A brit parlament elfogadta kedden a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a Nagy-Britanniába illegálisan érkező menedékkérők ruandai áttelepítését. A terv végrehajtására vonatkozó jogszabálytervezet elfogadására hónapokig tartó vita után került sor.
Boris Johnson volt miniszterelnök kormánya 2022 áprilisában kötött megállapodást Ruandával arról, hogy az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérőket a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba.
Johnson annak idején azzal érvelt, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország, és a terv – visszatartó hatása révén – alkalmas az embercsempészek üzleti modelljének ellehetetlenítésére is. A brit legfelsőbb bíróság azonban tavaly novemberben jogellenesnek minősítette a tervet. A legmagasabb brit jogi fórum határozata szerint ugyanis a megállapodás nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket.
A jelenlegi brit miniszterelnök, Rishi Sunak kormánya e végzés megkerülése végett olyan tervezetet dolgozott ki, amely jogszabályban rögzíti, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország.
A most elfogadott törvény így gyakorlatilag kiveszi a bíróságok hatásköréből annak meghatározását, hogy az afrikai ország biztonságosnak tekinthető-e az áttelepítettek számára.
A tervezetet az alsóház már januárban elfogadta. A vita azonban azóta is folyt a londoni parlamentben, miután a Lordok Háza – ahol a kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége – folyamatosan olyan módosításokkal egészítette ki az indítványt, amelyeket a kormány nem támogatott.
A törvénytervezet január óta nyolcszor járta meg az utat oda-vissza a két kamara között. A brit parlamentarizmus előírásai szerint egy-egy indítványból csak akkor lehet törvény, ha a két ház konszenzusra jut a tervezet szövegéről.
Miután azonban az alsóház a felső kamara által a tervezethez csatolt módosításokat rendre kiszavazta a törvényszövegből, a Lordok Háza a kedd hajnalba nyúló utolsó vitanapon egyhangú határozattal úgy döntött, hogy lezárja a vitát és nem ragaszkodik tovább a kormány indítványának módosításához.
A tervezetet így III. Károly király formális jóváhagyása után a héten jogszabályba lehet iktatni. Az utolsó vitanap előtt Rishi Sunak brit miniszterelnök indulatos hangvételű sajtótájékoztatón szólította fel a Lordok Házát, hogy ne késleltesse tovább a Nagy-Britanniába illegális módon érkező menedékkérők ruandai áttelepítési tervének végrehajtását.
Sunak a helyszín megnevezése nélkül elmondta: a kormány már készenlétbe helyezett egy repülőteret, kereskedelmi charterjáratokat bérelt és ötszáz embert képzett ki arra, hogy az áttelepítendőket Ruandába kísérjék.
A kormányfő szerint az első járatok 10-12 hét múlva szállhatnak fel, és a repülőgépek havonta többször indulnak majd útnak Ruanda felé, „folyamatosan egészen addig, amíg a csónakokat nem sikerül megállítani”.
Kijelentette: a brit kormány kegyetlen, globális kiterjedésű embercsempész bandákkal áll harcban, és ezeket a szervezeteket egyáltalán nem érdekli, hogy emberéleteket kockáztatnak, amikor útnak indítják a tengeri utazásra alkalmatlan csónakokat Nagy-Britannia felé.
Rishi Sunak elmondta: az idén eddig kilencen vesztették életüket az átkelési kísérletek közben, köztük egy hétéves kislány.
Litvánia nemzetközi jogi lépéseket fontolgat amiatt, hogy Fehéroroszország szándékosan illegális bevándorlókat juttat Litvániába a két ország közös határán keresztül – közölte Ewelina Dobrowolska igazságügyi miniszter csütörtökön helyi médiajelentések szerint.
„Elegendő bizonyítékkal rendelkezünk arra, hogy a fehérorosz rezsim két éve szándékosan tol át embereket Litvániába, igyekezve biztosítani, hogy be is lépjenek a szomszéd országba” – jelentette ki a miniszter. Dobrowolska közölte: először a külügyminisztérium fog jegyzéket küldeni Minszkbe azzal a javaslattal, hogy a vitát választott bíróság bevonásával rendezzék.
Amennyiben ezt a fehérorosz fél elutasítja, pert indítanak a nemzetközi jog megsértése miatt, és legkevesebb 120 millió euró kártérítést fognak követelni a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságon.
A kormány egyetért a tárca javaslatával.
