Horvátország segíti Ukrajnát politikai, diplomáciai, technikai, humanitárius, gazdasági és katonai téren, és továbbra is minden támogatást megad.
Ezt Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök mondta a dubrovniki fórumon mondott beszédében – írja az Interfax-Ukrajna.
„Horvátország kormánya nevében szeretném még egyszer kifejezni támogatásomat Ukrajnának, az ukrán népnek, az elnöknek, az egész kormánynak, és köszönöm Kuleba miniszternek, hogy eljött ma Dubrovnikba” – mondta Plenkovich.
„Horvátország segíti Ukrajnát politikai, diplomáciai, technikai, humanitárius, gazdasági és katonai téren, és továbbra is minden támogatást megadunk. Különösen figyelembe véve a háborús bűnök kivizsgálásával, a humanitárius aknamentesítéssel kapcsolatos sajátos érdekeinket, amelyekkel 30 éve foglalkozunk, és amelyet csak 2026 márciusában fejezünk be” – tette hozzá Plenkovic.
Minden készen áll arra, hogy Horvátország 2025. január elsejétől bevezesse a sorkatonai szolgálatot, már csak politikai jóváhagyásra van szükség – jelentette be Ivan Anusic védelmi miniszter a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva.
A tárcavezető kedden részt vett a Horvát Tábornoki Gyűlés ülésén, azt követően pedig a sajtónak úgy nyilatkozott: a kötelező sorkatonai szolgálatot két-három hónapra tervezik, de konkrét részleteket nem említett.
Hangsúlyozta, hogy nemrég 900 euróra emelték az önkéntes katonai szolgálatot teljesítők juttatásait, ami várhatóan a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítők számára is ugyanannyi marad.
A cél az, hogy minél több fiatal maradjon a védelmi rendszerben, a becslések szerint pedig évente 15 ezren vennének részt a képzésben – mondta.
Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést. Most az ő számukra is készülnek tervekkel – mutatott rá a tárcavezető.
Aki nem hajlandó fegyvert fogni, gereblyét és kapát vesz majd a kezébe, vagy zsákokat hord a gátakra árvíz elleni védelemre – mondta a miniszter, megjegyezve, hogy „fegyvert nem kell viselniük, de feladataikat és kötelezettségüket az állam felé teljesíteniük kell”.
Azok számára azonban, akik a civil szolgálatot választják, a szolgálati idő tovább fog tartani, és kevesebb lesz az engedmény is – jelezte.
Tomo Medved veteránügyi miniszter szerint a biztonsági kihívások most olyanok, hogy egyre több ország gondolkodik a világon, ezen belül Európában is a kötelező katonai szolgálat rendszerének visszaállításáról.
A Horvát Tábornoki Gyűlés a fiatalok önvédelemre való képzésének fontosságát is hangsúlyozta: az elsősegélynyújtástól kezdve, a természeti katasztrófákra, balesetekre és katasztrófákra való reagáláson keresztül a különböző formájú nem hagyományos fenyegetések és kihívások felismeréséig.
Andrej Plenkovic miniszterelnök idén februárban tett bejelentést arról, hogy a kormány felkérte Ivan Anusic védelmi minisztert, vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot.
„Felelősen kell cselekednünk, és nem téli álmot aludnunk akkor, amikor válsággócok vannak mindenütt” – hangsúlyozta akkor Plenkovic, utalva Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az izraeli-palesztin konfliktusra, és arra, hogy Koszovóban az újabb feszültségek kis híján háborút idéztek elő.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök megerősítette részvételét a svájci békecsúcson – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnök a horvát kormányfővel folytatott megbeszélést követően.
Gratuláltam a miniszterelnöki kinevezéséhez, és köszönetet mondtam Horvátország Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásáért. Megköszöntem továbbá Plenkovic miniszterelnöknek, hogy megerősítette részvételét a svájci békecsúcson – írta Volodimir Zelenszkij.
A felek megvitatták továbbá, hogy Horvátország támogatja az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, valamint a G7-ek Ukrajnát támogató vilniusi nyilatkozatához való csatlakozás lehetőségét.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Zoran Milanovic horvát államfő pénteken kormányalakítási feladatot bízott Andrej Plenkovic eddigi ideiglenes miniszterelnökre, aki a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) április 17-i parlamenti választásokon elért relatív többségének vezetője – írja a horvát sajtó.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Plenkovic az X-en azt írta: 78 parlamenti képviselő aláírását gyűjtötte össze a kormányalakításhoz.
