Az ukrán kormány felmentette a különleges hírközlési és információvédelmi szolgálat vezetését – jelentette be hétfőn Tarasz Melnicsuk, az ukrán kormány állandó parlamenti képviselője.
„Felmentették Jurij Scsigolt Ukrajna Állami Különleges Hírközlési és Információvédelmi Szolgálatának elnöki tisztségéből” – írta a tisztviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Hozzátette: távozik Scsigol helyettese, Viktor Zsora is. Ő a digitális fejlesztésért, a digitális átalakulásért és a digitalizációért felelt.
A szolgálat élére ideiglenes jelleggel Dmitro Makovszkij került. Az ukrán tömegtájékoztatási eszközök szerint ő korábban az ügynökség vezetőjének első helyettese volt.
Nem ez az első átrendeződés az ukrán biztonsági és különleges szervek vezetésében az utóbbi időben. Pénteken vált ismertté, hogy menesztették Olekszandr Taraszovszkijt, az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetőjének helyettesét. November 3-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Viktor Horenko, a különleges műveleti erők parancsnoka helyére Szerhij Lupancsukot nevezte ki.
Vasárnap Zelenszkij bejelentette, hogy menesztette az ukrán hadsereg egészségügyi erőinek parancsnokát. Tetyana Osztascsenko helyére Anatolij Kazmircsukot nevezte ki, aki korábban a kijevi Nemzeti Katonai Orvosi Klinikai Központot vezette.
Botrányosnak nevezte pénteken Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes, a legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke az Európai Parlament (EP) döntését, hogy felfüggesztik a párt négy EP-képviselőjének mentelmi jogát.
„Ez egyszerűen botrány” – jelentette ki Kaczynski a PAP hírügynökségnek, arra reagálva, hogy az EP csütörtöki plenáris ülésén megvonták a PiS négy európai képviselője – Patryk Jaki, Beata Kempa, Beata Mazurek és Tomasz Poreba – mentelmi jogát, eleget téve egy varsói kerületi bíróság indítványának.
A négy képviselő ellen korábban Rafal Gawel, egy Norvégiában élő, Lengyelországban pénzügyi csalás miatt elítélt lengyel baloldali aktivista indított pert „Lengyelország területén elkövetett rasszista bűntettek” címén.
A felperes szerint az említett képviselők a 2018-as lengyel helyhatósági választásokat megelőző kampány során megosztották a közösségi médiában pártjuk egy, az Európába irányuló illegális bevándorlásról szóló, annak negatív következményeire rámutató videofilmjét.
Kaczynski felidézte: az EP annak ellenére hozta meg döntését, hogy a testület jogi bizottságának jelentéstevője, Gilles Lebreton politikailag motiváltnak minősítette a varsói bíróság beadványát, és a mentelmi jog felfüggesztésének elutasítását javasolta.
„Ebből látszik, hogy milyen korlátok között mozog majd Európában a szabadság (…), amikor egy bejegyzés lájkolásáért bíróság elé kerülhetünk” – figyelmeztetett a PiS elnöke. Úgy ítélte meg: aki „az újmarxista forradalom (…) oldalán áll”, az büntetlen marad, a más véleményt valló embereket viszont bármiért felelősségre vonhatják.
Maciej Wasik belügyminiszter-helyettes pénteken a lengyel közszolgálati rádióban rámutatott: amennyiben a varsói bíróság bűnösnek találja és elítéli a négy PiS-képviselőt, megfoszthatják őket EP-mandátumuktól, és Lengyelországban sem tölthetnek be köztisztséget.
„Ez a nyugati baloldaltól különböző körök elhallgattatása” – mutatott rá.
Patryk Jaki, az érintett EP-képviselők egyike csütörtökön a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevíziónak elmondta: a mentelmi jog felfüggesztésének célja, hogy „elhallgattassák azokat, akik bírálják az új európai szuperállam létrehozását”.
Jacek Saryusz-Wolski kormánypárti EP-képviselő csütörtökön a Radio Wnet lengyel csatornának nyilatkozva „egyértelműen bolsevik stílusú politikai akciónak” nevezte az EP döntését. Szerinte az van a hátterében, hogy a politikusok „ne beszéljenek a tömeges bevándorlásból eredő veszélyekről”. Az ügy „a bolsevizmusra és (George) Orwellre emlékeztet” – jelentette ki.
Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter egy másik negatív utópiaregény brit szerzőjére, Aldous Huxley-ra utalt az X közösségi felületen. „Szép új világ” – írta csütörtökön, kuriózumnak nevezve az EP döntését.
[type] => post
[excerpt] => Botrányosnak nevezte pénteken Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes, a legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke az Európai Parlament (EP) döntését, hogy felfüggesztik a párt négy EP-képviselőjének mentelmi jogát.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1699714080
[modified] => 1699692636
)
[title] => Kaczynski: Botrányos az EP döntése négy lengyel képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=95024&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95024
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 95025
[image] => Array
(
[id] => 95025
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/jaroslaw-kaczynski.jpg
[original_lng] => 287167
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/jaroslaw-kaczynski-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/jaroslaw-kaczynski-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/jaroslaw-kaczynski-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/jaroslaw-kaczynski-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/jaroslaw-kaczynski-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/jaroslaw-kaczynski-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/jaroslaw-kaczynski.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1699685445:12
[_thumbnail_id] => 95025
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1460
[_oembed_2906cf0dd450837a980f257594425b15] =>
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
A kormány kedden felmentette Oleh Kotenkót a különleges körülmények között eltűnt személyek ügyeiért felelős biztosi tisztségből – számolt be az rbc.ua hírportál a kormány sajtószolgálatára hivatkozva.
A hírportál emlékeztetett rá, hogy Kotenko 2022. május 20-a óta töltötte be a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős biztosi posztot. Szeptember 13-án bejelentette, hogy lemond tisztségéről. A hatáskörét más hivatalokra ruházták át. A holttestek visszaszolgáltatásáról Oroszországgal folytatott tárgyalásokat a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs törzs folytatja majd.
Korábban a kormány módosította az eltűnt személyek felkutatásának eljárását Ukrajnában. Azelőtt az ideiglenesen megszállt területek Reintegrációs Minisztériuma foglalkozott ezzel a kérdéssel, de ezt most a Belügyminisztériumra bízták. Az eltűnt katonák felkutatását ugyanakkor az ukrán fegyveres erők vezérkara végzi. A hadsereg speciális csoportokat hoz létre, ezekről a hadifoglyok kezelését koordináló törzsnek kell jóváhagynia.
A Belügyminisztérium szerint 2023 májusában 23 760 embert tartottak hivatalosan eltűntként nyilvántartva Ukrajnában.
Három orosz üzletember lélegezhet fel, ugyanis névtelenségüket kérő diplomáciai források szerint az Európai Unió nem hosszabbítja meg az ellenük hozott szankciókat, amelyek a héten járnak le. Ezt azzal magyarázzák, hogy esetükben jogilag gyengének tartják az indoklást. Emiatt az EU attól tart, hogy a bíróságon nem tudják megvédeni a büntetőintézkedéseket, ha az érintettek jogi úton támadnák meg azokat.
A hivatalos uniós szankciós listáról így lekerülhet az olaj- és gázszektorban tevékenykedő Farkhad Akmedov, valamint a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló, a médiában, az infrastruktúrában és az energetikában érdekelt Grigorij Berezkin is. Alekszandr Sulgin, az orosz Amazonnak is hívott online kiskereskedelmi platfrom, az Ozon korábbi vezetője ellen sem hosszabbítják meg az intézkedést – írja a Reuters.
Tőlük függetlenül törlik a listáról a tavaly elhunyt orosz katonai vezetőt, Georgij Szuvajevet is. Az EU a Krím félsziget Oroszországhoz való csatolása után hozott szankciókat orosz állampolgárok és szervezetek ellen, számuk az orosz–ukrán háború kirobbanása után nőtt meg jelentősen. A listán közel 1600 magánszemély és több mint 200 szervezet szerepel. A büntetőintézkedések között szerepel az utazási tilalom és a vagyonbefagyasztás.
Sőt, újabban már az oroszok magánautóit is lefoglalják. Az uniónak félévente kell ezeket a szankciókat megújítani, amihez a blokk mind a 27 tagállamának egyhangú támogatására van szükség. A következő hosszabbításról szeptember 15-én döntenek a tagállamok.
