Az izraeli parlament, a kneszet megszavazta az igazságszolgáltatási rendszer átalakításának kulcstörvényeit első olvasatban, jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A százhúsz tagú izraeli parlament, a kneszet éjjel 3-kor 61 szavazattal 52 ellenében elfogadta első olvasatban az igazságszolgáltatási törvényt, mely korlátozza a legfelsőbb bíróság törvényeket érvénytelenítő jogkörét.
Az első olvasatban elfogadott, de még második és harmadik olvasatban is megszavazásra váró indítvány szerint az új, és nem alaptörvényeket csak a legfelsőbb bíróság teljes, tizenöt fős bírói kara helyezheti hatályon kívül legalább tizenkét bíró támogatásával.
Ha a legfelsőbb izraeli grémium megsemmisítene egy törvényt, akkor ezt a döntést a kneszet egy másik, új törvényi záradék alapján 61 fős többséggel semmisnek nyilváníthatja, s azt újra életbe léptetheti anélkül, hogy a bíróság újból megsemmisíthetné.
Szintén elfogadták első olvasatban 61 képviselő támogatásával 51 ellenében a miniszterelnök felfüggesztését szabályozó alaptörvényt, amely szerint kormányfőt csak testi vagy szellemi cselekvőképtelensége miatt foszthatnak meg hatalmától (vagyis jogi okokból, törvények megszegése miatt nem), és korlátozták az eljárás módját is. Eddig a főügyész is felfüggeszthette a kormányfőt amennyiben törvényellenesen járt el és ezt indokoltnak látta.
Az új törvényjavaslat szerint a miniszterelnök, vagy a kormány tagjainak 75 százaléka kérheti a házelnöktől a kormányfő felfüggesztését, melyet legalább kilencven honatyának kell jóváhagynia. A legfelsőbb bíróság nem foglalkozhat erre irányuló kérelmekkel. Az indítvánnyal szemben a kneszet jogtanácsosa tiltakozását fejezte ki.
Az izraeli parlament első olvasatban éjszaka megszavazta az igazságszolgáltatás átalakításának első törvényeit – írja a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet jelentése alapján az MTI.
A százhúsz tagú izraeli parlament, a kneszet 63, a kormánykoalíciót támogató törvényhozója szavazta meg a változtatásokat 47 ellenszavazat mellett. Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártja kivonult a voksolásról.
„Azért hagytuk el a plenáris üléstermet, hogy ne legyünk partnerek, és ne legitimáljuk a legillegitimebb törvényekről történő szavazást. Azt gondoljuk, hogy az – akár az indítványok elleni – szavazás egy illegitim folyamat legitimációja” – indokolta Liberman távolmaradásukat.
A törvénnyel többek között a kneszet által jóváhagyott miniszteri kinevezések bírósági felülvizsgálatát akarják tiltani, valamint a legfelsőbb bíróság normakontrollját is korlátoznák. Az új alaptörvény csak akkor tenné lehetővé, hogy a legfelsőbb bíróság megsemmisítsen egy jogszerűtlennek, alkotmányellenesnek vagy az emberi jogokkal szemben állónak minősített jogszabályt, ha a 15 bíróból álló kibővített grémium legalább 12 bíróból álló többsége dönt így.
A csomag megnövelné a kneszet beleszólását a vezető bírói posztokra való kinevezésbe is, ami a változtatások bírálói szerint azt eredményezné, hogy ezentúl politikai alapon nevezhetik majd ki a bírókat, a bíróság pedig ennek következtében elveszítheti a függetlenségét.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy ezzel a lépéssel eltörli az izraeli demokráciát. Az igazságszolgáltatás átszabása azért is kényes kérdés, mert Netanjahu ellen jelenleg is bírósági eljárás folyik egy korrupciós ügyben, és kritizálói szerint éppen ezt akadályozhatná meg az igazságügyi reformmal.
Az elmúlt hetekben gyakoriak voltak a tüntetések Izraelben a törvényjavaslatok miatt, múlt hét elején közel százezres demonstrációt is tartottak a parlamentnél, és el is halasztották a parlamenti szavazásokat.
