A Héber Egyetem kutatása szerint az izraeliek 74 százaléka ellenez egy esetleges Irán elleni ellentámadást, ha az veszélyeztetné a nyugati és néhány arab ország biztonsági szövetségét.
A felmérés szerint többségük úgy véli, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra a konfliktus lezárása érdekében – írja a Portfolio a The Jerusalem Post cikkét ismertetve.
A jeruzsálemi Héber Egyetem friss kutatása szerint, az izraeli lakosság nagy része, pontosan 74 százaléka nem támogatja azt a lehetőséget, hogy Izrael ellentámadást indítson Irán ellen, ha ez aláásná a fontos szövetségesekkel ápolt kapcsolatokat. Ilyenek az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és több mérsékelt arab állam – köztük Jordánia és Szaúd-Arábia. A felmérést Nimrod Nir vezette kutatócsoport készítette.
A résztvevőknek egy iráni támadásra adott izraeli válaszlépésekről kellett véleményt nyilvánítaniuk.
Az eredmények szerint a megkérdezettek 52 százaléka úgy gondolta, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra, ezzel lezárva a konfliktus aktuális szakaszát. Ezzel szemben 48 százalék úgy vélte, hogy Izraelnek reagálnia kellene még akkor is, ha ez hosszabbíthatja meg a konfliktust. A katonai válaszlépést preferálók közül 25 százalék támogatta az iráni területen végrehajtandó műveleteket, míg több mint egyharmaduk egy stratégiai beavatkozást javasolt az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése érdekében.
Az izraeli kormány erősségét illetően a válaszadók megosztottak voltak: 46 százalék érzékeli erősnek a kormányt Irán felé, míg ugyanennyien vagy gyengének látják vagy sem erősnek sem gyengének nem ítélik meg. Az izraeliek többsége szerint országuknak figyelembe kell vennie szövetségeseik biztonságpolitikai igényeit; csak 12 százalék mondta azt, hogy nem támogatja ezt. Körülbelül 60 százalék állította azt is, hogy amerikai segítség esetén Izraelnek össze kell hangolnia biztonságpolitikai intézkedéseit az Egyesült Államokkal.
A Gázai övezettel és Ciszjordániával kapcsolatos biztonság szervezését illetően a megkérdezettek 43 százaléka úgy véli, hogy ezt Izrael szövetségeseire kell bízni. A válaszadók negyede ezzel nem értett egyet. A felmérés adatgyűjtését egy online panel segítségével végezték vasárnap és hétfő között. A minta 1466 felnőtt izraeli állampolgár véleményét tükrözi és figyelembe veszi az izraeli társadalom sokféleségét többek között vallás, nem, életkor és lakóhely alapján.
Októberben a válaszadók 81%-a azt válaszolta, hogy a háború után kell választásokat tartani. Ugyanakkor 16%-uk véli úgy, hogy a katonai akciók nem akadályozzák az akarat kifejezését. A hírt a Kijevi Statisztikai Intézet közölte.
„Ukrajna minden régiójában a lakosság többsége ellenzi a választások megtartását a háború alatt” – állapították meg a szociológusok.
Ezenkívül a válaszadók 65%-a negatívan viszonyul az internetes távszavazás gondolatához. 29% támogatja az ötletet.
[type] => post [excerpt] => Októberben a válaszadók 81%-a azt válaszolta, hogy a háború után kell választásokat tartani. Ugyanakkor 16%-uk véli úgy, hogy a katonai akciók nem akadályozzák az akarat kifejezését. A hírt a Kijevi Statisztikai Intézet közölte. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1698791520 [modified] => 1698755916 ) [title] => Ukrajnában a válaszadók 81%-a ellenezte a választásokat a háború alatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=93952&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 93952 [uk] => 93876 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 93877 [image] => Array ( [id] => 93877 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp [original_lng] => 47022 [original_w] => 960 [original_h] => 639 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0-768x511.webp [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 639 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 639 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 639 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 639 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1698748716:5 [_thumbnail_id] => 93877 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1412 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_2906cf0dd450837a980f257594425b15] =>
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek relatív többsége valószínűnek tartja, hogy a több mint egy évszázada megosztott Ír Köztársaság és Észak-Írország a belátható jövőben újraegyesül. A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 2272 fős reprezentatív választói csoport bevonásával elvégzett országos vizsgálata kimutatta, hogy a britek 13 százaléka nagyon valószínűnek, 26 százalék meglehetősen valószínűnek tartja az ír sziget egyesülését a következő ötven évben, vagyis Nagy-Britannia lakosságának 39 százaléka valószínűsíti valamilyen mértékben Írország és Észak-Írország újbóli egyesülését.
