A világjárvány miatti rendkívüli helyzettel dacolva sikeresen szervezte meg az elmúlt hét második felében 65. kongresszusát az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok védelmét és érdekképviseletét ellátó FUEN (Federal Union of European Nationalities, magyarul: Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) az olaszországi Triesztben. Az eseményen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is.
A FUEN Európa legnagyobb kisebbségi ernyőszervezete, amely 107 tagszervezetet tömörít 35 államból, s amelynek 1993 óta tagja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is.
Brenzovics László elmondta, a közgyűlésen lehetősége volt beszámolni az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság helyzetéről, a kárpátaljai magyarságot érintő problémákról. „A közgyűlés nagyon sajnálatosnak tartotta azt, hogy Európában a nemzeti kisebbségek problematikája mintha háttérbe szorulna” – fejtette ki a KMKSZ elnöke, reflektálva a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésre, melyet annak ellenére, hogy azt az Európai Parlament többsége, az Európai Bíróság, valamint több mint egymillió európai uniós állampolgár is támogatott, azt az Európai Bizottság azonban elutasította.
„Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a kisebbségi, a nyelvi és az oktatási kérdések az európai közvélemény figyelmébe kerüljenek” – szögezte le Brenzovics László, hozzátéve: a FUEN tagszervezetei „valamennyien kiállnak amellett, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogok részét képezik, s bízunk benne, hogy előbb-utóbb Európa ezzel a kérdéskörrel a megfelelő szinten fog foglalkozni”.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
Magyarország támogatja az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmét és érdekvédelmét ellátó Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) létezését és működését – jelentette ki Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a FUEN 65. Kongresszusának ünnepélyes megnyitóján az olaszországi Triesztben.
Potápi Árpád János szerint „mi, magyarok, tudjuk, hogy mi az a kisebbségi lét, mert már 101 éve annak, hogy az ország feldarabolása miatt a nemzet határai és az ország határai nem esnek egybe”. Az államtitkár szerint ezért „nekünk fontos az, hogy legyenek olyan nemzetközi szervezetek, amelyek az európai kisebbségek védelmét és érdekvédelmét ellátják”. Potápi szerint ilyen a FUEN is, ezért a magyar kormány támogatja a létezését és a működését.
Az államtitkár a beszédében elmondta: a FUEN olyan őshonos nemzeti kisebbségeket képvisel, amelyek kiemelt hangsúlyt helyeznek a „nemzet” és az „otthon” fogalmára. Az ilyen kisebbségek tagjai részére az otthonuk és nemzetük sajátos kapcsolatban áll egymással, és együttes védelmük egyben az önazonosságuk védelmét is jelenti.
Az államtitkár elismerését fejezte ki a szervezőknek, hogy a világjárvány miatti rendkívüli körülményekkel dacolva megszervezték a kongresszust.
Potápi szerint örvendetes, hogy a FUEN elnöke, Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, akivel – mint mondta – nagyon jó, szoros együttműködésben tudnak dolgozni. Az államtitkár egyúttal gratulált Vincze Lorántnak, akit augusztus 20-án a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntettek ki.
Beszédében Potápi Árpád János emlékeztetett arra, hogyan bánt az Európai Bizottság (EB) a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, annak ellenére, hogy azt az Európai Parlament (EP) többsége, az Európai Bíróság, és több mint egymillió európai uniós állampolgár is támogatta. Potápi szerint mindezek ellenére az aláírásgyűjtés mégsem volt felesleges munka, mert általa az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése eddig nem tapasztalt módon vált az európai vérkeringés részévé.
Aláhúzta, hogy a magyar kormány a FUEN-nel együtt az Európai Bíróság előtt folytatja a küzdelmet azért, hogy a kisebbségvédelmi kezdeményezésbe fektetett munka meghozza a gyümölcsét. Úgy vélekedett, hogy a magyar kormány a FUEN-nel együtt érvényt tud szerezni azoknak a rendelkezéseknek, amelyek tiszteletben tartják az őshonos nemzeti kisebbségek kulturális és nyelvi sokféleségét.