Litvánia konkrétan a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményt kiegészítő, a szárazföldön, vízen és levegőben végzett embercsempészetről szóló jegyzőkönyv megsértésére hivatkozik Fehéroroszország részéről.
Az igényelt kártérítési összeg nemcsak a migránsok ellátásának költségét tartalmazza, hanem a határellenőrzés és az infrastruktúra fejlesztésére fordított összeget is, amely nem állt az ország rendelkezésére – mondta Dobrowolska.
A mostani lépésre azután szánta rá magát Vilnius, hogy 2021 nyarán és őszén több ezer ember próbált bejutni a fehérorosz–litván határon keresztül az Európai Unióba.
Az EU tiltakozott, és azzal vádolta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt, hogy szándékosan gerjeszt határválságot. Litvánia a határ megerősítésével és határkerítés építésével válaszolt a fehérorosz akciókra.
A két ország közös határa mintegy 680 kilométer hosszú.
Görögország 35 kilométerrel meghosszabbítja az illegális bevándorlás megfékezését szolgáló kerítést Törökországgal közös határán – jelentette be Takisz Theodorikakosz, az állampolgárok védelméért felelős görög miniszter a Szkai hírtelevíziónak nyilatkozva.
Mint mondta, mintegy 100 millió eurót különítenek el erre a célra a görög költségvetésből. Az Európai Unió ugyanis eddig nem engedélyezte az athéni vezetés kerítésépítésre vonatkozó finanszírozási kérelmeit. A határkerítés meghosszabbítása hozzávetőleg 10 hónapot vesz igénybe.
Jelenleg 37,5 kilométer hosszú, öt méter magas kerítés húzódik a görög nevén Évrosz, török nevén Meric határfolyó partán.
A görög határőrség szerint tavaly mintegy 256 ezer migránst tartóztattak fel ezen a határszakaszon, és mintegy 1300 embercsempészt fogtak el.
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Az angol-walesi fellebbviteli bíróság hétfőn engedélyezte, hogy a brit kormány, hogy azokat, akik a brit határt illegálisan átlépve érkeznek Angliába, Ruandába telepítheők.
Ilyen házakban szállásolják majd el a menedékkérőket a fővárosban, Kigaliban Szerzői jog: AP Photo
A végzéssel a bírói fórum – amely a második legmagasabb szintű brit igazságszolgáltatási testület a brit legfelsőbb bíróság után – elvetette a terv ellen jogi kifogást benyújtó jogvédő szervezetek fellebbezését.
A döntés napokkal a londoni felsőbíróság határozata után született, amely szintén elutasította a civilek sürgősségi kérelmét azzal az indoklással, hogy a bevándolási politikát a politikusoknak kell irányítaniuk. Az ítélet kimondta: a kormány „közérdekből” döntött ezen politika mellett.
A fellebbviteli bíróság döntése azt jelenti, hogy London már keddtől elkezdheti Ruandába toloncolni az illegális bevándorlókat, hogy ott adják be menedékjogi kérelmüket. A BBC-nek egy belügyminisztériumi forrás elmondta, hogy várhatóan kedd este már nyolc ember repül a kelet-afrikai országba.
Lengyelország humanitárius konvojokat küld Litvániába, hogy segítsen a fehérorosz határon keresztül érkező illegális bevándorlók okozta migrációs válság kezelésében – közölte csütörtökre virradóan a varsói külügyminisztérium.
A litván kormányzat igényeinek megfelelően a stratégiai tartalékokat kezelő lengyel kormányügynökség (RARS) mintegy 740 ezer zloty (58 millió forint) értékben sátrakat, áramfejlesztő generátorokat, takarókat, tábori ágyakat küld Vilniusba. A másik hasonló tartalmú szállítmányt pedig a lengyel nemzetvédelmi tárca küldi. A közleményben Zbigniew Rau lengyel külügyminisztert idézik, aki szerint a litvániai migrációs válság olyan súlyos, hogy nemcsak Litvániának, hanem az Európai Unió egészének okoz problémát.
A litván határvédelmi erők adataira hivatkozva a lengyel külügy közölte: az év eleje óta közel 1800-an lépték át illegálisan a fehérorosz–litván határt, mindenekelőtt Irakból, Szíriából, Tádzsikisztánból és Oroszországból. Ez több mint huszonnégyszerese a tavaly regisztrált határátlépések számának. Litvánia nem volt logisztikailag felkészülve ennyi bevándorló befogadására. A külügyminisztérium leszögezi: a migrációs válságot „mesterségesen és szándékosan” idézték elő. Varsó szolidaritását fejezte ki Litvániával, és felszólította az EU összes tagállamát, hogy támogassa Vilniust a külső uniós határ védelmében.
