Joe Biden amerikai elnök szombaton úgy nyilatkozott, hogy nem aggódik az erős dollár gazdasági hatásai miatt, a világ többi részére gyakorolt hatása miatt viszont annál inkább – számol be a Reuters.
A dollár az előző hónapokban jelentős erősödést mutat a legtöbb devizával szemben, elsősorban a Fed határozott szigorítása, a nyersanyagok iránti megnövekedett kereslet és a globális kockázati étvágy csökkenése miatt. Az erős dollár megnehezíti a dollárban eladósodott országok terheit.
„Nem aggódom az erős dollár miatt. A világ többi része miatt aggódom” – mondta Biden szombaton újságíróknak Oregonban, amikor megállt fagylaltot vásárolni. A villáminterjú során a brit miniszterelnök gazdaságpolitikáját is kritizálta.
Biden szerint az amerikai gazdaság erős.
„A gazdaságunk erős mint a pokol” – mondta az elnök, és megjegyezte, hogy az infláció globális probléma, és a legtöbb országban sokkal rosszabb a helyzet, mint az Egyesült Államokban. Szerinte a többi országban problémát jelent a gazdasági növekedés hiánya, de Amerikában nem.
Az amerikai elnök épp most járja az országot, hogy szavazatokat szerezzen a demokrata jelöltek számára a hamarosan esedékes ciklusközi kongresszusi választásokra. A demokraták nem állnak jól, a párt támogatottsága alacsony, és ezen nem segít a magas infláció sem.
Biden többször nyilatkozott az elmúlt napokban a gazdaságról, minden esetben mérsékelni igyekezett egy esetleges recesszióval kapcsolatos várakozásokat. A közgazdászok szerint az amerikai gazdaság a Fed kamatemelései és az infláció reálbér-csökkentő hatásai miatt a következő évben recesszióba süllyedhet, de a Fed és a kormány egyelőre nem ezt tartja legvalószínűbb forgatókönyvnek.
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. ?? PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
On the ninth anniversary of Russia’s invasion of Ukraine and seizure of Crimea, we reaffirm our support for Ukraine as it defends its sovereignty, territorial integrity, and independence. Crimea is Ukraine. https://t.co/jiqvaR6QZD
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Markus Söder bajor miniszterelnök egy vasárnapi lapinterjúban a kemény oroszellenes szankciók ellen foglalt állást, kijelentve, hogy Moszkva nem ellensége Európának, és szerinte a közeljövőben szó sem lehet Ukrajna NATO-csatlakozásáról – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Markus Söder, a Keresztényszociális Unió vezetője, amely 16 évig volt tagja Angela Merkel kormánykoalíciójának, a Frankfurter Allgemeine Zeitunk című német lapnak nyilatkozva azt mondta: „senki sem akarhat háborút Európában, miközben tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását és függetlenségét a nemzetközi joggal összhangban.” Egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy az Oroszország elleni szigorúbb szankciók nem jelenthetnek megnyugtató megoldást. „Egyrészt azért, mert a szankciók már régóta hatástalanok, másrészt azért, mert ezek az új szankciók sokszor nem kevésbé károsak a mi számunkra” – mutatott rá.
A német politikus úgy vélte, Oroszország lekapcsolása a SWIFT-ről vagy az Északi Áramlat-2 földgázvezeték elzárása Németországot hátrányosan érintené. „Még a hidegháború kellős közepén sem volt kétséges a Szovjetunió és Németország közötti energiakapcsolat” – emlékeztetett.
Söder szerint az Oroszországot ért minden jogos kritika ellenére a Nyugatnak végül meg kell válaszolnia egy kulcskérdést: tervezik-e a NATO-bővítést Ukrajna bevonásával vagy sem? Természetesen nem engedhető meg, hogy itt Oroszország diktáljon, de akkor is válaszolni kell a kérdésre – folytatta. „Véleményem szerint egy dolog világos: a NATO keleti bővítése Ukrajna bevonásával még sokáig nem lesz napirenden” – emelte ki. Szerinte ugyanis a NATO-nak nincs elkötelezettsége az Ukrajnával kötött katonai szövetség mellett. „Egyértelműség és őszinteség kérdése egy olyan stratégia meghatározása, amely ezt figyelembe veszi, miközben védi Ukrajna területi integritását” – fogalmazott.
