Véget ért a több mint két hétig tartó fegyveres konfliktus Irán és Izrael között. Az amerikai és katari közvetítéssel megszületett tűzszünet nyomán az iráni társadalom és Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei azonban a romokban heverő ország új valóságával szembesül. A történtek hosszú távon a rendszer lassú bomlásához vezethetnek az országban.
Az eddig a titkos bunkerében rejtőzködő 86 éves Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője a háború utáni első nyilvános megjelenésére készülhet – de egy megváltozott, súlyosan meggyengült ország fogadja majd – írta elemzésében a BBC.
A BBC perzsa szolgálatának különleges tudósítója, Kasra Naji szerint az ország hadereje, infrastruktúrája és társadalmi szövete is komoly károkat szenvedett. Bár az iráni vezetés győzelemről beszél, sokan inkább vereségként és árulásként élik meg a történteket.
A háború ideje alatt Ali Hámenei ajatollah elzárkózott, nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, és még a legfelsőbb tisztviselők sem érintkeztek vele.
Ennek oka, hogy attól tartott, ő is célponttá válik. Donald Trump amerikai elnök közvetítésével ugyan megszületett a tűzszünet, de Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő nyilatkozataiból kiderült, nem zárja ki az ajatollah likvidálását.
Izrael katonai fölénye a háború során egyértelművé vált: a Forradalmi Gárda több bázisa megsemmisült, parancsnokokat vesztettek, a hadsereg struktúrája meggyengült. Irán nukleáris létesítményei is találatokat kaptak – ezek újjáépítése évekbe telhet, ha egyáltalán lehetséges.
Az irániak nem Izraelt vagy Amerikát, hanem az ajatollahot hibáztathatják elsősorban a történtekért – innen egyes út vezethet a rendszer lassú bomlásához
A BBC jelentése szerint sok iráni Ali Hámenei ajatollahot teszi felelőssé az ország összeomlás szélére sodródásáért. Ali Ansari professzor, a St Andrews Egyetem Irán-szakértője így fogalmazott: „Lesz egy elszámoltatás. A vezetésen belül is hatalmas nézeteltérések vannak, és a lakosság körében óriási a csalódottság.”
A konfliktus során a vallási vezetőktől is hallatszottak bíráló hangok. Egyes hírek szerint a szentként tisztelt Kom városának vallási vezetői – akik eddig távol maradtak a politikától – beavatkozásra készülnek.
A háború idején hatalmas civil összefogás jellemezte az országot: a falvak megnyitották kapuikat a menekülők előtt, a boltokban leárazták az alapvető élelmiszereket, szomszédok segítették egymást – ugyanakkor nőtt a félelem attól, hogy a megalázott rezsim saját népe ellen fordul.
A tűzszünet után is folytatódnak a megtorlások: az iráni hatóságok szerint legalább hat embert végeztek ki Izraelnek való kémkedés miatt, és több száz letartóztatás történt.
Mindeközben Irán hivatalosan közölte, hogy magasan dúsított uránkészletét biztonságos helyre szállította. Ez a 60 százalékos tisztaságú anyag, ha tovább dúsítják, akár kilenc atomfegyver előállítására is alkalmas lehet. Közben az iráni parlament megszavazta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való együttműködés jelentős csökkentését, amely egyes szakértők szerint Irán kilépéséhez vezethet az atomsorompó-szerződésből.
A 86 éves Hámenei, aki idős és beteg, egyre inkább a hatalom átadásának kérdésével nézhet szembe.
Elemzők szerint elképzelhető, hogy egy másik vallási vezetőnek vagy tanácsnak adja át a jogköreit. A Forradalmi Gárda megmaradt parancsnokai azonban a színfalak mögül irányíthatják tovább az országot.
„Ez nem forradalom lesz, hanem lassú bomlás. A harag most kezd igazán gyökeret verni” – véli Ansari professzor.
A fegyverek ugyan elhallgattak, de Iránban sokan tartanak attól, hogy a tűzszünet csak rövid lélegzetvétel – és a legnagyobb harc még hátra van: a saját múltjával és vezetésével kell szembenéznie az országnak.
