Hétfő este Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elrendelte a Gázai övezet teljes egészének katonai megszállását, beleértve azokat a részeket is, amelyeken a Hamász továbbra is fogva tartja a megmaradt túszokat – írja a The Jerusalem Post.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal egyúttal az izraeli haderő (IDF) vezérkari főnökének is, Ejal Zamir altábornagynak is üzent: „ha ez a megoldás nem tetszik Önnek, akkor le kell mondania.”
A bejelentés a Hamász és az Izrael közötti, közvetítőkön keresztül Katarban folytatott tűzszüneti tárgyalásokat követően érkezett, amelyek a harcok beszüntetését és a palesztin terrorszervezet által még fogva tartott túszok kiszabadítását célozták. A Hamász korábban azt követelte, hogy Izrael indítson segélyszállító teherautókat a Gázai övezetbe, csak ezt követően hajlandóak visszaülni a tárgyalóasztalhoz. A Hamász továbbá közölte, csak akkor folytatják a tárgyalásokat, ha Izrael az összes humanitárius folyosót megnyitja és közvetlenül juttatja el a segélyeket a gázai lakosoknak.
A Hamász a hétvégén videókat is közzétett, amelyeken lesoványodott izraeli túszokat mutattak, és azt állították, hogy azok a Gázai övezetben elterjedt, Jeruzsálem által szándékosan előidézett éhínség miatt éheznek. Izrael az erről szóló vádakat következetesen tagadja, egyúttal hozzátették: céljuk a segélyszállítmányok eljuttatása a Gázai övezetbe oly módon, hogy megkerüljék a terroristákat.
A Nemzetközi Vöröskereszt beleegyezett abba, hogy fokozza erőfeszítéseit a túszoknak közvetlenül juttatott segélyekért, a Gázai Humanitárius Alapítvány által szállított segélyek mellett.
A Hamász elfogadta az Egyesült Államok által javasolt tűzszüneti megállapodást a Gázai övezetben – jelentette a Reuters pénteken, július 4-én, egy a tárgyalások menetét ismerő palesztin tisztviselőre hivatkozva.
A tisztviselő elmondása szerint az Egyesült Államoknak küldött válasz pozitív, és elősegítheti a megállapodás elérését.
„Átadtuk a közvetítőknek – Katarnak és Egyiptomnak – a válaszunkat a tűzszüneti javaslatra. A Hamász válasza pozitív, és úgy gondolom, hogy ez segíteni fog a megállapodás megkötésében” – mondta a Hamász egyik tisztviselője a Reutersnek névtelenséget kérve.
Korábban Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette a végleges javaslatot egy 60 napos tűzszünetre az Izrael és a Hamász közötti háborúban, hozzátéve, hogy a felektől néhány órán belül választ vár.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala kijelentette, hogy a gázai övezetben a civil lakosság esetében az élelmiszer, mint „fegyver” alkalmazása háborús bűncselekmény. Ez az eddigi legerősebb kijelentés a gázai lakosságnak nyújtott segélyek elosztásának új modelljével kapcsolatban, amelyet egy Izrael által támogatott szervezet valósít meg.
Tamin al-Khitan, az ENSZ emberi jogi szóvivője egy genfi sajtótájékoztatón újságíróknak elmondta, hogy több mint 410 ember halt meg az izraeli hadsereg támadásai során, miközben megpróbálták elérni a Gázai Humanitárius Alap segélyelosztó pontjait a szervezet működésének májusi megkezdése óta – írja a Reuters.
Hozzátette, hogy a halálos áldozatok számát hivatala megerősítette.
„Gáza nincstelen és éhező lakosai továbbra is embertelen választással néznek szembe: vagy éhen halnak, vagy kockáztatják az életüket, miközben élelemhez jutnak” – mondta Al-Khitan, a rendszert „az izraeli humanitárius segély militarizált mechanizmusaként” jellemezve.
Az ENSZ szóvivője véleménye szerint „az élelmiszer fegyverként való felhasználása a civilek ellen, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozása vagy megtagadása háborús bűncselekménynek minősül, és bizonyos körülmények között más, a nemzetközi jog szerinti bűncselekménynek is minősülhet”.