A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszország „nehéz partner, de nem ellensége Európának”, ezért szükséges a kapcsolatok fenntartása Moszkvával, megjegyezve, hogy a legtöbb német stabil és békés kapcsolatokat szeretne Oroszországgal. „Egy dolog világos: Oroszország nem regionális állam, Oroszország nagyhatalom, és az is marad. A gyökereink szilárdan a Nyugathoz kötnek bennünket, de fenn kell tartanunk a kapcsolatokat Moszkvával, még ha ez mindig kihívást jelent is” – mondta Markus Söder, hozzáfűzve: „nem tudja elképzelni, hogy Ukrajnának német fegyvereket szállítsanak.”
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Markus Söder bajor miniszterelnök egy vasárnapi lapinterjúban a kemény oroszellenes szankciók ellen foglalt állást, kijelentve, hogy Moszkva nem ellensége Európának, és szerinte a közeljövőben szó sem lehet Ukrajna NATO-csatlakozásáról.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1642957500
[modified] => 1642956091
)
[title] => A bajor miniszterelnök szerint Oroszország nem Európa ellensége, és szó sem lehet Ukrajna NATO-tagságáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=38598&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 38598
[uk] => 38603
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 38599
[image] => Array
(
[id] => 38599
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder.jpg
[original_lng] => 110643
[original_w] => 1440
[original_h] => 810
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/markus-soder.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1642949148:8
[_thumbnail_id] => 38599
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5109
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8dee1f21fd69f28595c8564cb75c5ea9] =>
[_oembed_time_8dee1f21fd69f28595c8564cb75c5ea9] => 1646667017
[_oembed_afe3d65732108cc40c942db6d66adf7d] =>
[_oembed_time_afe3d65732108cc40c942db6d66adf7d] => 1646667017
[_oembed_11e90a42ebc432cb8ace370c82052eb8] =>
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки ?? не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
A Moldovai Köztársaság számít Románia segítségére abban, hogy megvalósítsa ambiciózus terveit és korszerű európai állammá váljék, ahol a törvényeknek és a jogállamiságnak van elsőbbsége – nyilatkozta csütörtökön Bukarestben Natalia Gavrilita moldáv kormányfő.
A miniszterelnököt román kollégája, Nicola Ciuca fogadta hivatalában. A megbeszélésüket követően tartott közös sajtótájékoztatón Gavrilita elmondta, hogy a korrupcióellenes harc jelenti a létfontosságú előfeltételét annak, hogy országa gazdaságilag és társadalmilag egyaránt fejlődhessen, illetve, hogy a külföldre távozott moldovai állampolgárok hazatérhessenek. Chisinau csakis így győzhet meg minél több befektetőt, hogy új, jól megfizetett munkahelyeket létesítsenek Moldovában – jelentette ki. A moldáv miniszterelnök rámutatott: Romániából is több befektetőt akarnak vonzani, és hangsúlyozta, az általa vezetett kormány a garancia arra, hogy az üzletemberek korrekt bánásmódban részesülnek hazájában. Gavrilita hozzátette: az Európa felé vezető út természetes módon Románián keresztül vezet, ezért abszolút prioritást jelent, hogy 2024-ig összekössék a két ország energetikai rendszerét, ezáltal is erősítve az energetikai függetlenségüket és biztonságukat. Hangsúlyozta az út- és a vasúthálózatok összekapcsolásának fontosságát is. Gavrilita bejelentette: megállapodott tárgyalópartnerével abban, hogy a jövő év elején folytatják az együttes kormányülések hagyományát, és újabb román-moldáv közös kormányülés is lesz, hogy „valamennyi területen elkezdődhessen a konkrét munka”. Nicolae Ciuca román miniszterelnök elmondta, hogy mindkét ország elsősorban a gazdasági együttműködés erősítésében érdekelt, és ehhez jó kiindulópontot jelent, hogy Moldova legfőbb kereskedelmi partnere Románia. Bukarest szükségesnek látja fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat, erősíteni akarja a román befektetők jelenlétét Moldovában, ehhez azonban – mint mondta – a moldovai üzleti környezet javítása szükséges, hogy vonzóbb legyen a román és más külföldi befektetők számára. A román kormányfő közölte: Románia rövid időn belül újabb vissza nem térítendő pénzügyi támogatási szerződést akar kötni Moldovával, mert a 2010-ben aláírt korábbi megállapodás az idén márciusban lejárt. Két héttel ezelőtt szintén Bukarestbe látogatott a nyugatbarát moldovai elnök, Maia Sandu, akit Klaus Iohannis román elnök fogadott. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok azt követően lendültek fel, hogy tavaly decemberben Sandu megnyerte a moldovai államelnök-választást, majd júliusban az őt támogató Európa-barát Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) abszolút többséget szerzett a moldovai parlamentben.