[type] => post
[excerpt] => Véget ért a több mint két hétig tartó fegyveres konfliktus Irán és Izrael között. Az amerikai és katari közvetítéssel megszületett tűzszünet nyomán az iráni társadalom és Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei azonban a romokban heverő ország új valós...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1751053860
[modified] => 1751014759
)
[title] => Hiába ért véget a háború, Iránban már elkerülhetetlen lehet az összeomlás
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155087&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155087
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 155088
[image] => Array
(
[id] => 155088
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2.png
[original_lng] => 994649
[original_w] => 873
[original_h] => 492
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2-768x433.png
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2.png
[width] => 873
[height] => 492
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2.png
[width] => 873
[height] => 492
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2.png
[width] => 873
[height] => 492
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2.png
[width] => 873
[height] => 492
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1751003960:12
[_thumbnail_id] => 155088
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1245
[_oembed_3e052d722d09177618b9ac4bfe291d34] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 168288927001
[_oembed_c9b4814325e04c6ec046cd651a1e111a] =>
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Izraelt „szétzúzták” az Iránnal vívott rövid háború alatt – jelentette ki csütörtökön Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb iráni vallási és politikai vezető, aki a tűzszünet életbe lépése óta először szólalt meg nyilvánosan.
Hamenei – aki külföldi sajtóhírek szerint a harcok idején egy, a világtól teljesen elszeparált bunkerben bujkált – az iráni állami televízióban sugárzott videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy az iráni nép „megmutatta méltóságát, különleges és rendkívüli jellemét” az Izraellel folytatott 12 napos konfliktus során – számolt be az IRNA állami hírügynökség.
A „cionista rezsimet” a 86 éves legfőbb vallási vezetői közlése szerint „lecsapták és szétzúzták”.
Irán nukleáris és katonai létesítményeit jelentős csapások érték a június 13-án kezdődött 12 napos háborúban, az ország számos tudósát és katonai vezetőjét veszítette el az izraeli támadásokban. Az elmúlt hét végén az Egyesült Államok is csapást mért iráni nukleáris létesítményekre.
Hamenei csütörtöki üzenetében úgy vélte, az Egyesült Államok azért avatkozott be a háborúba, mert „úgy érezte, hogy ha nem avatkozik be, a cionista rezsim teljesen megsemmisül”.
Az ajatollah kijelentette, hogy az Egyesült Államok „semmit nem nyert ezzel a háborúval”.
„Az iszlám köztársaság győzedelmeskedett, és megtorlásul pofont adott Amerikának” – mondta a katari amerikai támaszpontot hétfőn ért iráni rakétatámadásra utalva. Hamenei arra figyelmeztetett, hogy „egy ilyen akció a jövőben is megismétlődhet”, ha Irán szükségesnek érzi.
„Ha bármilyen agresszióra kerül sor, az ellenség mindenképpen súlyos árat fog fizetni” – mondta a legfőbb vallási vezető.
Megnyitotta az utat az előtt, hogy az ország felfüggessze együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) az iráni parlament egy törvényjavaslat elfogadásával – jelentette szerdán a Nournews iráni hírügynökség.
A törvényjavaslat elfogadása után a döntés az iráni nemzetbiztonsági tanács kezében van. A NAÜ szerint Irán nukleáris programja megsérti az ország nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségeit.
Teherán viszont úgy véli, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem teljesíti kötelezettségeit, és politikai eszközzé vált.
Az iráni vezetés emellett tagadja azokat a vádakat, hogy atomfegyver fejlesztésére törekedne.
Magas rangú teheráni tisztviselők az elmúlt hetekben már utaltak a bécsi székhelyű nukleáris ellenőrző szervvel való együttműködés lehetséges felfüggesztésére.