Ugyanezt a megkérdezettek 20 százaléka meglehetősen, 10 százalék nagyon valószínűtlennek nevezte.
A felmérés előzményeként Leo Varadkar ír miniszterelnök a minap kijelentette, hogy ha őszig nem sikerül a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti önkormányzati rendszer újjáélesztése, akkor „tárgyalni kell egy B tervről”. A RTÉ ír közszolgálati televíziónak adott múlt heti nyilatkozatában Varadkar hozzátette: meggyőződése szerint Írország „már úton van az újraegyesítés felé”. A 44 esztendős ír kormányfő valószínűnek nevezte, hogy ez még az ő életében megtörténik.
A kijelentés kisebb diplomáciai viszályt szított London és Dublin között.
Chris Heaton-Harris, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere reagálásában úgy fogalmazott, hogy az ír miniszterelnöknek „nagyon sok belpolitikai kérdéssel kell egyszerre foglalkoznia, és eközben időről időre becsúsznak hasznosnak nem nevezhető megjegyzések is”.
A májusi észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin nagyarányú győzelmet aratott, így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP).
A radikálisan EU-szkeptikus jobboldali DUP hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége. A párt azonban a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választásokon is a második helyre szorult, miután a Sinn Féin kapta a legtöbb képviselői mandátumot.
A belfasti kormánynak így a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O’Neill személyében először lenne katolikus miniszterelnöke, ám a DUP a tavaly májusi parlamenti választás óta bojkottálja az új felekezetközi észak-írországi kormány megalakulását.
A baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin a legutóbbi választási eredmények nyomán már jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de erről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Az amerikai elnök megítélését számos tényező befolyásolja, egy felmérés pedig arra utal, Biden támogatottsága egyre nagyobb visszaesést produkál.
A Reuters és az Ipsos legfrissebb közvéleménykutatásából kiderül, miszerint Joe Biden népszerűsége sosem volt még olyan alacsony az elmúlt másfél évben, mint most, amelyet az adatok is alátámasztanak, hiszen jelenleg mindössze 36 százalékos a támogatottsága Amerikában.
Mindez elképesztő visszaesést jelent már a múlt héthez viszonyítva is, amikor elfogadottsága még 42 százalékon állt, ennek hátterében pedig az áll, hogy az amerikaiak 59 százaléka elégedetlen az elnök teljesítményével.
A felmérés szerint Biden támogatottsága tavaly augusztus óta folyamatosan 50 százalék alatt van, kiemelve, hogy a republikánus szavazók mindössze 10 százaléka szimpatizál a demokrata politikussal, mindemellett a párton belüli népszerűsége is 72 százalékon áll.
A közvéleménykutatást 1005 felnőtt részvételével végezték el az Egyesült Államokban, akik közül 456 demokrata és 358 republikánus volt, egy korábbi felmérésben pedig a válaszadók több mint fele arról nyilatkozott, „a világ már nem olyan stabil Biden hivatalba lépése óta” – derül ki a Reuters beszámolójából.
A közgazdászok elmondása alapján az országot jelenleg rég nem látott infláció sújtja, miközben az üzemanyagárak emelkedésével, a járvány okozta ellátási láncban fellépő zavarokkal is meg kell küzdeniük, mindemellett az Ukrajnának eljuttatott 2000 milliárdos mentőcsomag is hozzájárult a dráguláshoz.
Az elnök és hivatalának megítélését a demokrata politikusok negatív véleménye, valamint Biden csapatának megnyilvánulásai sem segítik, mivel többször is előfordult már, hogy az elnök és emberei egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek.
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Komolynak tekinthető bázisa az orosz ellenzéknek vélhetően csak Moszkvában és Szentpéterváron van, ám úgy tűnik, hogy az ott élők is feladták a regnáló rezsimmel szembeni ellenállást. Legfeljebb passzivitásukkal jelezhetik, hogy nem tetszik nekik a rendszer.