Az Európai Unió jóváhagyta az ágazati szankciókat Fehéroroszország ellen, az eljárás írásbeli bejegyzése lezárult – közölte Rikard Jozwiak, a Ragyio Szvoboda brüsszeli tudósítója Twitteren.
„Az írásbeli eljárásnak vége. Az EU ágazati szankcióit Fehéroroszország ellen jóváhagyták. Az intézkedések az alábbi ágazatokra terjednek ki: olaj, kálium, bankok, dohány és a felügyeleti technológiák” – jegyezte meg az újságíró. A szankciók bevezetésének oka a földre kényszerített Ryanair gép, valamint Roman Protaszevics ellenzéki újságíró őrizetbe vétele.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
Kína figyelmeztette a G7-ek vezetőit, hogy elmúlt az az idő, amikor országok egy kis csoportja dönthetett a világ sorsáról.
Kína londoni nagykövetsége figyelmeztette a G7 vezetőit, hogy már régen elmúltak azok az idők, amikor országok kis csoportjai döntöttek a világ sorsáról, számol be a BBC. Az Angliában ülésező politikusok ugyanis egységes álláspontot alakítanak ki Kínával kapcsolatban, Joe Biden amerikai elnök is eltökélt abban, hogy a nyugati hatalmaknak most kell fellépniük az egyre erősebb Kína ellen.
A G7 vezetői több pénzügyi támogatást ígérnek a klímaválság sújtotta fejlődő országoknak, illetve nagy összegekkel támogatják ezen országok infrastrukturális projektjeit, ami válasz lenne a kínai hasonló tervre. Az Egyesült Államok által támogatott Build Back Better World (Építsük vissza a jobb világot) terv a pekingi Selyemút jobb minőségű alternatívája lenne a tervek szerint, többek között azért, mert átlátható lenne és partnerként kezelné a résztvevő országokat.
A londoni kínai nagykövetség úgy fogalmaz, hogy az országok – legyenek azok nagyok vagy kicsik, erősek vagy gyengék, szegények vagy gazdagok – egyenlőek, és hogy a világ ügyeit minden országnak konzultáció útján kell intéznie.
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Joe Biden amerikai elnök rendeletében 59 kínai vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, amelyeknek kötődnek a védelmi és megfigyelési technológiákat fejlesztő ágazathoz.
Az elnöki rendelet szerint az amerikai vállalatok augusztus 2-től nem fektethetnek be a szóban forgó vállalatokba, nem kereskedhetnek értékpapírjaikkal. A rendelet megakadályozza azt, hogy amerikai vállalatok befektetéseikkel támogassák a kínai hadiipart, a hadsereget, a hírszerzést, a hozzájuk kötődő kutatásokat és fejlesztési programokat. Tiltja az amerikai befektetéseket olyan kínai cégekben, amelyek aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát vagy demokratikus értékeit.
A Biden által aláírt rendelet az elődje, Donald Trump által tavaly novemberben kiadott rendeletre épül, a felsorolt vállalatok listája felváltja a védelmi minisztérium által korábban összeállított feketelistát, amelyen több mint ötven kínai vállalat szerepelt.
A büntetőintézkedések érvényesítése most a pénzügyminisztériumra hárul, míg Trump ideje alatt a védelmi minisztérium felelt érte.
