Izrael és Szíria tűzszünetről állapodott meg azt követően, hogy a héten az izraeli hadsereg beavatkozott a szíriai kormányerők és rivális fegyveres csoportok közötti összecsapásokba – jelentette be szombat hajnalban Tom Barrack, az Egyesült Államok szíriai megbízottja. Múlt vasárnap robbantak ki véres összecsapások a Szíria déli részén fekvő esz-Szuveidában szunnita beduin törzsek és a síita iszlám iszmailita ágához tartozó kisebbség, a drúzok között. A szíriai kormányerők a hét elején igyekeztek megfékezni az összecsapásokat, de inkább a beduinok pártját fogták a konfliktusban.
Az MTI beszámolója szerint csütörtökön kivonultak a térségből, és a harcokban addig az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) emigráns megfigyelő szervezet szerint több mint 260-an haltak meg, jelentős részük polgári személy, és az ENSZ szerint csaknem 80 ezren kényszerültek elhagyni az otthonukat. Az izraeli hadsereg légicsapásokkal lépett fel a drúzok védelmében.
Tom Barrack az X-en jelentette be az új tűzszünet hírét Izrael és Szíria között. A Törökország, Jordánia és más szomszédos országok által támogatott megállapodásban felszólítják a szembenálló feleket, hogy tegyék le a fegyvert, és „a Szíriában élő többi kisebbséggel együtt építsenek fel egy új és egységes szíriai identitást”.
Izrael számos légicsapást hajtott végre a szíriai kormányerők konvojai ellen, sőt csapást mért a szíriai védelmi minisztérium épületére is Damaszkuszban. A drúzok jelentős közösséget alkotnak Izraelben, ahol integrált kisebbségként tekintenek rájuk, tagjaik gyakran szolgálnak az izraeli hadseregben is.
Arról, hogy kik azok a drúzok, itt olvashat részletesen.
[type] => post
[excerpt] => Izrael és Szíria tűzszünetről állapodott meg azt követően, hogy a héten az izraeli hadsereg beavatkozott a szíriai kormányerők és rivális fegyveres csoportok közötti összecsapásokba – jelentette be szombat hajnalban Tom Barrack, az Egyesült Államo...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1752940200
[modified] => 1752958989
)
[title] => Új tűzszünetről állapodott meg Izrael és Szíria
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157167&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 157167
[uk] => 157172
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 157168
[image] => Array
(
[id] => 157168
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/nwwk9kpturbxy9jogzlnmziy2u1mwe5mzfkm2e5zjczmjq0mgfkndazyi5qcgeslqmaze7ncctnbx6tbc0dmm0czn4aaaewbq.webp
[original_lng] => 53094
[original_w] => 816
[original_h] => 612
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/nwwk9kpturbxy9jogzlnmziy2u1mwe5mzfkm2e5zjczmjq0mgfkndazyi5qcgeslqmaze7ncctnbx6tbc0dmm0czn4aaaewbq-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/nwwk9kpturbxy9jogzlnmziy2u1mwe5mzfkm2e5zjczmjq0mgfkndazyi5qcgeslqmaze7ncctnbx6tbc0dmm0czn4aaaewbq-300x225.webp
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/nwwk9kpturbxy9jogzlnmziy2u1mwe5mzfkm2e5zjczmjq0mgfkndazyi5qcgeslqmaze7ncctnbx6tbc0dmm0czn4aaaewbq-768x576.webp
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/nwwk9kpturbxy9jogzlnmziy2u1mwe5mzfkm2e5zjczmjq0mgfkndazyi5qcgeslqmaze7ncctnbx6tbc0dmm0czn4aaaewbq.webp
[width] => 816
[height] => 612
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/nwwk9kpturbxy9jogzlnmziy2u1mwe5mzfkm2e5zjczmjq0mgfkndazyi5qcgeslqmaze7ncctnbx6tbc0dmm0czn4aaaewbq.webp
[width] => 816
[height] => 612
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/nwwk9kpturbxy9jogzlnmziy2u1mwe5mzfkm2e5zjczmjq0mgfkndazyi5qcgeslqmaze7ncctnbx6tbc0dmm0czn4aaaewbq.webp
[width] => 816
[height] => 612
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/nwwk9kpturbxy9jogzlnmziy2u1mwe5mzfkm2e5zjczmjq0mgfkndazyi5qcgeslqmaze7ncctnbx6tbc0dmm0czn4aaaewbq.webp
[width] => 816
[height] => 612
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1752948222:2
[_thumbnail_id] => 157168
[_edit_last] => 2
[views_count] => 564
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 319041818000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1822
[1] => 585
[2] => 630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Izrael
[1] => Szíria
[2] => tűzszünet
)
)
[1] => Array
(
[id] => 155892
[content] =>
Az Európai Unió a jövő héten bemutatja az Izrael elleni szankciók verzióit, amelyeket a Gázai övezetben végrehajtott katonai művelet miatt tervez bevezetni, számolt be az Euractiv.
