Magyarország támogatja Ukrajna, Moldova és Grúzia tagjelölti státuszát, de a nyugat-balkáni országok európai integrációját is fel kell gyorsítani – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője az MTI-nek adott szerdai brüsszeli nyilatkozatában.
A képviselő elmondta: a Fidesz EP-képviselőinek az az álláspontja, hogy a bővítéspolitikának új lendületet kell vennie, az európai egység geopolitikai, biztonsági és gazdasági érdekei is ezt kívánják. Hozzátette: az országok tagjelöltségét azonos értékek és feltételek mellett kell mérlegelni, ezért Ukrajna és Moldova tagjelöltségének támogatása mellett Grúziának és Bosznia-Hercegovinának is biztosítani kell a tagjelöltséget egy ütemben, mivel az EU csak így tudja hitelességét megőrizni.
Mint mondta, a nyugat-balkáni bővítési folyamat előmozdítása és felgyorsítása nem várhat tovább, az egész uniónak és a magyaroknak is az az érdeke, hogy a régió biztonsága és stabilitása megmaradjon. Gál Kinga hozzátette: Magyarország azt szorgalmazza, hogy Szerbiával és Montenegróval is új csatlakozási fejezetek nyíljanak meg, Észak-Macedóniával és Albániával csatlakozási tárgyalások induljanak el, Koszóvó pedig kapjon vízummentességet.
„Természetesen minden ország eleget kell, hogy tegyen a csatlakozási feltételeknek, beleértve a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmét biztosító koppenhágai kritériumokat” – hívta fel a figyelmet az uniós parlamenti képviselő.
Magyarország odaadással segíti a naponta tízezrével érkező ukrán menekülteket, és történelmének legnagyobb humanitárius támogatását nyújtja, amikor segít Ukrajnának – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz EP képviselője szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.
„Elítéljük az orosz agressziót, és a háborús bűncselekmények kivizsgálását követeljük” – húzta alá.
Felhívta a figyelmet, hogy „Magyarország kész áldozatokat hozni a békéért, ezért minden korábbi szankciós csomagot támogatott, és minden megállapodást betart, azonban adottságai miatt végzetes számára a csővezetéken érkező kőolajra kivetett embargó”.
„Ezért nyíltan merte vállalni álláspontját, de végig kereste a közös megoldást. Így a vezetékeken keresztüli kőolajszállítás marad; ahogy a ciprusiak, a máltaiak és a görögök tartályhajóikon továbbra is szállíthatnak orosz olajat” – hangsúlyozta.
Mint mondta, Magyarország nem támogathat olyan szankciókat, amelyek nagyobb kárt okoznak számára, mint amekkora kárt az orosz agresszornak.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Az Európai Parlament ma az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálásáról vitázott és fogadott el jelentést. Gál Kinga és a kárpátaljai származású Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselői a jelentés kapcsán hangsúlyozták: a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül, teljes körű kivizsgálás és felelősségre vonás szükséges.
Bocskor Andrea kiemelte: „Ukrajnában a háború miatt milliók váltak hontalanná, kényszerültek elhagyni otthonaikat, több ezren vesztették életüket, sebesültek meg, váltak erőszak áldozatává, köztük gyermekek, nők, idősek. Bucsa, Irpiny és sok más település szörnyű emberi tragédiákat rejt, melyekre mielőbb fényt kell deríteni! Az elkövetett háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül, azok azonnali független vizsgálatát sürgetjük és a bizonyított háborús bűnöket meg kell büntetni! Elítélem az Ukrajna ellen indított orosz katonai agressziót és minden olyan ebből adódó cselekedetet, amely emberi szenvedéseket okozott!”
Gál Kinga kifejtette: „Háborús bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül. Minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni, hogy fény derüljön a háborús bűntettekre, azok teljes körű kivizsgálásra kerüljenek és az elkövetőket felelősségre vonjuk. Törekednünk kell a háború befejezésére és a béke visszaállítására, hiszen minél inkább elhúzódik a háború, annál nagyobb mértékű lesz az emberi szenvedés”.