Noha a „12 napos háborúban” izraeli és amerikai légi csapások értek iráni nukleáris létesítményeket, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter közölte, hogy Irán folytatni kívánja nukleáris programját.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője az iráni nukleáris ellenőrzések újraindítására szólított fel az iszlám köztársaság és Izrael közötti tűzszünetet követően.
„A NAÜ-vel való együttműködés folytatása kulcsfontosságú egy sikeres diplomáciai megállapodáshoz, amely végre megoldást nyújthat az iráni nukleáris tevékenységgel kapcsolatos vitában” – fogalmazott Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a kedden kiadott nyilatkozatában.
„Levelet írtam (Abbász) Aragcsi külügyminiszternek, amelyben hangsúlyoztam az együttműködés jelentőségét, és javaslatot tettem egy mielőbbi találkozóra” – tette hozzá Grossi.
A NAÜ ellenőrei a konfliktus ideje alatt végig Iránban maradtak, és a közlemény szerint készen állnak arra, hogy ismét beléphessenek az ország nukleáris létesítményeibe az ott tárolt nukleáris anyagok ellenőrzése céljából. Ezek között több mint 400 kilogrammnyi, 60 százalékra dúsított urán is található, amely már közel van a fegyvergyártáshoz szükséges tisztasághoz. Az ellenőrök legutóbb néhány nappal az izraeli légicsapások június 13-i kezdete előtt jutottak be az iráni létesítményekbe.
Az elmúlt hetekben magas rangú teheráni tisztviselők kilátásba helyezték a bécsi székhelyű nemzetközi ellenőrző szervezettel való együttműködés esetleges felfüggesztését.
A közelmúltbeli izraeli és amerikai csapások által okozott károk mértéke az iráni nukleáris létesítményekben egyelőre nem ismert. A támadások ellenére Aragcsi külügyminiszter megerősítette, hogy Irán továbbra is folytatni kívánja nukleáris programját.
Közösségi médiabejegyzésben jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy sikerült megállapodásra jutnia az izraeli és az iráni félnek a tűzszünettel kapcsolatban, ezzel véget érhetnek a harcok a két ország között – írja a BBC. A brit közszolgálati média hírportálja hozzáteszi, a tűszünet várhatóan hat órával a megállapodás megkötése után léphet csak életbe. Az amerikai elnök szavait időközben Irán is megerősítette, Katar – amely sajtóhírek szerint szerepet játszhatott a megegyezésben – pedig már fel is oldotta a légtérzárat.
Az amerikai elnök teljes és totális tűzszünetről írt Truth Social bejegyzésében. „Teljes egészében megállapodott Izrael és Irán a teljes és totális tűzszünetről (…) Irán fogja kezdeni a tűszünet végrehajtását, majd őket követi Izrael a 12. órában.”
„Ezzel a 24. órában hivatalosan is véget érhet a tizenkét napos háború és a világ üdvözölheti a békét” – írta Donald Trump, aki azzal folytatta: a feleknek tiszteletben kell tartania a tűzszüneti megállapodás reá eső részét.
Ez a háború akár évekig is elhúzódhatott volna, elpusztítva ezzel a Közel-Keletet, de nem ez történt és ez már nem lesz így. Isten áldja Izraelt, Iránt és a Közel-Keletet! Isten áldja az Amerikai Egyesült Államokat és Isten áldja a világot! – zárta bejegyzését Donald Trump. A tűzszüneti megállapodást Mike Johnson, az amerikai törvényhozás alsóházának elnöke is üdvözölte, aki X (korábban Twitter) bejegyzésében azt írta: „Béke erő által!”
A kifejezés a Fehér Ház diplomáciai megközelítésének egyszerűsített kifejezése, amelyet a Trump-adminisztráció a szélesebb nyilvánosságban is használt az elmúlt időszakban, a BBC gyorselemzésében is arra a következtetésre jutott, hogy a mostani megállapodást az amerikai elnök diplomáciai stratégiájának egyértelmű sikereként és megerősítéseként könyvelheti majd el. Egyúttal hozzáteszik, a megállapodás megszületésének gyorsasága azt mutatja, hogy Irán térfelén pattogott a labda, a meggyengült teheráni rezsimnek pedig több és nagyobb érdekében állt a megegyezés.
