Népszavazás kiírását kezdeményezte csütörtökön a horvátországi Híd (Most) párt, a referendummal korlátozná a kisebbségi képviselők jogait annak érdekében, hogy a jövőben ne szavazhassanak a kormányalakításról és a költségvetésről.
A kezdeményezés oka, hogy akadályokba ütközik az április 17-i választások nyomán az új jobboldali kormány megalakulása az egyik lehetséges koalíciós társ, a Haza Mozgalom (DP) párt és a kisebbségi képviselők közötti ellentét miatt.
Bozo Petrov, a Híd elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: abban érdekeltek, hogy mielőbb létrejöjjön egy parlamenti többség, amely azután megváltoztatná a választási törvényt. Ebben korlátoznák a kisebbségi képviselők jogait, hogy a jövőben ne tudjanak dönteni a kormányalakításáról.
Felszólította a Haza Mozgalmat, hogy álljon melléjük ebben a kérdésben. A Haza Mozgalom ugyanis éppen a szerb kisebbségi képviselők miatt nem akar koalícióra lépni a jobboldali Horvát Demokratikus Közöséggel (HDZ), amely csak relatív többséget szerzett az április 17-i parlamenti választásokon, és így egyelőre nem tud kormányt alakítani.
Robert Podolnjak alkotmányjogász és egyben a Híd párt tagja elmondta: a javaslat szerint a kisebbségi képviselők nem szavazhatnának arról, ki alakítson kormányt, és a költségvetésről sem dönthetnének. Ugyanakkor vétójogot kapnának olyan kérdésekben, amelyek a kisebbségek jogait érintik, és amelyeket a parlament csak háromnegyedes többséggel szavazhatna meg – tette hozzá.
A tervezetet még tíz évvel ezelőtt, Ivo Josipovic államfő ideje alatt dolgozták ki alkotmányjogászok. A kisebbségi képviselők státuszának szabályozásáról alkotmányozó népszavazáson döntenének a választópolgárok, amelyet a parlament írna ki.
„Tisztában vagyunk vele, hogy a választások utáni kormányalakítási folyamat rendkívül átpolitizált, különösen amiatt, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői potenciálisan részt vehetnek a kormány és a parlamenti többség kialakításában” – hangsúlyozta az alkotmányjogász, megjegyezve: az, hogy a kisebbségi képviselők a mérleg nyelvei lehetnek egy többség létrehozásában, számukra sem jó megoldás.
Rámutatott, hogy a kisebbségi képviselőknek garantált helyük van a parlamentben, akár egyetlen szavazattal is mandátumot szerezhetnek.
A két héttel ezelőtt tartott parlamenti választásokon az eddig kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.
A harmadik legtöbb mandátum a vukovári Ivan Penava polgármester vezette jobboldali Haza Mozgalomnak jutott: ők 14 képviselői helyre tettek szert.
Átlépi még az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd 11 mandátummal, a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt, illetve a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt 1 mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek biztosított 8 képviselői hely közül 3-at a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig ketten képviselik az új összetételű parlamentben.
A koalíciós tárgyalások során kiderült, hogy a HDZ-t támogatják a kisebbségek, de a Haza Mozgalom nem akar koalícióra lépni a Független Szerb Demokrata Párttal (SDSS). Az SDP-nek – koalíciós partnereivel együtt – szintén nincs meg a többsége. Legrosszabb forgatókönyvként az új választások kiírását említik a szakértők.
A parlament alakuló ülését legkésőbb május 19-ig kell összehívnia Zoran Milanovic államfőnek, aki szerdán kijelentette: nem fog konzultációkat tartani a kormányalakításról, annak ad mandátumot, aki fel tudja mutatni a szükséges 76 támogatói aláírást.
A parlament akkor tud megalakulni, ha a többség meg tud egyezni a házelnök személyéről, a nemzetgyűlés pedig ebben az esetben a kormány nélkül is törvényt tudna módosítani.
Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovic nem vehetett volna részt a parlamenti választásokon sem, és nem lehet részese semmilyen politikai párt tevékenységének. Ezért nem vehet részt a leendő kormány megalakításában, és nem jelölhető miniszterelnöknek vagy kormányfőnek.
Hozzátette: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.
A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.
„Milanovic a teljes választási kampány során az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét” – állapította meg a testület.
Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzése során fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította: a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő – olvasható az alkotmánybíróság határozatában.
A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.
Milanovic az alkotmánybíróság márciusi döntése után a többi között gengsztereknek nevezte az alkotmánybíróság tagjait, akik – mint mondta – a HDZ szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni.
A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.
A Horvát Demokratikus Unió megnyerte a szerdai parlamenti választásokat, de a hatalmon maradáshoz szükségük lesz a szélsőjobb támogatására.
A horvátországi kormányzó konzervatívok éles versenyben nyertek szerdán a szavazatok hivatalos összeszámlálása szerint.
A kormányzó jobboldali Horvát Demokrata Unió (HDZ) legyőzte a Zoran Milanovic populista elnök és Szociáldemokrata Pártja (SDP) által informálisan vezetett centrista baloldali szövetséget.
Andrej Plenkovic miniszterelnök HDZ-jének azonban meggyőző győzelme ellenére szélsőjobboldali csoportok támogatására lesz szüksége ahhoz, hogy hatalmon maradhasson.
A választás egy kampányt követett, amelynek középpontjában az ország elnöke és miniszterelnöke közötti keserű rivalizálás állt.
A szavazatok több mint 90%-át megszámlálva az állami választási bizottság szerint a HDZ 60 mandátumot szerzett a 151 fős parlamentben. Az SDP 42 mandátumot kapott.
A szélsőjobboldali Államisági Mozgalom a harmadik helyen végzett 14 mandátummal, amivel a következő kormányra vonatkozó tárgyalásokon királyteremtő lett.
„Holnap reggeltől megkezdjük az új parlamenti többség megalakítását, hogy megalakítsuk harmadik kormányunkat” – mondta győzelmi beszédében Plenkovic. „Szeretnék gratulálni a többi pártnak, amelyet legyőzött a HDZ.”
A részvételi arány több mint 50 százalék volt – rekord – órákkal az urnák bezárása előtt.
A választást úgy tartották, hogy Horvátország, az Európai Unió és a NATO tagja, az eurózóna legmagasabb inflációjával, munkaerőhiánnyal, illegális migrációval és széles körben elterjedt korrupcióval küzd.
A verseny tétje az EU egysége is volt, mivel az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójából fakadó instabilitás ellen küzd.
Zoran Milanovic, a baloldali SDP elnöke – amely elvesztette a szavazást – ellenzi az Ukrajnának nyújtott több segélyt, ami félelmet váltott ki, hogy Horvátország a Moszkva-barátabb EU-tagokhoz, például Magyarországhoz és Szlovákiához csatlakozhat.
A HDZ győzelme azonban azt jelenti, hogy az ország valószínűleg folytatja nyugatbarát pályáját.
A HDZ nagyrészt azóta tölti be hivatalát, hogy Horvátország 1991-ben elnyerte függetlenségét a volt Jugoszláviától.
A balkáni nemzet 2013-ban lett az Európai Unió legújabb tagja, tavaly pedig csatlakozott Európa útlevélmentes utazási övezetéhez és az eurózónához.
Megkezdődtek szerda reggel hét órakor a horvátországi parlamenti választások, amelyeken valamivel több mint 3,7 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát.
Az előzetes felmérések szerint kompromisszumok nélkül sem a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő számú szavazatot a voksoláson.
A szavazóhelyiségek 19 óráig lesznek nyitva.
