Az Európai Parlament (EP) 500 igen szavazattal, 21 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban határozottan elítélte csütörtökön a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet brutális támadásait, és kifejezte támogatását Izrael és népe iránt.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: a Hamászt meg kell semmisíteni, és a terrorszervezet által ejtett túszok szabadon bocsátását azonnal el kell érni.
Az EP-képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy noha Izraelnek megvan a joga az önvédelemhez, hadműveleteiben szem előtt kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot.
„A Hamász támadásai és az ezekre adott izraeli válaszok az erőszak ördögi körének megerősödéséhez vezetnek a térségben” – olvasható az elfogadott szövegben.
A képviselők ezért a harcok „humanitárius célú szüneteltetésére” szólítottak fel, és hangsúlyozták, hogy a civilek – köztük az ENSZ dolgozói, az egészségügyi dolgozók és az újságírók –, valamint a polgári infrastruktúra elleni támadások a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentik.
Az EP elítélte a Gázai övezeti Al-Ahli baptista kórház elleni keddi támadást, és a nemzetközi jog alapján független vizsgálatot követel annak megállapítására, hogy háborús bűncselekmény történt-e.
Az Európai Parlament hangsúlyozta: különbséget kell tenni a palesztin nép törvényes törekvései és a Hamász terrorszervezet tettei között. A képviselők sürgetik a nemzetközi közösséget, hogy folytassa és növelje a térség civil lakosságának nyújtott humanitárius segítséget.
Az állásfoglalás határozottan elítélte továbbá, hogy Irán támogatja a Hamászt és más terrorista csoportokat a Gázai övezetben. A képviselők sürgetik, hogy a Forradalmi Gárda nevű iráni elitalakulatot és a Hezbollah libanoni síita mozgalmat vegyék fel a terrorista csoportok EU által nyilvántartott listájára, és követelik, hogy vizsgálják ki Irán, Katar, valamint Oroszország szerepét a terrorizmus régióbeli finanszírozásában.
A testület tagjai a Gázai övezetnek nyújtott humanitárius segítségnyújtás fokozására szólítottak fel, viszont arra kérték az Európai Bizottságot: alaposan vizsgálja felül a palesztinoknak és a régiónak nyújtott uniós pénzügyi támogatásokat annak érdekében, hogy uniós pénzek sem közvetlenül, sem közvetve ne juthassanak terroristákhoz.
Az EP hangot adott aggodalmának amiatt, hogy a Hamász Izrael elleni támadásának kezdete óta megsokszorozódtak az antiszemita megnyilvánulások és atrocitások. Felszólította az Európai Bizottságot és valamennyi uniós országot, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a kontinensen élő zsidók biztonságának garantálása érdekében.
Az Európai Parlament (EP) képviselői strasbourgi plenáris ülésükön jóváhagyták az Európai Tanács határozatát, mely 705-ről 720-ra emeli az uniós parlament tagjainak számát a következő jogalkotási ciklusban, és így 12 tagország osztozhat 15 új képviselői helyen – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács az Európai Parlament 2023. júniusi jelentése alapján határozott a 15 fős bővítésről. A mandátumok számának növelését az indokolja, hogy a 2019-es választások óta változott az EU népessége.
A határozat értelmében két-két további képviselői helyet kap Franciaország, Spanyolország és Hollandia, egyet-egyet pedig Ausztria, Dánia, Belgium, Lengyelország, Finnország, Szlovákia, Írország, Szlovénia és Lettország.
A javaslatot a képviselők 515 szavazattal, 74 ellenében és 44 tartózkodás mellett támogatták. A 2024. június 6. és 9. között esedékes választásokon már a megnövelt számú képviselői mandátum sorsáról dönthetnek az európai választók.
Az Európai Parlament összetételét minden választás előtt értékelni kell az uniós szerződésekben meghatározott elvek alapján. Ezek szerint az EP-nek legfeljebb 750 képviselője lehet, valamint egy elnöke. Egy tagállamnak 6-nál nem kevesebb és 96-nál nem több képviselői helye lehet. A választást ötévente tartják.
A választásokon nemzeti pártok versengenek, ám az európai parlamenti képviselők megválasztásuk után nemzetek feletti képviselőcsoportok tagjai lesznek. A legtöbb tagállami párt európai szintű politikai párthoz kapcsolódik.