„Eddig minden szankciós csomagot támogattunk. Az olajembargót tartalmazó hatodik szankciós csomagot viszont nem tudjuk elfogadni, mert az tönkretenné a magyar gazdaságot. Nekünk a magyar emberek érdekeit kell szem előtt tartanunk: Magyarország energiaellátása biztonságban van, ezt nem kockáztathatjuk” – hangsúlyozta Gál Kinga.
Miután az Európai Parlament (EP) megvitatta az ukrán háborús helyzetet, kedden Brüsszelben Gál Kinga és Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselői sajtótájékoztatót tartottak. Gál Kinga hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt az európai egység fenntartásában, s jelenleg Európa egyik legnagyobb humanitárius segélyezési akcióját hajtja végre. Bocskor Andrea arról beszélt: a kárpátaljai magyarok szempontjából nagyon veszélyes az elindult dezinformációs kampány. Bejelentették, hogy a Fidesz támogatja az EP orosz agressziót elítélő állásfoglalását.
Fotó: facebook.com/BocskorAndreaEP
– Magyarország teljes mértékben elítéli az orosz katonai agressziót, és kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – hangoztatta sajtótájékoztatóján Gál Kinga kedden Brüsszelben. A Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke szerint Magyarország a béke pártján áll, a béke helyreállítását tartja a legfontosabb célnak. Mint mondta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a felek újra tárgyalóasztalhoz üljenek, hogy a diplomácia eszközei érvényesüljenek. Gál Kinga szerint jelenleg elengedhetetlen, hogy az európai egység megmaradjon.
„Magyarország érdekelt az európai egység fenntartásában, ennek érdekében eddig is mindent megtett” – hangoztatta a képviselő, hozzátéve: az álhírekkel ellentétben hazánk eddig minden uniós szankciós csomagot támogatott, beleértve az Európai békekeretet is. Kijelentette, nem engedhetjük, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba. – A határ túloldalán egy kétszázezres magyar közösség él. Háborús helyzetben a nemzeti kisebbségek még kiszolgáltatottabbak, még kitettebbek az álhíreknek, dezinformációnak. Így oda kell figyelnünk a kárpátaljai magyar közösség biztonságára is – mondta. Emlékeztetett: jelenleg hazánk a magyar történelem és Európa egyik legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre. – Magyarországra tegnap estig több mint kilencvenezer menekült érkezett. Mindenkit befogadunk, függetlenül attól, Ukrajna mely részéről menekül vagy milyen etnikumú. Az egész ország egy emberként segít – jelezte. A delegációs elnök a tájékoztatóján többször megerősítette: elég volt az álhírterjesztésből, a dezinformációból!
Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen kritikus időszakot arra használjanak, hogy ideológiák mentén sértsék az ország, a nemzet érdekét. Felszólítom a baloldalt, hogy ezzel azonnal hagyjon fel!
Bocskor Andrea: Kárpátalja egyelőre a béke szigete
A sajtótájékoztatón Bocskor Andrea kárpátaljai magyar politikus elmondta: a Magyarországra érkező menekültek nagy száma ellenére nagyon sokan maradtak továbbra is Ukrajnában, főleg olyanok, akik számára nagyon fontos, hogy védjék életük munkáját s a szülőföldet. – Ukrajna és Kárpátalja eddig sem voltak könnyű gazdasági helyzetben. Most még nehezebb a helyzet, az árak óriási mértékben növekednek – hangoztatta az európai parlamenti képviselő, egyúttal kulcsfontosságúnak nevezve, hogy a humanitárius segélyek célba érjenek. Bocskor Andrea szerint fontos továbbá, hogy az ukrán hatóságok is megkönnyítsék a segélyek érkezésének folyamatát.