Kifejtette, hogy a világ és Európa folyamatosan változik: az értékrendek fölborultak, és amit egykor védtek, azt ma elhanyagolhatónak találják. A zsidó-keresztény kultúra érvényességét, a családok értékét egyre jobban relativizálják az EU-ban. Éppen ezért fontos, hogy legyen időtálló értékrenden alapuló jövőképünk. Ezt az értékrendet azok az őshonos nemzeti kisebbségek képviselik, amelyek megtanulták, hogyan éljék túl az embert próbáló történelmi időket. Az ilyen közösségek jövőképére lehet építeni – mutatott rá.
Az Európai Unió (EU) jövőjéről szóló, jelenleg is zajló konferenciasorozattal kapcsolatban az államtitkár rámutatott: lehetőségünk van arra, hogy ezt a jövőképet és az oda vezető utat az EU számára is fölvázoljuk. Magyarország is aktívan kiveszi a részét ebből, és üdvözli a FUEN erőfeszítéseit.
Annak a reményének adott hangot, hogy az EU döntéshozói számára világossá tudják tenni: a nemzeti önazonosság megőrzése és szabad kifejezése közös örökségünk lényegi része. Leszögezte, hogy ez nem szorítható háttérbe egy olyan Európában, amely a népképviselet és a kulturális sokrétűség elvein alapul.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány felelősséget visel a határokon túl élő magyar közösségekért, és kiemelten figyel arra, hogy a Magyarországon élő őshonos nemzeti kisebbségek hagyományaik, nyelvük és kultúrájuk megőrzésében sikeresek legyenek és céljaikat elérhessék. A kormány célja, hogy mindenki a családjában és a szülőföldjén tudjon boldogulni.
A FUEN kongresszusának megnyitóján beszédet mondott Roberto Dipiazza, Trieszt város polgármestere, Vincze Loránt, a FUEN elnöke, EP-képviselő, Janez Jansa szlovén miniszterelnök, Massimiliano Fedriga, Friuli-Venezia Giulia tartomány szenátusának elnöke, valamint Helena Jaklitsch, a külföldön élő szlovénekért felelős miniszter.
Az Európai Bizottság pénteken csalódást keltő hírt közölt, miszerint nem kezdeményez jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni kívánó javaslatcsomag alapján. Tette ezt mindannak ellenére, hogy nemzeti parlamentek, az Európai Parlament és több mint egymillió uniós állampolgár állt az ügy mögött.
Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása – fogalmazott a Minority SafePack elgáncsolásáról Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Az uniós bizottság lényegében azzal érvelt a döntése mellett, hogy nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre a kisebbségvédelmi kérdésben, ám ami az uniós szerződések alapján tőle telik, azt már megtette.
2021. január 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak
– közölte Vincze Loránt az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke pénteken weboldalán, megerősítve a Magyar Nemzetnek is a megjelent értesülést, miszerint az Európai Bizottság végül nem kezdeményez uniós szintű jogalkotást a Minority Safepack, az uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozást sürgető európai polgári kezdeményezés alapján.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
– Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt – írta közleményében Vincze, aki az Európai Parlamentben a polgári kezdeményezések jelentéstevője is. Utóbbival kapcsolatosan a politikus arra is rámutatott: az Európai Bizottság döntése hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el.
Pedig hatalmas a tábor az ügy mögött
A Minority SafePack eddigi diadalmenetéről a Magyar Nemzet is számos alkalommal közölt cikket. A nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtés során a szervezők Európa-szerte összesen 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szereztek, majd 2020 februárjában bemutatkoztak terveikkel az uniós jogszabály-kezdeményezésért felelős Európai Bizottság előtt. A járványhelyzet nyomán az Európai Parlament csak múlt decemberben tudott vitát rendezni a Minority SafePackről – ám így is jelzésértékű, hogy az EP az eddigi sikeres európai polgári kezdeményezések egyikét sem karolta fel támogató állásfoglalással. Ezúttal utóbbit nemcsak hogy megtette, de az EP-képviselők elsöprő többsége szavazott a kulturális és nyelvi sokszínűség megerősítése mellett.