[type] => post
[excerpt] => Három orosz üzletember lélegezhet fel, ugyanis névtelenségüket kérő diplomáciai források szerint az Európai Unió nem hosszabbítja meg az ellenük hozott szankciókat, amelyek a héten járnak le. Ezt azzal magyarázzák, hogy esetükben jogilag gyengének...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694623440
[modified] => 1694607392
)
[title] => Három orosz üzletember kerülhet le a szankciós listáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=89665&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 89665
[uk] => 89690
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 89666
[image] => Array
(
[id] => 89666
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027.jpg
[original_lng] => 133062
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/7c79da031bb948cabdd0f9663982e027.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1694615515:8
[_thumbnail_id] => 89666
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 720
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1127
[1] => 279914
[2] => 38096
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmentés
[1] => orosz üzletemberek
[2] => szankciós lista
)
)
[4] => Array
(
[id] => 88946
[content] =>
Korrupciós botrányok sorozata után a Legfelső Tanács keddi ülésén megszavazta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter felmentését a tisztségéből – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zseleznyak azt írta, hogy Reznyikov menesztését 327 parlamenti képviselő támogatta szavazatával.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Reznyikov utódául Rusztem Umerovot szemelték ki. Ő már korábban benyújtotta lemondását a Legfelső Tanácshoz az Állami Vagyonkezelő Alap vezetői posztjáról. A védelmi miniszteri kinevezéséről várhatóan holnap szavaz a parlament.
Reznyikov lemondásával kapcsolatban a pletykák már régóta keringenek. Elsősorban a Védelmi Minisztérium által felfújt áron vásárolt élelmiszerek és lőszerek kapcsán kirobban számos botrány után.
Arról is hírek keringenek, hogy Reznyikovot a menesztését követően Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé nevezik ki. Azonban eddig sem az elnök, sem maga Reznyikov nem kommentálta ezt az információt.
Volodimir Zelenszkij elnök pénteken menesztette Vadim Prisztajkót Ukrajna brit nagyköveti posztjáról – közölte az rbc.ua hírportál a vonatkozó elnöki rendeletre hivatkozva.
A jelentés szerint Vadim Prisztajkót felmentették Ukrajna Nagy-Britannia Egyesült Királyságában és Észak-Írországban lévő rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti posztjáról. Ezenkívül nem tölti be a továbbiakban megbízottként Ukrajna állandó képviselői posztját a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben.
Az ügy előzménye, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter kijelentette, hogy „legalább egy kis hálát szeretne látni Ukrajnától” az országa által nyújtott segítségért. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyugati országok nem Amazon csomagküldő szolgálat, és Ukrajna minden kérését nem tudják teljesíteni.
Ezt követően Rishi Sunak brit miniszterelnöknek bocsánatot kellett kérnie Wallace szavaiért. Megjegyezte, hogy Zelenszkij és az ukránok többször is köszönetet mondtak hazájának a segítségért.
Zelenszkij is elmondta, hogy Ukrajna mindig is hálás volt Nagy-Britanniának a támogatásért, ezért Wallace kijelentése alaptalan. Megjegyezte, hogy „felkelhetünk reggel, és személyesen megköszönhetjük a miniszternek”.
Prisztajko ugyanakkor „egészségtelen szarkazmusnak” nevezte Zelenszkij kijelentését, és hozzátette, hogy a baráti országok közötti kapcsolatokban ilyesmire nincs szükség.
Zelenszkij 2020. július 20-án nevezte ki Prisztajkót brit nagykövetnek. Ezt megelőzően Olekszij Honcsaruk kormányában külügyminiszter volt.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke menesztette Jurij Guszevet az Ukroboronprom Állami Konszern vezérigazgatói posztjáról.
„Felmenteni Jurij Venjaminovics Guszevet az Ukroboronprom Állami Konszern vezérigazgatói posztjáról a benyújtott kérelemnek megfelelően” – áll a Zelenszkij által aláírt 357/2023 számú rendeletben.
