Az Európai Parlament július 8-án, kedden végérvényesen jóváhagyta a régóta várt határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetését az EU külső határain, számolt be az Európai Parlament honlapján.
Az Európai Parlament 572 igen, 42 nem szavazattal és 67 tartózkodással jóváhagyta a határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos, 180 nap alatti bevezetését az EU külső határain.
A rendszer működésbe lépését követően rögzíteni fogja a schengeni térségbe rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal belépő és onnan kilépő harmadik országbeli állampolgárok adatait, beleértve a nevét, az úti okmány típusát, a belépés és a kilépés idejét és helyét, valamint a biometrikus adatokat, például arcképet és ujjlenyomatot.
A jóváhagyott ütemterv szerint a határátlépések 10%-át a 30. napig, 35%-át pedig a 90. napig kell regisztrálni a rendszerben. Az európai intézmény megjegyezte, hogy a 170. napig minden átkelést regisztrálni kell.
A rendszer vészhelyzeti intézkedéseket tartalmaz a rendszer központi telepítésével kapcsolatos problémák esetére. A fokozatos telepítés választása önkéntes, ami azt jelenti, hogy az uniós országok akár azonnal is bevezethetik a rendszert, ha úgy kívánják.
Az Európai Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia a törvényt, mielőtt az kihirdethető lenne az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A közzétételt követő harmadik napon lép hatályba.
A hatálybalépéstől számított 30 napon belül az eu-LISA uniós ügynökségnek ki kell dolgoznia az EES telepítési tervét, és ugyanezen dátumtól számított 60 napon belül a blokk minden tagállamának ki kell dolgoznia egy nemzeti telepítési tervet.
A határregisztrációs rendszer (EES) az EU egyik interoperábilis adatbázisa a határigazgatás és a biztonság területén. Amint a rendszer teljes mértékben működőképessé válik, az útlevelek fizikai bélyegzését az EES-bejegyzések váltják fel, amelyekhez a többi schengeni tagállam – biztonsági igényeiknek megfelelően – valós időben hozzáférhet.
A lengyel határok azonnali lezárását követelte hétfőn az X-en Slawomir Mentzen, a májusi lengyel elnökválasztás egyik ellenzéki jelöltje, reagálva azokra a videófilmekre, amelyek a muzulmán böjti hónap (ramadán) zárónapját lengyel városokban ünneplő muzulmán csoportokról a közösségi médiában terjednek.
A rövidfilmeken a Varsóban, Gdanskban és Wroclawban vasárnap összegyűlt, több száz fős muzulmán csoportok ünneplése látható.
„Azonnal le kell zárni a határokat a muzulmán államokból érkező migránsok előtt!” – olvasható Mentzen bejegyzésében. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Svédországban a migrációval összefüggő biztonsági helyzetre utalva, az ellenzéki politikus a migránsok kitoloncolásának elindítását követelte az integrációjukra tett kísérletek helyett.
Slawomir Mentzent az ellenzéki jobboldali Konföderáció indítja a májusi lengyel elnökválasztáson. Felmérések szerint a harmadik legesélyesebb jelöltnek számít.
A lengyel kormánykoalíció azáltal próbálja korlátozni a közel-keleti migránsok érkezését, hogy múlt csütörtöktől két hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek benyújtásának jogát a Fehéroroszországgal közös, 2021 óta migrációs nyomás alatt álló határszakaszon.
Andrzej Duda államfő azonban múlt héten arra hívta fel Donald Tusk miniszterelnököt, hogy tegyen lépéseket Lengyelország nyugati határának védelme érdekében is. Rámutatott: hivatalos adatok szerint a német rendőrség az utóbbi hónapokban több ezer migránst szállított a lengyel határra a dublini menekültügyi eljárásra hivatkozva.
A lengyel–német határon az utóbbi napokban helyi lengyel lakosok tüntettek a migránsok Lengyelországba történő kitoloncolása ellen. Szombaton Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság elnökhelyettese, az Európai Konzervatívok és Reformerek európai pártcsalád elnöke a Zgorzelec-Görlitz lengyel–német határátkelőnél rendezett sajtóértekezleten kifogásolta, hogy Németország a lengyel határ közelében központot létesített a Lengyelországba kitoloncolandó külföldiek számára. Hivatalos német adatokra hivatkozva Morawiecki közölte: tavaly Németország 9000 migránst toloncolt ki Lengyelországba.