A kisebbségvédelmi kezdeményezés mögé egyébként nemzeti parlamentek is beálltak, függetlenül az őket jellemző politikai többségtől. A magyar Országgyűlés és a német Bundestag mellett például a holland alsóház, a Tweede Kamer is támogatta az ügyet.
Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a lisszaboni szerződés pedig – bár alapértékként beszél róluk – pontosan nem rendelkezik minimumkövetelményekről a jogaik védelmében. A Minority SafePack csapata összesen kilenc területen – az európai kisebbségi nyelvek védelme, több kohéziós forrás a nemzeti kisebbségek lakta régióknak – fogalmazott meg javaslatokat a brüsszeli testületnek, amelyben Věra Jourová liberális alelnök felel a polgári kezdeményezések rendszeréért.
Az Európai Bizottság szerint már sokat tettek a nemzeti kisebbségekért
Ebben kifejezték, hogy noha a kisebbségi jogok védelme az Európai Unió egyik alapértéke, abban az EU-nak nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre. Még 2013-ban az Európai Bizottság egyébként épp azzal utasította el a Minority SafePacket, hogy az alapvetően tagállami jogköröket érint. Utóbbira azonban az uniós Törvényszék mondott nemet egy 2017-es ítéletben, így menetelhetett tovább a projekt.
Az Európai Bizottság online rendszerében regisztrálta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásait – közölte az uniós bizottság pénteken.
A regisztrációt követően az Európai Bizottságnak fél év áll
rendelkezésére, hogy kialakítsa álláspontját, valamint döntést hozzon a
jogalkotási folyamatról. Az Európai Parlamentben (EP) továbbá minden érdekelt
fél részvételével vitára kerül sor, valamint az EP plenáris ülése is vitára
bocsátja a kezdeményezést.
Online nyújtották be az aláírásokat
Azt közölték, hogy Európai Unió őshonos kisebbségei, nemzeti
közösségei számára uniós támogatást és védelmet kérő kezdeményezés aláírásait
online nyújtották be. Ezt követően egy hónapon belül az uniós bizottság
személyes találkozót kezdeményez, amelyen a témával foglalkozó uniós biztosok
és főigazgatók fogadják a kezdeményezők és az Európai Nemzetiségek Föderatív
Uniója (FUEN) képviselőit.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által
kezdeményezett, a FUEN által koordinált aláírásgyűjtés 2017 áprilisában indult,
és a rendelkezésre álló egy év alatt összegyűjtött támogatói nyilatkozatok
közül a 28 uniós tagállam szakhatóságai 1 128 385-at hitelesítettek.
A Minority SafePack célja, hogy az Európai Unió jogi
lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének
javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése
érdekében.
Fontos lépés az aláírások benyújtása
„Az aláírások benyújtása fontos lépés a Minority SafePack
történetében. Ez az előfeltétele annak, hogy februárban személyesen ismertessük
terveinket a biztosokkal és főigazgatókkal, valamint hogy benyújtsuk a
szakértői csoportunk által előkészített jogszabálytervezeteket” – közölte
Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke az
MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
A képviselő elmondta, a tervezett uniós parlamenti plenáris
vita szintén nagy lehetőség a szervezők számára. Amennyiben ugyanis a vita
támogató határozattal zárul, az hatalmas nyomást jelent majd az Európai
Bizottságra, hogy kedvezően döntsön a jogalkotásról.
Beszámolt arról is, hogy a szervezők folytatják az európai
fővárosokban végzett tevékenységüket kormányokat és nemzeti parlamenteket kérve
arra, jelezzék támogatásukat az uniós bizottságnak, hogy maguk is fontosnak
tartják a jogalkotást az őshonos kisebbségek ügyében.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
