Az Európai Parlament támogatta egy új határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetését harmadik országbeli állampolgárok számára az EU külső határain, számolt be az Európai Parlament sajtóosztálya, közölte az Ukrinform tudósítója.
„Az Európai Parlament zöld utat adott a beléptető-kiléptető rendszer fokozatos bevezetésének az EU külső határain” – áll a közleményben.
Ez a rendszer rögzíti a személyes adatokat, beleértve a kereszt- és vezetéknevet, az úti okmány típusát, a belépés és a kilépés idejét és helyét, valamint a biometrikus adatokat – arcképet és ujjlenyomatokat. Ez a schengeni övezetbe rövid távú vízummal vagy vízummentességet igénybe vevő harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik.
Megjegyezték, hogy az intézkedések célja a biztonság növelése, a határátlépési folyamat felgyorsítása és a sorok csökkentése.
Az EES rendszert a tervek szerint 180 napon belül telepítik, hogy megakadályozzák az összes országban történő egyidejű bevezetést, ami megzavarhatná annak működését.
Az Európai Parlament sajtószolgálata hozzátette, hogy az új rendszer bevezetésének időszakában a folyamat ideiglenesen felfüggeszthető, ha a határon túl hosszúra nyúlik a várakozási idő, vagy technikai problémák merülnek fel.
Amint arról korábban beszámoltunk, az EES rendszer az Európai Unió határigazgatási és biztonsági interoperábilis adatbázisainak egyike. A végleges bevezetés után az útlevelek fizikai bélyegzését felváltják a rendszerben szereplő adatok, amelyek a schengeni övezet összes ellenőrző hatósága számára valós idejű lekérdezésre lesznek elérhetők biztonsági igényeiknek megfelelően.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament támogatta egy új határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetését harmadik országbeli állampolgárok számára az EU külső határain, számolt be az Európai Parlament sajtóosztálya, közölte az Ukrinform tudósítója.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1752166200
[modified] => 1752149759
)
[title] => Az Európai Parlament jóváhagyta az EU külső határainak átlépésére vonatkozó új rendszer bevezetését
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=156267&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 156267
[uk] => 156155
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 156156
[image] => Array
(
[id] => 156156
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1751379654-888.jpg
[original_lng] => 82101
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1751379654-888-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1751379654-888-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1751379654-888.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1751379654-888.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1751379654-888.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1751379654-888.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/630-360-1751379654-888.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1752138960:12
[_thumbnail_id] => 156156
[_edit_last] => 12
[views_count] => 402
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_dfbd26d5aaea5d0dff5c218b59586d3b] =>
Bizalmatlansági szavazást tartanak az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ellen az Európai Parlamentben csütörtökön – írja az Euractiv.
Az indítványt a romániai AUR párt képviselője nyújtotta be még múlt héten, 74 európai képviselő aláírásával. Az Euractiv szerint Roberta Metsola EP-elnök már tájékoztatta az Európai Parlament napirendjét meghatározó testületet, hogy az indítvány megfelelt a Parlament eljárási szabályzatának 131. cikkében foglalt összes követelménynek.
Írták még, hogy az indítványt hétfőn vitatják meg, majd csütörtökön szavaznak róla a strasbourgi plenáris ülésen. A szavazás valószínűleg nem fog átmenni – tették hozzá.
Egy Izrael gázai hadműveletéről szóló vita kapcsán tettlegességig fajult a feszültség az Európai Parlamentben: a svéd Baloldali Párt egyik munkatársa azzal vádolta meg Alice Teodorescu jobbközép EP-képviselőt, hogy fizikailag bántalmazta. A képviselő irodája viszont épp a baloldali aktivistát tartja az incidens kirobbantójának. Az Európai Parlament előzetes értékelése is Teodorescu verzióját erősíti meg.
Egy, a gázai konfliktusról szóló vita nyomán éles szóváltás és fizikai incidens tört ki szerdán az Európai Parlamentben a svéd Baloldali Párt (Vänsterpartiet) egyik munkatársa és egy jobbközép svéd európai parlamenti képviselő között – írja a Politico.