Morawiecki bírálta, hogy Donald Tusk kormányfő nem reagál a német fél eljárására. A Lengyelországot nyugatról érő migrációs nyomás veszélyesebb a fehérorosz határon észleltnél – mondta a politikus.
A lengyel kormány tavaly közzétett migrációs stratégiája szerint Lengyelországban 49 integrációs központot létesítenek a külföldi bevándorlók számára. A kormánypolitikusok szerint a központokat csak a Lengyelországban legálisan tartózkodó külföldieknek szánják.
Németország ideiglenesen fenntartja a határellenőrzést, „amíg a külső határok védelme valóban működésbe nem lép” – jelentette be Nancy Faeser német belügyminiszter.
A Bundestag szűk többséggel, 348 igen és 345 nem szavazattal elfogadta a konzervatív CDU által kezdeményezett javaslatot, amelynek nincs jogi kötelező érvénye. A javaslat egyebek mellett „állandó határellenőrzést” és „teljes elutasítást minden illegális belépési kísérlettel szemben” ír elő, különös figyelmet fordítva a menedékkérőkre.
Faeser január 30-án Varsóban tartózkodott, ahol az EU belügyminisztereinek találkozóján a migrációs politikát vitatták meg.
A határellenőrzést addig fogjuk fenntartani, amíg a külső határvédelem valóban működésbe nem lép
– mondta Faeser.
Ugyanakkor biztosította a nyilvánosságot, hogy „a Schengeni övezet határai valamikor ismét nyitottak lesznek”.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Németország és Litvánia aláírta a megállapodást arról, hogy a balti országban egy német dandár állomásozzon – közölte Berlinben pénteken Boris Pistorius német védelmi miniszter és litván kollégája, Laurynas Kasciunas.
A dokumentum egy korábbi NATO-megállapodást bővít, és meghatározza a német katonák és polgári alkalmazottak jogállását Litvániában. A német dandár várhatóan 2027-re lesz működőképes, és legfeljebb ötezer katonából áll, jelenléte állandó lesz. A tervek szerint Rudninkaiban, a fővárostól, Vilniustól délre, illetve Ruklában, Vilniustól északnyugatra állomásozik majd.
A német hadsereg tájékoztatása szerint egy mintegy 20 katonából álló előőrs áprilisban érkezett Litvániába, és további mintegy 120 katona érkezése október elejére várható. A megállapodás kiterjed a tartózkodási és adójogi státuszra, az iskoláztatásra, a közegészségügyi ellátásra és egyéb szempontokra.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Dánia megerősíti határvédelmét, mert a svéd szervezett bűnözői csoportok között évek óta tartó belháborúk átterjedésétől tart – jelentette be pénteken a dán igazságügy-minisztérium.
A Peter Hummelgaard miniszter közleményében a döntés indoklásaként azt írta, hogy a gyanú szerint több, Dániában elkövetett bűncselekményben is érintettek már a svéd bűnbandák.
A dán parlament a nyári szabadságok kezdete előtt egy olyan széleskörű intézkedéscsomagot fogadott el, amely az eddiginél hatékonyabb eszközöket ad a rendőrség kezébe a szervezett bűnözés elleni fellépésben.
A pénteken bejelentett intézkedés értelmében az eddiginél sokkal szigorúbban ellenőrzik majd a dán főváros, Koppenhága és a svédországi Malmö közti tengerszoroson áthaladó nemzetközi vonatok utasait, valamint a két várost összekötő autóutat, ahol további újabb térfigyelő kamerákat szerelnek majd fel.
Az igazságügyi tárca adatai szerint Dániában április óta 25 olyan bűncselekményt regisztráltak, amely a svéd szervezett bűnözéshez köthető. A lövöldözésekkel és robbantásos merényletekkel együtt járó leszámolásokat elsősorban a kábítószerkereskedelem ellenőrzéséért folytatott belharcokkal hozzák összefüggésbe.
Az elmúlt napokban különösen megszaporodtak az erőszakos bűncselekmények Dániában, és három különböző lövöldözés után három fiatalkorú svéd állampolgárt vettek őrizetbe.