Amikor arról kérdezték, hogy Izrael bűnös-e ilyen háborús bűncselekmény elkövetésében, Al-Khitan azt válaszolta, hogy „a jogi értékelést a bíróságnak kell elvégeznie”.
Az Egyesült Királyság, Kanada és Franciaország szankciókkal fenyegette meg Izraelt, amennyiben az izraeli védelmi erők nem állítják le a Gázai övezetben folytatott offenzívájukat, és nem oldják fel a humanitárius segélynyújtás korlátozásait, számolt be a Reuters ügynökség.
„Az izraeli kormány a civil lakosságnak nyújtandó alapvető humanitárius segítségnyújtás elutasítása elfogadhatatlan, és a nemzetközi humanitárius jog megsértésével fenyeget. Ellenzünk minden olyan kísérletet, amely a ciszjordániai települések bővítésére irányul. „Nem fogunk habozni további lépéseket tenni, beleértve a célzott szankciókat is” – áll a brit kormány által kiadott közös nyilatkozatban.
Megjegyezték, hogy az Egyesült Királyság, Kanada és Franciaország „mindig is támogatta Izrael jogát az izraeliek terrorizmussal szembeni védelmére”, de az harcok mostani eszkalációját aránytalannak tartják.
Az országok vezetői kijelentették, hogy nem fogják tétlenül nézni, míg Netanjahu miniszterelnök kormánya folytatja „ezeket a kirívó cselekedeteket”.
Emellett a három NATO-ország bejelentette, hogy támogatja az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom erőfeszítéseit, amelyek a Gázai övezetben az azonnali tűzszünet elérésére irányulnak.
Válaszul Netanjahu kijelentette, hogy „a londoni, ottawai és párizsi vezetők hatalmas jutalmat ajánlanak fel az október 7-i Izrael elleni népirtó támadásért, további hasonló atrocitásokra ösztönözve”. Elmondása szerint Izrael igazságos eszközökkel fogja megvédeni magát a teljes győzelemig, és az offenzíva megállításához minden túsz szabadon bocsátása és Gáza demilitarizálása szükséges.
Ugyanakkor a The Washington Post adatai szerint az Egyesült Államok figyelmezteti Izraelt, hogy ha a Hamász elleni háború folytatódik, Washington támogatása megszűnhet.
„Trump emberei világossá teszik Izrael számára: »Magatokra hagyunk benneteket, ha nem állítjátok le ezt a háborút«” – mondta egy meg nem nevezett forrás az újságíróknak.
Az Egyesült Államok és Izrael a gázai konfliktus tartós megoldásán dolgozik, és a Reuters belső forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Washington akár ideiglenesen át is vállalhatja a térség irányítását, írja a hvg.hu.
Egy amerikai tisztviselő által vezetett átmeneti kormány állhatna a terület élén, amely a Gázai övezetet felügyelné, amíg azt demilitarizálják és helyreállítják – írja a magas szintűnek ítélt egyeztetésekre hivatkozó lap.
A konstrukció elvileg nem konkrét időponthoz, hanem a folyamatok alakulásához kötné az ideiglenes kormányzat mandátumát. A Reuters forrásai az ország 2003-as szétverése után felálló ideiglenes iraki Koalíciós Hatósághoz hasonlították az elképzelést, ám hasonló felállás Európában is van: Bosznia-Hercegovina élén például három évtizede a (jelenleg német nemzetiségű) nemzetközi főképviselő áll, és vigyázza a daytoni békeszerződést. Utóbbi, ha nem is jól működő, de tartós, előbbi sikertelennek bizonyult, és egy évig bírta csupán.
Gázában a vezető amerikai tisztviselő mellett más nemzetektől is vennének be embereket a testületbe, és a közigazgatás operatív részét palesztin technokratákra hagynák, melyből kizárnák a Palesztin Hatóságot és a Hamászt, akik már elbuktak ezen a területen.