„Engem bíztak meg a horvát kormány megalakításával. A harmadik ciklusban is folytatjuk a munkát az előrejutás érdekében” – fogalmazott a politikus.
A horvát központi választási bizottság által, teljes feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint a kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű választási koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.
A harmadik legtöbb mandátum a vukovári Ivan Penava polgármester vezette Haza Mozgalomnak (DP) jutott: ők 14 képviselői helyre tettek szert.
Átlépte még az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd (Most)11 mandátummal, a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt és a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt egy mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek biztosított nyolc képviselői hely közül hármat a szerb, egyet a magyar, egyet az olasz, egyet pedig a cseh és szlovák kisebbség közös képviselője tölt be, az összes többi nemzetiséget ketten képviselik az új összetételű parlamentben.
A HDZ a DP-vel lépett koalícióra, amellyel együtt 73 képviselője van a 151 fős parlamentben. Utóbbi párt két megválasztott képviselője nem adta aláírását a HDZ-vezette kormány megalakulásához.
A helyi sajtó jelentése szerint a kétpárti koalíciót aláírásával támogatta még Vesna Vucemilovic, a Híd listáján megválasztott képviselő –aki időközben lemondott minden tisztségéről a pártban –, valamint négy kisebbségi képviselő is.
Az államfő még a múlt héten kijelentette: nem fog konzultációkat tartani a kormányalakításról, annak ad mandátumot, aki fel tudja mutatni a szükséges 76 támogatói aláírást.
Plenkovic pénteken nyújtotta át a dokumentumot az államfőnek az elnöki hivatalban, a találkozó mindössze tíz percig tartott. Sem ő, sem az elnök nem nyilatkozott a sajtónak az esemény után. A kijelölt miniszterelnöknek harminc nap áll rendelkezésére, hogy kormányt alakítson.
A horvát államfő május 16-ára hívta össze a parlament alakuló ülését.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Népszavazás kiírását kezdeményezte csütörtökön a horvátországi Híd (Most) párt, a referendummal korlátozná a kisebbségi képviselők jogait annak érdekében, hogy a jövőben ne szavazhassanak a kormányalakításról és a költségvetésről.
A kezdeményezés oka, hogy akadályokba ütközik az április 17-i választások nyomán az új jobboldali kormány megalakulása az egyik lehetséges koalíciós társ, a Haza Mozgalom (DP) párt és a kisebbségi képviselők közötti ellentét miatt.
Bozo Petrov, a Híd elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: abban érdekeltek, hogy mielőbb létrejöjjön egy parlamenti többség, amely azután megváltoztatná a választási törvényt. Ebben korlátoznák a kisebbségi képviselők jogait, hogy a jövőben ne tudjanak dönteni a kormányalakításáról.
Felszólította a Haza Mozgalmat, hogy álljon melléjük ebben a kérdésben. A Haza Mozgalom ugyanis éppen a szerb kisebbségi képviselők miatt nem akar koalícióra lépni a jobboldali Horvát Demokratikus Közöséggel (HDZ), amely csak relatív többséget szerzett az április 17-i parlamenti választásokon, és így egyelőre nem tud kormányt alakítani.
Robert Podolnjak alkotmányjogász és egyben a Híd párt tagja elmondta: a javaslat szerint a kisebbségi képviselők nem szavazhatnának arról, ki alakítson kormányt, és a költségvetésről sem dönthetnének. Ugyanakkor vétójogot kapnának olyan kérdésekben, amelyek a kisebbségek jogait érintik, és amelyeket a parlament csak háromnegyedes többséggel szavazhatna meg – tette hozzá.
A tervezetet még tíz évvel ezelőtt, Ivo Josipovic államfő ideje alatt dolgozták ki alkotmányjogászok. A kisebbségi képviselők státuszának szabályozásáról alkotmányozó népszavazáson döntenének a választópolgárok, amelyet a parlament írna ki.
