Az ukrán hatóságok utasítást kapnak, hogy készítsék elő a humán erőforrás tartalékot, amely a Krím félszigeten dolgozik majd a felszabadítást követően – jelentette be Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter.
„A Krím felszabadításának kilátásai azt jelzik, hogy már most el kell kezdeni a a jövőben a Krím félszigeten dolgozók képzését: rendfenntartó szervek, igazságügyi dolgozók, oktatók, köztisztviselők. A közeljövőben az illetékes szerveket utasítják arra, hogy készítsék elő a humán erőforrás tartalékokat a Krím félsziget számára” – mondta Verescsuk.
A megbeszélésen, amelyen a rendfenntartó szervek képviselői, Tamila Taseva, az elnök állandó krími képviselője, Refat Csubarov, a krími-tatár Medzslisz elnöke, parlamenti képviselők, valamint a civil szervezetek képviselői vettek részt olyan aktuális kérdéseket vitattak meg, mint a kollaboráció miatti felelősségre vonás, az ukrán tulajdon visszaszolgáltatása, valamint a gyarmatosítók, azaz az Oroszországi Föderáció illegálisan a Krímen letelepedett állampolgárainak státusza.
„A reintegráció szempontjából a Krímnek számos olyan jellemzője van, amelyekre oda kell figyelnünk. Ez egyrészt a lakosság száma, másrészt egy hosszú ideje tartó ideiglenes megszállás. Mindezt figyelembe kell venni mind a jogszabályi keret kialakításakor, mind a gyakorlati reintegráció során. A gyarmatosítóknak távozniuk kell, a kollaboránsokat a törvény szerint felelősségre fogják vonni, az oroszok által eltulajdonított vagyont pedig visszaadják a jogos tulajdonosoknak” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
On the ninth anniversary of Russia’s invasion of Ukraine and seizure of Crimea, we reaffirm our support for Ukraine as it defends its sovereignty, territorial integrity, and independence. Crimea is Ukraine. https://t.co/jiqvaR6QZD
Ukrajna azt várja Ausztriától, hogy folytasson le megfelelő vizsgálatot az ukrán gyerekek Oroszországba történő illegális deportálása ügyében – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter a két ukrán gyermek Ausztriából Oroszországba való illegális elszállításáról tartott tanácskozáson, számolt be az Ukrinform Irina Verescsuk Telegram-csatornájára hivatkozva.
„Ukrajna az Osztrák Köztársaság illetékes hatóságaihoz fordul azzal a követeléssel, hogy vizsgálják ki, miért adták át az ukrán gyerekeket az orosz félnek. Bűncselekményre utaló jelek esetén minden érintettet bíróság elé kell állítani” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
A tanácskozáson részt vett Dmitro Lubinec, a Parlament emberi jogi biztosa, Vaszil Himinec, Ukrajna ausztriai nagykövete, a Külügyminisztérium, a Szociálpolitikai Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és az Ukrán Nemzeti Szolgálat képviselői.
Mint arról korábban beszámoltunk, az incidens lényege, hogy egy osztrák állampolgár az illetékes ukrán hatóságok tudta nélkül két ukrán gyermeket szállított Oroszországba azzal az ürüggyel, hogy átadja őket szüleinek.
A pénteki kormányülésen megállapodás született az orosz állampolgárság felvételére vonatkozó büntetőjogi felelősségről szóló törvényjavaslatról, amelynek az elfogadása esetén akár 15 év börtönt is kaphatnak az érintett ukrán köztisztviselők – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek visszaintegrálásáért felelős miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Verescsuk elmondta, a büntetőtörvény tervezetének lényege a következő:
Ha egy köztisztviselő ellenséges állampolgárságot kapott, 10-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.
Az ellenséges állampolgárság népszerűsítése 5-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ukrajna állampolgárainak orosz állampolgárság felvételére kényszerítése 8-tól 12 évig terjedő szabadságvesztést von maga után.
8-tól 12 évig terjedő szabadságvesztéssel jár, ha olyan körülményeket teremtettek, amelyekben az orosz állampolgárság megszerzésének elmulasztása csorbítja az ukrán állampolgárok jogait, vagy más módon hozzák őket hátrányos helyzetbe. Vagyis közvetett kényszerről van szó.