Fotó: facebook.com/BocskorAndreaEP
„A háború hatodik napján szerencsére elmondhatjuk, hogy Kárpátalja egyelőre a béke szigete” – fogalmazott. Bocskor Andrea szerint épp emiatt sok a belső menekült a térségben: őket a helyieknek kell ellátniuk, ami nagy kihívást jelent számukra. Hozzátette: Kárpátalja is üdvözölte, hogy az EU pozitívan fogadta Ukrajna csatlakozási perspektíváját. – Reméljük, ez előrelépést jelent abban is, hogy mielőbb újra béke legyen – tette hozzá. Jelezte: a kárpátaljai magyarok szempontjából nagyon veszélyes az elindult dezinformációs kampány.
– Mi a békés együttélésben vagyunk érdekeltek. A kárpátaljai magyarok mostani nehéz helyzetét senki ne használja kampánytémaként! – hangoztatta Bocskor Andrea, aki szerint a béke helyreállítása után is a békés együttélés lesz a cél.
A Fidesz politikusai a tájékoztatón megerősítették, hogy a delegáció megszavazza az EP orosz agressziót elítélő állásfoglalását.
A jelentésről szólva Gál Kinga Brüsszelben elmondta azt is: most is érvényesült azért az a tendencia, hogy az uniós parlament „rá akart licitálni” a tagállamok akaratára, jelen esetben az elfogadott szankciókra. – Voltak merész módosító javaslatok a baloldal részéről, s a jelentésben így is maradtak problematikus bekezdések.
„A jelen helyzetben viszont az európai egységes álláspont a cél” – összegezte a delegáció véleményét.
Lengyelország hátbatámadását jelenti az európai parlamenti (EP-) öt frakció által jegyzett levél, amelyben az aláírók a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak visszatartására szólították fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét – jelentette ki Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő Brüsszelben kedden.
Gál Kinga magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az öt baloldali pártcsoport, a szocialisták, a zöldek, a Renew Europe, a radikális baloldali frakció (GUE-NGL), valamint a szintén balra tolódott Európai Néppárt (EPP) által jegyzett, és kedden nyilvánosságra hozott levél akkor született, amikor az Európai Unió keleti határán jelentkezett migrációs vészhelyzettel összefüggésben a szolidaritás kifejezésére lenne szükség Lengyelországgal.
Kiemelte: ahelyett, hogy kiállnának Lengyelország mellett, anyagi támogatást kérnének az Európai Unió közös határának védelméhez, a levelet aláíró frakciók és vezetőik az uniós pénzek elvételére szólítanak fel. Azok írták a levelet, akik korábban a szolidaritás fontosságára hívták fel a figyelmet a migrációs nyomás miatt bajbajutott országgal, és a bevándorlók kötelező szétosztását szorgalmazták – emlékeztetett.
„Ahelyett, hogy szolidaritásukat fejeznék ki, nem csinálnak mást, mint politikai zsarolással hátba támadják Lengyelországot” – fogalmazott. Gál Kinga kijelentette: a levél megírása elfogadhatatlan, az eljárás minősíthetetlen. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós pénzek visszatartásának nincs jogalapja, ugyanis – mint mondta – a helyreállítási forrás nem alamizsna, hanem jár a tagországoknak. Hozzátette: Magyarország hasonló természetű politikai zsarolásnak van kitéve. Amikor ugyanis a fősodorral szemben foglal állást, vagy tesz lépéseket, szintén uniós pénzek megvonásának fenyegetésével, illetve a helyreállítási alap visszatartásával szembesül. Szinte nincs olyan plenáris ülése az Európai Parlamentnek, amelyen mindez ne kerülne elő akár Lengyelország, akár Magyarország vonatkozásában – emlékeztetett. Az Európai Bizottságnak a szolidaritás jegyében segítenie kell Lengyelországot, ahelyett, hogy vitatott, vagy teljesen jogalap nélküli kérdésekkel próbálná elodázni a neki járó pénzeket – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
Az öt EP-frakció levelében arra szólította fel az Európai Bizottság elnökét, hogy a brüsszeli testület mindaddig tartsa vissza a helyreállítási alap forrásainak kifizetését Lengyelország számára, ameddig Varsó az EU alapját jelentő jogállamiság elveit tiszteletben tartva nem fogadja el az uniós jog elsőbbségét, illetve nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának (EUB), valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) az ország igazságszolgáltatásának függetlenségét érintő ítéleteit.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Bocskor Andrea és Gál Kinga fideszes EP-képviselők írásbeli választ igénylő kérdéseket intéztek Josep Borrellhez, az Európai Bizottság alelnökéhez, külügyi főképviselőhöz a legutóbbi beregszászi magyarellenes atrocitással kapcsolatban, valamint felhívták a figyelmét a Mirotvorec oldallal kapcsolatos napokban megjelent hírre. Az EP-képviselők a tájékoztatás mellett választ szeretnének kapni arra, hogy az EU-Ukrajna Társulási Tanács óta az EU milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy az ukrán hatóságok garantálják a kárpátaljai magyar közösség biztonságát, megelőzzék a magyarellenes akciókat, provokációkat.