Újságírók adatai szerint az unió vezetése jelenleg körülbelül öt lehetséges intézkedést mérlegel Izrael ellen.
Ez magában foglalja többek között a társulási megállapodás teljes vagy részleges felfüggesztését, a tisztviselőkkel és a katonasággal szembeni szankciókat, a fegyverembargót, vagy az EU és Izrael közötti tudományos és műszaki együttműködés megszüntetését.
„Az uniós diplomaták elmondása szerint azonban a politikailag legvalószínűbb opciónak az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Norvégia által már bevezetett szankciókhoz hasonló, egyénekre vonatkozó célzott szankciókat vitatják meg”, áll a kiadványban.
Az EU diplomáciai szolgálata várhatóan július 9-én, szerdán hivatalosan is bemutatja az összes változatot. Egy hét múlva pedig az EU külügyminiszterei brüsszeli ülésükön vitatják meg a helyzetet.
Izrael bejelentette, hogy újabb humanitárius segélycsomagot ad át Ukrajnának, amely ivóvíz-ellátó rendszereket is tartalmaz az orosz tüzérségi támadások által sújtott keleti régiók számára, számolt be az izraeli külügyminisztérium X közösségi oldalán.
A minisztérium adatai szerint Gideon Saar izraeli külügyminiszter Jevhen Kornijcsuk ukrán nagykövettel folytatott találkozóján utasította a MASHAV ügynökséget a felszerelés összeállítására és leszállítására. A rendszerek mindegyike képes lesz tiszta vizet biztosítani több tízezer ember számára.
A segélyt az izraeli külügyminisztérium költségvetéséből finanszírozzák. A közlemény hangsúlyozza, hogy a rendszereket kifejezetten Ukrajna keleti régióiban telepítik, ahol a vízellátási infrastruktúra jelentős károkat szenvedett.
Izrael a teljes körű háború kezdete óta nyújt humanitárius támogatást Ukrajnának: 2022 óta már légi és szárazföldi „hidakat” építettek élelmiszer, gyógyszer és generátorok szállítására, és egy tábori kórházat is felállítottak.
Németország szeretne létrehozni Izraellel közösen egy kibernetikai kutatási központot, valamint elmélyíteni a két ország hírszerzési és biztonsági szolgálatainak együttműködését – közölte vasárnap Alexander Dobrindt német belügyminiszter, számolt be a Portfolio.
.
A katonai védelem önmagában nem elégséges ahhoz, hogy fordulat történjen a biztonságban. Az állampolgárok védelmének jelentős fejlesztése szintén nélkülözhetetlen az általános védelmi képességeink erősítése szempontjából
– hangsúlyozta Dobrindt Izraelben tett látogatása során.
A német tárcavető, akit a Bild című német lap idézett, szombaton érkezett Izraelbe. Látogatása során felvázolt egy 5 pontból álló programot egy úgynevezett Kiber Kupola létrehozása céljából Németország kiberbiztonsági stratégiája részeként.