Moszkva lakói Vlagyimir Putyin államfőt és az őt támogató Egységes Oroszország pártot támogatnák, ha most vasárnap lennének a választások – idézte a Moscow Times az utolsó független orosz közvélemény-kutató intézet, a Levada Center felmérésének eredményét. A vizsgálat négy hónappal a parlamenti választások előtt készült.
A pártnak az a tét, hogy meg tudja-e őrizni kétharmados (75 százalékos) többségét a Dumában annak ellenére, hogy népszerűségi indexe a béka feneke alatt van. A közvélemény-kutatás szerint az orosz főváros lakóinak 40 százaléka támogatná Putyint, ha a most vasárnap elnökválasztás lenne (a következő 2024-ben esedékes) és 15 százalékuk szavazna az Egységes Oroszországra.
A magukat biztosra ígérő szavazók körében 56 és 28 százalék a két támogatási arány. A Levada értékelése szerint a felmérés azt bizonyítja, hogy a rezsim ellenfelei sehol sem állnak a népszerűségi versenyben. Alekszej Navalnij ellenzéki vezér ugyan Putyin után a második helyen szerepel, ám a moszkvaiaknak csak öt százaléka látná őt szívesen az államfői székben. A második legnépszerűbb párt az őfelsége ellenzékéhez tartozó, radikális jobboldali Liberális Demokrata Párt, amelyre a szavazók 10 százaléka voksolna.
Érdekes összehasonlítani a mostani eredményeket a legutóbbiakkal. Putyin a 2018. március elnökválasztáson a szavazatok 76,7 százalékának megszerzésével nyert, az Egységes Oroszország 2016-ban 54 százalékos támogatottságot élvezett. Az orosz politika legnagyobb kérdése, hogy az államfő elindul-e újraválasztásáért 2024-ben vagy hátrább lépve tartja meg az irányítást.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
A The Alliance of Democracies Foundation, azaz a Demokrácia Szövetségesei Alapítvány megbízásából ötvenhárom országból kérdeztek meg csaknem ötvenezer embert. A világméretű tanulmány egyik letaglózó eredménye azt sugallja, hogy az 53 megkérdezett országban a válaszadók csaknem fele (44%) úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok befolyása veszélyezteti a demokráciát az adott országban – derül ki a Guardian cikkéből.
Kínát (38%) és Oroszországot (28%) világszerte kisebb veszélynek tekintik a demokráciára.
A felmérésből kiderül, hogy Pakisztánban, Indiában, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és Dél-Koreában gondolják a leginkább úgy, hogy az Egyesült Államok fenyegetést jelent a demokráciára. A megkérdezett 53 ország közül az Egyesült Államokat 42 országban nagyobb veszélynek tekintik a demokráciára, mint Kínát. Csak öt ország (Ukrajna, Irán, Lengyelország, Venezuela és Magyarország) tekinti az orosz befolyást nagyobb fenyegetésnek, mint Amerikát. A világ három nagyhatalma közül a lengyelek nem meglepő módon Oroszországot tekintik a demokrácia szempontjából a legnagyobb fenyegetésnek. Ugyanakkor meglepő eredmény, hogy a lengyelek negatívabban értékelik Amerika demokráciára gyakorolt hatását, mint Kínáét. Hozzáteszik, hogy az Egyesült Államok globális befolyásának felfogása szinte minden megkérdezett országban javult Joe Biden megválasztását követően, de a legnagyobb módon Németországban és Kínában. Csak nyolc országnak van negatívabb véleménye az Egyesült Államok 2021-es befolyásáról, mint tavaly volt: magának az USA-nak, Oroszországnak, Izraelnek, Nigériának, Dél-Afrikának, Ausztráliának, Norvégiának és Lengyelországnak.
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
Harmatnyi előnnyel, de továbbra is Volodimir Zelenszkijt választaná az ukránok többsége államelnöknek – legalábbis ez derült ki a kijevi Razumkov Központ által január huszonkilencedike és február harmadika között végzett felmérésből.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
A Razumkov Központ által végzett friss közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezett ukránok 42 %-a Volodimir Zelenszkij elnököt nevezte meg a 2020-as év legnagyobb csalódásaként, megelőzve Petro Porosenko előző államfőt – adta hírül szerdán a strana.ua hírportál.