A Baloldali Párt egyik munkatársa azzal vádolta meg Alice Teodorescu jobbközép európai parlamenti képviselőt, hogy fizikai erőszakot alkalmazott ellene. Teodorescu irodája ezzel szemben azt állítja, hogy az incidens előidézője a Baloldali Párt munkatársa volt.
Az eset a plenáris ülés előtt történt, amikor Teodorescu – aki ismerten Izrael-barát álláspontot képvisel – egy megbeszélésre tartott. Irodája szerint ekkor kezdte őt a svéd Baloldali Párt munkatársa engedély nélkül filmezni, és kijelentette, hogy a felvételt nyilvánosságra hozza, hogy „megmutassa a világnak, milyen szörnyű ember” a képviselőnő. Teodorescu ezután saját telefonját ráirányította a férfira, aki megpróbálta elvenni azt. A vita végül dulakodássá fajult.
Egy névtelenséget kérő európai parlamenti tisztviselő szerint több szemtanú is látta az esetet, amely a palesztin–izraeli feszültségek mentén robbant ki.
Az Európai Parlament szóvivője megerősítette, hogy az incidenst, amelyet a biztonsági kamerák is rögzítettek, „kiemelt prioritással vizsgálják”. Hozzátette, hogy az első értékelések szerint az események Teodorescu verzióját támasztják alá, és az Európai Parlament biztonsági segítséget is nyújt a képviselőnőnek.
A Baloldali Párt kabinetfőnöke, Marie Antman ezzel szemben a svéd TT hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy munkatársa „sokkos állapotban” tért vissza az irodába, karján látható nyomokkal, és azzal az állítással, hogy egy svéd képviselő „egyszerűen rátámadt”.
A Svéd Kereszténydemokraták főtitkára a közösségi médiában azt írta, hogy Teodorescu is megrendült az eset miatt, és megdöbbent, hogy egy ilyen incidens előfordulhat „egy demokratikus intézmény falain belül”.
A lap megjegyezte, hogy az Európai Parlamentben szerdán feszült volt a légkör, ugyanis a képviselők ekkor vitatták meg a plenáris ülésen Izrael folyamatban lévő gázai övezeti hadműveletét.
Az EU 2400 magánszemélyt, céget és szervezetet szankcionált az orosz–ukrán háború kirobbanása óta. Az uniónak félévente kell a szankciókat megújítania, amihez a blokk mind a 27 tagállamának a támogatására szükség van.
Az Európai Unió tagállamai megállapodtak, hogy fél évvel meghosszabbítják az Oroszország elleni szankciókat. A megállapodás értelmében Mihail Degtyarev orosz sportminisztert, Vjacseszlav Mose Kantor orosz–izraeli üzletembert és Gulbahor Iszmailovát, aki Aliser Uszmanov orosz–üzbég üzletember nővére levettek a listáról.
A Bloomberg szerint Vlagyimir Raszevszkij szintén lekerült a feketelistáról, mivel az orosz üzletember sikeresen megtámadta a szankciókat az Európai Bíróságon. További három személy elhunyt, ellenük értelmetlen lett volna érvényben hagyni a büntetőintézkedéseket.
Az Európai Parlament március 12-én, szerdán állásfoglalást fogadott el Ukrajna védelmének támogatásáról. A dokumentum kimondja, hogy az EU Ukrajna legfőbb stratégiai szövetségese, és segítenie kell Ukrajnát az Oroszország elleni harcban, számolt be az Európai Parlament sajtószolgálata.
A európai parlamenti képviselők támogatják a 30 napos ukrajnai tűzszünetre vonatkozó javaslatot, valamint elvárják, hogy Oroszország is hozzájárul, és leállítja Ukrajna polgári lakossága, infrastruktúrája és területe elleni támadásokat.