A parlamentnek jelenleg 705 képviselője van. A legkevesebb képviselője, hat, Máltának van. A legtöbb, 96, pedig Németországnak.
A legutóbbi választások alkalmával, 2019 májusában 751 képviselő került be a testületbe, azonban a létszám az Egyesült Királyság kilépését követően 705-re csökkent. A képviselői helyek elosztását az európai uniós szerződések határozzák meg.
Az európai parlamenti választásokat az egyes tagállamok választási szabályai szerint bonyolítják le.
Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága csütörtökön megszavazta azokat az átláthatósági és korrupcióellenes intézkedéseket, amelyekkel a „Katargate” után akadályoznák meg a hasonló botrányokat. Tavaly decemberben derült ki, hogy a gyanú szerint Katar megvesztegetett több akkori és korábbi szocialista képviselőt.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola januárban 14 intézkedést jelentett be, ezekre építenek a csütörtökön megszavazott javaslatok. A parlamenti szakbizottság 15 igen, 10 nem és egy tartózkodás mellett fogadta el a szöveget, írja az EUobserver.
A lap szerint eredetileg már nyárra megvalósították volna a 14 pontot. A Transparency International júniusban elítélte a „tépelődést, késlekedést és próbálkozásokat, hogy másokat vádoljanak a történtek miatt”.
A most megszavazott javaslat szerint a képviselőknek minden olyan tevékenységet be kellene jelenteniük, amelyért évi 5000 eurónál többet kapnak, és nem vehetnének át 150 eurónál (mostani árfolyamon nagyjából 58 ezer forintnál) nagyobb értékű ajándékokat.
Az összeférhetetlenségi szabályokba beemelnék a képviselők családtagjait és minden gazdasági érdekeltségüket. (Néhány napja több mint negyedmillió eurót foglaltak le a Katargate egyik érintettje, Marie Arena fiánál. Eva Kaili volt EP-alelnök apjára januárban csaptak le a rendőrök, miközben másfél millió eurót (nagyjából 580 millió forintot érő bankjegyet) cipelt egy bőröndben.)
A kilépő képviselőknek egy fél évig tartó átmeneti időszakot is bevezetnének, ezalatt nem léphetnének kapcsolatba EP-tagokkal, hogy jogszabályokat befolyásoljanak.
A képviselők nem hivatalos csoportjai nem használhatnák az EP nevét vagy logóját, és egy jegyzéket állítanának fel az ajándékoknak, amelyeket kapnak. (A gyanú szerint egy ilyen, ironikus módon „Harc a büntetlenség ellen” nevű társaság kulcsszerepet játszott a Katargate-ben.)
A 14 pont részeként létrehoznának egy felügyelőtestületet, amely büntetéseket javasolhat. Az eredeti javaslat szerint ez öt parlamenti képviselőből állna, akiket az EP elnöke jelölne ki. A csütörtökön megszavazott vélemény három külső szakértővel egészítené ki a bizottságot.
A szöveget még a teljes Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia a jövő hétfőn kezdődő plenáris ülésen.
Az Európai Parlament képviselői felszólították Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy vétózza meg és küldje vissza a Legfelső Tanácsnak az elektronikus vagyonbevallásról szóló törvényt, amelyet a parlament szeptember 5-én fogadott el a nyilatkozatok nyilvánossá tételére vonatkozó fontos módosítás nélkül – közölte a felhívást pénteken Michael Galer EP-képviselő az X-en (Twitter), adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az EP emlékeztetett arra, hogy a Legfelső Tanács törvénytervezetet fogadott el, amely visszaállítja az elektronikus vagyonnyilatkozat benyújtásának kötelezettségét az állami tisztviselők és parlamenti képviselők számára. Az európai képviselők szerint egy olyan módosítást is elfogadott az ukrán parlament, amely szerint a nyilatkozatokat még egy évig elzárják a nyilvánosság elől. „Felszólítjuk Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy küldje vissza a 9534. számú törvénytervezetet a parlamentnek azzal a követeléssel, hogy nyissa meg a nyilvánosság előtt a vagyonnyilatkozatokat, és vétózza meg a 9587-d. számú törvénytervezetet teljes egészében” – írta Michael Galer.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2022-ben a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) bejelentette, hogy a hadiállapot idején az állami tisztviselőknek nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A G7-országok azonban többször is felhívást intéztek Ukrajna vezetéséhez, hogy újítsák meg a képviselők és tisztviselők jövedelméről szóló nyilatkozatot. És Volodimir Zelenszkij elnök is követelte a képviselőktől ennek a törvénynek az elfogadását, amely Ukrajna uniós csatlakozásának egyik kritériuma.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament képviselői felszólították Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy vétózza meg és küldje vissza a Legfelső Tanácsnak az elektronikus vagyonbevallásról szóló törvényt, amelyet a parlament szeptember 5-én fogadott el a nyilatkozatok n...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694181900