A Reuters szerint a tárgyalások még annyira sincsenek előrehaladott állapotban, hogy konkrét személyekről beszéljenek, ahogy a vizionált szervezet hatásköre és jogi helyzete sincs még tisztázva.
A lap információit sem az izraeli, sem pedig az amerikai fél nem erősítette meg, és további érdemi információt sem hoztak nyilvánosságra az ügyben.
A Hamász vezette gázai kormány médiahivatalának igazgatója elutasította az Egyesült Államok vagy bármely külföldi kormány által vezetett adminisztráció gondolatát, mondván, hogy a gázai palesztin népnek kell megválasztania saját vezetőit. (A Hamászt ugyan vitatott módon, de egyszer, majd húsz éve valóban megválasztották Gázában – azóta nem is írtak ki választást.)
Az övezet stabilizálásának egyik legnehezebb része régóta az, hogy hiányzik onnan a nyugatiakkal és Izraellel együttműködni képes és akaró, nem radikális palesztin elit, mely el tudná vezetni a területet. A felvetett megoldással ez rövid távon áthidalhatónak tűnik, ám az ideiglenes amerikai kormányzat régóta nem látott mértékben kötné Washingtont a térséghez. Pont akkor, amikor az USA már nagyon fordulna Ázsia felé.
Az izraeli hadsereg (IDF) szombat éjjel bejelentette, hogy több tízezer azonnali behívót küldött ki a tartalékosoknak az iszlamista Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben jövő hétre tervezett hadművelethez.
Pénteken a biztonsági megbeszélésen az IDF bemutatta Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek az új gázai offenzíva tervét, amely jelentős mozgósítást igényel.
Jelenleg az IDF három hadosztálya tartózkodik az övezetben a hadsereg közlése szerint azzal a céllal, hogy túszegyezményre kényszerítsék a Hamászt. Izraeli tisztviselők többször figyelmeztettek, hogy ha hamarosan nem születik túszegyezmény, jelentős offenzívát indítanak a Hamász ellen.
Az újonnan mozgósított tartalékosokat valószínűleg már többször behívták a háború alatt, sokaknak ez már a hatodik-hetedik szolgálati szakasza 2023. október 7-e, a háború megindulása óta.
A ynet hírportál emlékeztetett: az IDF korábban megígérte, hogy a tartalékosokat 2025-ben csak két és fél hónapra hívják be, de már az első félév vége előtt kénytelenek voltak módosítani ezen.
Az IDF vasárnap bejelentette, hogy a gázai övezet déli részén, Rafahnál, egy alagútban történt robbanásban szombaton életét vesztette két – egy huszonhárom és egy húszéves – katona, ketten pedig megsebesültek. A gázai övezet más részein szombaton hárman sebesültek meg, egyikük súlyosan.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac szerdán közölte, hogy a hadsereg jelentősen kibővíti Gázában folytatott katonai műveleteit, amelyek célja nagyobb területek ellenőrzés alá vonása. Az intézkedés a térség terrorista infrastruktúrájának felszámolását és a gázai lakosság tömeges evakuálását is magában foglalja – számolt be a hirado.hu.
A bejelentés szerint az izraeli hadsereg új területeket fog megszállni, miközben nagyszabású lakossági evakuálást hajt végre a harci zónákból. Konkrét részleteket azonban nem közöltek arról, hogy pontosan mely területekre terjed ki a művelet, illetve milyen módon fogják végrehajtani a kitelepítéseket – írja a CNN.
A döntést megelőzően az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője kedden felszólította Gáza déli részén, Rafah városának térségében élő lakosságot, hogy hagyják el otthonaikat és vonuljanak északra. Már múlt hónapban felmerült a lehetősége egy nagyszabású izraeli szárazföldi offenzívának Gázában, amelynek során tízezres nagyságrendben vezényelnének katonákat a térségbe a fegyveres csoportok felszámolására és a terület megszállására.
A bejelentés időzítése egybeesik az izraeli légierő folytatódó légicsapásaival, amelyek során az éjszaka folyamán legalább 17 ember vesztette életét Gáza déli részén.