Hétfőn, a szavazás előtt ismét sok tízezren tüntettek országszerte és a kneszetnél a változtatások ellen, és több tízezres tiltakozó menet járta körbe izraeli zászlókkal a törvényhozás épületét, miközben azt skandálták, hogy „demokráciát”.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök „nagy éjszakának és nagy napnak” nevezte a történteket, és a jobboldali-vallásos koalíció vezetői, valamint a jobboldali Likud párthoz tartozó házelnök is üdvözölte a szavazás eredményét. Az ellenzék vezető politikusai ugyanakkor elítélték az első olvasatban megszavazott, és jogerőre emeléséig még két olvasatban megszavazásra váró indítványokat.
„A történelem elítéli önöket ezért az éjszakáért. A demokráciát ért károkért, a gazdasági károkért, a biztonságban okozott kárért, mert megosztják Izrael népét, és ez egyszerűen nem érdekli önöket” – fordult a szavazás után a koalíció politikusaihoz a centrista Van Jövő pártot és az ellenzéket vezető Jaír Lapid.
A közszolgálati rádió kedd reggeli műsora arról számolt be, hogy az izraeli Demokrácia Intézett friss felmérése szerint a kormánykoalíciót vezető Likud párt szavazóinak körében sincs többsége a megszavazott változásoknak. Negyven százalékuk ellenzi, valamint negyven százalékuk támogatja azt, sőt a szélsőségesen jobboldali Vallásos Cionizmus pártban is egyenlő arányban támogatják és ellenzik az új törvényeket, ott 38-38 százalékban. Eközben a felmérés szerint Izrael teljes lakosságának 63 százaléka szeretné megőrizni a bírók kinevezésének eddigi rendszerét.
A közelmúltban Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, Erica Dupont-Moretti igazságügy-miniszterrel elindította az igazságszolgáltatási rendszer problémáinak valamint azok megoldásának megvitatását.
A több hónapig tartó megbeszélések kezdetét, amelyeken mindegyik, az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó szakma képviselői, valamint az „egyszerű emberek is részt vesznek, a nyugat-franciaországi Poitiers városában jelentették be.
A reformok startjáról szóló bejelentés helyszíne kapcsán az elnöki palotában elmondták: elsősorban, az államfő nem a fővárosban akarta elindítani a reformot, hogy elkerülje azt az asszociációt, hogy azt a jogi elit fogja elvégezni saját részére, vezetni magának, másodsorban pedig, a hivatalban lévő elnök még soha nem járt Poitiers tartományban.
A reformok bejelentését megelőzően az Élysee palotában tartott tájékoztatón közölték, hogy az ország vezetője be akarja jelenteni az „igazságszolgáltatási rendszer teljes átalakítását”. Ugyanakkor ezen terv, ugyanúgy, mint az ország innovatív fejlesztési tervének „Franciaország–2030” megvalósítását várhatóan Emmanuel Macron nem ezen elnöki ciklusa (2017–2022 o.) alatt tervezik, hanem sikeres választási esetében a második terminusa alatt fejezik be.
Franciaország elnöke ezzel mintegy azt demonstrálja a választók előtt, hogy még temérdek tennivaló van előtte országa jobbá tétele és fejlesztése terén. Ennek kapcsán a Poitiers-i Kongresszusi Palotában az elnök és az igazságügyi miniszter eszmecserét tartott szakemberek, a rendvédelmi szervek dolgozói, jogász diákok és egyszerű „aktív polgárok” részvételével arról, hogy hogyan kell megváltoztatni az igazságszolgáltatást.
A reform kapcsán Franciaország elnöke két fő célt tűzött ki az illetékesek előtt: „a nemzet és az igazságszolgáltatás közötti (bizalom) helyreállítását” és „az állam hatékonyságának biztosítását”. A „modern igazságszolgáltatási rendszer” felépítéséhez el kell érni annak „hatékonyságát”, „átláthatóságát” és „társadalmi nyitottságát”, jelentette ki Macron elnök.
Francia igazságügyi minisztériumi forrás szerint a konzultációk első szakasza november közepéig tart, amikor „a helyszínen tartanak üléseket különböző szintű képviselők, az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás alkalmazottai részvételével. Ezzel párhuzamosan mindenki benyújthatja javaslatát a speciálisan erre a célra létrehozott parlonsjustice.fr weboldalon. Macron elnök felszólította polgártársait, hogy csatlakozzanak és ismertessék álláspontjaikat.
A második, úgynevezett „szakértői” szakaszban 7 munkacsoport különböző témákban – polgári igazságszolgáltatás, bűnügyi igazságszolgáltatás, igazságszolgáltatás a börtönökben, bírói tevékenység vezetése – jövő év január közepéig lebonyolítja a szükséges megbeszéléseket.