[modified] => 1694177253
)
[title] => Az Európai Parlament felszólította Zelenszkijt, hogy vétózza meg az elektronikus vagyonbevallásról szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=89186&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 89186
[uk] => 89168
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 89187
[image] => Array
(
[id] => 89187
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/europa-parlament-unio.jpg
[original_lng] => 44702
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/europa-parlament-unio-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/europa-parlament-unio-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/europa-parlament-unio.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/europa-parlament-unio.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/europa-parlament-unio.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/europa-parlament-unio.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/europa-parlament-unio.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1694166454:12
[_thumbnail_id] => 89187
[_edit_last] => 12
[views_count] => 942
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2d752ec81de0acfc72e40e7b983d91ef] =>
As Rosh Hashanah approaches, I met with leaders of Ukraine's Jewish communities, Rabbis from 26 Ukrainian cities, and Ukrainian warriors of Jewish origin.
I thanked them for their prayers, humanitarian assistance, and efforts to bring the Ukrainian victory closer. pic.twitter.com/YZLr5KE0jN
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 14, 2023
While in Oslo, I had a call with Poland’s Prime Minister @DonaldTusk. I congratulated my friend on his appointment and the beginning of a new chapter in our bilateral relations.
As the #EUCO summit approaches, we discussed its upcoming decisions that will bring the entire…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Today, we received the awaited decision on the US aid package that we long fought for. And a very significant one. Our warriors on the front lines, as well as our cities and villages suffering from Russian terror, will feel it.
Augusztus 23-án és 24-én 14 ország parlamentjének képviselői és az Európai Parlament delegációja látogatott Ukrajnába – számol be az ERR.
Marko Mihkelson, az észt parlament nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke szerint a nemzetközi küldöttség célja, hogy határozott támogatását fejezze ki Ukrajnának a zászló napján és a függetlenség napján tett látogatás során.
A parlament és a kormány képviselőivel folytatott megbeszélésen a biztonsági helyzetről és az Oroszország feletti stratégiai győzelemhez Ukrajna számára szükséges segítségnyújtásról tárgyaltak. Felvetődött az Oroszországi Föderáció bíróság elé állítása és a károk megtérítése is.
A látogatáson Ausztriából, Belgiumból, Bulgáriából, Észtországból, Spanyolországból, Írországból, Izlandból, Kanadából, Litvániából, Lengyelországból, Portugáliából, Svédországból, Németországból, Finnországból és az Európai Parlament képviselőiből álló küldöttségek vettek részt.
Az EU vezetőinek írt levelükben a képviselők „közös vízumpolitikára” és a menedékjog megadására vonatkozó eljárások egységes mérlegelésére szólítanak fel azon orosz katonák számára, akik lelkiismereti okokból megtagadják a katonai szolgálatot – áll a pártközi levélben, amelyet a RedaktionsNetzwerk Deutschland hozott nyilvánosságra, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
A levél szerzői levelükkel az Európai Tanács elnökéhez, Charles Michelhez, az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez és az EU külpolitikai főosztályának vezetőjéhez, Josep Borrellhez fordultak. A képviselők úgy vélik, hogy „az Európai Uniónak és tagállamainak kötelessége, hogy biztosítsa a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó orosz katonák védelmét és a menedékjogot”.
A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy az orosz katonai parancsnokság 13 illegális fogolytábort hozott létre a megszállt Luhanszk és Donyeck térségében, amelyekben több mint 600 olyan orosz tartózkodik, akik megtagadták az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban való részvételt.
2022 április elején és később is Charles Michel dezertálásra szólította fel az orosz katonákat, és menedékjogot ígért nekik.
„Ha nem akarod megölni ukrán testvéreidet, ha nem akarsz bűnöző lenni, tedd le a fegyvert, hagyd abba a harcot, hagyd el a csatateret” – fordult az oroszokhoz Strasbourgban.