A belorusz határőrség és védelmi minisztérium egy biztonsági incidens után megerősíti az ország Ukrajnával közös határát – tudatta pénteki közleményében az ország határőrsége.
Azt is közölték, hogy szerdán a Homeli terület Jelszki járásában a földre kényszerítettek egy úgynevezett kvadrokopter típusú, pilóta nélküli repülőszerkezetet, amelyik Ukrajna irányából illegálisan lépte át az ország határát. A drón SD-kártyáján videofelvételeket találtak, amelyeknek az elemzése alapján megállapítható, hogy a repülőszerkezet információkat gyűjtött a határőrizeti létesítményekről – közölték.
Ezt megelőzően a héten a belorusz határőrség azt közölte, hogy pokolgépek készítéséhez szükséges alkatrészeket – két kilogramm plasztik robbanóanyagot és detonátorokat – találtak ugyanebben a térségben, és tudomásuk van arról, hogy ukránbarát orosz fegyveresek csoportja tartózkodik a Belarusszal határos ukrajnai térségben – közölte az MTI.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös külső határai megerősítésének támogatását.
A négy miniszterelnök a PAP lengyel hírügynökség által megszerzett, az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt elküldött levelében azzal érvelt, hogy az Európai Unió Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határa mentén kiépítendő védelmi infrastruktúra hatékony eszköz lenne az uniót onnan fenyegető katonai és egyéb hibrid támadásokkal szemben.
A négy miniszterelnök szerint a közösen indítványozott projekt kivitelezéséhez – tekintettel annak méreteire és költségére – különleges támogatásra van szükség az EU-tól mind politikai, mind pénzügyi téren.
Lengyelország a közelmúltban új védelmi program bevezetéséről döntött Keleti Pajzs néven, a Fehéroroszország felől érkező hibrid támadások, illetve az orosz-ukrán háború miatt, Észtország, Lettország és Litvánia hasonló okokból megállapodtak egy úgynevezett Balti Védelmi Vonal kiépítéséről.
A négy miniszterelnök szerint az Európai Uniónak többet kellene költenie védelemre, és össze kellene hangolnia kezdeményezéseit a NATO-val. A négy ország várhatóan felveti az ügyet a jelenlegi EU-csúcson.
[type] => post
[excerpt] => Donald Tusk lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös külső határai megerősítésének támogatását.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1719498300
[modified] => 1719498667
)
[title] => Az Európai Unió támogatását kérik a balti országok és Lengyelország keleti határaik megerősítéséhez
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=117614&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 117614
[uk] => 118080
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 117616
[image] => Array
(
[id] => 117616
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/lengyel-hatar-katonak-420x280-1.webp
[original_lng] => 22196
[original_w] => 420
[original_h] => 280
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/lengyel-hatar-katonak-420x280-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/lengyel-hatar-katonak-420x280-1-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/lengyel-hatar-katonak-420x280-1.webp
[width] => 420
[height] => 280
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/lengyel-hatar-katonak-420x280-1.webp
[width] => 420
[height] => 280
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/lengyel-hatar-katonak-420x280-1.webp
[width] => 420
[height] => 280
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/lengyel-hatar-katonak-420x280-1.webp
[width] => 420
[height] => 280
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/lengyel-hatar-katonak-420x280-1.webp
[width] => 420
[height] => 280
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719497775:8
[_thumbnail_id] => 117616
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1500
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508335360000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 41032
[1] => 154
[2] => 13687
[3] => 1063
[4] => 508372
)
[tags_name] => Array
(
[0] => balti országok
[1] => Európai Unió
[2] => határvédelem
[3] => Lengyelország
[4] => segítésg
)
)
[7] => Array
(
[id] => 113463
[content] =>
Lengyelország mintegy 2,5 milliárd dollárt fordít a biztonság és az elrettentés fokozására az Oroszországgal és a vele szövetséges Fehéroroszországgal közös határon – közölte a miniszterelnök szombaton.
Donald Tusk tájékoztatása szerint megkezdődtek a Keleti Pajzs projekt munkálatai, a terv új katonai erődítmények kiépítését is magában foglalja. Lengyelország Tusk szavai szerint a NATO és az Európai Unió keleti szárnyán kiemelt felelősséget visel Európa biztonságáért.