Hétfői komáromi találkozójukon a visegrádi négyek (V4) külügyminiszterei megállapodtak, hogy összehangoltan segítséget nyújtanak Litvániának.
Korábban az EU képviselői azt vetették a fehérorosz hatóságok szemére, hogy szándékosan beengedik az illegális migránsokat Litvánia területére, Vilnius pedig azzal gyanúsítja Minszket, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be – többségében iraki – migránsokat, hogy aztán illegálisan továbbküldje őket az unió területére. Az unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) a jövő héttől hatvan határőrrel erősíti meg a litván–fehérorosz határ védelmét, emellett Litvánia július elején határkerítés építésébe kezdett.
The regime is now trying to put pressure on Krystina Tsimanouskaya by threatening her parents. Tsimanouskaya's grandmother says Lukashenka's siloviki are heading to athlete's parents to her hometown Klimavichy. pic.twitter.com/xD7Hy2YwQ8
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Két súlyos, egyértelműen a szervezett bűnözéshez kapcsolódó biztonsági kihívással néz szembe a világ, az illegális migrációval és a növekvő drogfogyasztással, és Brüsszel egyik ellen sem lép fel kellő mértékben – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Japánban, az ENSZ bűnmegelőzési és büntető igazságügyi kongresszusát követően.
Szijjártó Péter az MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte: a világnak a koronavírus-világjárvány árnyékában, valamint abból fakadóan újabb biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie, és ha ezeket nem kezelik, akkor a válság még nagyobb károkat fog okozni.
Mint mondta, az illegális bevándorlás eddig elsősorban biztonsági és kulturális fenyegetést jelentett Európa számára, most ez súlyos egészségügyi kockázattal is kiegészül, az ellenőrizetlen migrációs hullámok ugyanis rendkívül felgyorsíthatják a vírus terjedését. Ennek hátterében ott van a szervezett bűnözés, az érkezők embercsempész-hálózatok szolgáltatásait veszik igénybe, és sokszor civil szervezetek is segítik ezek működését – szögezte le.
A növekvő drogfogyasztással kapcsolatban úgy fogalmazott: „sajnos azt látjuk, hogy Brüsszel nem pusztán az illegális migrációt, hanem a droghasználat növekedését is támogatja, vagy legalábbis könnyebbé akarja tenni, hiszen a kannabiszt legutóbb az ENSZ-ben olyan kategóriájúvá sorolták át, amely már állítólag nem veszélyes”. Aláhúzta, hogy a magyar kormány ezt ellenezte, mire az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított ellene, ahelyett, hogy Brüsszel is minél nagyobb erőfeszítést tenne a kábítószer-fogyasztás visszafogása érdekében.
A miniszter figyelmeztetett, hogy a szervezett bűnözői csoportok, a terrorszervezetek és a szélsőséges ideológiák terjesztői most könnyebben eljutnak az emberekhez, miután a tevékenységek egy jelentős része átkerült a digitális térbe.
Szijjártó végezetül aláhúzta, hogy Magyarország eddig is megvédte a határait, illetve kivette a részét a globális terrorellenes küzdelemből.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Két súlyos, egyértelműen a szervezett bűnözéshez kapcsolódó biztonsági kihívással néz szembe a világ, az illegális migrációval és a növekvő drogfogyasztással, és Brüsszel egyik ellen sem lép fel kellő mértékben - jelentette ki a magyar külgazdaság...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1615203420
[modified] => 1615202524
)
[title] => Szijjártó: Brüsszel nem lép fel megfelelően az illegális migráció és a drogfogyasztás ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=19780&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19780
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 19781
[image] => Array
(
[id] => 19781
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szijjarto-1.jpg
[original_lng] => 207766
[original_w] => 929
[original_h] => 523
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szijjarto-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szijjarto-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szijjarto-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szijjarto-1.jpg
[width] => 929
[height] => 523
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szijjarto-1.jpg
[width] => 929
[height] => 523
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szijjarto-1.jpg
[width] => 929
[height] => 523
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/szijjarto-1.jpg
[width] => 929
[height] => 523
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1615195324:10
[_thumbnail_id] => 19781
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1944
[_oembed_bb485f220277947fc91ba7a390d75087] =>
[_oembed_time_bb485f220277947fc91ba7a390d75087] => 1615196224
[_oembed_79b58b1452e68fa305436e51db0dbcd4] =>
Urmas Reinsalu barátom, Észtország külügyminisztere sem tartozik a nemzetközi liberális mainstream kedvencei közé....
