Az Európai Unió külügyminiszterei április 22-i találkozójukon politikai megállapodásra jutottak az Irán elleni szankciók megerősítéséről, válaszul Izrael közelmúltbeli tömeges ágyúzására.
Az EU Tanácsának döntése a már meglévő Irán elleni szankciórendszer kibővítését jelenti, amely kiterjed majd a drónok gyártásához szükséges alkatrészek nagyobb listájára, valamint a rakétagyártási technológiára.
Az új rezsim nemcsak magára Iránra fog kiterjedni, hanem az irányítása alatt álló csoportokra és struktúrákra is a Közel-Kelet és a Vörös-tenger teljes régiójában – magyarázta Borrell.
„Politikai megállapodásra jutottunk” – jelentette ki. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező napokban a határozatot jogilag is be kell jegyezni, utána pedig hatályba lép.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok csütörtökön szankciókat jelentettek be Irán ellen az Izrael elleni múlt szombati támadás miatt. A közösen kialakított és végrehajtott intézkedéscsomag főként az iráni fegyveres erők vezető testületeit, magas rangú vezetőit és támogató intézményeit célozza meg.
Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezek nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette.
A londoni külügyminisztérium csütörtöki ismertetése szerint a szankciók értelmében az érintett személyek nem utazhatnak be Nagy-Britanniába és nem részesülhetnek finanszírozásban londoni székhelyű pénzügyi szolgáltatók részéről. Ez utóbbi tilalom a szankciókkal sújtott iráni katonai intézményekre is vonatkozik.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok csütörtökön szankciókat jelentettek be Irán ellen az Izrael elleni múlt szombati támadás miatt. A közösen kialakított és végrehajtott intézkedéscsomag főként az iráni fegyveres erők vezető testületeit, ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1713537120
[modified] => 1713471184
)
[title] => Az USA és Nagy-Britannia új szankciókat vezetett be Irán ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110293&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110293
[uk] => 110280
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 110281
[image] => Array
(
[id] => 110281
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large.jpg
[original_lng] => 123915
[original_w] => 1140
[original_h] => 717
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large-768x483.jpg
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large-1024x644.jpg
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 717
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 717
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 717
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713460385:5
[_thumbnail_id] => 110281
[_edit_last] => 5
[views_count] => 600
[_oembed_4d8c8caf31049a48f4862809cf528379] =>
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Az Európai Unió az Irán elleni új gazdasági szankciókról tárgyal – írja a Financial Times.
„Az európai fővárosok megállapodtak abban, hogy három dologra összpontosítanak: Irán elítélésére és Izrael nyilvános támogatására, az Irán elleni lehetséges szankciókra vonatkozó tervek kidolgozásában, valamint a Teheránra gyakorolt nyomásgyakorlásban, amely még mindig fennáll” – jegyzi meg az FT.
Ezért április 16-ra rendkívüli videokonferenciát terveznek az EU-országok külügyi vezetőinek, amelyen elsősorban a szankciókról lesz szó.
A kiadvány forrásai szerint az elmúlt napokban az EU tisztviselői „nagyszámú kapcsolatfelvételt” folytattak iráni képviselőkkel, és megpróbáltak „védőmechanizmusokat létrehozni”, hogy megakadályozzák a helyzet további romlását.
Főként Josep Borrell, az EU diplomácia vezetője tárgyalt az iráni külügyminisztérium vezetőjével, Hossein Amir-Abdollahiannal, melynek során felszólította Teheránt, hogy „tartózkodjon a további eszkalációtól”.
Izraeli külügyminisztere kedden kijelentette, hogy António Guterresnek le kell mondania az ENSZ főtitkári posztjáról, számolt be a Politico.
A bejelentés azt követően hangzott el, hogy Izrael megvádolta az ENSZ Palesztina Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynökségének (UNRWA) 12 munkatársát azzal, hogy közük van a Hamász október 7-i erőszakos támadásához.