„Tisztában vagyunk vele, hogy a választások utáni kormányalakítási folyamat rendkívül átpolitizált, különösen amiatt, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői potenciálisan részt vehetnek a kormány és a parlamenti többség kialakításában” – hangsúlyozta az alkotmányjogász, megjegyezve: az, hogy a kisebbségi képviselők a mérleg nyelvei lehetnek egy többség létrehozásában, számukra sem jó megoldás.
Rámutatott, hogy a kisebbségi képviselőknek garantált helyük van a parlamentben, akár egyetlen szavazattal is mandátumot szerezhetnek.
A két héttel ezelőtt tartott parlamenti választásokon az eddig kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.
A harmadik legtöbb mandátum a vukovári Ivan Penava polgármester vezette jobboldali Haza Mozgalomnak jutott: ők 14 képviselői helyre tettek szert.
Átlépi még az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd 11 mandátummal, a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt, illetve a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt 1 mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek biztosított 8 képviselői hely közül 3-at a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig ketten képviselik az új összetételű parlamentben.
A koalíciós tárgyalások során kiderült, hogy a HDZ-t támogatják a kisebbségek, de a Haza Mozgalom nem akar koalícióra lépni a Független Szerb Demokrata Párttal (SDSS). Az SDP-nek – koalíciós partnereivel együtt – szintén nincs meg a többsége. Legrosszabb forgatókönyvként az új választások kiírását említik a szakértők.
A parlament alakuló ülését legkésőbb május 19-ig kell összehívnia Zoran Milanovic államfőnek, aki szerdán kijelentette: nem fog konzultációkat tartani a kormányalakításról, annak ad mandátumot, aki fel tudja mutatni a szükséges 76 támogatói aláírást.
A parlament akkor tud megalakulni, ha a többség meg tud egyezni a házelnök személyéről, a nemzetgyűlés pedig ebben az esetben a kormány nélkül is törvényt tudna módosítani.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovic nem vehetett volna részt a parlamenti választásokon sem, és nem lehet részese semmilyen politikai párt tevékenységének. Ezért nem vehet részt a leendő kormány megalakításában, és nem jelölhető miniszterelnöknek vagy kormányfőnek.
Hozzátette: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.
A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.
„Milanovic a teljes választási kampány során az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét” – állapította meg a testület.
Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzése során fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította: a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő – olvasható az alkotmánybíróság határozatában.
A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.
Milanovic az alkotmánybíróság márciusi döntése után a többi között gengsztereknek nevezte az alkotmánybíróság tagjait, akik – mint mondta – a HDZ szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni.
A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovi...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1713603000
[modified] => 1713557885
)
[title] => Horvátországban az alkotmánybíróság megtíltotta Zoran Milanovic államfőnek, hogy miniszterelnök vagy kormányfő legyen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110404&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110404
[uk] => 110409
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 38902
[image] => Array
(
[id] => 38902
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[original_lng] => 250064
[original_w] => 1280
[original_h] => 864
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-768x518.jpg
[width] => 768
[height] => 518
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-1024x691.jpg
[width] => 1024
[height] => 691
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg
[width] => 1280
[height] => 864
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713547086:5
[_thumbnail_id] => 38902
[_edit_last] => 5
[views_count] => 497
[_oembed_12fe5fa792aad60e7809aed48849325f] =>
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
A Horvát Demokratikus Unió megnyerte a szerdai parlamenti választásokat, de a hatalmon maradáshoz szükségük lesz a szélsőjobb támogatására.
A horvátországi kormányzó konzervatívok éles versenyben nyertek szerdán a szavazatok hivatalos összeszámlálása szerint.
A kormányzó jobboldali Horvát Demokrata Unió (HDZ) legyőzte a Zoran Milanovic populista elnök és Szociáldemokrata Pártja (SDP) által informálisan vezetett centrista baloldali szövetséget.
Andrej Plenkovic miniszterelnök HDZ-jének azonban meggyőző győzelme ellenére szélsőjobboldali csoportok támogatására lesz szüksége ahhoz, hogy hatalmon maradhasson.
A választás egy kampányt követett, amelynek középpontjában az ország elnöke és miniszterelnöke közötti keserű rivalizálás állt.
