Szeptember végén Husumban, a németországi északfríz városban rendezték meg a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) idei konferenciáját. A rendezvényen ülésezett a FUEN Magyar Közösségek Munkacsoportja (MKM), ahol a résztvevők a Kárpát-medencei kisebbségek helyzetéről, valamint Ukrajna és Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatairól tárgyaltak.
Ukrajna kisebbségpolitikája az EU-csatlakozás tükrében
Brenzovics László kiemelte, hogy Ukrajnában jelenleg nincs látható szándék a kisebbségi jogok megnyugtató rendezésére, és úgy véli, hogy az Európai Unió vezetői sem fordítanak kellő figyelmet erre a kérdésre. Ez súlyos veszélyt jelenthet, mert ha Ukrajnát úgy veszik fel az EU-ba, hogy nem biztosítják a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, az rossz példát mutathat más csatlakozás előtt álló országok számára is. A találkozón elhangzott, hogy a koppenhágai kritériumrendszer – amely a csatlakozott országok számára előírja a kisebbségi jogok tiszteletben tartását – alkalmazását szigorúan be kellene tartani az EU-s tárgyalások során.
Romániai magyar közösségek helyzete és a választási eredmények
A találkozón az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke és Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke számolt be a szervezet legutóbbi sikereiről. Részletesen ismertették a júniusi választásokon elért eredményeiket és az előttük álló kihívásokat, különösen a közelgő államelnöki és parlamenti választásokat. Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy az erős és egységes fellépés a kisebbségek érdekvédelmében kiemelten fontos az európai színtéren is.
A szlovákiai és szerbiai magyar közösségek helyzete
Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere arról számolt be, hogy a szlovákiai Magyar Szövetség tisztújításra készül, és pozitív fejleménynek nevezte, hogy sikerült megszerezniük a szlovák kormány kisebbségi biztosi pozícióját, amelyet most Horony Ákos tölt be. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviseletében Vicsek Annamária EP-képviselő és Kovács Elvira, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja ismertette, hogy a szerbiai politikai környezet instabilitásának ellenére sikerült megőrizniük a közösségük befolyását önkormányzati, tartományi és parlamenti szinten.
Kisebbségi kérdések Horvátországban és Szlovéniában
Horvátországból Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) alelnöke elmondta, hogy a szervezet jelenleg a békés építkezés szakaszában van. Az egyetlen parlamenti képviselőjük révén kulcsszerepet tölthetnek be a horvát törvényhozásban, különösen a szélsőjobboldali koalíciós párt szétesése után. Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke viszont aggasztó fejleményekről számolt be: a szlovén kormány megszüntetett egy fontos, a magyar közösség számára létfontosságú projektet, amely komoly nehézségek elé állítja a muravidéki magyar közösséget.
A kisebbségi kérdések kezelése az EU-csatlakozási folyamat során
A találkozó fő témája Szerbia és Ukrajna európai uniós csatlakozásának magyar vonatkozásai voltak. Brenzovics László határozottan állást foglalt amellett, hogy a kisebbségi jogoknak kiemelt figyelmet kell kapniuk a csatlakozási tárgyalások során. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyása veszélyes precedenst teremthetne, ami negatívan befolyásolná a már EU-tagállamokban élő kisebbségek helyzetét is.
Javaslat egy brüsszeli konferenciára
Vincze Loránt, a FUEN elnöke jogosnak nevezte Brenzovics László aggodalmait, és támogatásáról biztosította azt az elképzelést, hogy egy brüsszeli konferencián vizsgálják meg az EU-bővítésben érintett országok kisebbségi helyzetét. A résztvevők szerint ez fontos lépés lenne annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a kisebbségi jogok kérdésére az EU-s bővítési folyamatban.
A találkozón részt vett Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, valamint Léphaft Áron a HUNINEU képviseletében. A Magyar Közösségek Munkacsoportjának következő találkozóját a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) meghívására Horvátországban tartják 2025 első felében. Ez a jövőbeni találkozó ismét lehetőséget ad majd arra, hogy a kisebbségek képviselői megvitassák az aktuális kihívásokat és további lépéseket a közösségeik jogainak védelmében.
A munkamegbeszélésnek egy háromnyelvű fríz iskola konferenciaterme adott otthont.
Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény, mi több, a módosítások egyes esetekben további zavart keltenek.
A Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities, FUEN) állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy Ukrajna számára az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Felidézi, az ukrán parlament, s Legfelsőbb Tanács 2022 decemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt, melyet az ukrajnai kisebbségek, az uniós tagállamok és a civil szervezetek is élesen bíráltak.
A FUEN szerint a nyilvános nyelvhasználat joga is tovább szűkül, hiszen az anyanyelvet csak a nemzeti kisebbségek tagjai számára szervezett rendezvényeken lehet használni, míg a korábbi változat a nemzeti kisebbségek által szervezett rendezvényekre vonatkozott.
Az egyéb korlátozó rendelkezések között említi, hogy az ukrajnai kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás továbbra is erősen korlátozott, minden tartalmat le kell fordítani az államnyelvre. Azt is kifogásolja, hogy a kisebbségi nyelvű könyvterjesztés csak az állami hatóságok által létrehozott és fenntartott speciális könyvesboltokban lehetséges.