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök vasárnap 2000 légvédelmi rakéta beszerzését sürgette az izraeli Vaskupolához hasonló, rövid hatótávolságú rakétalégvédelmi rendszer kialakításához.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Irán külügyminisztere, Abbasz Arakcsi hivatalos levélben fordult António Guterres ENSZ-főtitkárhoz, amiben felszólította a világszervezetet, hogy azonosítsa az Egyesült Államokat és Izraelt mint a június közepén kirobbant, 12 napos fegyveres konfliktus „agresszorait” – számolt be a Liner.hu.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kötelessége, hogy világosan és félreérthetetlenül elismerje, ki indította el ezt az aktív katonai agressziót, és felelősségre vonja azokat az államokat, amelyek megsértették a nemzetközi jog alapelveit” – áll az Arakcsi által aláírt levélben.
A dokumentumban a külügyminiszter arra is felszólította az ENSZ-t, hogy „állapítsa meg az Egyesült Államok és Izrael jogi felelősségét a támadások következményeiért, ideértve a kártérítések és jóvátételek megfizetésének kötelezettségét is” – idézi az Al Jazeera.
A konfliktus június 13-án robbant ki, amikor Izrael nagyszabású légicsapásokat hajtott végre iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen. Ezek a támadások a perzsa állam válaszcsapásait vonták maguk után, majd napokon át tartó intenzív és halálos összecsapásokat eredményeztek a térségben. A helyzet tovább eszkalálódott, amikor június 21-én az USA is közvetlenül bekapcsolódott a harcokba, és három iráni nukleáris létesítmény ellen hajtott végre csapásokat.
Irán álláspontja szerint a háborús cselekményeket nem ő kezdeményezte, hanem kizárólag válaszlépésként cselekedett az ellene irányuló agresszióval szemben. Arakcsi kiemelte, „Irán szuverenitása és területi integritása megsértése nemzetközi következményekkel kell hogy járjon, különösen akkor, ha egy ENSZ-tagállamot egy másik tagállam katonailag megtámad”.
A levél kézhezvételét az ENSZ részéről eddig nem kommentálták hivatalosan, ám diplomáciai körök szerint az iráni beadványt várhatóan napirendre tűzik a Biztonsági Tanács egyik közelgő ülésén. Nemzetközi jogi szakértők szerint a kérdés, milyen jogi alapokon lehet megállapítani az „agresszor” státuszát, továbbra is rendkívül összetett és politikailag érzékeny.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Izraelt „szétzúzták” az Iránnal vívott rövid háború alatt – jelentette ki csütörtökön Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb iráni vallási és politikai vezető, aki a tűzszünet életbe lépése óta először szólalt meg nyilvánosan.
Hamenei – aki külföldi sajtóhírek szerint a harcok idején egy, a világtól teljesen elszeparált bunkerben bujkált – az iráni állami televízióban sugárzott videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy az iráni nép „megmutatta méltóságát, különleges és rendkívüli jellemét” az Izraellel folytatott 12 napos konfliktus során – számolt be az IRNA állami hírügynökség.
A „cionista rezsimet” a 86 éves legfőbb vallási vezetői közlése szerint „lecsapták és szétzúzták”.
Irán nukleáris és katonai létesítményeit jelentős csapások érték a június 13-án kezdődött 12 napos háborúban, az ország számos tudósát és katonai vezetőjét veszítette el az izraeli támadásokban. Az elmúlt hét végén az Egyesült Államok is csapást mért iráni nukleáris létesítményekre.
Hamenei csütörtöki üzenetében úgy vélte, az Egyesült Államok azért avatkozott be a háborúba, mert „úgy érezte, hogy ha nem avatkozik be, a cionista rezsim teljesen megsemmisül”.
Az ajatollah kijelentette, hogy az Egyesült Államok „semmit nem nyert ezzel a háborúval”.
„Az iszlám köztársaság győzedelmeskedett, és megtorlásul pofont adott Amerikának” – mondta a katari amerikai támaszpontot hétfőn ért iráni rakétatámadásra utalva. Hamenei arra figyelmeztetett, hogy „egy ilyen akció a jövőben is megismétlődhet”, ha Irán szükségesnek érzi.