Az amerikai sajtó értesülései szerint azonban tűzszüneti megállapodás létrejöttében Katar is segítséget nyújtott a feleknek, amely azóta feloldotta a hétfő este kihirdetett légtérzárat. Az elnök által közöltek értelmében még folytatódnak a harci cselekmények, ameddig az utolsó hadműveleteket is befejezettnek nem tekintik, erre megközelítőleg 6 órával később kerülhet majd sor, ezért jelenleg is még robbanásokat lehet hallani több iráni nagyváros térségében.
[type] => post
[excerpt] => Közösségi médiabejegyzésben jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy sikerült megállapodásra jutnia az izraeli és az iráni félnek a tűzszünettel kapcsolatban, ezzel véget érhetnek a harcok a két ország között – írja a BBC.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750759800
[modified] => 1750740902
)
[title] => Trump bejelentette: Izrael és Irán megegyeztek a tűzszünetről, ezzel véget érhet a tizenkét napos háború
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=154730&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154730
[uk] => 154863
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 154731
[image] => Array
(
[id] => 154731
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7.png
[original_lng] => 661174
[original_w] => 871
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7-300x170.png
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7-768x435.png
[width] => 768
[height] => 435
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7.png
[width] => 871
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7.png
[width] => 871
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7.png
[width] => 871
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-7.png
[width] => 871
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750827373:8
[_thumbnail_id] => 154731
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 579
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 161158474002
[_oembed_3e052d722d09177618b9ac4bfe291d34] => {{unknown}}
[_oembed_c9b4814325e04c6ec046cd651a1e111a] =>
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Putyin orosz elnök elítélte Amerika bombázását, és általánosságban közölte, hogy támogatják Teheránt. Aragcsi iráni külügyminiszter 48 órával azután tárgyal Moszkvában, hogy Amerika légicsapásokkal támadta három nukleáris létesítményét.
A Kreml hétfőn közölte, hogy „mélységesen sajnálja” az iráni nukleáris létesítményekre a hétvégén mért amerikai légicsapásokat, hozzátéve, hogy a lépésről nem tájékoztatták előzetesen, és kifejezte támogatását Teheránnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Abbász Araghcsi iráni külügyminiszterrel folytatott moszkvai megbeszélései során az incidenssel kapcsolatban tett első nyilvános nyilatkozatában a csapásokat „kiprovokálatlan és igazolhatatlan agressziónak” nevezte – írja a független The Moscow Times.
„Természetesen elítéljük a konfliktusban résztvevők növekvő számát és a feszültségek újbóli eszkalálódását a térségben, és mély sajnálatunkat fejezzük ki ezzel kapcsolatban” – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. Sem Putyin, sem Peszkov nem nevezte meg az Egyesült Államokat a megjegyzéseikben.
Oroszország elítélte ugyan az izraeli és amerikai csapásokat, de nem ajánlott katonai segítséget Teheránnak, és igyekezett bagatellizálni az Iránnal az év elején aláírt stratégiai partnerségi megállapodásban vállalt kötelezettségeit – állapítja meg a független orosz lap. A Reuters pedig meg nem nevezett iráni tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Teheránt „nem hatotta meg” Moszkva támogatása, és további erősítést keres az Egyesült Államokkal és Izraellel való szembenállásában.
Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel. Az orosz elnök a találkozón elítélte az Irán elleni csapásokat, és „teljesen provokálatlan” agressziónak nevezte azokat. Azt mondta, a támadásoknak semmilyen alapja és igazolása sem volt.
Putyin arról is beszélt, hogy Oroszország és Irán között „régóta fennálló, baráti és megbízható” kapcsolat van, Oroszország pedig „az iráni nép támogatásán dolgozik”.
Aragcsi „teljesen illegitimnek” és a nemzetközi jog megsértésének nevezte az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásait. Azt mondta, megvédik az országukat és a szuverenitásukat.
