Ariel Henry haiti miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, amint létrejön az átmeneti elnöki tanács, miután nemzetközi nyomást gyakorolnak a bandaellenes erőszak megoldására.
Ariel Henry haiti miniszterelnök kedd hajnalban bejelentette, hogy lemond, amint létrejön az átmeneti elnöki tanács, hódolva a nemzetközi nyomásnak, amely meg akarja menteni az országot, amelyet egyes szakértők szerint kis méretű polgárháborút kirobbantó erőszakos bandák lepte el.
Henry néhány órával azután jelentette be a bejelentést, hogy a tisztviselők, köztük a karibi vezetők és Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jamaicában találkoztak, hogy sürgősen megvitassák a megoldásról, hogy megállítsák Haiti válságát.
Henry azért volt, mert az erőszak miatt bezárták fő nemzetközi repülőtereit. Egy hete érkezett Puerto Ricóba, miután megtiltották neki a leszállást a Dominikai Köztársaságban, ahol a tisztviselők szerint hiányzott a szükséges repülési terv. A dominikai tisztviselők a légteret is lezárták a Haitire induló és onnan induló járatok elől.
Nem volt azonnal világos, hogy pontosan ki fogja kivezetni Haitit abból a válságból, amelyben erősen felfegyverzett bandák felgyújtották a rendőrőrsöket, megtámadták a fő repülőteret és razziát tartottak az ország két legnagyobb börtönében. A razziák több mint 4000 fogvatartott szabadon bocsátását eredményezték.
Rengeteg embert öltek meg, és több mint 15 000-en maradtak hajléktalanok, miután elmenekültek a bandák által lerohant városrészekből. Az élelmiszer és a víz egyre fogy, ahogy a szegény haitiaknak árusító standok és üzletek kifogytak az árukból. Port-au-Prince fő kikötője továbbra is zárva marad, és több tucat konténer rekedt a kritikus készletekkel.
A karibi vezetők hétfőn későn közölték, hogy „elismerik Ariel Henry haiti miniszterelnök lemondását”, amint létrejön az átmeneti elnöki tanács, és kinevezik az ideiglenes miniszterelnököt.
A bejelentést Irfaan Ali Guyanai elnök tette, aki sürgős találkozót tartott korábban hétfőn Jamaicában olyan tisztségviselőkkel, mint Blinken és a Caricom, egy regionális kereskedelmi tömb tagjai. Több órán keresztül zárt ajtók mögött találkoztak, hogy megvitassák, hogyan lehet megállítani Haitin egyre terjedő erőszakot.
Mielőtt megosztotta volna a javasolt átmeneti tanács részleteit, Ali azt mondta: „Szeretnék megállni, és megköszönni Henry miniszterelnök úrnak a Haitinak nyújtott szolgálatot.”
Henry a leghosszabb miniszterelnöki ciklust töltötte be Haiti 1987-es alkotmányának jóváhagyása óta, ami meglepő bravúr egy politikailag instabil ország számára, ahol állandó a miniszterelnök-csere.
Korábban hétfőn a Blinken további 100 millió dollárt jelentett be egy többnemzetiségű haderő Haitin történő telepítésének finanszírozására. A Blinken emellett újabb 33 millió dolláros humanitárius segélyt, valamint egy közös javaslat létrehozását jelentette be, amelyben a karibi vezetők és „az összes haiti érdekelt fél megállapodott a politikai átmenet felgyorsítására” és egy „elnöki kollégium” létrehozására.
Azt mondta, hogy a főiskola „konkrét lépéseket” tesz, amelyeket nem azonosított, hogy megfeleljen a haiti lakosság szükségleteinek, és lehetővé tegye, hogy a többnemzetiségű haderő függőben lévő bevetését Kenya vezesse. Blinken azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma megduplázta a küldetés támogatását, korábban 100 millió dollárt különített el.
A közös javaslatot a Caricom regionális kereskedelmi blokk támogatja.
„Azt hiszem, mindannyian egyetértünk: Haiti a katasztrófa szélén áll” – mondta Ali. „Gyors és határozott lépéseket kell tennünk.”
Ali kijelentette, hogy „nagyon bízik abban, hogy megtaláltuk a közös pontot”, amely alátámasztja az általa Haiti által vezetett és tulajdonban lévő megoldást.
Eközben Andrew Holness jamaicai miniszterelnök azt mondta, hogy a találkozó folyamatban van.