Az Európai Parlament képviselői nyílt levelükben aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Oroszországban újabb mozgósításra hullámra kerülhet sor, ami miatt megnövekedhet „az oroszok menedék- és menekültstátusz iránti kérelmei száma az uniós tagállamokban”. A képviselők megjegyzik, hogy az orosz vezetés a gyakorlatban megtagadja a sorkatonáktól a katonai szolgálat alóli felmentést lelkiismereti okokból, annak ellenére, hogy ezt a jogot az Oroszországi Föderáció Alkotmányában 1993-ban rögzítette.
Levelük végén a képviselők arra kérik az EU vezetőit, hogy tegyenek meg további intézkedéseket a „közös vízumpolitika” érdekében az EU-tagállamokban, „korrigálják a beutazási vízumok kiadására vonatkozó iránymutatásokat”, és tanulmányozzák országuk, az orosz fegyveres erőknél való szolgálat megtagadása miatt elhagyó orosz állampolgárok menedékjogának megadására vonatkozó eljárást.
A levél kezdeményezője, Udo Bullmann, a Német Szociáldemokrata Párt képviselője mellett az elsőként írta alá Dietmar Kester szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, Hanna Neumann béke- és konfliktuskutató, aki a „zöldeket” képviseli az Európai Parlamentben, Charles Gerens a liberális Luxemburgi Szociáldemokrata Párttól, Isabel Santos, a PS Szociáldemokrata Párt portugál külpolitikai aktivistája és Miguel Urban Crespo, a Szociáldemokrata Pártot képviselő spanyol szociáldemokrata.
[type] => post
[excerpt] => Az EU vezetőinek írt levelükben a képviselők „közös vízumpolitikára” és a menedékjog megadására vonatkozó eljárások egységes mérlegelésére szólítanak fel azon orosz katonák számára, akik lelkiismereti okokból megtagadják a katonai szolgálatot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1690299600
[modified] => 1690278162
)
[title] => Az Európai Parlament nagyobb védelmet biztosítana az orosz hadsereg azon katonáinak, akik nem hajlandóak harcolni Ukrajna ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=85543&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 85543
[uk] => 85462
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 85463
[image] => Array
(
[id] => 85463
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1.jpg
[original_lng] => 205133
[original_w] => 1403
[original_h] => 818
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1-300x175.jpg
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1-768x448.jpg
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1-1024x597.jpg
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1.jpg
[width] => 1403
[height] => 818
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1.jpg
[width] => 1403
[height] => 818
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/original-9-1.jpg
[width] => 1403
[height] => 818
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1690267363:12
[_thumbnail_id] => 85463
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1107
[_oembed_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 45691
[2] => 4305
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => orosz katonák
[2] => vízummentesség
)
)
[6] => Array
(
[id] => 84596
[content] =>
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta, hogy az Európai Unió 500 millió euró összegű finanszírozással és új intézkedések bevezetésével támogassa az uniós védelmi ipar lőszergyártási kapacitásának sürgős bővítését Ukrajna katonai eszközigényének kielégítésére – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
Az 505 szavazattal, 56 ellenében és 21 tartózkodás mellett elfogadott jogszabálytervezet szerint a lőszergyártást támogató törvény (ASAP) célja, hogy felgyorsítsa a lőszerek és rakéták Ukrajnába történő szállítását, és segítse a tagállamokat készleteik feltöltésében.
A jogszabály célzott intézkedéseket is tartalmaz, többek között 500 millió euró összegű finanszírozást irányoz elő, hogy növelje az EU termelési kapacitását a védelmi termékek, különösen a tüzérségi lőszerek, rakéták és alkatrészeik jelenlegi hiányának kezelésére. Az új jogszabály támogatja a tagállami készletek felhasználását és a lőszerek közös beszerzését is.
A jogszabály különösen az uniós védelmi ipar reagálóképességét és arra irányuló képességét erősíti majd, hogy időben ellássa Európát lőszerekkel és rakétákkal.
Tekintettel arra, hogy Európában ismét nagy intenzitású konfliktushelyzet alakult ki, biztonságunk és az Ukrajna támogatására irányuló folyamatos erőfeszítéseink szempontjából döntő fontosságú, hogy ezek a termékek időben és kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak – fogalmaz a dokumentum.