Aragcsi vasárnap érkezett Moszkvába. Nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre. Bár Oroszország idén stratégiai partnerségi megállapodást kötött Iránnal, a dokumentumban nincsen kölcsönös katonai segítségnyújtásról szóló rendelkezés. Ezért amióta Izrael megtámadta Iránt, az oroszok csak csendben figyeltek és vártak.
Putyin ugyan múlt héten felajánlotta Trumpnak, hogy közvetítene a felek között, az amerikai elnök elvileg helyretette orosz kollégáját. Azt mondta Putyinnak, hogy „előbb rendezd el a saját dolgaidat, rendezd el Oroszországot, oké? Utána foglalkozhatsz ezekkel az ügyekkel is.”
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
A legnagyobb sokk az energiaárakban jelentkezett, amelyeket az IMF szorosan figyel, de lehetnek másodlagos és harmadlagos hatások is. Ha a zavarok tartósak maradnak, akkor lassulhatnak a világ legnagyobb gazdaságai – mondta Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a Bloombergnek a közel-keleti konfliktusról.
Mint ismert, az olajárak hétfő reggelre január óta nem látott magasságra ugrottak, melynek fő okozója az, hogy az Amerikai Egyesült Államok, csatlakozva Izraelhez, súlyos légi csapást mért Irán nukleáris létesítményeire, ami tovább növelte a globális olajellátással kapcsolatos aggodalmakat. A világ Teherán válaszára vár.
A perzsa állam még nem támadott meg egyetlen amerikai létesítményt és hajót sem, de parlamentjük jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárását. Az iráni média szerint azonban egy ilyen lépéshez a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyása is szükséges.
A piaci álláspont egyelőre az, hogy reménykednek: az amerikai beavatkozás nem fajul el. Georgieva szerint a világ valószínűleg elkerüli a recessziót, de egyre nagyobb a bizonytalanság, ami általában visszafogja a növekedési kilátásokat.
Az amerikai jegybank kapcsán kijelentette: a Fed várhatóan az év végén csökkentheti az alapkamatot. Érdemes megemlíteni, hogy az IMF áprilisban csökkentette kilátásait, a szervezet idén globálisan 2,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos növekedésre számít, szemben a korábbi, 3,3 százalékos bővülésről szóló prognózissal.
[type] => post
[excerpt] => A legnagyobb sokk az energiaárakban jelentkezett, amelyeket az IMF szorosan figyel, de lehetnek másodlagos és harmadlagos hatások is. Ha a zavarok tartósak maradnak, akkor lassulhatnak a világ legnagyobb gazdaságai – mondta Kristalina Georgieva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750692300
[modified] => 1750692278
)
[title] => Figyelmeztet az IMF az iráni háború miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=154702&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154702
[uk] => 154677
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 154678
[image] => Array
(
[id] => 154678
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4330832.jpg
[original_lng] => 59694
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4330832-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4330832-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4330832.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4330832.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4330832.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4330832.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4330832.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750681483:12
[views_count] => 376
[_thumbnail_id] => 154678
[_edit_last] => 12
[_algolia_sync] => 148314168001
[_oembed_c9b4814325e04c6ec046cd651a1e111a] =>
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Moszkva határozottan elítéli az Irán nukleáris létesítményei elleni amerikai támadásokat, ez a felelőtlen döntés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát – hangoztatta az orosz külügyminisztérium vasárnap kiadott nyilatkozatában.
„Oroszország határozottan elítéli az Egyesült Államok által június 22-én hajnalban Irán több nukleáris létesítménye ellen elkövetett támadásokat, amelyek az Izrael által az Iszlám Köztársaság ellen elkövetett támadások után hajtottak végre” – áll a dokumentumban.
Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy „a felelőtlen döntés, amelyet a szuverén állam területének rakéta- és bombatámadásnak való alávetéséről hoztak meg, bármilyen indokkal is támasszák alá, durván megsérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és a Biztonsági Tanács határozatait, amely (testület) korábban egyértelműen elfogadhatatlannak minősítette az efféle cselekményeket”.