A Biden rendeletében felsorolt vállalatok közül sokan már az előző elnöki rendeletben is szerepeltek, köztük az okostelefonokat és internetes berendezéseket gyártó Huawei, illetve Kína harmadik legnagyobb olajipari cége, a CNOOC.
Egy washingtoni bíróság döntése révén a korábbi szankciós listáról lekerült az okostelefonokat gyártó kínai Xiaomi, és ez a vállalat nem esik a Biden által most foganatosított szankciók hatálya alá sem.
A Kína jelentette „példátlan” fenyegetésre figyelmeztetett az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a washingtoni kongresszus globális kockázatokat értékelő szerdai meghallgatásán.
„Kína számos területen egyre inkább az Egyesült Államok közel egyenrangú versenytársának számít, miközben megpróbálja olyan módon átírni a nemzetközi normákat, hogy az megfeleljen a tekintélyelvű kínai rendszernek” – hangsúlyozta Avril Haines, egyebek mellett a távol-keleti ország térségbeli agresszióját és gazdasági erejét említve.
Kiemelte, hogy Peking olyan kiberképességeknek van birtokában, amelyekkel legalábbis helyi, ideiglenes zavarokat okozhat az Egyesült Államok kritikus infrastruktúrájában.
A szenátus hírszerzési bizottságának ülésén a nemzeti hírszerzési igazgató kitért a szerinte az amerikai befolyás aláásását célzó orosz erőfeszítésekre, a közel-keleti instabilitásra, ezen belül Iránra, illetve a globális terrorizmusra és Észak-Korea tevékenységére.
Immár két éve nem tartottak ebben a témában nyilvános meghallgatást az amerikai kongresszusban, s több szenátor elégedetlenségének adott hangot ezzel kapcsolatban.
Az ülésen felszólalt a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI), a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) vezetője is.
Kedden tették közzé az amerikai hírszerző közösségek tanácsadó testülete, a Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC) legfrissebb jelentését. E szerint a Nyugat és Kína közötti rivalizálás fokozódása várható a következő húsz évben, amelyet a katonai erőviszonyok változása, a technológiai verseny és a „kormányzati modellek közötti, egyre erősödő megosztottság” is táplál.
A jelentés kitért az amerikai–orosz viszonyra is, megállapítva. Mint az elemzés fogalmazott: „arra számítunk, hogy Moszkva a pragmatikus együttműködés lehetőségeit keresi Washingtonnal”.
Mint írták, a koronavírus-járvány még a következő években is éreztetheti majd hatását, hozzájárulhat humanitárius és gazdasági válságokhoz, politikai nyugtalansághoz, geopolitikai versengéshez.
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A visegrádi csoport (V4) megalapítása 30. évfordulójáról emlékeznek meg, valamint a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításról és az energiabiztonságról is tárgyalnak Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia elnökei kedden kezdődő kétnapos lengyelországi találkozójukon.
A balti-tengeri Hel-félszigeten fekvő Jurata üdülőhelyen lévő elnöki rezidencián zajló jubileumi csúcstalálkozón három panelbeszélgetésen egyeztetnek az államfők a lengyel elnöki hivatal honlapján elérhető program szerint. A koronavírus-járvány miatt a találkozó zártkörű lesz, az értekezletet záró szerdai sajtókonferenciát online formában rendezik.
A két keddi panel közül az elsőn az elnökök a V4 megalapításának február 15-i 30. évfordulója kapcsán az európai és a transzatlanti együttműködésről egyeztetnek, majd felavatják az országcsoport harmincéves fennállását megörökítő emléktáblát. Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök külpolitikáért felelős miniszteri rangú megbízottja hétfőn a PAP hírügynökségnek kifejtette: az évfordulós témakörben az államfők megvitatják a csoport helyzetét az európai uniós politika, az amerikai elnökválasztás, valamint a jelenlegi oroszországi események fényében. A másik keddi panelben a Covid-19-járvány utáni gazdasági helyreállításról egyeztetnek. Szczerski ebben a vonatkozásban kiemelte a Három Tenger Kezdeményezés, valamint az Európai Unió (EU) helyreállítási alapja szerepét a járvány gazdasági következményeinek felszámolásában.