A jelentés szerint a Razumkov Központ felmérésében a válaszadók 10 %-a Porosenkót, 2–2 %-a Viktor Medvedcsuk ellenzéki politikust és Denisz Smihal miniszterelnököt, 1–1 %-a Julija Tomosenkót, Oleg Lkjaskót, Olekszandr Honcsaruk volt miniszterelnököt tartotta az idei év csalódásának. A megkérdezettek 5 %-a mindegyik politikusban csalódott, 17 % nem tudott válaszolni a kérdésre.
Kutatásban részt vett ukránok 20 %-a Zelenszkijt nevezte meg az idei év politikusaként, miközben a múlt év végén még 46 % volt ezen a véleményen. Porosenkót 10 %, Jurij Bojkót 5 %, Medvedcsukot 4 %, Dmitro Razumkov házelnököt 3 %, Julija Timosenkót 3%, Vitalij Klicsko kijevi polgármestert 2 % tartotta az év politikusának.
A szociológiai felmérések és a „ranglisták” mindig is érdekelték mind a politikusokat, úgy a lakosságot is, mert ennek köszönhetően irányíthatóak a történések és a közvéleményt is a „megfelelő” irányba lehet terelni.
A közelmúltban az egyik tekintélyes analitikai központ – a Razumkov nevét viselő ukrán Gazdasági és Politikai tanulmányi központ szociológiai tanulmányt készített „Az állampolgárok értékelése az ország helyzetéről, a társadalmi intézményekbe és politikusokba vetett bizalom szintje, a lakosság választási irányultsága (2020 április)” címmel, amelyet a Hanns – Seidel Alapítvány ukrajnai képviselete támogatott.
A tanulmányt 2020. április 24-29-e között végezték el telefonos interjú útján, a mobil- és vezetékes telefonszámok véletlenszerű kiválasztása alapján. A felmérés során 2 056, 18 éven felüli személyt kérdeztek meg Ukrajna minden régiójában, kivéve a Krím-félszigetet, valamint Donyeck és Luhanszk megye ideiglenesen elfoglalt területeit.
Íme az eredmény:
A társadalmi helyzet általános értékelése
A válaszadók 29%-a úgy véli, hogy Ukrajnában az események helyes irányba haladnak, 49%-a azt állítja, hogy az események rossz irányba haladnak. A válaszadók 29%-a szerint Ukrajna képes az elkövetkező néhány évben leküzdeni a fennálló problémákat és nehézségeket. Azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az ország csak hosszabb távon képes legyőzni őket, 50%, azt, hogy nem képes legyőzni őket 14,5%-a állította.
Az állami- és közintézményekbe vetett bizalom
A válaszadók 59%-a bizalmát fejezte ki az ukrán elnök iránt, 35%-a nem bízik benne. A válaszadók 28%-a bízik az ukrán parlamentben, míg a válaszadók 66%-a bizalmatlan. A bizalmatlanság uralkodik az ukrán kormánnyal (32%, illetve 57%), a Nemzeti Bankkal (34%, illetve 50%), a Nemzeti Rendőrséggel (36%, illetve 56%) és az egészségügyi minisztériummal (29%, illetve 63%) kapcsolatban.
A politikusok iránti bizalom
A politikusokba vetett bizalom mértékének értékelésekor – a kérdőívben szereplő nevek között – csak Volodimir Zelenszkijben bíznak többen, mint nem (a válaszadók 57%-a bízik benne, 37%-a nem).
Más politikusok esetében a megkérdezettek gyakrabban adtak bizalmatlanságuknak, mint a bizalomnak hangot. D.Razumkovban 34% bízik, 37% nem, Sz. Vakarcsuk 20% igen, 64% nem, J. Bojko 19% igen, 66% nem, J.Timosenko 18,5% igen, 74% nem, P. Porosenko 18% igen, 77% nem, A. Avakov 16% igen, 69% nem, D. Smihal 13% igen, 38% nem, A. Jermak 9%-igen, 41,5% nem.
A lakosság választási irányvonalai
Ha a közeljövőben kerülne sor az ukrán parlamenti választásokra, akkor a „Nép szolgája” politikai párt kapná a választópolgárok legnagyobb támogatását (azoknak a 41,5%-a, akik részt vennének a választásokon és eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). A válaszadóknak a 14%-a az „Ellenzéki Platform – Az Életért”-re szavazna, az „Európai Szolidaritás”-ra 14%, a Batykivscsina-ra 7%, „Erő és becsület”-re 4,5%.