„Miután az Egyesült Államok álláspontja nyilvánvalóan eltolódott az orosz agresszív háború irányába, „amely magában foglalta Ukrajna nyílt hibáztatását is a háborúért”, jelenleg az EU és tagállamai Ukrajna fő stratégiai szövetségesei, és meg kell őrizniük legnagyobb adományozói szerepüket” – áll a közleményben.
Ezen túlmenően az Európai Parlament úgy véli, hogy az EU-nak megbízható biztonsági garanciákon kell dolgoznia Ukrajna számára, amelynek lehetőséget biztosítani arra, hogy elutasítsa az ország biztonságát gyengítő elhamarkodott megállapodásokat. Emellett az európai parlament hatékonyabb szankciók bevezetését szorgalmazta Oroszországgal szemben.
„Az Európai Parlament képviselői elleneznek minden olyan kísérletet, amely az ukrán vezetés megzsarolására irányul, hogy elősegítse az úgynevezett békemegállapodást”, áll a közleményben.
Az állásfoglalás egyben leszögezi, hogy az európai biztonságról szóló tárgyalások nem jöhetnek létre az EU jelenléte nélkül. Emellett a képviselők támogatták a „készségesek koalíciójának” létrehozását. Ugyanakkor megjegyezték, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van. Az Európai Parlament a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását sürgette.
A dokumentum említést tesz Ukrajna háború utáni újjáépítésének előkészületeiről új forrásokból. A képviselők megjegyezték, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie az Ukrajnának okozott óriási károkat.
„Az uniós szankciók alapján befagyasztott orosz szuverén vagyont el kell kobozni, és Ukrajna védelmére és újjáépítésére kell felhasználni”, áll a közleményben.
Az európai védelemről és Ukrajna jövőjéről vitáztak az Európai Parlamentben az EP-képviselők, és felszólalt Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök is. A legtöbb pártcsalád támogatja a bizottság tervét Európa felfegyverzésével kapcsolatban, ugyanakkor a transzatlanti kapcsolatok, Ukrajna, valamint a diplomácia kapcsán kemény ellentétek alakultak ki a képviselőcsoportok között.
A múlt heti rendkívüli, majd a jövő heti EU-csúcsokról, de leginkább előbbi főtémájáról, az európai biztonságpolitikáról rendeztek vitát az Európai Parlamentben március 11-én, Strasbourgban.
A múlt heti rendkívüli EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői többek között elfogadták az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a tagállamok felfegyverkezését célzó, ReArm Europe-ra keresztelt javaslatát, ami az EB-elnök számítása szerint akár 800 milliárd euróval segíthetné a tagállamok fegyver- és lőszerbeszerzéseit – ezek egy részét közös hitelből, tagállami hozzájárulásokból és magántőke bevonásával fedeznék –, valamint az Európai Bizottság eltekint a túlzottdeficit-eljárás elindításától, amennyiben egy tagállam a megnövelt védelmi kiadásai miatt költségvetési hiánya nagyobb lenne az éves GDP-jének 3 százalékánál, vagy haladná meg az államadóssága a GDP 60 százalékát.
Nyitóbeszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta, Európa mindig is a válságokból épült újra és vált erősebbé. A múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, nagymértékű volt a konszenzus az Európai Tanácsban, ami néhány héttel ezelőtt szerinte elképzelhetetlen volt.
Kifejtette, hogy az európai biztonsági helyzet megváltozott, hiszen a hidegháború után többen azt hitték, hogy Oroszországot is be lehet építeni az európai biztonsági rendszerbe, valamint hogy az Egyesült Államok mindig megvédi Európát – Von der Leyen szerint ez lehet az oka, hogy a Szovjetunió bukása után az európai országok nem foglalkoztak annyit a védelemmel, és a védelmi kiadásaikat megfelezték.