A képviselők azt is szorgalmazták, hogy az uniós országok biztosítsák Ukrajna számára a jogszabály alapján finanszírozott lőszert anélkül, hogy exportkorlátozások vonatkoznának rá.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Mivel úgy Románia, mint Bulgária teljesíti a szabad mozgást lehetővé tevő térségéhez való csatlakozás valamennyi feltételét, mindkét országnak csatlakoznia kell a schengeni övezethez 2023 végéig – szögezték le állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői szerdán.
Az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén 526 szavazattal, 57 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy egy kiterjedtebb határellenőrzés nélküli schengeni térség erősebbé tenné az Európai Uniót.
Az, hogy Románia és Bulgária még mindig kívül esik a unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő övezeten, társadalmi és gazdasági szempontból is megterheli a két ország vállalkozásait és lakosságát. Bulgária és Románia állampolgárai hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, mivel a schengeni térségben élőkhöz képest várakozásokkal, bürokratikus nehézségekkel és többletköltségekkel szembesülnek, amikor külföldre utaznak vagy üzleti tevékenységet folytatnak. A képviselők megjegyezték, hogy a román és bolgár utazók határátkelőhelyeken eltöltött várakozása néhány órától akár napokig is eltarthat, szemben a belső határellenőrzés nélküli átlagosan 10 perccel, ami – mint írták – jelentősen rontja a teherautó-vezetők munkakörülményeit.
Az áruk európai tagállamok közötti szabad szállítása akadályozásával az EU egységes piacának okozott károk mellett a szöveg rámutatott arra is, hogy a megnövekedett menetidők a környezet helyrehozhatatlan károsodását okozzák, ami – véleményük szerint – nincs összhangban az Európai Unió klímasemlegességi céljaival. A járművezetők, a határőrök és a határátkelőhelyek közelében élő emberek egészségét veszélyezteti a határátlépésre várakozó járművek ezreinek növekvő légszennyezése – figyelmeztettek.
Az állásfoglalás felszólította az Európai Bizottságot, hogy becsülje fel azokat a költségeket és környezeti károkat, amelyeket Románia és Bulgária 2011 júniusa óta szenvedett el a schengeni csatlakozás „indokolatlan megtagadása” miatt.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arra szólította fel a NATO-t és tagállamait, hogy tegyenek eleget Ukrajna iránti elkötelezettségüknek, és hívják meg az országot a katonai szövetségbe a július közepén Vilniusban tartandó csúcstalálkozón.
A 425 szavazattal, 38 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, reményeik szerint Ukrajna NATO-csatlakozási folyamata a háború befejezése után megkezdődik, és az ukrán-orosz konfliktus a lehető leghamarabb befejeződik.
Kiemelték: Ukrajna integrációja mind a NATO-ba, mind az EU-ba növelné a regionális és globális biztonságot, valamint erősítené az Ukrajna és az euroatlanti közösség közötti kötelékeket.
Az EP-képviselők támogatásukról biztosították az Európai Tanács tavalyi határozatát, mely uniós tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának. Reményüket fejezték ki, hogy a csatlakozási tárgyalások már idén megkezdődhetnek.
Az állásfoglalás elítélte az ukrajnai Nova Kahovka-i gátat ért támadást, amely – mint írták – háborús bűncselekménynek minősül. A háborús bűnökért, köztük a gát felrobbantásáért felelősöket a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni – húzták alá.
Az EP továbbá átfogó uniós gazdaságélénkítési csomagot szorgalmazott Ukrajna számára, amelynek az ország azonnali, közép- és hosszú távú megsegítésére, az újjáépítésre és a helyreállításra kell összpontosítania. Közölték, várakozással tekintenek a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a javasolt, Ukrajna újjáépítését támogató uniós eszköz felülvizsgálata elé, amely a tervek szerint az elkövetkező években fedezni fogja az ország újjáépítési szükségleteinek finanszírozását.
Az EP-képviselők hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy Ukrajna újjáépítését összekapcsolják az uniós csatlakozási előkészületekkel és a folyamatban lévő belső reformokkal. Ugyanakkor kiemelték, a sérült infrastruktúra és ipari kapacitás újjáépítésének az európai zöld megállapodással összhangban kell történnie. Ez elősegítené, hogy az ország szén-dioxid-mentes és digitális, modern európai jóléti állammá és piacgazdasággá váljon.