A horvát választási iroda honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. Az exit poll felmérések eredményét közvetlenül az urnazárás után közlik, az első részeredményeket pedig 21 óra után hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.
A parlament 151 képviselője közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba – közülük a magyarok és az olaszok egyet-egyet választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, közülük csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
A 2277 jelöltre és 165 listára Horvátországban 6500 szavazóhelyiségben adhatják le voksaikat az állampolgárok, külföldön 110 szavazóhelyiségben voksolhatnak.
A választásokat 5400 megfigyelő követi figyelemmel.
Önmaga feloszlatásáról döntött a horvát parlament csütörtökön a törvényhozás többségét alkotó pártok javaslatára, így várhatóan áprilisban vagy májusban általános választásokat tartanak az országban.
A 151 fős nemzetgyűlés a részvevők egyhangú szavazatával döntött saját feloszlatásáról. A javaslatot az ellenzéki pártok is támogatták, miután február végén a parlamenti többség elutasította az általuk benyújtott indítványt a feloszlatásról és a választások azonnali kiírásáról. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselői ezt akkor azzal magyarázták, hogy a választásokat a megfelelő időben és a demokratikus normák szerint rendezzék meg, amikor a többség, nem pedig a kisebbség dönt erről.
A képviselők ezt megelőzően több jogszabályt is megszavaztak. Egyebek között az áfatörvény módosítását, amely továbbra is kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá sorolja a földgázt és a távhőszolgáltatást Horvátországban, továbbá a büntető törvénykönyv módosítását, és két új bűncselekmény-kategória bevezetését. A nők ellen elkövetett súlyos gyilkosság fogalmát, amely szerint a bíróság súlyosbító körülménynek tekinti, hogy a bűncselekmény nemi alapon történt, valamint a nyomozati vagy bizonyítási cselekmények tartalmának jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, amely a büntetőeljárás nem nyilvános szakaszában az információ kiszivárogtatásának problémáját kezeli.
Az új választások időpontját Zoran Milanovic államfő írhatja ki.
A választásokat az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától számított legkevesebb 30, de legfeljebb 60 napon belül kell megtartani.
A Promocija Plus márciusi felmérése szerint a HDZ örvend a legnagyobb támogatottságnak, 26,5 százalékos népszerűsége 0,9 százalékponttal jobb a februári eredményénél. A Szociáldemokrata Párt (SDP) február óta 1,9 százalékponttal növelte támogatottságát, és 17,9 százalékkal a második helyen áll. Három párt lépné át még az ötszázalékos parlamenti küszöböt; a jobboldali Híd (Most) 7,9, a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbaloldali-zöld szövetség 7,8, és a szintén jobboldali Haza Mozgalom (Domovinski Pokret) 7,7 százalékkal.
Horvátországban legutóbb 2020. július 5-én tartottak előrehozott parlamenti választásokat, amelyet a HDZ nyert meg, de egyedül nem tudott kormányt alakítani. Andrej Plenkovic miniszterelnök második kormányának megalakulását akkor a Horvát Néppárt (HNS), a Reformisták és a nyolc kisebbségi képviselő támogatta, s így éppen elegendő, 76 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben.
A szerb külügyminisztérium szerint Gordan Grlic-Radman elfogadhatatlanul beszélt Szerbiáról és annak elnökéről. A horvát külügyminiszter Aleksandar Vucicot Oroszország lehetséges csatlósának és szatellitjének nevezte egy televíziós műsorban.
Tiltakozó jegyzéket küldött Szerbia Horvátországnak vasárnap a horvát külügyminiszter egy nappal korábbi kijelentése miatt, amelyben „orosz szatellitnek” nevezte Aleksandar Vucic szerb elnököt. A szerb külügyminisztérium szerint Gordan Grlic-Radman az N1 regionális hírtelevízió horvát csatorna február 24-i híradójában elfogadhatatlanul beszélt Szerbiáról és annak elnökéről. A külügyi tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen nyilatkozatok a gyűlöletkeltés folytatását jelentik, és aláássák a térség békéjét és stabilitását elősegítő közös politikát.