Az idők azonban megváltoztak. Európának saját védelmére kell fókuszálnia, és nem a jövőben, hanem mától kezdve – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, majd kifejtette a múlt héten bemutatott ReArm Europe tervének legfőbb pontjait – az Európai Bizottság javaslatáról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
Ursula von der Leyen szerint 800 milliárd eurót lehetne mozgósítani egy biztonságosabb és ellenállóbb Európáért.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa felszólalásában arról beszélt, hogy az Európai Unió nagyon fontos keresztúthoz érkezett, és fontos döntéseket kell hozniuk a tagállamoknak, mivel a nemzetközi szerződéseken alapuló világrend veszélybe került.
Costa a múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, hogy gyors és ambiciózus döntéseket hoztak Ukrajna és az európai védelem kapcsán.
Pénzünket és erőfeszítéseinket oda kell csoportosítani, ahol erre szükség van – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, aki emlékeztetett, hogy a tagállamok Oroszország ukrajnai inváziója óta 30 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat, a NATO-tagállamok pedig az éves GDP-jük két százalékát fordították fegyverkezésre.
Ugyanakkor ennél többet kell költeni, a rendkívüli Európai Tanács-ülésen pedig kijelölték a prioritásokat is.
Ez nemcsak Európának, hanem Ukrajnának is fontos. Ukrajna biztonsága Európa biztonsága is – jelentette ki Costa, aki hangsúlyozta, Európa mellett Ukrajna kapacitásait is növelni kell, egy erősebb Európa építése kéz a kézben jár ezzel. Felszólalását azzal zárta, hogy partnereiktől pozitív visszajelzést kaptak a csúcson hozott döntésekről, és felszólította a tagállamokat, hogy ezt a lendületet meg kell tartaniuk a jövő heti EU-csúcsra is, ahol a még hiányzó döntéseket kell meghozniuk.
Daniel Freund, Európai Parlamenti képviselő az X-en kritizálta Marco Rubio diplomáciai döntését és az EU-s kapcsolatok kezelését.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő az X-en reagált arra, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter Washingtonban fogadta Szijjártó Pétert, míg a szintén az amerikai fővárosban tartózkodó Kaja Kallast, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét nem.
A közösségi oldalán „amerikai prioritás” jelzővel osztotta meg az ezzel kapcsolatos fotókat.
Freund szerint ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok bizonyos európai politikai erőket előnyben részesít másokkal szemben, ami gyengíti az EU egységét és szerepét a nemzetközi politikában. A képviselő általánosságban is bírálta Donald Trump vezetését, mert úgy látja, hogy az USA egyre inkább elfordul a demokratikus értékektől és az Európával való szorosabb együttműködéstől.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Az Európai Unió továbbra is növeli az Ukrajnának nyújtott támogatását, Európa kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának – jelentette ki szerdán Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A jelentés szerint Metsola kijelentette, hogy Európa kész megadni Ukrajnának a szükséges biztonsági garanciákat, még akkor is, ha az Egyesült Államok nem teszi meg ugyanezt. Hangsúlyozta, hogy az EU már 48,5 milliárd eurónyi katonai támogatást mozgósított, és továbbra is erősíti Ukrajna védelmi képességeit.
Az Európai Parlament elnöke elmondta: kiemelt prioritás az EU védelmi képességeinek erősítése, beleértve a 27 tagállam hadseregének integrálását a jobb koordináció és a hatékonyság növelése érdekében. Már több mint egymillió lőszert szállítottak, 75 000 ukrán katonát képeztek ki, és fontolgatják, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételt Ukrajna támogatására fordítsák – tette hozzá.