A Fidesz EP-képviselői felhívták az EU biztos figyelmét a kárpátaljai magyar kisebbséget ért újabb atrocitásra, mely a sokadik megfélemlítő akció a régióban: magyarellenes, fenyegető plakátok jelentek meg az ortodox húsvét hajnalán Beregszász utcáin. A falragaszok olyan fenyegető üzenetet tartalmaztak, mint „Késhegyre a magyarokkal!!!”, „Egy hetet kaptok, hogy elhagyjátok az ukrán földet, ellenkező esetben megmérgezünk titeket akár a patkányokat! Dicsőség a nemzetnek!!! Halál az ellenségre!!!”. Az elkövetők egy ismert közösségi portálon még fényképeket is megosztottak a cselekményről, de miután a rendőrség nyomozást indított, eltávolították azokat. Bár ezúttal elfogták a feltételezett elkövetőket, akik a hatóságok szerint orosz megrendelésre csinálták a provokatív akciót, aggasztó, hogy számos, korábbi magyarellenes tevékenység elkövetőinek kilétére máig nem derült fény. Ugyan Ukrajna rendelkezik az ilyen típusú bűncselekményeket büntető törvénnyel, de az etnikai gyűlöleten és fenyegetéseken alapuló provokációkért nagyon ritka esetben találták meg és vonták felelősségre az elkövetőket.
„Az ukrán hatóságoknak meg kellene előzniük minden etnikai alapú gyűlöletkeltést, minden ilyen esetet ki kell vizsgálniuk és meg kell találniuk a felelősöket, mert a büntetlenség további bűncselekményeket ösztönöz, félelemben tartja a kárpátaljai magyar közösséget és rossz fényt vet az európai demokratikus elkötelezettségek őszinteségére. Egy ország demokratikus helyzetének legfőbb fokmérője mennyire vannak benne biztonságban a területén élő kisebbségek” – hangsúlyozták a Fidesz EP-képviselői.
Bocskor Andrea és Gál Kinga EP-képviselők második kérdésükben tájékoztatták Josep Borrellt arról a napokban nyilvánosságra került hírről, miszerint a Mirotvorec honlap állt az első helyen azoknak a forrásoknak a listájában, amelyeket az Ukrán Nemzeti Bank levélben javasol az ukrán bankoknak ügyfelei hátterének ellenőrzése céljából. Bár jogi szakértők szerint ez a levél csak ajánló jellegű, ennek ellenére a bankok iránymutatónak tekintették. A napokban az Ukrán Nemzeti Bank eltávolította a Mirotvorec honlapot erről a listáról.
„Meglepődve olvastam a hírt a Mirotvorec honlap és az Ukrán Nemzeti Bank kapcsolatáról. Amellett, hogy tájékoztattuk az Unió Külügyi Főképviselőjét az eseményekről, rákérdeztünk, hogy figyelemmel kíséri-e az Európai Bizottság a honlappal kapcsolatos fejleményeket” – ismertette Bocskor Andrea.
Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében.
A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európai parlamenti képviselőt érintően. A munkacsoport társelnökének kezdeményezésére számos képviselő levelet intézett az Unió Külügyi Főképviselőjéhez, melyben felhívták a figyelmet az aggasztó helyzetre, és számon kérték a Főképviselőn, hogy milyen lépéseket tesz a kárpátaljai magyarság védelmében.
Josep Borrell hivatalos válaszában megerősítette, hogy az EU szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, beleértve a kisebbségek helyzetét is. Az emberi jogok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása alapvető uniós érték. A nemzeti kisebbségek által már gyakorolt jogokat az ENSZ és az Európa Tanács egyezményei és a kapcsolódó jegyzőkönyvek védik, és ezeket biztosítani szükséges. Továbbá kifejezte azt, hogy az Európai Unió az Ukrajnával folytatott különféle kétoldalú kapcsolatai során következetesen hangsúlyozza ezt az üzenetet, és a jövőben is ezt fogja tenni, beleértve Ukrajna arra való ösztönzését is, hogy az késedelem nélkül, a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban, készítse el a Kisebbségekről szóló törvényt.
A Főképviselő levelében kitért az EU-Ukrajna Társulási Tanács február 11-ei ülésére, mely során Ukrajna megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett az emberi jogok védelme mellett, ideértve a nemzeti kisebbségeket érintő jogokat is. Ezen kívül Ukrajna elkötelezte magát minden olyan információcsere és intézkedés mellett, amely hozzájárulhat az aggályok eloszlatásához. Az Európai Bizottság alelnöke elfogadhatatlannak ítélte, hogy több ezer ember személyes adata került – hozzájárulásuk nélkül – nyilvánosságra a Mirotvorec weboldalon. Jelezte, hogy már számos alkalommal felvetették ezt a kérdést az ukrán kollégáknak és továbbra is sürgetni fogják az ukrán hatóságokat, hogy biztosítsák e tartalom eltávolítását.
Levelében Josep Borrell kifejezte, hogy bízik abban, hogy Magyarország és Ukrajna konstruktív módon, a közös értékekre és elvekre támaszkodva megoldja a fennálló kétoldalú nézeteltéréseket.
Bocskor Andrea a levél tartalmára reagálva elmondta: „Reménykeltő, hogy az Európai Bizottság ismételten megerősítette kiállását a kisebbségi jogok mellett, így a kárpátaljai magyarok mellett is, továbbá elítéli a szélsőséges megmozdulásokat Ukrajnában, mint ahogy már tette ezt a személyemet érintő Mirotvoreces listázással kapcsolatban is. De sajnos érdemi változás nem történt. Remélem, hogy hamarosan az ígéreteket tettek követik az ukrán hatóságok részéről, az EU és a Velencei Bizottság elvárásaival összhangban olyan Nemzeti Kisebbségekről szóló törvény készül el, mely a kisebbségi érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetve nem fog visszalépést jelenteni a korábbi törvényhez képest. Továbbá remélem, felhagynak a kárpátaljai magyarok vegzálásával, kriminalizálásával, és egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárokként nyugodtan élhetnek szülőföldjükön”.
Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport fideszes társelnöke üdvözölte, hogy a főképviselő válasza végre eltér az Európai Bizottságtól megszokott semmitmondó, kitérő válaszoktól. “A Bizottság most végre elismerte, hogy tud a kárpátaljai magyarságot érintő jogsértésekről, valamint az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogait sértő rendelkezésekről és törvénytervezetekről. A Főképviselő válaszában megerősítette, hogy az ENSZ és az Európa Tanács által előírt normákat és garanciákat következetesen számon kéri az EU-Ukrajna közötti kapcsolatok és tárgyalások során. Remélem, hogy ez így is lesz és nem csupán üres ígéretek maradnak. Mi mindent megteszünk azért, hogy a kárpátaljai magyarság aggasztó helyzetét napirenden tartsuk, és folyamatos tájékoztatást adjunk a sajnos továbbra is aggasztó fejleményekről – ezzel is nyomást gyakorolva az ukrán hatóságokra” – tette hozzá Gál Kinga.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja tegnapi ülésén, a Szájer József lemondása miatt megüresedett tisztségre, Gál Kingát választotta a magyar néppárti delegáció elnökének.
