Zágráb és Kijev kapcsolata Zoran Milanovic horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden.
Plenkovic egy nappal azután beszélt erről, hogy Milanovic kijelentette: a Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától.
Plenkovic azt mondta: Kijev nem kereste meg a horvát kormányt ezzel kapcsolatban.
„Önök nem először hallottak ilyen kijelentést. Az ember nem csak Moszkvában, hanem Belgrádban is sztár” – utalt Milanovicra a kormányfő.
Hozzátette: ennek ellenére Horvátország „nagyszerű viszonyt” ápol Ukrajnával. Elmondta, hogy éppen néhány napja beszélt Volodimir Zelenski elnökkel, és kapcsolatban áll Denisz Smihal miniszterelnökkel is, továbbá a két ország minisztériumai között is van kommunikáció.
„Kijev tudja, hogy milyen erős, határozott és őszinte a horvát kormány támogatása” – hangsúlyozta.
Milanoviccsal kapcsolatban úgy fogalmazott: „aláássa a horvát külpolitika hitelességét azzal, hogy rossz mondatokat, rossz hozzáállást, rossz ítéleteket közvetít”. Plenkovic megjegyezte, hogy Milanovic „csöbörből vödörbe” esik, de szerencsére mindenki tudja, hogy ki kicsoda.
Az Oroszország elleni szankciók nem működnek, óriási bajt okoznak – mondta a horvát köztársasági elnök egy kérdésre válaszolva egy nemzetközi sajtótájékoztatón, melyet Novák Katalin magyar államfővel tartott pénteken Budapesten.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Zoran Milanović hozzáfűzte: az a fő kérdés, hogy „magunknak” mekkora károkat okozunk. Kijelentette: Horvátország energetikai problémái más jellegűek, mint Magyarországé, de azt szeretné, hogy „minél kevesebb képmutatás legyen”, és minél világosabb szabályok.
Kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború ügyében Washingtonnak és Moszkvának „beszélnie kellene egymással”.
Zoran Milanović értékelése szerint Magyarország és Horvátország között a kapcsolatok jók, és a legtöbb területen egyetértés van.
A kelet-horvátországi Vukovár képviselőtestülete többségi szavazattal úgy döntött, hogy megszünteti a város hivatalosan kétnyelvű – horvát és szerb – státusát, és a cirill betűk sem használhatók mostantól, mert a magukat szerbnek valló lakosok aránya egyharmad alá csökkent, és ez azt jelenti a törvény szerint, hogy nem jogosultak a szerb nyelv hivatali használatára az önkormányzati ügyekben.
A köz- és a társadalmi életben továbbra is használható a szerb nyelv és a cirillbetűs írás. A vukovári képviselőtestület azért vette napirendre a kétnyelvűség témáját, mert a 2021-es népszámlálás eredménye szerint a szerbek aránya 29,73 százalékra csökkent a városban a 2011-es 34,8 százalékról.
Srdan Milakovic, a Szerb Demokrata Szövetség párt elnöke, a testület tagja gúnyosan megjegyezte pénteken, hogy „a vukovári szerbek évvégi ajándékként ezt kapták Ivan Penava polgármestertől”.
De szerinte ez nem volt előzmény nélküli.
„Ezzel véget ért az a tíz éve tartó hadjárat, amelyet különböző állami testületek folytattak a szerb nyelv és a cirill írás ellen, nehogy a szerb közösség valaha is élni tudjon nyelvhasználati jogával. Már nagyon várták a 2021-es népszámlálást annak reményében, hogy a szerb lakosság arányának csökkenése megoldhatja ezt a küzdelmet. Bár a szerbek aránya majdnem 30 százalék, az fel sem merült a politikai vezetésben, hogy esetleg megtartsa hivatalos nyelvnek a szerbet” – írta Milakovic közleményében.
Hozzátette: a kétnyelvűség vukovári megszüntetésének az az üzenete, hogy „a szerb közösség jogait szűken mérik, és csak eseti alapon akarják megadni”, valamint hogy „a horvát intézményekben nincs számára jogi védelem”.
2023. január 1-jén, 10 évvel az Európai Unióba történő belépés után, Horvátország az eurózóna tagja lesz, azaz az ország eddigi hivatalos fizetőeszközét – a kunát – leváltja az euró.
Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel.
A tagországi szakminiszerek megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM II).