„Ezek az újítások az ellenséges állampolgársággal rendelkező köztisztviselők és azok ellen irányulnak, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak az orosz állampolgárság felvételéhez. Ez a törvényjavaslat más személyekre nem vonatkozik” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
Irina Verescsuk szerint az új törvény normái elsősorban az ellenséges állampolgárság osztásának szervezői és bűntársai megbüntetését célozzák. Többek között büntetésre számíthatnak azok az orosz állampolgárok, akik Ukrajna területén illegális állampolgárság-osztogatást folytattak.
1/15 Hi! Don't laugh, but I'm back in the SHU. They let me out Sunday night, and Monday afternoon they locked me up again, making no secret of the fact that I won't be getting out of this hole again. I finally know what I'm in jail for though! In this regard, a little statement.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
Az ortodox húsvét vasárnapján sem sikerült humanitárius folyosót nyitni az Azovi-tengerparti Mariupol kikötővárosból, mert az orosz erők nem szavatolták a tűzszünet bevezetését – jelentette ki Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap egy tévéműsorban.
Verescsuk szerint António Guterres ENSZ-főtitkárnak fel kell vetnie ezt a kérdést keddre tervezett oroszországi látogatásakor. „Már nem kérjük, hanem követeljük az ENSZ-től, hogy biztosítsa a tűzszünetet és humanitárius folyosó megnyitását Mariupolból és a városban lévő Azovsztal acélműből” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta, hogy jelenleg körülbelül ezer nő és gyermek tartózkodik a gyár területén, rajtuk kívül legalább ötszáz sebesült, közülük mintegy ötvenen azonnali szakképzett segítségre szorulnak.
Közben az orosz csapatok a kelet-ukrajnai Harkivtól délkeletre fekvő Csuhuivot lőtték. Találat ért két lakóházat, köztük egy többemeletes épületet. Életét vesztette egy 59 éves férfi, hárman megsérültek – hozta nyilvánosságra Volodimir Timosko, Harkiv megyei rendőrfőnök.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Herszon megyében orosz erők ukrán zászlókat tűztek azokra a harckocsikra, amelyekkel lakott területeket vettek tűz alá. A parancsnokság leszögezte, hogy az ukrán fegyveres erők egységei nem lőnek civil lakóépületekre akkor sem, ha ott orosz katonák rejtőznek. A jelentésükben kifejtették, hogy az oroszok pszichológiai nyomást akarnak gyakorolni a polgári lakosságra, hogy biztosítsák a tervezett „népszavazások” támogatását, és megpróbálják annektálni Ukrajna általuk ideiglenesen elfoglalt területeit. A parancsnokság hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek húsvétra virradó éjjel a déli országrészben 12-szer mértek csapást az orosz csapatokra. A támadások következtében az orosz erők 11 katonát és három páncélozott járművet veszítettek.
A kijevi vezérkar vasárnap délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a Donyec-medencében és a harkivi régióban offenzívát próbáltak végrehajtani, de nem jártak sikerrel, „veszteségeket szenvedtek, és kénytelen voltak visszavonulni a korábban megszállt vonalakra”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint húsvét vasárnap az elfoglalt Herszon megye kivételével minden ukrajnai régióban légiriadók voltak.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Magyarország ukrajnai nagykövetsége meglepődve és megdöbbenve olvasta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes 2022. március 22-i Facebook-posztját, amelyet később széles körben idézett és kommentált az ukrán média.
Miniszterelnök-helyettes asszony, valamint az ukrán vezetés többi képviselője emberfeletti munkát végez, hatalmas felelősséggel abban a tragikus helyzetben, amelyben Ukrajna hősies küzdelmet folytat az agresszió ellen. Ilyen körülmények között érthető a feszült érzelmi hangulat. De nem lehet alapja az értelmetlen vádaknak és alaptalan rágalmazásoknak.
Posztjában a miniszterelnök asszony összefoglalja, mit nem tesz Magyarország és kormánya Ukrajnáért a jelenlegi helyzetben, és keresi az okokat. Következtetései nemcsak teljesen hamisak és alaptalanok, hanem egyenesen sértőek is – sajnos ezeket a közhelyeket már régóta sikeresen elültették az ukrán közvéleményben. Különösen szomorú, hogy ezek között a találgatások között szerepel – nem először – Kárpátalja és az ott élő magyarok is. Amit mi udvariasan, de a leghatározottabban elutasítunk.