„Különösen aggasztó, hogy a támadást olyan ország hajtotta végre, amely állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának” – áll az állásfoglalásban.
„Az agresszió befejezésére szólítunk fel, valamint az erőfeszítések fokozására annak érdekében, hogy a helyzet visszaálljon a politikai és diplomáciai keretek közé” – hangsúlyozták a külügyi állásfoglalásban, külön rámutatva, hogy a támadásokra „az ENSZ Biztonsági Tanácsának is reagálnia kell”, valamint hogy „kollektíven el kell utasítani az Egyesült Államok és Izrael konfrontatív lépéseit”.
„Az adott akció következményeit, köztük a radiológiaiakat, még ki kell értékelni. De már most nyilvánvaló, hogy veszélyes eszkaláció vette kezdetét, amely a regionális és globális biztonság további aláaknázásával járhat. Jelentősen megnőtt a kockázata, hogy kiterjed a közel-keleti konfliktus, amelyet már így is számos válság sújtott” – fogalmazott az orosz diplomáciai tárca.
A nyilatkozatban kifejezésre juttatták, hogy Moszkvában különös aggodalmat kelt „az a kár, amelyet az iráni nukleáris létesítmények elleni támadások okoztak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésen alapuló globális rendszernek”.
„Az Iránra mért csapások hatalmas kárt okoztak a NPT (az atomsorompó-egyezmény) tekintélyének és az azon alapuló Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzési és monitoring rendszerének” – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
„Az ügynökség vezetésétől mielőbbi professzionális és egyértelmű reakciót várunk, amely kerüli a homályos kifejezéseket és a politikai egyenlő távolságtartás mögé bújást. A NAÜ főigazgatójának objektív jelentésére van szükség, ahhoz, hogy ezt meg lehessen vizsgálni. Az ügynökség rendkívüli ülésén kell megvizsgálni a legrövidebb időn belül” – hangsúlyozták az orosz közleményben.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója közölte, hogy az orosz állami atomenergetikai vállalat készen áll az iráni atomprogrammal kapcsolatos technikai kérdések megoldására, ha a felek nemzetközi szinten megállapodásra jutnak.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio az Irán ellen végrehajtott amerikai légitámadást követően felszólította Kínát, hogy ösztönözze a közel-keleti országot a Hormuzi-szoros nyitva tartására. Irán a szoros lezárásával képes lenne megbénítani a globális olajkereskedelmet.
Az amerikai külügyminiszter a Fox News vasárnapi műsorában reagált a hírre, miszerint az iráni parlament jóváhagyott egy intézkedést a Hormuzi-szoros lezárására vonatkozóan, amellyel a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács kezébe adták a teljes globális olajpiacra hatást gyakorló döntés mérlegelését.
Arra biztatom a pekingi kormányt, hogy beszéljen erről Iránnal, mivel Kína erősen függ a Hormuzi-szoroson áthaladó olajtól – mondta Rubio, aki nemzetbiztonsági tanácsadóként is szolgál.
A külügyminiszter szerint a szoros lezárása „újabb szörnyű hiba” és „gazdasági öngyilkosság” lenne Irán részéről. Hozzátette, hogy egy ilyen lépés más országok gazdaságát sokkal súlyosabban érintené, mint az Egyesült Államokét.
Rubio kijelentette, hogy a szoros lezárása olyan mértékű eszkaláció lenne, amely az USA és más országok válaszlépését vonná maga után.
Az amerikai tisztviselők szerint a közelmúltbeli támadás során 14 bunkerromboló bombával, több mint két tucat Tomahawk rakétával és több mint 125 katonai repülőgéppel „megsemmisítették” Irán fő nukleáris létesítményeit.
Teherán megfogadta, hogy megvédi magát, de Rubio vasárnap óva intette Iránt a megtorló csapásoktól, mondván, hogy egy ilyen lépés „a valaha volt legrosszabb hibájuk lenne”.
A tisztviselő azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok készen áll a tárgyalásokra Iránnal.