A Han Júniszban található Nasszer Kórház és az Európai Kórház jelentése szerint a halottak között nők és gyerekek is vannak, akik korábban Rafah térségéből menekültek egy lakóházba. Két további személy életét vesztette egy másik légicsapás során Közép-Gázában.
Izrael két hete folytatta katonai műveleteit Gázában, miután egy két hónapig tartó tűzszünet összeomlott. Azóta több száz palesztin vesztette életét, és az ENSZ figyelmeztetett, hogy az élelmiszerkészletek rohamosan fogynak. Az izraeli hadsereg kijelentette, hogy addig marad a térség egyes részein, amíg az összes túsz szabadon nem kerül. Jelenlegi becslések szerint 24 ember lehet még életben a fogságban.
A katonai műveletek fokozódása Izraelen belül is vegyes fogadtatásra talált.
A hadifoglyok családjainak fóruma szerdán kifejezte megdöbbenését az offenzíva kibővítésével kapcsolatban, és követelte a kormánytól, hogy elsődleges célként a túszok kiszabadítására összpontosítson. „Ahelyett, hogy a túszok szabadon bocsátását biztosítaná egy megállapodás révén, a kormány újabb katonákat küld Gázába harcolni ugyanazokon a helyeken, ahol már korábban is harcoltak” – áll a fórum közleményében.
A diplomáciai fronton Egyiptom és Katar az utóbbi napokban intenzíven próbálja újraéleszteni a fegyverszüneti tárgyalásokat Izrael és a Hamász között. Vasárnap a Hamász elfogadott egy új egyiptomi javaslatot, amelynek értelmében öt izraeli túszt, köztük az amerikai-izraeli Edan Alexandert szabadon engednék egy újabb tűzszünet fejében. Izrael hétfőn egy ellenjavaslattal reagált, de a tárgyalások végkimenetele továbbra is bizonytalan.
Izrael bejelentette, hogy leállítja a Gázai övezet áramellátását, miután korábban a humanitárius segélyszállítmányokat is felfüggesztette. A döntés egy újabb lépés a Hamász elleni nyomásgyakorlásban, de komoly következményekkel járhat a több mint kétmillió palesztin számára, akiknek életkörülményei folyamatosan romlanak. A döntés hátterében a tűzszüneti tárgyalások megfeneklése áll.
Izrael bejelentette, hogy teljesen leállítja a Gázai övezet áramellátását, amely több mint kétmillió emberre lenne kihatással – olvasható az AP Newson.
A döntés egy héttel azután született, hogy az izraeli hatóságok leállították a területre irányuló áruszállítást, tovább fokozva a humanitárius válságot.
A lépés hátterében az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalások megfeneklése áll.
Izrael nyomást akar gyakorolni a Hamászra, hogy a csoport fogadja el a tűzszünet első szakaszának meghosszabbítását, amelynek részeként a fegyveres szervezetnek szabadon kellene engednie a megmaradt izraeli túszok felét, cserébe Izrael ígéretet tett volna a tartós tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdésére.
A Hamász azonban azt követeli, hogy azonnal kezdődjenek tárgyalások a tűzszünet nehezebb, második szakaszáról, és közölte, hogy az egyiptomi közvetítők által folytatott legutóbbi tárgyalások eredménytelenül zárultak.
Az izraeli energiaügyi miniszter utasította a szolgáltatót, hogy állítsa le az áramellátást Gáza számára.
Bár a terület sótalanító üzemei továbbra is kapnak áramot az ivóvíz előállításához, a teljes energiaszükséglet kielégítése így is lehetetlenné válhat. Gázában jelenleg generátorok és napelemek biztosítanak némi áramot, de ezek kapacitása erősen korlátozott, és nem képesek ellátni a teljes lakosságot.
A döntés hatásai még nem teljesen világosak, de a humanitárius válság további elmélyülése szinte biztosra vehető.