A második próbálkozásra a Legfelső Tanács bizalmatlanságát fejezte ki Valerij Packan, a Számviteli Kamara vezetőjével szemben, és felmentette az elnöki és tagsági tisztségéből egyaránt – számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
Az erre vonatkozó határozatot a szavazás során 250 parlamenti képviselő szavazta meg. Zseleznyak elmondása szerint A hadiállapot törvényes rendjéről szóló ukrán törvény 12. cikkelyének normáját alkalmazták, miszerint a parlamenti képviselők nem kevesebb, mint egynegyede fejezheti ki bizalmatlanságát.
„Ez azt jelenti, hogy 113 képviselő írta alá. Ez már a második eset Deniszova ombudsman elleni bizalmatlansági indítványt követően. Arra várunk, hogy Hennagyij Pliszt hamarosan kinevezzék a Számviteli Kamara vezetőjévé” – kommentálta Zseleznyak.
Az ukrán parlament korábban arról tájékoztatott, hogy a költségvetési szakbizottság bizalmatlansági indítványt nyújtott be a testületbe a Számviteli Kamara vezetőjével, Valerij Packannal szemben.
„A Legfelső Tanács költségvetési bizottsága azt javasolta a testületnek, hogy szavazással döntsön a Valerij Packan, a Számviteli Kamara vezetője szembeni bizalmatlansági indítványról, amely a felmentését vonja maga után” – írta a sajtószolgálat, és hozzátette, hogy a szavazásra a parlament következő plenáris ülésén kerül sor.
Pavlo Frolov parlamenti képviselő, a szabályozási, etikai és szervezési szakbizottság tagja ismertette azokat a tényeket, amelyek Packan 5 éves hivatali munkáját jellemzik.
„Az Európai Bizottság az Ukrajna európai integrációs kötelezettségeinek teljesítéséről szóló jelentésében megállapította, hogy a Számviteli Kamara, amely nem lett a legmagasabb állami ellenőrző szerv, teljes kudarcot vallott az európai integráció folyamatában. Az európai tisztviselők az ellenőrzési munka alacsony színvonalát, az ellenőrzések helyett elvégzett felméréseket, a kamara ajánlásainak minimális hatását, a gyenge kommunikációt állapították meg. A Számviteli Kamaráról szóló törvény első és gyakorlatilag egyetlen, az elnök által lobbizott, nem technikai jellegű módosítása az elnök és a kamarai tagok fizetésének felső határának megszüntetése volt, ami lehetővé tette az apparátus fenntartására kiutalt költségvetési forrásokat prémiumra való felhasználására” – mondta a politikus.
Rendszerszintűvé vált a létszámhiány – tette hozzá a parlamenti képviselő: a kamarának nem volt és jelenleg sincs teljes értékű ellenőrzési főosztályvezetője, 2022-ben egyre rosszabb lett minden mutató.
„Annak ellenére, hogy a nemzetközi partnerek támogatásának köszönhetően közel kétszeresére nőttek az államháztartási kiadások, a kamara által ellenőrzött források volumene 40%-kal csökkent, csökkent a kamara fő szakterületét képező ellenőrzések száma: 50-ről 20-ra, azaz 2,5-szeresére. A kamara fejlesztési stratégiájának kevesebb, mint 15%-a valósult meg 4 év alatt” – összegezte Frolov.
A miniszteri kabinet jóváhagyta Luhanszk, Odessza és Hmelnickij megyék közigazgatási vezetőinek felmentését – jelentette az Ukrajinszka Pravda a kormányt a Legfelső Tanácsban képviselő Tarasz Melnicsukra hivatkozva.
Melnicsuk Telegram-csatornáján közölte, hogy a miniszteri kabinet jóváhagyta Szerhij Hajdajnak, a Luhanszk Megyei Állami Közigazgatás, Makszim Marcsenkónak, az Odessza Megyei Állami Közigazgatás, valamint Szerhij Hamalijnak, a Hmelnickij Megyei Állami Közigazgatás éléről történő felmentését.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, Hajdaj felmentéséről már januárban hallani lehetett híreket. A portál akkor forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a tisztviselőt kazahsztáni nagykövetté nevezhetik ki.
Marcsenkót 2022 márciusában nevezték ki az Odessza Megyei Állami Közigazgatás élére.
