A francia belügyminiszter csütörtökön Azerbajdzsánt vádolta azzal, hogy Franciaország egyik tengerentúli területén, Új-Kaledóniában kirobbant zavargásokat gerjeszti.
Gérald Darmanin a France 2 televízióállomás esetleges külföldi beavatkozással kapcsolatos kérdésére igennel felelt.
„Azerbajdzsán, és ez nem képzelgés, ez a valóság” – szögezte le, illetve sajnálatát fejezte ki, amiért „függetlenségpártiak egy csoportja lepaktált ezzel az országgal”.
Darmanin április végén már bírálta azt, hogy az azerbajdzsáni parlament együttműködési megállapodást kötött Új-Kaledónia törvényhozásával, „különösen kártékony beavatkozásnak” nevezve Baku lépését. Franciaország és Azerbajdzsán között hónapok óta feszült a viszony, mert Baku nehezményezi Párizs Örményországot támogató politikáját. Ilham Aliyev azeri elnök néhány hete azt mondta, hazája „nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy Franciaország felfegyverzi Örményországot”.
Új-Kaledónián csütörtökön mér négyre emelkedett a hét elején kitört zavargások halálos áldozatainak száma, több százan megsebesültek – köztük több tucat rendőr -, és mintegy 200 embert vettek eddig őrizetbe.
A rend helyreállításával kapcsolatban Darmanin leszögezte, hogy „nem lesz hadsereg az utcán”, ám hozzátette azt is, hogy a rendőrök és csendőrök számát 1700-ről 2700-ra növelik péntek estig, és elismerte, hogy a rendfenntartásban „katonák egy kis csoportja” is segít majd.
A tiltakozások azt követően törtek ki, hogy a francia kormány szavazati joggal ruházta fel a Csendes-óceán déli részén található terület több ezer olyan francia lakosát, akik legalább tíz éve él ott, ezzel tovább növelve az anyaország politikai befolyását a területen.
Az Ausztráliától mintegy 1200 kilométerre keletre fekvő Új-Kaledónia stratégiai jelentőségű katonai bázisként és a szigeten felfedezett nikkelkincs miatt is fontos a párizsi vezetés számára. Új-Kaledóniában 2018 óta három népszavazást rendeztek a függetlenségről, és a függetlenség támogatói mindhárom alkalommal vereséget szenvedtek.
Franciaországnak ma Oroszország „a legfőbb ellensége az információs hadviselésben” – jelentette ki Gérald Darmanin francia belügyminiszter kedden.
Az antiszemita incidensek egyre gyakoribbá válása kapcsán a szenátus jogi bizottsága előtt a miniszter „külföldi beavatkozásokra” utalt, és úgy fogalmazott, hogy „tagadhatatlanul” az orosz fenyegetés a legerősebb.
Darmanin felidézte azt az esetet, amikor tavaly októberben a fővárosban, illetve a párizsi régióban több épületre is Dávid-csillagot festettek.
A miniszter szerint ez orosz proxy-k, megbízottak tevékenységének eredménye volt.
„Ez a kémkedésnek egy 2.0-ás, 3.0-ás verziója, amellyel szemben fel kell vennünk a küzdelmet, mert ennek a műfajnak a legrosszabb része, hogy nem ismerjük az eredetét ezeknek a támadásoknak, amelyeket a saját területünkön tapasztalunk” – mondta a francia belügyminiszter.
Darmanin hozzátette, hogy Oroszország „nem csak Franciaországgal szemben vív agresszív információs háborút”. „Sok nyugati ország érintett” – mondta, megjegyezve azt is, hogy „nem Oroszország az egyetlen”, amely ilyen jellegű beavatkozásokat végez, hanem „más ázsiai országokra is jellemző ez a tevékenység”.
November elején a párizsi ügyész közölte, hogy a párizsi és az elővárosi házak falára festett Dávid-csillagokat „egy külföldön élő személy kifejezett kérésére” készíthették.
Nemrég a Le Monde című francia napilap pedig arról írt, hogy értesülése szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) irányította ezt a műveletet Franciaországban. Az ügy kapcsán egy moldovai párt őrizetbe vettek, és az akció vezetőjeként egy oroszbarát moldovai üzletembert azonosítottak a francia hatóságok.