Izrael továbbra is fenntartja katonai jelenlétét a Gázai övezet és Egyiptom közötti határsávban, annak ellenére, hogy a tűzszünet meghosszabbítása esetén március elején megkezdődhetett volna a csapatok kivonása. Izraeli források szerint a döntés célja a Hamász újbóli megerősödésének megakadályozása, valamint a csempészútvonalak kialakulásának gátlása – számolt be a hirado.hu.
A hadsereg eredetileg március elején kezdte volna meg a kivonulást ebből a térségből, amennyiben a jelenlegi tűzszünet – amely szombaton lejár – meghosszabbításra kerül. Az izraeli forrás a CNN-nek nyilatkozva megerősítette, hogy csütörtökön egy üzenetet küldtek az izraeli médiának, amelyben kijelentették:
Nem hagyjuk el a Philadelphi-folyosót
A 14 kilométer hosszú határszakasz kulcsfontosságú a térség biztonságának fenntartásában. Az izraeli fél szerint az ottani katonai jelenlét célja, hogy megakadályozza a Hamász fegyvereseinek újbóli megerősödését és a csempészutak újbóli kiépülését.
Nem engedhetjük, hogy a Hamász gyilkosai ismét teherautókkal és fegyverekkel mozogjanak a határainknál, és nem hagyjuk, hogy újra megerősödjenek a csempészet révén
– nyilatkozta az izraeli forrás.
Az izraeli hadsereg májusban vette ellenőrzése alá a Philadelphi-folyosót, és a második tűzszüneti szakasz megállapodása értelmében vonult volna ki onnan. Jelenleg nem világos, hogy folynak-e tárgyalások ennek a második fázisnak az életbe léptetéséről.
[type] => post
[excerpt] => Izrael továbbra is fenntartja katonai jelenlétét a Gázai övezet és Egyiptom közötti határsávban, annak ellenére, hogy a tűzszünet meghosszabbítása esetén március elején megkezdődhetett volna a csapatok kivonása. Izraeli források szerint a döntés c...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740683280
[modified] => 1740676708
)
[title] => Izrael fenntartja katonai jelenlétét a Gázai övezet határán
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142608&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142608
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 112214
[image] => Array
(
[id] => 112214
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg
[original_lng] => 193812
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740669509:5
[_thumbnail_id] => 112214
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1567
[_algolia_sync] => 508427703000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 8249
[1] => 16829
[2] => 1822
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ellenőrzés
[1] => Gázai övezet
[2] => Izrael
)
)
[9] => Array
(
[id] => 142202
[content] =>
Törökország vezetése következetesen elutasította Donald Trump azon tervét, hogy több mint kétmillió palesztint telepítsenek ki a Gázai övezetből, amelyet az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonnának, és a „Közel-Kelet riviérájává” változtatnának. Recep Tayyip Erdogan figyelmeztette az USA elnökét, hogy hozzáállása veszélyezteti a regionális stabilitást.
Recep Tayyip Erdogan török elnök megismételte korábbi kijelentését, mely szerint „Izrael gázai támadása népirtással ér fel”, miközben nemzetközi intézkedéseket követelt Benjamin Netanjahu kormánya ellen.
Fagyossá válhat a török–amerikai viszony
Az efféle kijelentések valószínűsíthetően nem lesznek pozitív hatással a két fél közötti viszonyrendszerre, pedig Törökország az Egyesült Államok fontos szövetségesének számít a térségben. A két ország számos területen működik együtt, különösen a NATO keretein belül, ahol Törökország stratégiai szerepet is betölt a Közel-Keleten és a Fekete-tenger térségében. Emellett együtt dolgoztak a terrorizmus elleni harcban, a szíriai válság kezelésében és a védelmi ipari fejlesztésekben is.
Az Egyesült Államokat bíráló kijelentések kétségtelenül feszültebbé tehetik a viszonyt, mivel alááshatják a kölcsönös bizalmat, és megnehezíthetik a későbbi együttműködést. A két fél elidegenedése a NATO egységét is gyengítheti, és akadályozhatja a közel-keleti biztonság, a fegyverbeszerzések vagy a regionális válságok kezelésének koordinációját.