„Szerbia külügyminisztériuma elvárja, hogy Horvátország magas rangú tisztségviselői a jövőben tartózkodjanak az olyan kijelentésektől, amelyek Szerbia belügyeibe történő beavatkozást jelentenek, és folytassák a megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok politikáját” – olvasható a tiltakozó jegyzékben.
A horvát külügyminiszter az említett interjúban úgy fogalmazott, hogy egyik lapra tartoznak Szerbia állampolgárai, egy másikra pedig Aleksandar Vucic és a politikája. Hozzátette: a szerb elnöknek el kell döntenie, melyik székre ül, mert „két széken nem lehet, és nem is kényelmes ülni”. Megfogalmazása szerint
Vucic lehet Oroszország csatlósa és szatellitje, de nem szabad engedni az orosz befolyásnak, vagy más olyan, rosszindulatú befolyásnak, amely veszélyezteti a Nyugat-Balkán stabilitását.
A kijelentésekre Aleksandar Vucic úgy reagált, hogy a horvát külügyminiszter nemcsak Szerbia belügyeibe avatkozik be, hanem sértegeti a szerb népet, és fenyegeti Szerbia állampolgárait. Ana Brnabic miniszterelnök és Ivica Dacic külügyminiszter határozottan elítélte a horvát miniszter kijelentését.
Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia mindeddig nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és nem hangolta össze külpolitikáját az Európai Unióval, amit Belgrád azzal indokol, hogy Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz.
A horvát kormány felkérte Ivan Anusic védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét: milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot – jelentette be hétfőn Andrej Plenkovic miniszterelnök a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kormánypárt elnökségi ülése után.
Felelősen kell cselekednünk, és nem téli álmot aludnunk akkor, amikor válsággócok vannak mindenütt – hangsúlyozta Plenkovic.
„Fel kell emelnünk a fejünket, és körülnézni, milyen világ veszi körül Horvátországot” – mondta, utalva Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az izraeli-palesztin konfliktusra és arra, hogy Koszovóban az újabb feszültségek majdnem háborút okoztak.
„Ha pedig arra gondolunk, hogy milyen veszélyt jelent az illegális migráció és a terrorizmus, akkor azt is láthatjuk, hogy a HDZ egy szót sulykol, és ez a biztonság” – mutatott rá.
Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot.
A védelmi miniszter a katonai akadémián a hétvégi tisztavató után a sajtónak úgy nyilatkozott: hamarosan három javaslattal állnak elő a kötelező katonai szolgálat időtartamát illetően. Ezeket elküldik a miniszterelnöknek és az elnöknek véleményezésre, majd a miniszterelnökkel tovább egyeztetnek arról, milyen formában és mikor vezetnék be a sorkatonai szolgálatot. Csak azt követően kerülnek nyilvánosságra a tervek, hogy politikai határozat születik róla – tette hozzá a tárcavezető.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden menesztette hivatalából Davor Filipovic horvát gazdasági és fenntartható fejlődésért felelős minisztert, valamint a tárcavezető különtanácsadóját, Jurica Lovrincevicet, miután kiderült, hogy utóbbi állami és a kormányzati hirdetéseket ajánlott egy helyi tévének, cserébe a reklámozásért fizetett összeg feléért – közölte a miniszterelnöki hivatal.
Lovrincevic és a Mreza TV újságírójának telefonbeszélgetéséről a Nacional című horvát hetilap jelentetett meg cikket kedden. Ebben Filipovic tanácsadója arról próbálja meggyőzni az említett újságírót, járjon közbe a tévé igazgatójánál, hogy fogadja el ajánlatát. Lovrincevic 200 ezer euró értékben ajánlott fel állami és a kormányzati hirdetéseket, amit három hónap alatt fizettek volna ki, az összeg felét pedig számára vissza kellett volna fizetni.