Térségünkben a helyreállítás fontos elemét nagy közérdekű beruházások képezik majd, és ezt nemcsak országos, hanem szélesebb fórumon is meg kell vitatni – jegyezte meg Szczerski.
Energiabiztonság és a klímapolitika
A csúcstalálkozó harmadik, szerdai értekezletén az energiabiztonság és a klímapolitika kerül napirendre. Szczerski ezzel kapcsolatban egyfelől az energiaforrások diverzifikációját, másfelől az energetikai transzformáció, az uniós zöld megállapodás kérdéseit emelte ki.
Az államfők megvitatják azt, hogy az országaik miképp állítják össze energetikai palettájukat, milyen módon akarják elérni az EU-ban elfogadott redukciós célokat – magyarázta. Lengyelország tavaly július 1-e óta a V4 soros elnöke, ezt a tisztséget június 30-án Magyarország veszi át.
A tagországok közötti koordinációs, informális fórumként működő V4 csoport alapítását az 1991-es február 15-ei, Visegrádon rendezett találkozóhoz kötik, amikor Magyarország akkori miniszterelnöke, Antall József, Lech Walesa lengyel elnök, valamint az akkori (majd 1993 óta két külön államként létező) Csehszlovákia államfője, Václav Havel közös együttműködési és programnyilatkozatot írt alá. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 2004-es uniós csatlakozását követően a V4 a térségbeli, valamint uniós politikára vonatkozó közös álláspontok kidolgozását, a tagországok közötti tapasztalatcserét szolgálja.
[type] => post
[excerpt] => A visegrádi csoport (V4) megalapítása 30. évfordulójáról emlékeznek meg, valamint a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításról és az energiabiztonságról is tárgyalnak Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia elnökei kedden ke...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1612859460
[modified] => 1612828149
)
[title] => A V4-csúcstalálkozón a járvány utáni helyreállítás és az energiabiztonság is terítékre kerül
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=18422&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18422
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 18423
[image] => Array
(
[id] => 18423
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4.jpg
[original_lng] => 72364
[original_w] => 1000
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4-768x461.jpg
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/v4.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1612820950:12
[_thumbnail_id] => 18423
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1750
[_oembed_699edbee3ab652fc590588fff17c661e] =>
Had a phone call with the ?? President's National Security Advisor @JakeSullivan46.
Discussed further coordination in the matter of guaranteeing ??energy security. Thanked for supporting ?? in our struggle for independence, freedom, and democratic values. pic.twitter.com/xUyrImPzCj
Az Egyesült Államok politikai rendszere nem működik, és Kína a következő évtizedben a világ legbefolyásosabb országává válik. Ilyen véleményeket fogalmaztak meg az Európai Tanács Nemzetközi Kapcsolatok felmérésének résztvevői. És a South China Morning Post úgy véli, hogy ez az európaiak szemléletváltozását jelzi.
„Az amerikai hatalom válsága: milyennek látják az európaiak Biden Amerikáját” című tanulmányban, melynek eredményeit január 19-én tették közzé, 15 ezren vettek részt 11 európai ország részvételével: Magyarország, Lengyelország, Dánia, Svédország, Hollandia, Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Portugália és Spanyolország. A közvélemény-kutatást 2020 novemberében és decemberében, az Egyesült Államokbeli elnökválasztás után végezték el.
Bár a válaszadók 53%-a egyetértett azzal az elképzeléssel, hogy a demokrata Joe Biden megválasztása az Egyesült Államok elnöki posztjára pozitív változásokat ígér az EU számára, a válaszadók többsége továbbra is úgy véli, hogy Európának inkább saját magára kell támaszkodnia, különösen a Kínával való kapcsolatokban. Tíz válaszadóból hat úgy gondolja, hogy a következő 10 évben a KNP erősebbé válik, mint Amerika.