„Ha bármilyen agresszióra kerül sor, az ellenség mindenképpen súlyos árat fog fizetni” – mondta a legfőbb vallási vezető.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala kijelentette, hogy a gázai övezetben a civil lakosság esetében az élelmiszer, mint „fegyver” alkalmazása háborús bűncselekmény. Ez az eddigi legerősebb kijelentés a gázai lakosságnak nyújtott segélyek elosztásának új modelljével kapcsolatban, amelyet egy Izrael által támogatott szervezet valósít meg.
Tamin al-Khitan, az ENSZ emberi jogi szóvivője egy genfi sajtótájékoztatón újságíróknak elmondta, hogy több mint 410 ember halt meg az izraeli hadsereg támadásai során, miközben megpróbálták elérni a Gázai Humanitárius Alap segélyelosztó pontjait a szervezet működésének májusi megkezdése óta – írja a Reuters.
Hozzátette, hogy a halálos áldozatok számát hivatala megerősítette.
„Gáza nincstelen és éhező lakosai továbbra is embertelen választással néznek szembe: vagy éhen halnak, vagy kockáztatják az életüket, miközben élelemhez jutnak” – mondta Al-Khitan, a rendszert „az izraeli humanitárius segély militarizált mechanizmusaként” jellemezve.
Az ENSZ szóvivője véleménye szerint „az élelmiszer fegyverként való felhasználása a civilek ellen, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozása vagy megtagadása háborús bűncselekménynek minősül, és bizonyos körülmények között más, a nemzetközi jog szerinti bűncselekménynek is minősülhet”.
Amikor arról kérdezték, hogy Izrael bűnös-e ilyen háborús bűncselekmény elkövetésében, Al-Khitan azt válaszolta, hogy „a jogi értékelést a bíróságnak kell elvégeznie”.
Közösségi médiabejegyzésben jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy sikerült megállapodásra jutnia az izraeli és az iráni félnek a tűzszünettel kapcsolatban, ezzel véget érhetnek a harcok a két ország között – írja a BBC. A brit közszolgálati média hírportálja hozzáteszi, a tűszünet várhatóan hat órával a megállapodás megkötése után léphet csak életbe. Az amerikai elnök szavait időközben Irán is megerősítette, Katar – amely sajtóhírek szerint szerepet játszhatott a megegyezésben – pedig már fel is oldotta a légtérzárat.
Az amerikai elnök teljes és totális tűzszünetről írt Truth Social bejegyzésében. „Teljes egészében megállapodott Izrael és Irán a teljes és totális tűzszünetről (…) Irán fogja kezdeni a tűszünet végrehajtását, majd őket követi Izrael a 12. órában.”
„Ezzel a 24. órában hivatalosan is véget érhet a tizenkét napos háború és a világ üdvözölheti a békét” – írta Donald Trump, aki azzal folytatta: a feleknek tiszteletben kell tartania a tűzszüneti megállapodás reá eső részét.
Ez a háború akár évekig is elhúzódhatott volna, elpusztítva ezzel a Közel-Keletet, de nem ez történt és ez már nem lesz így. Isten áldja Izraelt, Iránt és a Közel-Keletet! Isten áldja az Amerikai Egyesült Államokat és Isten áldja a világot! – zárta bejegyzését Donald Trump. A tűzszüneti megállapodást Mike Johnson, az amerikai törvényhozás alsóházának elnöke is üdvözölte, aki X (korábban Twitter) bejegyzésében azt írta: „Béke erő által!”
A kifejezés a Fehér Ház diplomáciai megközelítésének egyszerűsített kifejezése, amelyet a Trump-adminisztráció a szélesebb nyilvánosságban is használt az elmúlt időszakban, a BBC gyorselemzésében is arra a következtetésre jutott, hogy a mostani megállapodást az amerikai elnök diplomáciai stratégiájának egyértelmű sikereként és megerősítéseként könyvelheti majd el. Egyúttal hozzáteszik, a megállapodás megszületésének gyorsasága azt mutatja, hogy Irán térfelén pattogott a labda, a meggyengült teheráni rezsimnek pedig több és nagyobb érdekében állt a megegyezés.