A szavazatok több mint 90%-át megszámlálva az állami választási bizottság szerint a HDZ 60 mandátumot szerzett a 151 fős parlamentben. Az SDP 42 mandátumot kapott.
A szélsőjobboldali Államisági Mozgalom a harmadik helyen végzett 14 mandátummal, amivel a következő kormányra vonatkozó tárgyalásokon királyteremtő lett.
„Holnap reggeltől megkezdjük az új parlamenti többség megalakítását, hogy megalakítsuk harmadik kormányunkat” – mondta győzelmi beszédében Plenkovic. „Szeretnék gratulálni a többi pártnak, amelyet legyőzött a HDZ.”
A részvételi arány több mint 50 százalék volt – rekord – órákkal az urnák bezárása előtt.
A választást úgy tartották, hogy Horvátország, az Európai Unió és a NATO tagja, az eurózóna legmagasabb inflációjával, munkaerőhiánnyal, illegális migrációval és széles körben elterjedt korrupcióval küzd.
A verseny tétje az EU egysége is volt, mivel az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójából fakadó instabilitás ellen küzd.
Zoran Milanovic, a baloldali SDP elnöke – amely elvesztette a szavazást – ellenzi az Ukrajnának nyújtott több segélyt, ami félelmet váltott ki, hogy Horvátország a Moszkva-barátabb EU-tagokhoz, például Magyarországhoz és Szlovákiához csatlakozhat.
A HDZ győzelme azonban azt jelenti, hogy az ország valószínűleg folytatja nyugatbarát pályáját.
A HDZ nagyrészt azóta tölti be hivatalát, hogy Horvátország 1991-ben elnyerte függetlenségét a volt Jugoszláviától.
A balkáni nemzet 2013-ban lett az Európai Unió legújabb tagja, tavaly pedig csatlakozott Európa útlevélmentes utazási övezetéhez és az eurózónához.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Megkezdődtek szerda reggel hét órakor a horvátországi parlamenti választások, amelyeken valamivel több mint 3,7 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát.
Az előzetes felmérések szerint kompromisszumok nélkül sem a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő számú szavazatot a voksoláson.
A szavazóhelyiségek 19 óráig lesznek nyitva.
A horvát választási iroda honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. Az exit poll felmérések eredményét közvetlenül az urnazárás után közlik, az első részeredményeket pedig 21 óra után hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.
A parlament 151 képviselője közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba – közülük a magyarok és az olaszok egyet-egyet választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, közülük csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
A 2277 jelöltre és 165 listára Horvátországban 6500 szavazóhelyiségben adhatják le voksaikat az állampolgárok, külföldön 110 szavazóhelyiségben voksolhatnak.
A választásokat 5400 megfigyelő követi figyelemmel.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Önmaga feloszlatásáról döntött a horvát parlament csütörtökön a törvényhozás többségét alkotó pártok javaslatára, így várhatóan áprilisban vagy májusban általános választásokat tartanak az országban.
A 151 fős nemzetgyűlés a részvevők egyhangú szavazatával döntött saját feloszlatásáról. A javaslatot az ellenzéki pártok is támogatták, miután február végén a parlamenti többség elutasította az általuk benyújtott indítványt a feloszlatásról és a választások azonnali kiírásáról. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselői ezt akkor azzal magyarázták, hogy a választásokat a megfelelő időben és a demokratikus normák szerint rendezzék meg, amikor a többség, nem pedig a kisebbség dönt erről.
A képviselők ezt megelőzően több jogszabályt is megszavaztak. Egyebek között az áfatörvény módosítását, amely továbbra is kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá sorolja a földgázt és a távhőszolgáltatást Horvátországban, továbbá a büntető törvénykönyv módosítását, és két új bűncselekmény-kategória bevezetését. A nők ellen elkövetett súlyos gyilkosság fogalmát, amely szerint a bíróság súlyosbító körülménynek tekinti, hogy a bűncselekmény nemi alapon történt, valamint a nyomozati vagy bizonyítási cselekmények tartalmának jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, amely a büntetőeljárás nem nyilvános szakaszában az információ kiszivárogtatásának problémáját kezeli.
Az új választások időpontját Zoran Milanovic államfő írhatja ki.
A választásokat az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától számított legkevesebb 30, de legfeljebb 60 napon belül kell megtartani.