„Természetesen, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, felelős. Guterresnek le kell mondania, vagy az ENSZ-nek kell leváltania” – mondta Katz az Axel Springernek adott interjújában.
Izrael hónapok óta vitatkozik az ENSZ-szel, miután Guterres októberben kijelentette, hogy a Hamász támadása „nem légüres térben történt”, és azzal vádolta Izraelt, hogy „56 évnyi fullasztó megszállást hajt végre”.
Miután az ENSZ Nemzetközi Bírósága megrovásban részesítette Izraelt a Gáza övezet hosszan tartó megtorló bombázása miatt, de nem szólított fel a tűzszünetre, Izrael az ENSZ egy tucatnyi munkatársát vádolta meg a Hamász támadásában való részvétellel.
Az Egyesült Államok, Németország és Olaszország, valamint más országok válaszul felfüggesztették a szervezet finanszírozását.
„Az országok helyesen cselekedtek, annak ellenére, hogy ez egy humanitárius szervezet volt” – mondta Katz.
A segélyszervezet tagadja, hogy szándékosan segített volna a Hamasznak vagy bármely más militáns csoportnak. Közölte, hogy alaposan kivizsgálja a vádakat, és felelősségre vonja a személyzetet. Az ENSZ ezt követően elbocsátotta a kilenc megvádolt munkatársát.
„Az alkalmazottak feltételezett aljas tetteinek következményekkel kell járniuk. Gáza kétmillió civiljének napi túlélése az ENSZ-ügynökség kritikus segítségétől függ” – mondta Guterres vasárnapi nyilatkozatában.
Az Egyesült Nemzetek Közel-Kelet Palesztinai Menekültjeit Segítő és Munkaügyi Ügynöksége iskolákat, egészségügyi klinikákat és segélyprogramokat működtet a gázai övezetben, Ciszjordániában, Szíriában, Libanonban és Jordániában található menekülttáborokban. Csak a Gázai övezetben 13 000 alkalmazott dolgozik.
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Minden, terrorista cselekményekben érintett ENSZ-dolgozó szigorú büntetését ígérte vasárnap a világszervezet főtitkára, miután izraeli vizsgálatok szerint az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének (UNRWA) tizenkét munkatársa részt vett a Hamász terrorszervezet izraeli célpontok elleni október 7-i támadásában.
„Az ENSZ bármely dolgozója, aki terrorista cselekményekben érintett, felelősségrevonásra számíthat, beleértve a rendőrségi eljárást is. A világszervezet kész együttműködni az illetékes hatóságokkal” – szögezte le közleményben António Guterres.
Az ENSZ főtitkára ugyanakkor kiemelte azt is, hogy „nem szabad megbüntetni azt a több tízezer embert, akik az UNRWA-nak dolgoznak, sokan a segélymunkások számára elképzelhető legveszélyesebb körülmények között. Az általuk ellátott emberek sürgős szükségleteit azonnal meg kell oldani”.
Elmondta továbbá, hogy a 12 érintett közül kilencet elbocsátottak, egy életét vesztette, a másik két ember személyazonosságát pedig még mindig vizsgálják.
A segélymunkásokkal kapcsolatos hírre több ország, köztük Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok felfüggesztette az ügynökségnek szánt segélyeket.
„Miközben megértem az aggályokat és magam is elszörnyedtem e vádakra, nyomatékosan kérem azon államokat, melyek felfüggesztették a hozzájárulásaikat, hogy legalább biztosítsák annak lehetőségét, hogy az UNRWA folytathassa munkáját” – húzta alá mindazonáltal Guterres, emlékeztetve arra, hogy mintegy kétmillió gázai civil élete múlik a szervezet által nyújtott segítségen.
Mindeközben Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter szombat este az X közösségi oldalon közzétett felhívásában Philippe Lazzarini, az UNRWA igazgatója távozását követelte, Ejlon Lévi kormányszóvivő pedig azzal vádolta a szervezetet, hogy „a Hamászt fedezi”.