A horvát kormányfő rendkívüli sajtótájékoztatóján kijelentette: amennyiben a telefonbeszélgetés valós, az a „korrupt tevékenység tankönyvi példája”.
„Megdöbbentünk és felháborodtunk” – mondta Plenkovic a kormánytagok nevében, akikkel a nap folyamán telefonon egyeztetett a gazdasági miniszter menesztéséről.
Az érintett tárcavezető tagadta, hogy tudott volna a súlyos incidensről.
Plenkovic szerint Filipovic azért mindenképpen felelős, hogy „rossz tanácsadót választott magának”. A miniszterelnök jelezte, arról is tudomása van, hogy az említett tanácsadó a kormánnyal kapcsolatos bizalmas információkat szivárogtatott ki az ellenzéknek.
A közelmúltban Andrej Plenković, Horvátország miniszterelnöke bejelentette, hogy Zdravko Jakop lesz az új védelmi miniszter. Erre a döntésre azt követően került sor, hogy a korábbi védelmi miniszter, Mario Banozic egy – általa okozott közúti balesetben súlyosan megsérült – írja a Reuters.
Zdravko Jakop tapasztalt katonai szakember, aki a hadsereg tábornokaként szerzett tapasztalatokat. Emellett a római székhelyű NATO katonai akadémián szerzett tudományos minősítést.
Mario Banozic autója frontálisan ütközött egy teherautóval egy kelet-horvátországi vidéki úton. A baleset következtében a 40 éves furgon sofőrje meghalt, Banozic pedig súlyos sérüléseket szenvedett.
Az ügyészek kezdeti vizsgálatai arra utalnak, hogy Banozic lehetett felelős a baleset okozásáért. Úgy tűnik, hogy szülővárosa, Vinkovci közelében megpróbált megelőzni egy teherautót, és a rossz látási viszonyok miatt végül összeütközött az érkező furgonnal.
Banozic jelenleg egy eszéki kórházban van, az őt ellátó egészségügyi szakemberek szerint már nincs kritikus állapotban.
[type] => post
[excerpt] => A közelmúltban Andrej Plenković, Horvátország miniszterelnöke bejelentette, hogy Zdravko Jakop lesz az új védelmi miniszter. Erre a döntésre azt követően került sor, hogy a korábbi védelmi miniszter, Mario Banozic egy – általa okozott -közúti bale...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1699817340
[modified] => 1699798377
)
[title] => Megvan az új horvát védelmi miniszter
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=95145&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95145
[uk] => 95210
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 95146
[image] => Array
(
[id] => 95146
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gettyimages-521920828-637407.jpg
[original_lng] => 119298
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gettyimages-521920828-637407-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gettyimages-521920828-637407-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gettyimages-521920828-637407-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gettyimages-521920828-637407-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gettyimages-521920828-637407.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gettyimages-521920828-637407.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gettyimages-521920828-637407.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1699878298:2
[_thumbnail_id] => 95146
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 964
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 51354
[1] => 271
[2] => 300011
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Andrej Plenković
[1] => Horvátország
[2] => Zdravko Jakop
)
)
[9] => Array
(
[id] => 93095
[content] =>
Horvátország Mi-8-as helikoptereket adott át Kijevnek az Ukrajnának nyújtott katonai segély részeként.
Mint a Jevropejszka pravda írja, ezt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter jelentette ki a horvát kollégájával, Mario Banožićtyal folytatott washingtoni találkozón – tájékoztat a Pentagon.
Austin szerint az Egyesült Államok nagyra értékeli Horvátország elkötelezettségét Ukrajna megsegítése mellett, és ezt katonai felszerelések, köztük Mi-8 helikopterek adományozásában, humanitárius segélyekben, valamint a NATO-csapatok Lengyelországban, Litvániában és Magyarországon történő telepítésében látja.