Gál Kinga 2004 óta tagja az Európai Parlamentnek, 2015 és 2019 között az Európai Néppárt alelnöke volt – tudatta a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja keddi közleményében.
A hírről Deutsch Tamás delegációvezető e-mailben is értesítette az európai parlamenti képviselőket, méltatva Gál Kinga nívós szakmai teljesítményét, tapasztalatát. (A delegáció vezetői és elnöki tisztsége különböző pozíciók, előbbit Deutsch Tamás tölti be – a szerk.)
A kormánypártok közleményéből kiderült az is, hogy Schaller-Baross Ernő, a képviselőcsoport új tagja az Európai Parlament Jogi Bizottságának (JURI) és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának (EMPL) munkájában tagként, a Fejlesztési Bizottságának (DEVE) és az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének (D-US) a munkájában pedig póttagként fog részt venni.
Mint azt írták, a magyar néppárti delegáció Kósa Ádám képviselőt jelölte tagnak és alelnöknek az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságába (CONT). Utóbbi tisztséget Deutsch Tamás töltötte be az Európai Néppárt frakciójának múlt decemberi, vele szembeni szankciókról szóló döntéséig.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő 2014 óta áll ki a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogaiért. A mai plenáris ülés Keleti Partnerségről szóló vitája során a képviselő az Ukrajnában élő magyar közösséget ért támadások mellett a személyét érintő fenyegetésekre is felhívta a figyelmet, miszerint felkerült az ukrán Mirotvorec weboldal úgynevezett „halállistájára”. A képviselő a vita során arra kérte Josep Borellt, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tegyen konkrét lépéseket és szólítsa fel Ukrajnát, hogy szüntessék meg a Mirotvorec weboldalt, továbbá biztosítsa az Ukrajnában élő magyar közösség és az alapvető emberi és kisebbségi jogokért kiálló személyek biztonságát.
Bár Ukrajna elkötelezte magát a demokratikus elvek mellett, valójában ez csak szavak szintjén jelenik meg. Az oktatási törvény, a nyelvtörvény, a hatóság által támogatott magyarellenesség, mely a magyarság elleni gyűlöletbeszéd, felvonulások és a kárpátaljai magyarok listázása formájában jelenik meg, a Malenkij robotot megélt kárpátaljai közösséget egyre inkább a legsötétebb szovjet időkre emlékezteti.
„Sohasem hittem volna, hogy megtörténhet, hogy a parlamenti tevékenységem következményeként, miközben európai szinten védeni próbálom az Ukrajnában élő kárpátaljai magyar kisebbség jogait, mint „Ukrajna ellensége” felkerülök az Ukrajnában működő Mirotvorec weboldal úgynevezett „halállistájára” – fejezte ki aggodalmát felszólalásában a Fidesz EP-képviselője.
Bocskor Andrea felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak személyét érték támadások a kisebbségvédő tevékenysége miatt, hanem a kárpátaljai közösséget is politikai nyomás alatt tartják, folyamatos támadások, megfélemlítések érik.
„Novemberben, az önkormányzati választásokat követően több esetben érte támadás a kárpátaljai magyar közösséget provokációk, gyűlöletbeszéd és ellenséges videoüzenetek formájában. Ezt követően az Ukrán Biztonsági Szolgálat fegyveres egységei szervezetten támadást intéztek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség központi irodája, annak vezetője és jótékonysági szervezetei ellen. Az intézmények ellen történt példátlanul kemény fellépések koholt vádakon alapultak, mely a szervezetek működésének korlátozására, továbbá a kárpátaljai magyar közösség megfélemlítésére irányultak” – ismertette a tényeket a néppárti politikus.