Silvio Berlusconi nem vesztegetett meg fiatal nőket és nem kényszerítette őket hamis vallomásra a milánói bíróság szerdai ítélete szerint, amely a volt olasz kormányfőt jogerősen felmentette az elhíresült bunga-bunga partik miatti vádak alól.
A bíróság szerint a Silvio Berlusconival szemben felhozott vádak nem felelnek meg a tényeknek.
Az ügyészség hat év börtönt kért a Hajrá Olaszország (FI) jobbközép párt elnökére, valamint több mint tízmillió euró lefoglalását a politikus vagyonából korrupció, valamint hamis tanúvallomásra kényszerítés vádjával. Az ügyészség szerint Berlusconi tízmillió eurót fizetett a hamisan tanuzó nőknek.
A bíróság azonban jogerősen felmentette Silvio Berlusconit és a vele együtt vád alá helyezett további huszonnyolc személyt, közöttük húsz nőt, akik részt vettek a volt kormányfő rendezte partikon.
Az úgynevezett Ruby-ter bírósági tárgyalása hat évig tartott, és a mostani ítélettel végleg pontot tett a Berlusconi nevéhez fűződő bunga-bunga partik miatt indított jogi eljárásokra.
A felmentő ítéletet személyesen hallgatta végig a milánói ülésteremben a Szívtipró Ruby névvel ismert Karima El Mahroug, aki átölelte ügyvédeit. “Rémálom ért véget, Ruby soha nem létezett” – jelentette ki a marokkói származású, most harminc éves nő. Bejelentette, a következő napokban jelenik meg könyve, amely feltárja az igazságot.
Federico Cecconi, Silvio Berlusconi védőügyvédje hangoztatta, a Ruby-perek történetében ez a harmadik felmentő ítélet.
A Hajrá Olaszország megelégedését fejezte ki a párt alelnöke, Antonio Tajani, aki hangoztatta, a felmentés igazságot szolgáltat Berlusconinak, akit az ügyészség folyamatosan és igazságtalanul üldözött politikai okokból.
Giorgia Meloni miniszterelnök közleményben hangoztatta, hogy a jogerős ítélet hosszú bírósági ügyet zár le, amely jelentős befolyást gyakorolt az olasz politikai és intézményes életre is.
A bíróság ítéletének részletes indoklását kilencven nap múlva közlik. Az első értelmezések szerint a bíróság “felhasználhatatlannak” tartotta az érintett nők tanúvallomásait úgy látva, hogy nem tanúként, hanem gyanúsítottként kellett volna őket kezelni már az eljárás korábbi szakaszaiban. Ha viszont nem számítottak tanúnak, a Berlusconival szembeni vádak, miszerint tanúkat vásárolt meg, nem áll fenn.
A bunga-bunga-ügy Silvio Berlusconi legutolsó miniszterelnöksége idején, 2010 májusában vált ismertté, amikor a 17 éves Rubyt lopásért a milánói idegenrendészetre kísérték. A lányt Berlusconi egyik legközelebbi munkatársa, a FI politikusa, Nicole Minetti vitte el magával a rendőrségről. Az ügyészség vizsgálatot indított, amelynek során felszínre került, hogy a kormányfő, az akkor 74 éves Berlusconi több helyszínen, elsősorban a Milánó közeli Arcoréban található villájában partikat rendezett fiatal, közöttük kiskorú lányok részvételével. A 2011-ben kezdődött bírósági tárgyalásokon kiderült, hogy a politikus egyszerre több nőt támogatott, lakást fizetett nekik, és ajándékokkal halmozta el őket. Silvio Berlusconi mindig is segítségnyújtásról beszélt. A Ruby-ter perben Berlusconit azzal vádolták, hogy pénzzel vette rá a korábbi tárgyalásokon meghallgatott nőket hamis vallomásra.
Berlusconit a per korábbi fázisaiban, 2014-ben felmentették kiskorúak prostitúcióra kényszerítése vádja alól is. Az indoklás szerint a politikus nem gyakorolt nyomást a fiatal nőkre, akiknek pontos életkorát nem ismerte. Több évre ítélték viszont a lányokat Berlusconihoz “szállító” személyeket, közöttük Nicole Minettit, aki végül 2019-ben kevesebb mint három évet kapott, de egy napot sem töltött börtönben.