A harmadik szakasz – az úgynevezett „konvergencia és általánosítás szakasza” – a munkacsoportok és egy speciálisan létrehozott, Jean-Marc Sovie vezetése alatt működő Független Bizottság közötti párbeszéd. Ezt követően a Független Bizottság összefoglalja és megfogalmazza a javaslatokat, amelyeket február végéig kell benyújtani az elnöknek. Ami magát Jean-Marc Sovie-t illeti, az egyházi szexuális zaklatás kérdéseivel foglalkozó Független bizottság vezetéséről híres.
Fontos, hogy az „igazságszolgáltatás egész családjának” képviselői részt vegyenek „az össznépi megvitatásban”, fogalmaztak ironikusan az elnöki palotában: „bírák, ügyészek, bírósági titkárok, bírósági számvevők, ügyvédhallgatók, ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók, börtönfelügyelők, kiskorúak jogvédői, rendőrök, csendőrök, belső biztonsági erők képviselői, vállalatok jogi igazgatói…”
Az elnöki kezdeményezés nem maradt kritika nélkül. Macron elképzelését az igazságszolgáltatás ebben a formában való nagyszabású reformjának végrehajtását több bírósági szakszervezet képviselője is kritizálta. A „globális átépítés” mértékére valamint időzítésére utalva kritizálták Macron hat hónappal elnöki mandátuma lejárta előtti kezdeményezését.
Sőt, a jelenlegi parlament 2022. február végén befejezi munkáját, úgyhogy minden olyan módosítást, amely a törvényhozás jóváhagyását követeli meg, a következő elnöki mandátum idejére kell elhalasztani. Cecil Mamlen, az legnagyobb bírói szakszervezeti szövetség (Union syndicale des magistrats, USM) alelnöke kijelentette, hogy „nem megfelelő az időpont”, hogy ezek a konzultációk „túl közel vannak az (elnöki) ötéves mandátum végéhez ahhoz, hogy komolyan lehessen venni őket”.
Az Elysee palotában erre reagálva kijelentették, először is, mindenekelőtt a lehető leghamarabb „pragmatikusan végrehajtják” mindazt, ami a parlament közreműködése nélkül megváltoztatható, még a választásokig. Másodszor pedig, „függetlenül attól, hogy milyen végrehajtó hatalom mi lesz 2022-ben, az majd támaszkodhat az Igazságügyi Vezérkar következtetéseire”. Más szakszervezet is kritikát fogalmazott meg.
A francia elnök az igazságszolgáltatás problémáiról szólva a bírák „nagyobb felelősségét” is szorgalmazta. „Ami a finanszírozás növelését illeti, az Elysee palotában úgy vélik: ezen a téren már sok minden történt. Az igazságszolgáltatás költségvetése 5 év alatt 33%-al nőtt, 650 új bírói állást jött létre”, – közölte a forrás. „A bíráknak épp ideje megváltozniuk és jobban dolgozniuk”.
Ha azonban a bírói szakszervezetek bírálják is ezeket a konzultációkat, akkor sem szándékoznak bojkottálni. „Nem az a cél, hogy mindenben engedetlenséget mutassunk”, – mondta Lucille Pue, a Magistrates Union főtitkára a sajtónak. „Reméljük, hogy az Igazságügyi Vezérkar a formátuma nem fogja beárnyékolni a valódi problémát”.
Általánosságban elmondható, hogy mindenből ítélve, ha Macron elnök egyezségre akar majd jutni az „igazságszolgáltatás családja” képviselőivel, ahhoz minimum bizonyos pénzügyi (költségvetési) alkukat kell kötnie.
A francia átlagpolgár pedig eközben az igazságszolgáltatás fő problémájának annak túlzott lágyságát tartja. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint 10 válaszadóból 9 úgy gondolja, hogy az igazságszolgáltatásnak „szigorúbbnak kell lennie a szabálysértőkkel szemben”.
Egy másik közvélemény-kutatás szerint a franciák 93%-a „túl lassúnak”, 69%-a pedig „átláthatatlannak” tartja az igazságszolgáltatást. És csak 34%-uk nevezte „hatékonynak” a francia igazságszolgáltatást, míg a válaszadók 53%-a azt mondta, hogy „nem érez bizalmat az igazságszolgáltatással szemben”.