A Promocija Plus márciusi felmérése szerint a HDZ örvend a legnagyobb támogatottságnak, 26,5 százalékos népszerűsége 0,9 százalékponttal jobb a februári eredményénél. A Szociáldemokrata Párt (SDP) február óta 1,9 százalékponttal növelte támogatottságát, és 17,9 százalékkal a második helyen áll. Három párt lépné át még az ötszázalékos parlamenti küszöböt; a jobboldali Híd (Most) 7,9, a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbaloldali-zöld szövetség 7,8, és a szintén jobboldali Haza Mozgalom (Domovinski Pokret) 7,7 százalékkal.
Horvátországban legutóbb 2020. július 5-én tartottak előrehozott parlamenti választásokat, amelyet a HDZ nyert meg, de egyedül nem tudott kormányt alakítani. Andrej Plenkovic miniszterelnök második kormányának megalakulását akkor a Horvát Néppárt (HNS), a Reformisták és a nyolc kisebbségi képviselő támogatta, s így éppen elegendő, 76 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
A szerb külügyminisztérium szerint Gordan Grlic-Radman elfogadhatatlanul beszélt Szerbiáról és annak elnökéről. A horvát külügyminiszter Aleksandar Vucicot Oroszország lehetséges csatlósának és szatellitjének nevezte egy televíziós műsorban.
Tiltakozó jegyzéket küldött Szerbia Horvátországnak vasárnap a horvát külügyminiszter egy nappal korábbi kijelentése miatt, amelyben „orosz szatellitnek” nevezte Aleksandar Vucic szerb elnököt. A szerb külügyminisztérium szerint Gordan Grlic-Radman az N1 regionális hírtelevízió horvát csatorna február 24-i híradójában elfogadhatatlanul beszélt Szerbiáról és annak elnökéről. A külügyi tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen nyilatkozatok a gyűlöletkeltés folytatását jelentik, és aláássák a térség békéjét és stabilitását elősegítő közös politikát.
„Szerbia külügyminisztériuma elvárja, hogy Horvátország magas rangú tisztségviselői a jövőben tartózkodjanak az olyan kijelentésektől, amelyek Szerbia belügyeibe történő beavatkozást jelentenek, és folytassák a megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok politikáját” – olvasható a tiltakozó jegyzékben.
A horvát külügyminiszter az említett interjúban úgy fogalmazott, hogy egyik lapra tartoznak Szerbia állampolgárai, egy másikra pedig Aleksandar Vucic és a politikája. Hozzátette: a szerb elnöknek el kell döntenie, melyik székre ül, mert „két széken nem lehet, és nem is kényelmes ülni”. Megfogalmazása szerint
Vucic lehet Oroszország csatlósa és szatellitje, de nem szabad engedni az orosz befolyásnak, vagy más olyan, rosszindulatú befolyásnak, amely veszélyezteti a Nyugat-Balkán stabilitását.
A kijelentésekre Aleksandar Vucic úgy reagált, hogy a horvát külügyminiszter nemcsak Szerbia belügyeibe avatkozik be, hanem sértegeti a szerb népet, és fenyegeti Szerbia állampolgárait. Ana Brnabic miniszterelnök és Ivica Dacic külügyminiszter határozottan elítélte a horvát miniszter kijelentését.
Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia mindeddig nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és nem hangolta össze külpolitikáját az Európai Unióval, amit Belgrád azzal indokol, hogy Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz.
[type] => post
[excerpt] => A szerb külügyminisztérium szerint Gordan Grlic-Radman elfogadhatatlanul beszélt Szerbiáról és annak elnökéről. A horvát külügyminiszter Aleksandar Vucicot Oroszország lehetséges csatlósának és szatellitjének nevezte egy televíziós műsorban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1708944600
[modified] => 1708926256
)
[title] => Tiltakoznak a szerbek, amiért a horvát külügyminiszter „leszatellizte” az elnöküket
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=104890&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 104890
[uk] => 105023
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 104891
[image] => Array
(
[id] => 104891
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic.jpg
[original_lng] => 91282
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/vucic.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709024856:3
[_thumbnail_id] => 104891
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1065
[translation_required_done] => 1
[_oembed_12fe5fa792aad60e7809aed48849325f] =>
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024