„Egyértelmű, hogy Haiti most fordulóponthoz ért” – mondta. „Mélyen elszomorít bennünket, hogy túl sok ember számára már túl késő, akik túl sokat veszítettek a bűnbandáktól.”
Miközben a vezetők zárt ajtók mögött találkoztak, Jimmy Chérizier, akit Haiti leghatalmasabb bandavezérének tartanak, azt mondta újságíróknak, hogy ha a nemzetközi közösség folytatja a jelenlegi utat, „az további káoszba fogja sodorni Haitit”.
„Nekünk, haitiaknak el kell döntenünk, hogy ki legyen az ország vezetője, és milyen kormánymodellt akarunk” – mondta Chérizier, a Barbecue néven ismert volt elitrendőr, aki a G9 Family and Allies néven ismert bandaszövetséget vezeti. „Azt is ki fogjuk találni, hogyan hozzuk ki Haitit a mostani nyomorból.”
A jamaicai találkozót a Caricom szervezte, amely hónapok óta szorgalmazta egy átmeneti kormány létrehozását Haitin, miközben az országban zajló tiltakozások Henry lemondását követelték.
„A nemzetközi közösségnek együtt kell működnie a haitiakkal a békés politikai átmenet érdekében” – írta Brian Nichols, az Egyesült Államok nyugati félteke ügyekért felelős miniszterhelyettese az X-en, korábban Twitteren. Nichols részt vesz a találkozón.
Erőteljes bandák támadtak kulcsfontosságú kormányzati célpontokat Haiti fővárosában, Port-au-Prince-ben. Február 29. óta fegyveresek felgyújtották a rendőrőrsöket, lezárták a főbb nemzetközi repülőtereket és razziát tartottak az ország két legnagyobb börtönében, több mint 4000 fogvatartott szabadon engedve.
Amikor a támadások elkezdődtek, Henry Kenyában tartózkodott, és az ENSZ által támogatott rendőri erők bevetését szorgalmazta a kelet-afrikai országból, amelyet egy bírósági ítélet elhalasztott.
Hétfőn későn a haiti kormány bejelentette, hogy március 14-ig meghosszabbítja az éjszakai kijárási tilalmat, hogy megakadályozza a további támadásokat.
Az Egyesült Államok és több európai ország is átmenetileg bezárja nagykövetségét Haitin és kimenekítik személyzetüket – írja a CNN.
Haitin szinte teljesen összeomlott az állam működése, az ország nagy részét bűnbandák uralják, gyakorlatilag polgárháborús helyzet van az országban.
Az Egyesült Államok vasárnap repülőgépen mentette ki a Port-au-Prince-ben található nagykövetség személyzetét, Németország és az Európai Unió pedig helikopterrel hozta ki diplomáciai stábját.
A kimenekítésre azért éppen most került sor, mert Haiti legnagyobb bűnbandájának vezére nemrég nyíltan megfenyegette a kormányt azzal, hogy ha nem lesznek választások, meg lesznek döntve. Nyugati hírszerzési információk szerint most arra készülnek Port-au-Prince bűnbandái, hogy ostromot indítsanak a főváros gazdagnegyede, Petionville ellen, ahol a nagykövetségek is találhatók.
Katonai beavatkozást tart szükségesnek Haitin António Guterres. Az ENSZ főtitkára a közép-amerikai szigetországban egyre fokozódó erőszakhullám megfékezése céljából véli elengedhetetlennek egy speciális nemzetközi fegyveres erő bevetését. Guterres erről jelentést küldött a Biztonsági Tanácsnak, melyet Port-au-Prince-ben adtak ki.
A jelentés szerint a nemzetközi beavatkozást az emberi jogok súlyos és folyamatos megsértése, az országosan megerősödött fegyveres bandák, a civil lakossággal – köztük nőkkel, gyermekekkel – szemben elkövetett erőszakos bűncselekményeinek növekvő száma, a jogállamiság helyreállításának igénye és a hiteles választások megtartását elősegítő feltételek megteremtése teszi szükségessé.
Guterres szerint a humanitárius katasztrófával fenyegető helyzeten az állami és helyi hatóságok – a szükséges erőforrások hiányában – nem tudnak úrrá lenni, illetve a katonák telepítését az ENSZ Integrált Haiti Irodájának (BINUH) stratégiai és tanácsadói iránymutatásait betartva kell végrehajtani.