A horvát parlament december 16-án elutasította a javaslatot, melynek értelmében az ország csatlakozott volna az EU ukrán hadsereget támogató missziójához (EUMAM).
A két héten át tartó egyeztetés után sem sikerült megszerezni a kiképzés elindításához szükséges kétharmados parlamenti támogatást. Amíg a horvát kormányfő, Andrej Plenkovic támogatta a kezdeményezést, Zoran Milanovic államfő ellenezte azt, mondván Ukrajna nem vesz részt olyan nemzetközi szövetségben, amely Zágrábot a katonai segítségnyújtásra kötelezné. A humanitárius segítségnyújtás biztosításában nincs vita a horvát parlamentben. A hírt a Reuters közölte.
A szavazáson 151 képviselőből 107 vett részt. A határozat mellett 97 horvát képviselő szavazott, tíz pedig ellenezte, azonban az elfogadáshoz kétharmados többséget, azaz 101 szavazatot kellett megszerezni. Horvátország a tervek szerint száz ukrán katonát képezett volna ki területén a következő két évben.
magyarnemzet.hu/VV
[type] => post
[excerpt] => A horvát parlament december 16-án elutasította a javaslatot, melynek értelmében az ország csatlakozott volna az EU ukrán hadsereget támogató missziójához (EUMAM).
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1671280500
[modified] => 1671235248
)
[title] => A horvát parlament nem hagyta jóvá az ukrán hadsereg kiképzését célzó uniós misszióban való részvételt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=65389&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 65389
[uk] => 65379
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 65380
[image] => Array
(
[id] => 65380
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-16-18-51-34.jpg
[original_lng] => 80297
[original_w] => 1024
[original_h] => 512
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-16-18-51-34-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-16-18-51-34-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-16-18-51-34-768x384.jpg
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-16-18-51-34.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-16-18-51-34.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-16-18-51-34.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/photo-2022-12-16-18-51-34.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1671228048:5
[_thumbnail_id] => 65380
[_edit_last] => 5
[views_count] => 539
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 271
[1] => 117467
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Horvátország
[1] => ukrán katonák kiképzése
)
)
[5] => Array
(
[id] => 64604
[content] =>
Horvátországban több névtelen fenyegetés történt bombariadókkal kapcsolatban, melynek következtében az ukrajnai delegációval folytatott megbeszélés során kiürítették a rendőrkapitányságokat, bevásárlóközpontokat, bíróságokat, valamint az ország legfelsőbb bíróságát.
A hírt a The Associated Press közölte.
A hatóságok elmondása szerint az említett helyszíneken nem találtak robbanószert.
„Valamilyen oknál fogva úgy tűnik számomra, hogy ezt szándékosan tették pont ebben a pillanatban. Az első gondolatom az volt, hogy összefüggés van (az ukrán delegáció látogatásával – a szerk.)” – közölte a legfelső bíróság vezetője.
Az illegális bevándorlás kezeléséért felelős Gerhard Karner belügyminiszter bejelentette, hogy Ausztria vétót emel Horvátország tervezett schengeni csatlakozása elé.
Az osztrák belügyminiszter kilátásba helyezte Horvátország kérelmének vétóját, ami Zágrábban nagy felbolydulást keltett azután, hogy pár napja még áldását adta az Európai Bizottság Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozására a schengeni övezethez.
Az Európai Bizottság megállapította: a három ország készen áll arra, hogy a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító övezet teljes jogú tagjává váljon. Horvátországról kiemelték, hogy az maradéktalanul teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket.
Ezzel szemben Gerhard Karner konzervatív néppárti belügyminiszter kijelentette, hogy Ausztria nem járul hozzá a schengeni övezet bővítéséhez.
Megbukott a határvédelem
„A rendszer nem működik megfelelően. Az európai helyzet nagyon világosan mutatja, hogy a külső határok védelme megbukott” – vélekedett Gerhard Karner a Der Standard osztrák lap szerint.
Eddig 100 ezer bevándorlót fogtak el tengerparttal nem rendelkező országok. 75 ezer közülük nincs regisztrálva. Ausztria azért teszi ezt, mert az itt élők biztonsága is veszélyben van. Ha egy rendszer nem működik, akkor nem lehet még nagyobbá tenni – indokolta Gerhard Karner a csatlakozási kezdeményezés elutasítását.