Az amerikai sajtó értesülései szerint azonban tűzszüneti megállapodás létrejöttében Katar is segítséget nyújtott a feleknek, amely azóta feloldotta a hétfő este kihirdetett légtérzárat. Az elnök által közöltek értelmében még folytatódnak a harci cselekmények, ameddig az utolsó hadműveleteket is befejezettnek nem tekintik, erre megközelítőleg 6 órával később kerülhet majd sor, ezért jelenleg is még robbanásokat lehet hallani több iráni nagyváros térségében.
[type] => post
[excerpt] => Közösségi médiabejegyzésben jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy sikerült megállapodásra jutnia az izraeli és az iráni félnek a tűzszünettel kapcsolatban, ezzel véget érhetnek a harcok a két ország között – írja a BBC.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750759800
[modified] => 1750740902
)
[title] => Trump bejelentette: Izrael és Irán megegyeztek a tűzszünetről, ezzel véget érhet a tizenkét napos háború
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=154730&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154730
[uk] => 154863
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 154731
[image] => Array
(
[id] => 154731
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7.png
[original_lng] => 661174
[original_w] => 871
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7-300x170.png
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7-768x435.png
[width] => 768
[height] => 435
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7.png
[width] => 871
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7.png
[width] => 871
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7.png
[width] => 871
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7.png
[width] => 871
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750827373:8
[_thumbnail_id] => 154731
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 579
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 161158474002
[_oembed_3e052d722d09177618b9ac4bfe291d34] => {{unknown}}
[_oembed_c9b4814325e04c6ec046cd651a1e111a] =>
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint Irán külügyminisztere, Abbas Araghchi több alkalommal is közvetlen telefonos tárgyalásokat folytattak azóta, hogy Izrael a múlt héten megkezdte a Nép, mint oroszlán nevű katonai műveletét – jelentette a Reuters, három diplomáciai forrásra hivatkozva.
A források szerint Araghchi közölte Witkoff-fal, hogy Teherán nem hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz, amíg Izrael nem állítja le a katonai offenzívát Irán ellen.
A tárgyalások során – mint az egyik diplomata elmondta – a felek röviden megvitatták az Egyesült Államok május végén tett javaslatát: egy regionális urándúsító konzorcium létrehozását, amely Irán területén kívül végezné a dúsítást. A jelentés szerint Teherán ezt az ajánlatot egyelőre elutasította.
Egy Teheránhoz közel álló közel-keleti diplomata elmondta a Reutersnek, hogy Araghchi jelezte Witkoff-nak: Irán hajlandó lehet kompromisszumra a nukleáris kérdésben, amennyiben Washington nyomást gyakorol Izraelre a katonai művelet leállítása érdekében.
Az amerikai és iráni hivatalos szervek egyelőre nem kommentálták a Reuters megkeresését az ügyben.
A június 13-án megindított nagyszabású offenzíva óta „értékelésünk szerint legalább két-három évvel sikerült hátráltatnunk annak esélyét, hogy Irán atombombát szerezzen” – nyilatkozta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a német Bild lapnak adott interjújában.
„Rendkívül fontos az a tény, hogy megsemmisítettük ezeket az embereket, akik a nukleáris program részeként irányították és erőltették a fegyverfejlesztést” – mondta Szaár. „Nem állunk le addig, amíg nem tettünk meg mindent, amit csak tudtunk, hogy megszüntessük ezt a fenyegetést” – tette hozzá.
Az izraeli hadsereg szombaton arról számolt be, hogy újabb légicsapásokat mért „Irán középső részén lévő rakétatároló és kilövő létesítményre” számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
A Farsz iráni hírügynökség ezzel egy időben azt közölte, hogy robbanásról számoltak be Iszfahánban, az ország középső részén fekvő nagyvárosban, amelyet már pénteken is érték izraeli bombatámadások.