Megismétlem, hogy sürgősen szükség van egy specializált nemzetközi fegyveres erő telepítésére António Guterres. az ENSZ főtitkára Haitin sok a belső menekült az elszaporodó bűncselekmények miatt. A fővároson kívül továbbra is korlátozott a hozzáférés az egészségügyhöz és az oktatáshoz, 2017 óta pedig megnégyszereződött – becslések szerint közel 5 millió – azok száma, akiket élelmezési válság fenyeget. Guterres szerint a fegyveres bandák megerősödése az intézményrendszer további elerőtlenedését is okozhatja, ami a szigeten élők helyzetét hosszú távra visszavetheti.
A Haitin bejelentett gyilkosságok 80 százalékát a sziget nyugati megyéiben és Port-au-Prince-ben regisztrálták. 2022 utolsó negyedévéhez képest idén január és március között a gyilkosságok száma 673-ról 815-re, azaz egyötödével, az emberrablások száma pedig 391-ről 637-re, 63 százalékkal emelkedett.
Haiti kormánya külföldi katonai segítséget kér, hogy úrrá tudjon lenni az országot megbénító bűnbandákon, tüntetéseken, illetve humanitárius válságon – közölte pénteken egy magas rangú haiti tisztségviselő.
Az AP amerikai hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó illetékes elmondta, hogy a hivatalos kérelmet a nemzetközi közösségnek még nem terjesztették elő írásban. Egyelőre az sem világos, hogy a kérelem az ENSZ öt éve véget ért helyi békefenntartó missziójának újraélesztésére irányul-e, vagy esetleg csak meghatározott országhoz intézték azt.
A minisztertanácsban múlt éjjel született döntés, hogy katonai segítséget kérjünk a nemzetközi közösségtől a felfoghatatlan mértékű humanitárius válság közepette – ismertette Ariel Henry miniszterelnök szóvivője egy szöveges üzenetben, amelyet a Reuters idézett. Az AP felidézte, hogy Luis Almagro, az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) főtitkára csütörtökön megbeszélést folytatott a többi között Antony Blinken amerikai és Jean Victor Geneus haiti külügyminiszterrel a szigetországban egyre romló állapotokról.
Almagro csütörtök este mikroblogján azt írta, hogy Haitinak „sürgősen segítséget kell kérnie a nemzetközi közösségtől, hogy úrrá legyen a biztonsági válságon és meg kell határoznia egy nemzetközi biztonsági erő keretfeltételeit”.
Sok haiti lakos azonban ellenzi egy újabb nemzetközi beavatkozás ötletét az ENSZ békefenntartóknak tulajdonított nemierőszak-esetekre és a 2010-ben csaknem tízezer halálos áldozatot okozó kolerajárványra hivatkozva – írja az MTI.
„Nem hiszem, hogy Haitinek egy újabb beavatkozásra lenne szüksége” – hangoztatta Mathias Pierre, Haiti választásokért felelős volt minisztere. Pierre mindazonáltal felkérte az Egyesült Államokat, hogy segítsen csökkenteni az országba áramló fegyvereket és lőszert, ugyanakkor támogassa a rendőrség munkáját felszereléssel és a bűnbandákra vonatkozó hírszerzési értesülésekkel.
Nem egy hadsereggel állunk szemben, hanem a szegénynegyedeket uraló bandákkal, amelyek a helyi lakosságot használják élő pajzsként – tette hozzá. A 11 milliós Haitin szűkös forrásokkal és állománnyal, vagyis mindössze 12 800 fővel rendelkező rendőrség próbálja fenntartani a rendet.
Haitin valóságos bandaháborúk dúlnak, számos térség pedig már kikerült a központi kormány ellenőrzése alól. Az erőszakhullám emberek százainak életét követelte, és ezrek kénytelenek elmenekülni otthonukból. A bandák azt követően erősödtek meg, hogy Jovenel Moise elnök merénylet áldozata lett 2021 júliusában. Az erőszakhullám mellett az országból koleramegbetegedéseket is jelentettek, amit tovább súlyosbít az ivóvíz- és üzemanyaghiány.
???? The value of the new Lithuanian military support package for Ukraine will reach about 41 million €. It will consist of sent equipment, new acquisitions, contributions to international funds. pic.twitter.com/XCHENW6GvQ
Every time there are doubts about the type of weapons for ??, about the range or other characteristics – it means that ?? soldiers are giving their lives so that we have this time. The time that is spent to convince so that the supply of the necessary weapons takes place. pic.twitter.com/0k9dMOZl1X
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
Lemondott pozíciójáról Daniel Footeaz amerikai kormány haiti ügyekkel foglalkozó különmegbízottja. Embertelennek tartja a Biden-adminisztráció intézkedéseit a haitiak kitoloncolásával kapcsolatban – közölte az AP hírügynökség.