Mivel a határok védelme megbukott, a belügyminiszter szerint még fontosabb az európai országok számára saját határaik védelme.
Ausztrián kívül például Németország, Franciaország, a Cseh Köztársaság, Dánia, Svédország és az EU-n kívüli, a schengeni megállapodásban részes Norvégia végezne belső határellenőrzést.
Zoran Milanovic horvát államfő nem kíván foglalkozni azzal a levéllel, amelyben Mario Banozic horvát védelmi miniszter arra kéri, járuljon hozzá ukrán katonák horvátországi kiképzéséhez – közölte kedden az elnöki hivatal.
„A Horvát Köztársaság alkotmánya csak a Horvát Köztársaság kormányát, a Horvát Köztársaság elnökét és esetleg a horvát parlamentet írja elő illetékesnek ilyen döntések meghozatalára” – olvasható a sajtóközleményben.
A levél ráadásul nem részletezi horvát katonák külföldi és ukrán katonák horvátországi tevékenységét, csak az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukrajna) általános információit tartalmazza – tették hozzá.
A védelmi miniszter levele az alkotmány azon cikkelyére hivatkozik, amely szerint a szövetséges országok fegyveres erői nemzetközi megállapodás alapján, a horvát parlament hozzájárulása mellett, a kormány javaslatára és az elnök előzetes jóváhagyásával léphetik át a horvát határt és folytathatnak tevékenységet az országon belül.
Az elnöki hivatal szerint viszont ez a cikkely csak abban az esetben lenne alkalmazható, ha Ukrajna szövetséges állam lenne, de ilyen értelemben nem az. Ukrajna egyetlen olyan nemzetközi szövetségnek sem tagja, amelyben Horvátország részt vesz, és amely arra kötelezné Zágrábot, hogy nyújtson katonai segítséget számára, és nemzetközi szerződés sem teremt alapot ukrán katonák horvátországi tevékenységére – olvasható a nyilatkozatban.
Döntött Brüsszel, jövőre Horvátország is csatlakozhat a schengeni övezethez. A határellenőrzés eltörlésétől a horvátok gazdasági fellendülést és még több turistát várnak, de az új szabályozás rövid távon problémákat is okoz.
Az újév első napja, 2023. január elseje emlékezetes nap lesz Horvátország számára. Ezen a napon vezeti be az eurót és minden jel arra utal, hogy az eurózónával együtt a schengeni övezetbe is felvételt nyer. A horvátok schengeni csatlakozásáról az Európai Parlament november elején tárgyalt, az erről szóló vita pedig a vártnál rövidebb volt, mindössze 20 percig tartott, a képviselők ugyanis óriási többséggel álltak ki az adriai ország mellett.
Megállapították, hogy a horvátok megfelelnek minden követelménynek és javasolták az Európai Tanácsnak, hogy a következő ülésén vegye napirendre és tegye lehetővé Horvátország csatlakozását a határok nélküli Európához. Ez azt jelenti, hogy már a december elején esedékes EU-csúcson zöld utat kaphatnak a horvátok törekvései, de hasonló döntés született Bulgária és Románia esetében is. Ha ez megtörténik, akkor januártól végérvényesen búcsút mondhatunk a hosszú, nem ritkán több órás sorban állasoknak, hiszen attól kezdve sem a horvát–magyar sem pedig a román–magyar határon nem kell majd megállni.
Azoknak viszont, akik az unióból repülővel érkeznek ezekbe az országokba, még egészen március 27-ig szükségük lesz úti okmányokra, a légiforgalomban ugyanis több ideig tart az adminisztratív akadályok leküzdése.
Hosszú út vezetett idáig
Az első horvát kormány az ország 1991-es függetlenné válásakor kijelölte Horvátország stratégiai céljait. Ezek közül a két legfontosabb a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás volt. Dél-nyugati szomszédainkat elsőként, még 2009-ben a katonai szövetségbe vették fel, majd tíz évvel ezelőtt, 2013 júliusában az Európai Unióba is sikerült belépniük. Zágráb akkor abban reménykedett, hogy legkésőbb 2016-ra teljesíti a szükséges követelményeket és csatlakozhat a schengeni térség országaihoz. A számításait viszont keresztülhúzta az ez idő tájt kibontakozó migrációs válság, ezért a társulás lekerült a napirendről.