Donald Trump amerikai elnök, aki két hetet hagyott arra, hogy döntsön egy esetleges katonai beavatkozásról Izrael oldalán, pénteken hangsúlyozta, hogy ez a határidő a maximum, korábban is meghozhatja döntését.
Az iráni Forradalmi Gárda a hivatalos IRNA helyi hírügynökség által szombaton ismertetett nyilatkozatában közölte, az éjszaka folyamán több századnyi Sahíd drónt és rakétát indított, egyben bejelentette, hogy folytatja a „kombinált drón- és rakétahadműveleteket”.
Az izraeli katasztrófavédelem egy közép-izraeli épület tetején keletkezett tűzről számolt be, amely nem követelt áldozatokat. A tűzoltóságot idéző média szerint a lángok azután csaptak fel az épületben, hogy a légvédelmi rendszer által elfogott iráni rakéta törmelékei lezuhantak.
Az amerikai székhelyű Human Rights Activists News Agency (HRANA) nevű civil szervezet szerint Izrael több száz katonai és nukleáris létesítményt támadott meg Irán területén, legalább 657 ember meghalt és kétezer megsebesült.
Teherán cáfolja, hogy atomfegyvereket akarna építeni, de védelmezi a polgári célú nukleáris program fejlesztéséhez való jogát.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Eyal Zamir altábornagy péntek délután értékelést adott a háború jelenlegi szakaszáról, különös tekintettel az Irán ellen végrehajtott rakétacsapásokra – írja a The Jerusalem Post.
Zamir elmondta: Izrael a növekvő fenyegetés miatt kényszerült megelőző hadműveletre.
„Amikor elindítottuk ezt a kampányt, Iránnak körülbelül 2500 föld-föld rakétája volt, és ezeket gyors ütemben gyártotta. Becslések szerint két éven belül ez a szám elérte volna a 8000-et” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az iráni nukleáris program, a fejlett fegyverrendszerek és a rakétatechnológia együttes fenyegetése tette szükségessé a katonai fellépést. „Ez a fenyegetéskombináció kényszerített bennünket arra, hogy megelőző csapást mérjünk. Az IDF nem hagyhatja figyelmen kívül a fejlődő veszélyeket.”
Zamir szerint a hadművelet végrehajtása időzítési kérdés is volt: „A hadműveletet az tette lehetővé, hogy bizonyos stratégiai és operatív feltételek egy időben álltak fenn – ezek egy része átmeneti volt. Ha tovább vártunk volna, elveszíthettük volna ezeket a feltételeket, és a jövőben hátrányból kellett volna belépnünk egy fegyveres konfliktusba.”
A vezérkari főnök külön kitért az izraeli hátország szerepére is: „Ellenségeink nem értik meg, hogy az izraeli hátország az IDF erejének forrása, nem a gyengesége.” Elmondása szerint több becsapódási helyszínt is meglátogatott, és saját szemével látta a pusztítás nyomait. „Szívből együtt érzek az áldozatok hozzátartozóival és a sebesültekkel.”
A háború több fronton zajlik, figyelmeztetett. „A gázai hadműveletek tovább folynak, és sajnos ezen a héten is súlyos veszteségeket szenvedtünk el katonáink körében.”
Zamir megerősítette, hogy 53 túszt továbbra is fogva tart a Hamász, és hazahozataluk nemzeti és erkölcsi kötelesség. „A mostani iráni hadműveleteink ehhez a célhoz is hozzájárulnak.”
A vezérkari főnök zárásként hangsúlyozta: „A kampánynak még nincs vége. Bár jelentős eredményeket értünk el, nehéz napok még előttünk állnak. Ébernek és egységesnek kell maradnunk, amíg a küldetés be nem teljesül. Biztos vagyok benne, hogy együtt végül Izrael erősen és győztesen zárja ezt a háborút.”