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Egy texasi szövetségi bíró kedden ideiglenesen blokkolta Joe Biden amerikai elnök döntését, amely száz napra leállította volna egyes bevándorlók kitoloncolását az országból. A Biden-adminisztráció várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen.
Drew Tipton – akit Donald Trump előző amerikai elnök nevezett ki – egy úgynevezett visszatartó végzést adott ki, amely 14 napra országos szinten blokkolja az elnöki utasítást. A szövetségi bíró szerint a Biden-adminisztráció nem adott konkrét, észszerű indokolást a kitoloncolások leállítására.
Az amerikai elnök még a kampánya során megígérte, hogy ha megválasztják, száz napos moratóriumot vezet be a kitoloncolásokra. Miután Joe Biden hivatalba lépett, az amerikai belbiztonsági minisztérium (DHS) egyik vezető tisztviselője feljegyzést adott ki, amelyben elrendelték bizonyos kitoloncolások szüneteltetését. Az indoklásban az állt, hogy a minisztérium így jobban tudja kezelni azokat a kihívásokat, amelyeket a világjárvány okoz az Egyesült Államok és Mexikó határán.
A texasi főügyész azzal érvelt, hogy a moratórium sérti a szövetségi törvényeket, valamint a belbiztonsági minisztérium és Texas állam közötti megállapodást. Ken Paxton azt mondta: a megállapodás előírja, hogy a DHS-nek konzultálnia kell Texasszal és más államokkal, mielőtt bármilyen intézkedést hoz bevándorlás-ügyben.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Az európai jövőt alapvetően meghatározó kérdésekben, többek között az illegális migráció elleni küzdelemben szoros az együttműködés Magyarország és Észtország között – jelentette vasárnap közösségi oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.
Urmas Reinsalu barátom, Észtország külügyminisztere sem tartozik a nemzetközi liberális mainstream kedvencei közé….
Szijjártó Péter bejegyzésében azt írta: Urmas Reinsalu, Észtország külügyminisztere sem tartozik a nemzetközi liberális mainstream kedvencei közé. – Hogyan is tartozhatna, hiszen mindig egyenesen, őszintén és világosan beszél, nem fél felvállalni véleményét, a patrióta álláspontját, és bátran kiáll nemzete érdekei mellett – tette hozzá.
Közölte: Urmas Reinsalu vasárnapi nyilatkozata alapján sem kap majd dicséretet a liberális köröktől, ugyanis kollégája az észt rádióban azt mondta, hogy a vétó nem az EU túszul ejtése, hanem a tagországok szerződésben garantált joga. Az észt politikus arról is beszélt: azzal az elképzeléssel, amely már Jean-Claude Juncker bizottsági elnöksége idején megfogalmazódott, miszerint az uniós forrásokat összekötnék a migrációval, nemcsak Magyarország, hanem ő maga sem értett és jelenleg sem ért egyet.
With attacks on #Dnipro and elsewhere in Ukraine, Russia has again proven it is a terrorist state.
My call to allies and partners: let us ramp up our support. #Ukraine needs weapons, including tanks and air defence. #Russia must be held accountable for all crimes committed.
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
1/2 I had a good meeting with @r_stefanchuk in Kyiv #Ukraine. We discussed raising the cost of war to Russia, including imposing additional sanctions to Russia & lowering the oil price cap, avoiding circumvention of sanctions. Also talked about ?? path to #EU & #NATO. pic.twitter.com/Bf16WMRZjL
Elégedetlenek a Földközi-tenger térségében fekvő európai uniós tagországok a brüsszeli Európai Bizottság menekültügyi reformjavaslataival – írta a Welt am Sonntag egy levélre hivatkozva, amelyben a vasárnapi német lap szerint az EU-ba érkező menedékkérők tagállamok közötti kötelező szétosztását sürgette a spanyol, az olasz, a görög és a máltai kormányfő.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a német kancellárnak, Angela Merkelnek írt levél szerint a bizottság szeptemberben bemutatott reformjavaslata „kiegyensúlyozatlan”. Az egyik legfőbb gond, hogy nem szerepel benne a kötelező szétosztás. Átdolgozásra szorul az EU külső határán kötelező jelleggel lefolytatandó menekültügyi eljárásról szóló elképzelés is, az a gondolat pedig egyenesen elfogadhatatlan, hogy a határ térségében építsenek ki nagy befogadóképességű és zárt központokat a menedékkérők elhelyezésére – fejtette ki az EU külső határán fekvő négy tagország kormányfője. Hangsúlyozták: ragaszkodnak ahhoz az elvhez, miszerint valamennyi tagállam saját hatáskörben dönt arról, hogy a menedékkérők mely csoportjai esetében alkalmazza a határon lefolytatandó gyorsított eljárást.