„Vizsgálatunk kimutatta, hogy az európaiak hozzáállása az Egyesült Államokhoz jelentősen megváltozott. Az EU vezető országai polgárainak többsége úgy véli, hogy az Egyesült Államok politikai rendszere megtört, hogy Kína tíz év alatt erősebb lesz Egyesült Államoknál, és az európaiak nem számíthatnak Washington védelmére” – áll az Nemzetközi kapcsolatokért felelős Európai tanács beszámolójában.
A South China Morning Post kiadvány szerint, amíg az Egyesült Államok a választások után belső problémáival volt elfoglalva, az EU és a Kínai Népköztársaság egy Átfogó beruházási megállapodás aláírásának utolsó szakaszához érkezett, bár Joe Biden felszólította Brüsszelt, hogy ne siesse el.
Az Egyesült Államok új elnöke európai szövetségeseit a Kínával szembeni „összehangolt megközelítésre” szólította fel, de amint azt felmérést mutatja, figyelembe véve az EU közvéleményének változását, még az új amerikai vezetés mellett is nehéz lesz közös álláspontot kialakítani Brüsszellel.
„Az Egyesült Államokkal szembeni kételyek és a figyelem miatt, amelyet Donald Trump kizárólag bizonyos nemzeti érdekekre fordított, az európai választópolgárok más véleményt formáltak a NATO-ról” – konstatálták a szakértők.
Véleményük szerint, a tanulmány eredményeiből ítélve „a modern Európának nincsenek arra vonatkozó álmai, hogy visszatérjenek egy olyan bipoláris világba, amelyben a Nyugat szemben állna Kínával és szövetségeseivel, mint ahogyan ez valamikor a Szovjetunióval volt”.
Ezen kívül a legtöbb válaszadó (több mint 60%-a) azt mondta, hogy szeretné, ha országaik semleges álláspontot képviselnének, ha az Egyesült Államok esetleg valamilyen ellenállásba vonná be. Még azokban az országokban is, ahol kiderült, hogy a legtöbben szívesen állnának Amerika mellé, többségük mégis a semlegességre szavazott. Ugyanakkor azok száma, akik szeretnének Kína mellé állni, nem haladta meg a 10%-ot.
„Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy bár az európaiak és az amerikaiak egyre jobban közelednek Kínához, hosszú távú céljaik valamilyen módon mégis eltérnek egymástól. Ugyanakkor, amikor az amerikaiak eltávolodni akarnak Kínától és vissza szeretnék szorítani, az európaiak (elsősorban a németek) továbbra is abban reménykednek, hogy a bizonyos feltételek mellett bevonják Kínát a rendszerbe. Nem arról van szó, hogy az európaiak Kína párti álláspontot képviselnek. De a saját útjukat akarják követni, nem pedig az amerikai politikát követni Kínával szemben” – kommentálták a fent említett kutatók.
Ami az EU és Kína közötti Átfogó beruházási megállapodást illeti, egy francia elemző központjának szakértője az európaiakat a „stratégiai autonómia” következményeire figyelmeztette, amelyet ezzel a megállapodással Pekingnek demonstráltak. Az elemző szerint az EU fellépését Kína a „rugalmasság” jeleként könyvelheti el, nem biztos, hogy képes lesz teljesíteni a megállapodásban foglalt összes ígéretét, például a nemzetközi munkaügyi normák teljesítését és a szakszervezetek létrehozására való jogot.
„Ezért Brüsszelnek ki kell használnia az Egyesült Államok új elnökének, Joe Bidennek és adminisztrációjának hatalomra kerülését, és újra „meg kell találnia a közös érdekeket és értékeket” – jegyezte meg az elemző.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok politikai rendszere nem működik, és Kína a következő évtizedben a világ legbefolyásosabb országává válik. Ilyen véleményeket fogalmaztak meg az Európai Tanács Nemzetközi Kapcsolatok felmérésének résztvevői.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1611414420
[modified] => 1611363953
)
[title] => Miért gondolják az Európai Unió állampolgárai, hogy Kína 10 év múlva erősebb lesz, mint az Egyesült Államok?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=17462&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17462
[uk] => 17406
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17407
[image] => Array
(
[id] => 17407
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[original_lng] => 660115
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-52.png
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1611356753:5
[_thumbnail_id] => 17407
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2496
[_oembed_721e1397076e4fbe11219c4b3e2df853] =>
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Január 21–24. között rendezik meg az 50. davosi Világgazdasági Fórumot, amelynek idei mottója: Érintettek (szakértők és döntéshozók) az összetartozó és fenntartható világért.