Bár nem ez a legalkalmasabb időpont erre, ne állítsunk teljes listát, gondoljuk át, mit tett és tesz Magyarország Ukrajnáért, hogy szomszédunk és barátunk sikeres legyen a harcában:
Magyarország a háború kezdete óta 641 775 ukrajnai menekültet fogadott be, gondozott és nyújtott segítséget, és ez a szám naponta növekszik;
a magyar állampolgárok önkéntes adományainak és a Magyarország kormánya által biztosított forrásoknak köszönhetően állami szervek és humanitárius szervezetek több tízmillió euró értékű, kb. 5000 tonna segélyt és adományt biztosítottak Ukrajnának, és ezt a jövőben is biztosítani fogjuk;
Magyarország továbbra is támogat minden szankciót, amelyet a nemzetközi közösség az agresszor állammal szemben bevezet;
Magyarország támogatja Ukrajna uniós jelölti státuszának megadását;
Magyarország hozzájárul Ukrajna energiaellátásához.
Megértjük és támogatjuk, hogy az ukrán vezetés felelős az ukrán állampolgárok védelméért és biztonságáért, de a magyar kormány ugyanúgy felelős a magyar polgárok védelméért, biztonságáért és mostantól több mint fél millió ukrán állampolgárért is, akik Magyarországon találtak menedéket.
A jelenlegi tragikus helyzet összefogást és egymás töretlen támogatását igényli. Ne keressünk ellenségeket ott, ahol nincsenek.
Az orosz hadifoglyoknak Ukrajna újjáépítésén kell dolgozniuk, már készül a velük való bánásmódról és a hadifogolytáborokról szóló törvényjavaslat – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területekért felelős miniszter kedden, adta hírül az unn.com.ua hírportál.
Mint Verescsuk jelezte, a reintegrációs minisztérium olyan törvénymódosító tervezetet terjesztett elő, amelynek értelmében a hadifoglyokat Ukrajna újjáépítésén kell dolgoztatni. „Azért jöttek, hogy romboljanak és pusztítsanak. Ezért ne egyék ingyen az ukrán kenyeret. Hadd dolgozzanak!” – hangsúlyozta.
Ugyanakkor a miniszterelnök-helyettes jelezte, hogy pontos szám még nincs az orosz hadifoglyokról, csak az adatok gyűjtése folyik, mert a fogva tartottak különböző szervek őrizetében vannak. A március 20-i állapotok szerint a számuk már több mint ötszáz – mondta. „Jelenleg Ukrajnának nincsenek speciális fogolytáborai, mert az ország nem készült háborúra. De a nemzetközi humanitárius jog előírja, hogy hadifogolytáboroknak lenniük kell” – mutatott rá Irina Verescsuk.
I spoke to President @ZelenskyyUa this afternoon to set out how I will be working to advance Ukraine’s interests at meetings of NATO and the G7 this week.
The UK will continue to step up military, economic and diplomatic support to help bring an end to this terrible conflict.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
„A mi Kárpátaljánkon nem okozhat nyugtalanságot a magyar Himnusz” – írta Facebook-posztjában Irina Verescsuk parlamenti képviselőnő, számolt be róla a Kárpátalja.ma.
Elmondta, hogy tegnap ült össze az a munkacsoport, amely a hibrid fenyegetések elhárítására jött létre. Az ülésen a Külügyminisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Külső Hírszerző Szolgálat, a Belügyminisztérium a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács képviselői valamint külső szakértők vettek részt. A munkacsoport nyolc pontban fogalmazta meg következtetéseit, melyet a képviselőnő közölt.
Az első pontban az áll, hogy Magyarország Ukrajna számára „fontos szomszéd és partner” az EU-ba vezető úton és a NATO-integráció szempontjából. „A belügyeinkbe azonban senki sem avatkozhat bele” – hangsúlyozták.
A munkacsoport szerint Ukrajna tiszteli Magyarországot, de „a magyar származású ukrán állampolgárok jogainak védelme” az ukrán állam „kiváltsága, nem pedig Magyarországé”. Mint írta, az ukrán speciális szolgálatoknak és a bűnüldöző szerveknek „politikailag korrekt módon kell működniük, odafigyelve a terület kulturális és etnikai sajátosságaira”.
A továbbiakban közölte, hogy „meg kell határozniuk azokat a vörös vonalaknak, amelyeket senki sem léphet át”.
Kijelentették, hogy az államnak tiszteletben kell tartania a különböző régiók közösségeinek etnikai és kulturális sajátosságait, ugyanakkor nem engedhetik, hogy mások ne tartsák tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Az ukrán és a magyar hatóságok között megfelelő kommunikációnak kell fennállnia. Végezetül: az államnak helyénvaló kommunikációs politikát kell folytatnia a magyar kérdések kapcsán úgy az ukrán, mint a magyar és a nemzetközi médiában és platformokon.
