta közleményében John Kirby, a Pentagon szóvivője.
Vasárnap a jobboldali Naftali Bennett vezette új koalíciós egységkormány megszerezte a szükséges többséget az izraeli parlamentben, véget vetve ezzel Benjámin Netanjahu konzervatív miniszterelnök 12 éves kormányzásának. A Jobbra (Jamina) pártot vezető Naftali Bennett a szavazás utáni percekben le is tette a hivatali esküt, így ő a zsidó állam történetében a tizenharmadik miniszterelnök. A koalíciós megállapodás értelmében a ciklus felénél, két év múlva, a centrista Van Jövő (Jes Atíd) párt vezetője, a Bennett-kormány külügyminisztere, Jaír Lapid veszi át a miniszterelnöki posztot.
A centrista Van Jövő (Jes Atíd) párt elnökének, Jaír Lapidnak sikerült az új izraeli koalíciós kormány megalakítása, és erről még szerda éjjel tájékoztatta Reuven Rivlin államfőt – közölte késő este Lapid szóvivője.
Bő két órával az éjféli határidő lejárta előtt először Manszúr Abbász, az iszlám hagyományőrző Raam párt elnöke látta el szignójával pártjának megállapodását a Lapid-Bennett kormánnyal, majd Gideon Szaár, az Új Remény (Tikva Hadasa) nevű jobboldali párt vezetője is csatlakozott a többpárti egységkormányhoz, és ezzel lehetővé tették a kormányalakítással megbízott Lapidnak, hogy jelenthesse Rivlinnek: sikerrel jártak az erőfeszítései. Az új kormány legfeljebb két héten belül felesküdhet, ha sikerül várhatóan a jövő héten relatív többséget szereznie az izraeli parlamentben, a kneszetben. A két éven belül megtartott négy parlamenti választás után megszületett koalícióban baloldali, centrista és jobboldali pártok vesznek részt, de kimaradt belőle a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali Likud. Az új kabinetben a kormányzati ciklus első felében Naftali Bennett, a jobboldali Jobbra (Jamina) párt elnöke lesz a kormányfő, miközben Lapid külügyminiszterként tevékenykedik. Utána szerepet cserélnek, Lapid veszi át a miniszterelnöki hivatalt, és Bennett a külügyi tárcát. A nemzeti egységkormány – amennyiben bizalmat kap a kneszetben – Benjámin Netanjahu 12 éves, Izrael történetében leghosszabb kormányfői szerepét zárja le. Az egységkormány legnagyobb ereje a 17 képviselői hellyel rendelkező Van jövő (Jes Atíd)lesz. A védelmi tárca élén várhatóan marad a 8 mandátummal bíró, centrista Kék-Fehért vezető Beni Ganz. A szociáldemokrata Munkapárt Meráv Michaeli vezetésével 7 mandátummal járul hozzá a kormányhoz, s a balliberális Merec párt hat képviselői szavazatot biztosít a kneszetben. Avigdor Liberman jobboldali Izrael a Hazánk pártja hét honatyával csatlakozott, Gideon Szaár szintén jobboldali Új Reménye hattal, és velük fog szavazni az izraeli politikai életben első alkalommal egy arab párt, a Raam is. A rotációs, két kormányfős rendszert, amelyben a koalíciós megállapodás értelmében a ciklus két felében más-más tölti be a miniszterelnöki posztot, Benjámin Netanjahu és Beni Ganz alakította ki tavaly nyáron, amikor Ganz koalíciós kormányt alakított Netanjahuval. Ez a kormány tavaly év végén oszlott fel, és új választásokat írtak ki idén március 23-ra. A koalíciós tárgyalások utolsó óráiban szerdán éjjel Kfar Makkabiában, a megbeszéléseknek otthont adó épületnél az utca két oldalán gyülekeztek a koalíciós megállapodás támogatói és ellenzői, és kiabálással próbáltak érvényt szerezni akaratuknak, miközben az úttesten a rendőrség felügyelte a két tábor elkülönítését.
A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöki távozását sürgető ellenzék közel áll ahhoz, hogy megállapodjanak a kormányalakításban, ezzel pedig a zsidó állam kormányfői bársonyszékét hosszas idő után más foglalná el.
Nem is akárki. Az állítólagos egyezség az úgynevezett Netanjahu-ellenes blokkban Naftali Bennettet, a hírt közlő GThe Guardian szerint a szélsőséges nacionalista, a zsidó telepesek ügyét szívén viselő, Ciszjordánia jelentős részének bekebelezését támogató techmilliárdost, a Jamina (Jobbra) párt vezetőjét repítené a kormányfői tisztségbe.
Bér Netanjahu pártja, a Likud szerezte a legtöbb mandátumot a márciusi választásokon, nem sikerült kormányt alakítania, így Reuven Rivlin államfő Jair Lapidot, a második legtöbb szavazatot kapó Jes Atíd (Van Jövő) párt vezetőjét, Netanjahu egyik legnagyobb kritikusát bízta meg a feladattal.
Lapid a The Guardian által továbbított izraeli sajtóértesülések szerint egy hatalommegosztási megoldással rukkolt elő, amelynek értelmében Bennett két évet töltene a miniszterelnöki tisztségben, majd azt átadná Lapidnak.
Emlékezetes, hogy Netanjahu hasonló megállapodást kötött a Kék-Fehér pártszövetség színeiben voksokat besöprő Benny Gantz védelmi miniszterrel a 2019 óta tartó kormányválság megoldására, de – kritikusok szerint – Netanjahu megfúrta az egyezményt, és újabb választást kellett tartani márciusban.
Bár a Netanjahu-ellenes pártok nem értenek egyet mindenben, abban közös nevezőre jutottak, hogy a jelenlegi kormányfőt a társadalmat megosztó, hatalommániás politikusnak tartják, akinek 12 évnyi kormányzás után ideje távozni.
Netanjahu korábban felajánlotta Lapidnak, hogy alakítson vele kormányt egy hasonló, hatalommegosztási rendszerben, de vélhetően tanulva Gantz esetéből, az ország világi középosztályánál népszerű Lapid visszautasította a kecsegtető ajánlatot.