Ha az elnökválasztásra kerülne sor a közeljövőben, V. Zelenszkij megszerezné a legtöbb szavazatot (45%-a azoknak, akik részt vennének a választásokon és eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). 13%-a Porosenkóra, 11% Bojkóra, 6% Szmeskóra, 5% Julija Timosenkóra, 3,5% Hricenkóra és 2% szavazna Ljaskóra.
[type] => post [excerpt] => A szociológiai felmérések és a „ranglisták” mindig is érdekelték mind a politikusokat, úgy a lakosságot is, mert ennek köszönhetően irányíthatóak a történések és a közvéleményt is a „megfelelő” irányba lehet terelni. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1588693320 [modified] => 1588683340 ) [title] => Melyik politikusban bíznak az ukránok: áprilisi közvélemény-kutatás adatai [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=5282&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 5282 [uk] => 5266 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 5267 [image] => Array ( [id] => 5267 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg [original_lng] => 332806 [original_w] => 982 [original_h] => 520 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-300x159.jpg [width] => 300 [height] => 159 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-768x407.jpg [width] => 768 [height] => 407 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg [width] => 982 [height] => 520 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg [width] => 982 [height] => 520 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg [width] => 982 [height] => 520 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg [width] => 982 [height] => 520 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1588672540:5 [_thumbnail_id] => 5267 [_edit_last] => 5 [views_count] => 4085 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] => [_oembed_time_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] => 1588672276 [_oembed_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] => [_oembed_time_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] => 1588682523 [_oembed_461724d21ded723caf347d8d348f996d] =>
Володимир Зеленський провів зустріч з Прем’єр-міністром України Олексієм Гончаруком і поставив перед урядом низку невідкладних завдань. Зокрема, було обговорено оптимізацію роботи Кабміну, питання нарахування справедливих зарплат міністрам і топ-менеджерам держкомпаній, звільнення очільників міністерств, які не досягли реальних результатів, а також налагодження діалогу з парламентом.«Зараз не той час, щоб розхитувати державу економічно й політично», – наголосив Президент під час розмови.
Javult a szabadságjogi helyzet Ukrajnában 2019-ben, bár az ország egyelőre csak a „részben szabad” kategóriában található – állapította meg a szabadságjogi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi nonprofit civil szervezet, a Freedome House legújabb jelentésében, amelyről a capital.ua hírportál tájékoztatott.
A jelentés szerint Ukrajna több ponttal javított szabadságjogi helyzetén 2019-ben az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. A felmérésben nem szerepel az emberi jogokat lábbal tipró, orosz megszállás alatt lévő Krím és Donbász – emlékeztetett a szervezet. A Freedom Hosuse értékelésében megállapította, hogy Ukrajna ugyan a részben szabad kategóriában található, ám a javulás útján van, mert a több ponttal lépett előre tavaly, és most a 62. helyen van a szabadság 100-as skáláján.
A globális civil szervezet beszámolójában rámutatott a pozitívumokra: „Viktor Janukovics hatalomtól történt eltanácsolása után a tömeges tiltakozások hatására 2014-ben Ukrajnában számos pozitív reform szökkent szárba. Ennek ellenére a korrupció továbbra is arat, és a leküzdésére irányuló intézkedések is csak részben valósulnak meg.”
A pozitív fejleményekre összpontosító jelentés mégis idéz olyan jogvédőket, akik szerint Ukrajnában gyakoriak az újságírók, civil aktivisták, kisebbségek elleni támadások. A rendőrség ezekre a törvénysértésekre rendszerint nem reagál megfelelő módon, áll a szabadságértékelő beszámolóban.
A Freedom House a töretlenül fokozódó ukrán szabadság meghatározó tényezőiként említi, hogy kompetitív és tisztességes volt a tavalyi elnök- és parlamenti választás, az új kormány pedig elkezdte és sikerrel kecsegtető módon hajtotta végre a régen várt reformokat. A múlt év fontos ukrán epizódjaként tartja számon a globális szabadságszervezet a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság létrehozását annak ellenére, hogy a taláros testület egyetlen ítéletet sem hozott az év végéig.