Ukrajnának Közép- és Kelet-Európa vezető országává kell válnia – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon.
„A mi filozófiánk az, hogy a problémáinkból erőt kovácsolunk
magunknak. Az előttünk álló kihívások minket, ukránokat hihetetlen és
lehetetlen cselekedetekre sarkallnak. Pozitív gondolkodásra és ambiciózus
feladatokra programozzuk be magunkat” – fejtette ki az elnök az ukrán sajtó
által ismertetett beszédében.
„Önök szerint mi lenne a feladata egy olyan országnak, amely
elvesztette területének egy részét, és távolról sem a kontinens leggazdagabbja?
Legyen vezető – igen, váljon vezetővé Kelet- és Közép-Európában” – jelentette
ki, hozzátéve: tisztában van azzal, hogy ezek becsvágyó tervek. Azonban – mondta
– „semmi sem lehetetlen”. Sokan fogtak bele a világon „őrült ötletekbe, néhány
alkalmazottal a saját garázsukban berendezett irodában”, és lettek végül
sikeresek – magyarázta.
Az államfő megjegyezte, hogy a jelenlegi ukrán kormány
mindenki számára egyenlő játékszabályokat teremt, megtisztítja az
igazságszolgáltatást, digitalizálást hajt végre számos területen, és
létfontosságú reformokat visz véghez.
„Mindenünk megvan ahhoz, hogy sikeres országgá váljunk:
kedvező éghajlati viszonyok, nagyon kedvező földrajzi fekvés, kimeríthetetlen
mezőgazdasági és ipari potenciál és legértékesebb erőforrásunk, a hihetetlenül
kreatív és nagyon tehetséges emberek” – hangoztatta, kiemelve, hogy a Human
Capital Index rangsorában Ukrajna emberi erőforrása bekerült az ötven legjobb
közé.
Zelenszkij egyebek mellett ígéretet tett arra, hogy azoknak
a befektetőknek, akik két éven belül legalább 10 millió dollárért privatizálnak
egy megvételre felkínált ukrán állami vállalatot, az elkövetkező öt évben a
hasznuk után nem kell adót fizetniük.
Az ország keleti részében dúló fegyveres konfliktusról és az
Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím félszigetről szólva Zelenszkij arra
hívta fel a figyelmet, hogy a világnak ideje átgondolnia és „frissítenie” a
nemzetközi biztonságot érintő szabályokat.
„Hazámban hatodik éve dúl a háború, hatodik éve, hogy
Oroszország annektálta területünk egy részét annak ellenére, hogy több ezer
oldal nemzetközi jogszabály és több száz szervezet hivatott megvédeni minket.
Igen, a világ egyesült ezeknek a kérdéseknek a rendezésére, de vajon elegendő-e
a globális aggodalom azoknak az ukránoknak, akik elestek, akik az otthonaikat
veszítették el? Ez nem elég” – szögezte le.
Hozzátette: mindez arról tanúskodik, hogy a jelenlegi „világszerkezet”
sebezhető, a meglévő intézmények pedig nem mindig hatékonyak. „A világnak át
kell gondolnia és frissítenie kell a szabályokat, különösen a nemzetközi
biztonság szabályait” – összegezte Zelenszkij.
Щиро вітаю Фінляндію й Президента @niinisto зі вступом до НАТО у 74-ту річницю його заснування. В умовах російської агресії альянс став єдиною ефективною гарантією безпеки в регіоні. Розраховуємо, що Вільнюський #NATOSummit наблизить і Україну до нашої євроатлантичної мети.
Today I addressed the Swiss Parliament @parlch to say that we are not a source of aggression, not a territory of war, and not some kind of conflict zone. We are a country that has always valued and will always value peace. Our peace can only withstand such aggression by force of… pic.twitter.com/PZbbCRudp2