Az amerikai hatóságok tömegesen hazatelepítik a természeti katasztrófák, a rossz közbiztonság és a polgárháborúhoz közelítő, bizonytalan politikai helyzet elől menekülteket. Az elnök ellen júliusban merényletet követtek el, aki belehalt sérüléseibe. Az Egyesült Államok azonban nem vállalja a bevándorlók befogadását, akik tíz éve folyamatosan, de az idei augusztusi földrengések hatására még intenzívebben érkeztek.
Daniel Foote karrierdiplomatát az elnök meggyilkolása után nevezték ki posztjára, de csak két hónapig bírta, már be is adta a felmondását. A kormány döntéseit károsnak és kontraproduktívnak értékelte.
Beiktatták Haiti új miniszterelnökét szerdán. Ariel Henry 71 éves idegsebészt – aki a nemzetközi közösség támogatását élvezi – még a két hete meggyilkolt volt államfő nevezte ki, nem sokkal az őt ért merénylet előtt.
„A feladat, ami vár ránk, összetett, extrém és nehéz – mondta Ariel Henry beiktatásán. – A haiti társadalom különböző rétegeinek beszélgetniük kéne egymással, hogy hosszú távú megoldásokat találjanak a minket érintő problémákra.”
Haiti előző elnökét két hete gyilkolták meg otthonába betörő ismeretlen fegyveresek. Azóta legalább három rendőrt letartóztattak a bűncselekménnyel összefüggésben. Az elnökgyilkosság káoszba taszította a már amúgy is súlyos problémákkal küzdő karibi országot.
Az ország ideiglenes vezetése a támadásoktól tartott a kormányfő elleni merénylet után, ezért katonai segítséget kértek az USA-tól és az ENSZ-től.
Jovenel Moïse elnök meggyilkolását követően az ideiglenes miniszterelnök Claude Joseph az amerikai csapatok segítségét kéri a rend fenntartása és a kulcsfontosságú infrastruktúra védelme érdekében.
Utoljára 1915-ben történt hasonló eset, akkor az ország elnökének meggyilkolását követően érkeztek is amerikai csapatok a szigetre, akik közel két évtizedig maradtak. A Biden-adminisztráció azonban egyelőre nem jelezte, hogy csapatokat küldene Haitire, a tervek szerint azonban az FBI ügynökei segítenék a nyomozást.
Joseph az amerikai csapatok behívásáról az AP hírügynökségnek beszélt pénteken, miután törvényhozók egy csoportja a feloszlatott szenátus elnökét, Joseph Lambertet ismerte el átmeneti elnöknek, nyílt kihívást intézve ezzel az ideiglenes kormánnyal szemben. Miniszterelnöknek pedig Ariel Henryt ismerték el, akivel Moïse le akarta váltani Josephet a meggyilkolása előtt.
Claude Joseph, Haiti ideiglenes kormányfője biztonsági segítséget kért az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén – árulta el a Reutersnek Mathias Pierre választási miniszter. Pierre szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsától is kértek fegyveres segítséget. A kérést levélben is megtették mind az amerikai nagykövetség, mind az ENSZ kirendeltség felé. Az amerikai kormány visszautasította, hogy katonákat küldjön Haitira, azonban rendőri és hírszerző tisztviselőket fog küldeni, ahogy Kolumbia is.
„Olyan helyzetben voltunk, hogy azt gondoltuk, az ország infrastruktúrája, a kikötő, a repülőtér, az energiainfrastruktúra támadás előtt állhat” – mondta Pierre a Reutersnek.
Két amerikai és tizenöt kolumbiai állampolgárt tartóztattak le a haiti hatóságok a Jovenel Moise elnök elleni merénylet miatt – jelentette be León Charles haiti rendőrfőnök csütörtöki sajtótájékoztatóján. Charles hozzátette, hogy a merényletet végrehajtó kommandóban két amerikai állampolgár és 26 kolumbiai volt, az utóbbiak közül hárommal a rendőrség végzett, nyolc pedig szökésben van.
Moisét szerdára virradóra gyilkolták meg rezidenciáján fegyveresek, az országban ezt követően kéthetes rendkívüli állapotot hirdettek.
Jake Tapper: "One doesn’t have to be brilliant to attempt a coup."
John Bolton: "I disagree with that. As somebody who has helped plan coup d’etat, not here, but other places, it takes a lot of work." pic.twitter.com/REyqh3KtHi