Elmérgesedő szócsaták a török és izraeli kormányzat között
A 2023. október 7-i Hamász-terrortámadást megelőzően a javulás jeleit mutatta Törökország és Izrael viszonya. Erdogan és Benjamin Netanjahu ugyanazon év szeptemberében találkozott New Yorkban, és a török elnök kijelentette, hogy az izraeli miniszterelnök rövid időn belül Ankarába látogat.
A két fél javuló kapcsolatának viszont hamar véget vetett a gázai konfliktus, amelynek során Erdogan kezdeti enyhébb bírálatait egyre élesebb retorika váltotta fel, ami egészen addig fajult, hogy az izraeli felet „népirtással” vádolta meg. A török elnök emellett az izraeli miniszterelnököt „vámpírnak” és „gengszternek” is nevezte, mondván, hogy mind a hazai igazságügyi hatóságok, mind a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatai alól kibújik.
Az izraeli kormányfő közleményben reagált a sértegetésekre: „Erdogan, aki népirtást hajt végre a kurdok ellen, és az uralmát ellenző rekordszámú újságírót tart börtönben, az utolsó, aki az erkölcsről prédikálhat nekünk. Az IDF a világ legmorálisabb hadserege, amely harcol, és felszámolja a világ legaljasabb és legbrutálisabb terrorszervezetét, a Hamász-Dáist (Hamász–Iszlám Állam – a szerk.), amely emberiség elleni bűncselekményeket követett el, miközben Erdogan dicséri és vendégül látja magas rangú tisztségviselőit.”
Miért elnéző Recep Tayyip Erdogan a Hamásszal szemben?
Törökország és a Hamász kapcsolata évek óta szoros, mivel Ankara a palesztin ügy egyik legfőbb támogatójaként lép fel a nemzetközi színtéren. Erdogan kormánya politikai és humanitárius segítséget is nyújt a Gázai övezetben működő szervezetnek, miközben, ahogy láthattuk, rendszeresen bírálja Izrael katonai műveleteit és telepespolitikáját. Emellett a Hamász politikai szárnyának több vezető személyisége is Törökországban lelt menedékre.
Ankara számára a Hamász a palesztin ellenállás legitim képviselője, amelyet nem kezel terrorista csoportként. Erdogan hozzáállásával hazája geopolitikai pozícióját is erősíti a Közel-Keleten. Éppen ezért sem meglepő, hogy az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán csak az előbbi hibáit nagyítja fel. Példának okáért a török elnök a tűzszünettel kapcsolatban a napokban kiemelte, hogy a Hamász eddig betartotta ígéreteit, és ennek megfelelően halad előre a folyamat. „Mint mindig, az az oldal, amelyben nem lehet megbízni, az az izraeli kormányzat” – tette hozzá.
Regionális ambíciók
Ankara az utóbbi években igyekezett közvetítő szerepet betölteni a közel-keleti konfliktusokban, miközben saját geopolitikai befolyását is növelni kívánta. Erdogan politikájának egyik kulcseleme az volt, hogy egyszerre ápolt jó viszonyt a nyugati hatalmakkal és a muszlim országokkal. Az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán azonban a török elnök egyre inkább az iszlám világ védelmezőjeként kíván fellépni, ezzel növelve befolyását az arab és muszlim közösségek körében.
Törökország a diplomáciai színtéren továbbra is aktív maradt: míg Washington és Brüsszel kritikával illette Erdogan álláspontját, addig több arab országban és Iránban egyes politikai erők üdvözölték azt. Ugyanakkor az olyan regionális hatalmak, mint Szaúd-Arábia vagy Egyiptom, nem feltétlenül támogatják Ankara térségbeli dominanciáját. Erdogan stratégiája hosszú távon is kockázatos lehet, mivel a radikális retorika elidegenítheti a nyugati partnereket.
Erdogan célja egy olyan regionális pozíció kialakítása, amelyben Törökország kulcsszereplővé válhat a közel-keleten, és amely révén erősítheti hazai politikai bázisát is. Azonban, ha a diplomáciai szóváltások gazdasági és politikai elszigetelődéshez vezetnek, akkor ez a stratégia visszafelé is elsülhet.