Ennek a legfőbb oka, hogy az adriai ország méreteihez képest aránytalanul hosszú határszakaszokkal rendelkezik, ráadásul többnyire nem uniós országokkal, ezeket a határokat pedig meg kellett erősíteni.
A legnehezebb feladatot az 1011 kilométer hosszú bosnyák határszakasz védelmének kiépítése jelentette, a két ország között ugyanis kevés a természetes akadály. Némiképp jobb a helyzet a Szerbiával közös 317 kilométeres mezsgyén, az országokat ugyanis nagyrészt a Duna választja el egymástól. A határvadászoknak a legkisebb fejtörést Montenegró okozta, az apró országgal ugyanis mindössze 22 kilométernyi szárazföldi határ köti össze a horvátokat.
Mi lesz a rendőrökkel?
Az országhatárok megnyitásával az utolsó akadály is elhárul a szabad személy és árú áramlás elől az unió és Horvátország között. Éppen ezért Zágráb gazdasági fellendülést vár a határmenti térségekben. A horvát kormány mindemellett arról is meg van győződve, hogy a szabadon átjárható határároknak köszönhetően az eddiginél is több turista látogat majd nyaranta az Adriára. De a határellenőrzés eltörlése rövid távon nem csak fejlődést hoz.
A Jutarnji list horvát lap szerint a határok megszűnésével egy időben mintegy 3 ezer határőr munkája válhat feleslegessé.
A lap úgy tudja, hogy bár az eddig a szlovén, illetve a magyar határon szolgálatot teljesítő rendőröknek lehetőségük lesz folytatni a munkát a bosnyák és a szerb határ mentén, a határrendészek többsége ezt a távolság miatt nem vállalja. Nekik a Belügyminisztérium lehetővé teszi az állományon belüli átjárást, de ennek ellenére is előreláthatólag legalább 800 határőr fog hivatást váltani. Hasonló problémákkal néz szembe a Horvát Partiőrség is. Eddig az ő feladatuk volt a tenger felől érkező külföldi hajók ellenőrzése, mostantól viszont csak az ország déli részén, a Montenegrói partszakaszon és a nyílt tenger közelében lesz rájuk szükség. A feleslegessé vált alkalmazottak természetesen itt sem kerülnek az utcára, arról viszont dönteniük kell, hogy ezentúl a szárazföldi rendőrség vagy a haditengerész állományában szeretnének-e szolgálni.
Nagyobb szigor a külső határokon
A belső határok eltörlésének egyik feltétele az Európai Unió külső határainak fokozottabb védelme. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az unió irányába a horvát–bosnyák és a horvát–szerb határon is komolyabb ellenőrzések várhatók.
Ez hatványozottan igaz a nem uniós országok állampolgáraira. Kivételt képeznek viszont ez alól Bosznia-Hercegovina lakosai. Mivel a két ország határán rengeteg az ingázó, ezért Zágráb és Szarajevó megállapodásának értelmében, a határ 30 kilométeres körzetében élőknek lehetőségük van úgynevezett ingázó útlevelet kérni. Ez megkönnyíti számukra a határ átjárását, viszont csak Horvátország irányába érvényes, tulajdonosaik nem utazhatnak vele tovább a schengeni övezet más országaiba.
Azt az üzenetet küldtük Oroszországnak, hogy vonuljon ki Ukrajnából, és fejezze be a háborút – jelentette ki Gordan Jandrokovic horvát házelnök kedden Zágrábban, a Krími Platform első parlamenti találkozójának végén Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Elmondta, hogy közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben támogatásukat fejezik ki az ukrán nép és az ország iránt, megerősítik, hogy kiállnak Ukrajna nemzetközileg elismert határai mellett, és elítélik az „illegális orosz annexiót”.
A politikai kezdeményezés azt üzeni az agresszornak: a civilizált világ nem fog belefáradni, és Ukrajna mellett fog állni, amíg fel nem szabadítja utolsó négyzetcentiméternyi területét is – mondta Jandrokovic.
Sztefancsuk megköszönte horvát hivatali kollégájának és Andrej Plenkovic kormányfőnek, hogy segítettek megrendezni a találkozót, amelyet történelmi jelentőségűnek és páratlannak nevezett. Elmondta: nem kerekasztal-beszélgetést, hanem számos kétoldalú megbeszélést folytattak – írta az MTI.