Josep Borell válaszában kifejtette, hogy teljességgel elfogadhatatlan a Mirotvorec honlapon megjelent tartalom, és felszólított annak visszavonására. Elmondta, hogy kapcsolatban vannak, és támogatják azokat a feleket, akik részt vesznek ennek a problémának a konstruktív módon történő rendezésében, mind Ukrajnában, mind Magyarországon, az Ukrajnában élő kisebbségek jogainak tiszteletben tartása érdekében. Biztosított afelől, hogy a tőlük telhető módon közbeavatkoznak a kisebbségek jogainak megvédése érdekében, különösen ami a magyar kisebbség helyzetét illeti.
Az ügyben elsőként kiálló Fidesz−KDNP delegáció mellett, a néppárti frakció és több EP-képviselő is szolidaritásáról biztosította Bocskor Andreát.
„A nemzeti kisebbségek ilyen mértékű megfélemlítése bárhol a világon elfogadhatatlan, de mindez sokkal súlyosabb, ha az a Keleti Partnerség egyik NATO és Európai Unióhoz közeledni kívánó országában zajlik. Határozottan elitélendő, hogy európai parlamenti képviselőt megfélemlítés céljából listáznak, amiért kiáll a saját nemzeti közösségének védelmében, mint a Bocskor Andrea esetében történik. Az emberi jogok része a kisebbségi jog, ahogyan ezt mindenhol a világon számon kéri az Európai Unió, azt Ukrajnán is számon kellene kérni, nem pedig szemet hunyni a súlyos jogsértések felett geopolitikai okok miatt” – húzta alá a vita margóján Gál Kinga fideszes EP-képviselő.
Háttér: A Mirotvorec szervezet weboldala 2018-ban kezdte el feltölteni adatbázisába a kárpátaljai magyarok nevét és címét, melyre a napokban törvénytelenül Bocskor Andrea EP-képviselő személyes adatait is feltöltötték.
Bocskor Andrea és Gál Kinga sajtóközleménye
(bocskor.fidesz-eu.hu)
[type] => post
[excerpt] => Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő 2014 óta áll ki a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogaiért. A mai plenáris ülés Keleti Partnerségről szóló vitája során a képviselő az Ukrajnában élő magyar közösséget ért támadások mellett a ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1608060912
[modified] => 1608060913
)
[title] => Megfélemlítések Ukrajnában az európai integráció árnyékában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=15731&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 15731
[uk] => 15777
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 15732
[image] => Array
(
[id] => 15732
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/eu-ukrajna.jpg
[original_lng] => 45165
[original_w] => 994
[original_h] => 570
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/eu-ukrajna-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/eu-ukrajna-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/eu-ukrajna-768x440.jpg
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/eu-ukrajna.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/eu-ukrajna.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/eu-ukrajna.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/eu-ukrajna.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1608127451:8
[views_count] => 8017
[_thumbnail_id] => 15732
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ba88a2c3d691be7375f7be683004e5fd] =>
[_oembed_time_ba88a2c3d691be7375f7be683004e5fd] => 1613988962
[_oembed_f43f93aaf0c1f305af944579d94ce2a7] =>
[_oembed_time_f43f93aaf0c1f305af944579d94ce2a7] => 1613988962
[_oembed_ec3d541f60c351a0c2a0b7360b527499] =>
Elfogadhatatlan, hogy mialatt egész Európa élet-halál harcot vív a koronavírus ellen, amikor naponta ezrek halnak...
Az Európai Bizottságnak ki kell állnia az őshonos nemzeti közösségek védelmében – hangsúlyozta Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés közreműködőinek bizottsági meghallgatásával kapcsolatban. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek.
A képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában emlékeztetett: az őshonos nemzeti kisebbségek még ma is alapvető problémákkal néznek szembe az Európai Unióban, a diszkrimináció szinte minden területen – legfőképpen az oktatás, a nyelvhasználat és a gyűlöletbeszéd szintjén – érinti őket. Rámutatott, hogy a kisebbségben élők is ugyanolyan adófizetők, ugyanúgy hozzájárulnak egy adott ország gazdasági jólétéhez, de lehetőségeik mégis korlátozottak a többi állampolgáréhoz képest. A képviselő hangsúlyozta, hogy tizenhat éves parlamenti munkája során az uniós parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnökeként azt tapasztalta, hogy az Európai Bizottság még mindig nagyon tartózkodó az őshonos kisebbségek kérdéskörét illetően, és arra hivatkozik, hogy ezek a problémák tagállami hatáskörbe tartoznak, míg egyáltalán nem szégyenlős, amikor más nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésekben kell nyíltan beavatkoznia.
Vera Jourovának a területért felelős uniós biztosnak ehhez a fontos témához csak egy semmitmondó videoüzenetre futotta – jelentette ki.
A képviselő felszólította az Európai Bizottságot, hogy ne alkalmazzon kettős mércét az európai őshonos kisebbségeket illetően, és mihamarabb válaszoljon 1,3 millió állampolgár akaratára egy uniós kisebbségvédelmi kerettervvel. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt november 7-ig meghosszabbították egy másik európai kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírási határidejét, amely a régiók egyenlőségét és a regionális kultúrák fenntarthatóságát szorgalmazza a kohéziós politika vonatkozásában. Reményét fejezte ki, hogy e kezdeményezés esetében is sikerül elérni a szükséges küszöbértéket legalább hét tagállamban. A képviselőnő így fogalmazott: „Minden olyan eszközt meg kell ragadnunk, amely hangot ad a nemzeti és nyelvi kisebbségeknek uniós szinten. Csak így érhetjük el, hogy ne lehessen csak úgy leseperni a valós problémákat az asztalról.”
Vincze Lóránt, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője és egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az MTI-nek elmondta: a kezdeményezés több mint ötven millió őshonos kisebbséghez tartozó embert érint Európában, akiknek jogaival uniós szinten is foglalkozni kell. Az unió továbbá szakpolitikák és finanszírozások révén támogatni tudja ezeket a közösségeket. A Minority SafePack nemzetközi kampányát koordináló politikus kitért arra, hogy az uniós parlamenti meghallgatáson nagyon sok támogatója volt a kezdeményezésnek, és ellenzői – mint például Románia képviselői – kisebbségbe maradtak. Hozzátette, a kisebbségek jogainak kérdése nemzeti érzékenységet is érinthet, de ezt párbeszéd, illetve biztonsági záradékok útján meg lehet oldani. A kezdeményezés nem vesz el jogokat a tagállamoktól. Mivel az alapjogokra és értékekre ma nagy figyelme hárul, nem szabad elfeledkezni a kisebbségi jogokról sem.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában azt emelte ki, hogy 2007-es lisszaboni szerződés óta a kisebbségek védelme európai értékké vált. Azonban – tette hozzá – ez nem változtat azon, hogy még mindig a tagállamok hivatalos nyelve és domináns kultúrája van a középpontban. Rámutatott: az uniós tagállamokban különböző bánásmódban részesülnek a kisebbségek, bizonyos közösségeknek még saját identitásukhoz sincs joga.
A Minority Safepack 2013-as európai polgári kezdeményezés, célja hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A kezdeményezés 2018 nyarán sikeresen lezárult, miután támogatására egymillió hiteles aláírást sikerül összegyűjteni, legalább hét uniós tagállamban. Az Európai Bizottságnak a csütörtöki parlamenti meghallgatás után három hónap áll rendelkezésére hogy kialakítsa álláspontját, és döntést hozzon a jogalkotási folyamatról.