Az európai házelnök hangsúlyozta: a helyzet folyamatos felülvizsgálatot igényel, az EU kész a biztonsági garanciák kiterjesztésére. Leszögezte, Európának határozottan kell fellépnie, meg kell erősítenie a védelmi együttműködést Ukrajnával. „Tehát már cselekszünk, de természetesen fel kell mérnünk a helyzetet, és készen kell állnunk arra, hogy minden szükséges biztonsági garanciát megadjunk a tartós béke biztosításához” – emelte ki Roberta Metsola.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió továbbra is növeli az Ukrajnának nyújtott támogatását, Európa kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának – jelentette ki szerdán Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1739965140
[modified] => 1739963805
)
[title] => Európa kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának az Egyesült Államok nélkül is – európai parlamenti elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141504&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 141504
[uk] => 141512
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 121868
[image] => Array
(
[id] => 121868
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[original_lng] => 55853
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739957159:2
[_thumbnail_id] => 121868
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1204
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1202969557001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 48542
[1] => 238
[2] => 50707
[3] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => biztonsági garanciák
[1] => Európai Parlament
[2] => Roberta Metsola
[3] => Ukrajna
)
)
[8] => Array
(
[id] => 138540
[content] =>
A mai valóság egy sor új kihívást jelent Európa számára, de az európaiaknak emelt fővel kell járniuk, annak ellenére, hogy a kényelmes életnek vége – jelentette ki szerdán Donald Tusk lengyel kormányfőre az Európai Parlamentben tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Tusk emlékeztetett a teljes körű ukrajnai háborúra és a technológiai fejlődésre, amely olykor ellenőrizhetetlen, ami az Európa jövőjével kapcsolatos bizalomvesztéshez vezet.
„De objektíven nézve, Európának nem kell félnie a jövőtől. A legfontosabb szavak, amelyeket itt ma közvetlenül az európaiaknak kell címezni: fel a fejjel!” – hangsúlyozta a lengyel kormányfő. Hozzátette, hogy Európának ma teljesen új kihívásokkal kell szembenéznie, de képes szembenézni velük, és büszkének kell lennie eredményeire. „De vége van a bulizásnak és a kényelmes életnek” – jegyezte meg Donald Tusk.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A mai valóság egy sor új kihívást jelent Európa számára, de az európaiaknak emelt fővel kell járniuk, annak ellenére, hogy a kényelmes életnek vége – jelentette ki szerdán Donald Tusk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737574380
[modified] => 1737566520
)
[title] => Tusk: véget ért a kényelmes élet az európaiak számára, de azért emelt fővel kell járniuk
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138540&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138540
[uk] => 138553
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 138541
[image] => Array
(
[id] => 138541
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[original_lng] => 30757
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737562239:8
[_thumbnail_id] => 138541
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1112
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508423782000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43604
[1] => 238
[2] => 57397
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Tusk
[1] => Európai Parlament
[2] => Ukrajna támogatása
)
)
[9] => Array
(
[id] => 137828
[content] =>
Ukrajna kizárólag a kisebbségi jogok rendezése esetén léphet előre az európai uniós csatlakozási folyamatban – írja sajtóközleményében Ferenc Viktória EP-képviselő.
Ma a Külügyi Bizottság rendkívüli ülésén Marta Kosszal, a bővítésért felelős biztossal folytattak eszmecserét a képviselők. Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták-frakció tagja felszólalásában kiemelte: „Ukrajna lakossága közel három éve szenved a háború szörnyűségeitől. Jelenleg az Ukrajnában élő kisebbségek a háború borzalmain túl jogaik korlátozását is elszenvedik. Bár tavaly a Magyarország által 11 pontban foglalt kisebbségeket érintő problémák kezelésére Ukrajna ígéretet tett, a kárpátaljai magyarok jogainak teljes körű visszaállítása továbbra sem valósult meg.”
A képviselő hozzátette:
„Aggályos, hogy a tavaly májusban alakult Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Társadalmi Szervezeteinek Tanácsában a kárpátaljai magyarok legnagyobb érdekvédelmi szervezete nem kapott helyet, létrehozásával így nem valósult meg a kisebbségek valódi és szabad képviselete.”
Ferenc Viktória képviselő Marta Kos bővítési biztosnál rákérdezett, hogy véleménye szerint Ukrajna mennyiben felel meg a koppenhágai kritériumoknak, különösen a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén. A biztos válaszában elmondta, hogy mind a bizottság, mind az ukrán fél számára ismert a felvetett téma, és dolgoznak rajta, hogy ez ne legyen akadálya az első alapvető klaszter megnyitásának.