Németországban csalódást okoz a spanyol-olasz-görög-máltai bírálat. Amennyiben a földközi-tengeri migrációs útvonalak EU-s végénél fekvő négy tagország nem változtat álláspontján, nemigen lehet elérni az Európai Unió Tanácsa soros német elnöksége által kitűzött célt, a menekültügyi reform alapjai körüli egyetértés megteremtését az év végéig – mondta a Welt am Sonntagnak Thorsten Frei, a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője. A politikus kiemelte, hogy a külső határon kötelezően lefolytatandó eljárás elengedhetetlen elem, nélküle Németország nem lát lehetőséget a reform elfogadására.
A Welt am Sonntag összeállítása szerint idén eddig valamennyi határszakaszt együttvéve 88 550 illegális határátlépést regisztráltak, a menedékjogi kérelmek száma viszont jóval nagyobb, eléri a 386 ezret. Az eltérés egyebek között annak tulajdonítható, hogy a menedékkérők között sok az újszülött, akik már az EU-ban jöttek világra. További jelentős tényező, hogy a menedékkérők csaknem 25 százaléka nem illegális határátlépő, hanem az EU-ba legálisan érkezett külföldi. Ők többnyire latin-amerikaiak, akik Spanyolországban szeretnének maradni.
A menedékjogi kérelmek száma alapján idén eddig Spanyolország az első számú célország. A spanyol hatóságokhoz mintegy 83 ezer kérelmet nyújtottak be. A második helyen Franciaország áll 75 ezer kérelemmel, a harmadik Németország 74 ezer menedékjogi kérelemmel.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A Welt am Sonntag vasárnapi német lap szerint az EU-ba érkező menedékkérők tagállamok közötti kötelező szétosztását sürgette a spanyol, az olasz, a görög és a máltai kormányfő.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1606678517
[modified] => 1606667823
)
[title] => Német lap: elégedetlenek a déli tagállamok Brüsszel menekültügyi reformjavaslatával
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=14665&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 14665
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 14666
[image] => Array
(
[id] => 14666
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[original_lng] => 455955
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1606660623:10
[_thumbnail_id] => 14666
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3489
[_oembed_79b58b1452e68fa305436e51db0dbcd4] =>
Urmas Reinsalu barátom, Észtország külügyminisztere sem tartozik a nemzetközi liberális mainstream kedvencei közé....
Amerikai tagállamok és városok közösen fordultak bírósághoz pénteken Donald Trump elnök rendelete ellen, amely kizárná a népszámlálásból az illegális bevándorlókat – írja az MTI.
Összesen 35 szövetségi állam és város adta be közösen a keresetet egy manhattani bíróságon, hogy megakadályozza a szóban forgó rendelet hatálybalépését. Szerintük a rendelet alkotmányellenes, mert az alkotmány egyik kiegészítése szerint az országban népszámláláskor mindenkit számba kell venni, jogi státuszától függetlenül.
Trump kedden írt alá memorandumot arról, hogy az illegális bevándorlókat a népszavazáskor nem vehetik nyilvántartásba. Ezzel lényegében azt is kizárta, hogy a választási körzetek kialakításánál figyelembe vegyék ezeknek az embereknek a létszámát.
Az Egyesült Államokban a tízévente tartott népszámlálások adatai alapján szabják meg a választási körzeteket, az ezeket a körzeteket megillető képviselőházi helyek számát, illetve azt, hogy hogyan osztják el a szövetségi forrásokat a tagállamoknak és a településeknek.
Az elnöki rendelet az őszi voksolásra már nem lenne hatással, de a 2022-ben tartandó, úgynevezett félidős választások, továbbá a 2024-es és a 2028-as elnökválasztások eredményét befolyásolhatja.
A pert indítók között található Illinois, Massachusetts, Michigan, New Jersey és Pennsylvania állam, valamint New York városa, Philadelphia és San Francisco. A Fehér Ház nem kommentálta az ügyet.