„Úgy döntöttünk, hogy mintegy tízmilliárd zlotyt (2,5 milliárd dollár) fektetünk be a biztonságunkba és mindenekelőtt a biztonságos keleti határba” – fogalmazott.
„Megkezdjük a biztonságos határ építésének nagyszabású projektjét, beleértve az erődítményrendszert és a terep és a környezet olyan átalakítását, amely áthatolhatatlanná teszi ezt a határt egy potenciális ellenség számára. Annak érdekében, hogy Lengyelország határát békeidőben biztonságossá, háború idején pedig az ellenség számára áthatolhatatlanná tegyük” – mondta Tusk lengyel katonák előtt Krakkóban, a második világháborúban a nácik elleni Monte Cassino-i csatában aratott szövetséges győzelem 80. évfordulója alkalmából.
Lengyelország előző kormánya 400 millió dolláros beruházással erősítette meg a fehérorosz határt az onnan 2021-ben megindult migránsáradat megfékezésére, de a jelenlegi kormány szerint ezt erődítéssé kell fejleszteni.
Donald Tusk lengyel kormányfő a lengyel–fehérorosz határnál mondott beszédében bejelentette, a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is megerősíti határvédelmét.
Lengyelországnak egyre súlyosbodó hibrid háborúval kell szembenéznie, a Fehéroroszországból érkező illegális migráció kivédése érdekében pedig megkezdte teljes keleti határszakaszának további megerősítését – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton a lengyel–fehérorosz határnál.
A kormányfő a határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Karakule faluban látogatta meg a határőrség és a hadsereg egységeit, miután jelentések érkeztek arról, hogy a fehérorosz titkosrendőrség több száz migránst szállított a lengyel határra, hogy összehangolt átkelési kísérlettel nyomás alá helyezzék a lengyel határvédelmet.
Fehéroroszország Lengyelországgal szemben egyre agresszívebb szándékkal lép fel – fogalmazott. Szerinte Lengyelországnak az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim szervezésében a keleti határra nehezedő nyomás mellett a növekvő orosz fenyegetés, valamint a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt is meg kell erősítenie határvédelmét.
Tusk elmondta továbbá, hogy az illegális határátlépési kísérletek száma napról napra emelkedik, de Lengyelország számított erre, így a határmenti védművek korszerűsítésére irányuló munkálatok már megkezdődtek, az erődítéseket pedig a tervek szerint több lépcsőben építik ki a keleti határszakasz teljes hosszában. Részleteket ugyan nem közölt a tervezett intézkedésekről, illetve az erre elkülönített pénzforrásokról, de közölte, hogy amikor Lengyelország biztonságáról van szó, akkor „nincsenek korlátok”.
A kormányfő emellett reményének adott hangot, hogy az Európai Unió is hozzájárul a saját keleti határának megerősítését illető költségek fedezéséhez.
Lengyelország, Litvánia és Lettország határa 2021 óta fokozott nyomás alá került Fehéroroszország irányából, ahol migránsok ezrei táboroztak abban a reményben, hogy sikerül bejutniuk az Európai Unió területére.
Az Európai Unió azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt, hogy a migrációs válság megszervezésével torolja meg azokat a nyugati szankciókat, amelyeket a 2020. augusztusi, vitatott elnökválasztást követő tiltakozások elfojtása miatt hoztak. Lukasenka mindezt tagadja.
Lettország a következő öt évben 303 millió eurót fektet be Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös keleti határának megerősítésébe védelmi vonalakkal és erődített állásokkal – közölte kedden a lett kormányfői hivatal.
A rigai kormány kedden fogadta el a védelmi tárca erre vonatkozó előterjesztését.
Az erődítmények mellett különböző akadályokat, tankcsapdákat, lőszer- és aknaraktárakat akarnak telepíteni.
Ez mind egy olyan balti védelmi vonal részét képezné, amely Litvániával és Észtországgal közösen épülne ki Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország határa mentén egy esetleges támadás esetére.
A három balti állam erről még januárban megállapodott Rigában. A védelmi vonalat a NATO védelmi terveivel összhangban, egymással egyeztetve, de saját költségvetési forrásokból fedezve építenék ki.