Vincze Loránt rámutat, Ukrajnának a kisebbségi törvényt nem csupán az uniós csatlakozás követelményének kellene tekintenie, hanem „valódi esélynek arra, hogy javítson sok állampolgárának helyzetén, elősegítse a többség és a kisebbségek közötti együttműködést, és megteremtse a hosszú távú stabilitás feltételeit”.
„Kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a kisebbségek megfelelő törvényi keretét csak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek bevonásával és közreműködésével lehet megvalósítani” – szögezi le összegzésképpen a FUEN elnöke az MTI-nek.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény, mi több, a módosítások egyes esetekben további zavart keltenek.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1699542480
[modified] => 1699542055
)
[title] => FUEN: Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=94822&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 94822
[uk] => 94834
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 94823
[image] => Array
(
[id] => 94823
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2.webp
[original_lng] => 70192
[original_w] => 1740
[original_h] => 1160
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-1536x1024.webp
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2.webp
[width] => 1740
[height] => 1160
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2.webp
[width] => 1740
[height] => 1160
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1699543690:2
[_thumbnail_id] => 94823
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1545
[translation_required_done] => 1
[_oembed_db2f13683b50a9ab4e683c7c41a56189] =>
Min. @sikorskiradek rozmawiał z min. SZ🇺🇦 @DmytroKuleba, któremu pogratulował rozpoczęcia negocjacji akcesyjnych z UE.
💬Musimy przywrócić warunki uczciwej konkurencji w handlu między oboma krajami, tak by wszyscy na tym skorzystali.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
Magyar munkacsoport megalapításáról döntöttek a FUEN 67., Pécsett zajló kongresszusán a határon túli magyar szervezetek vezetői. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselői a pécsi Valeria Koch német iskolaközpontban szervezték meg alakuló ülésüket pénteken, szeptember 8-án.
Itt döntöttek a munkacsoport megalapításáról, valamint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslatára Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét választották meg a munkacsoport vezetőjének.
„A FUEN-ben a magyar szervezetek fontos szerepet töltenek be, az utóbbi években számos alkalommal látták vendégül a FUEN rendezvényeit, munkájukkal pedig nap mint nap hozzátesznek az ernyőszervezet sikerességéhez. Természetesnek tartom, hogy egy újabb lépést tegyünk azért, hogy egységesen képviseljük a magyarság érdekeit a FUEN-en belül, illetve rendszeres találkozási lehetőséget biztosítsunk a szervezeten belül közös ügyeink megbeszélésére” – nyilatkozta Brenzovics László.
„Európa legnagyobb lélekszámú őshonos kisebbsége vagyunk. Az elmúlt évtizedben a magyar közösségek az élére álltak az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseknek, és a FUEN-nel közösen sikerre vittük a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést. A magyar munkacsoport megalapításával közös érdekeink megjelenítését erősítjük a FUEN-ben” – mondta el Kelemen Hunor.
Fotók: Gönczy Tamás
„A FUEN-nek évtizedek óta létezik német, szláv és török munkacsoportja. Üdvözlöm a döntést, hogy a magyar közösségek is a saját munkacsoportjuk megalapításáról döntöttek, hiszen ez a szervezeti munka szempontjából előnyökkel jár, és hatékonyabbá teszi a sajátos ügyek, elvárások megjelenítését” – mondta el a FUEN elnöke, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
A munkacsoport megalakulását a FUEN szombati Küldöttgyűlésén Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Önkormányzati Szövetség elnöke jelentette be. A szervezet szabályzata értelmében az új munkacsoportok megalakulása az Elnökség jóváhagyását követően válik hivatalossá – erre a kongresszust követő első elnökségi ülésen kerül sor.
Vincze Loránt, RMDSZ európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke szerint: miközben a Bizottság a közös európai értékekre való hivatkozással védi a különböző kisebbségeket, ugyanakkor közülük éppen az őshonos kisebbségeket hagyják ki, azzal az indoklással, hogy a kisebbségvédelem tagállami kompetencia.
Az RMDSZ-es EP-képviselő – aki nemrégiben vehette át a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést – megjegyezte: ha ez az összes típusú kisebbségre igaz lenne, az egész európai kisebbségvédelem feleslegessé válna. Vincze Loránt arról is beszélt: a FUEN a Minority SafePack méltatlan félresöprésére válaszul felvetette, hogy az uniós alapszerződés megváltoztatása jelenthet megoldást az őshonos kisebbségek védelmére, ez ugyanakkor azt is jelentené, hogy akár kötelezettségszegési eljárás is indulhatna a tagállamokkal szemben…
Vincze Loránt neve a Minority SafePack uniós állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének sikerességével fonódott össze, annak dacára, hogy az őshonos kisebbségek védelmének kérdését végül az Európai Bizottság gyakorlatilag egy mozdulattal söpörte le az asztaláról, indoklásuk szerint azért, mert ezen a téren nincs semmilyen tennivaló.
– Minden háttérlobbi ellenére az őshonos kisebbségek kérdése közös európai üggyé vált.
– Az Európai Bizottság önmagával is ellentmondásba keveredett, hiszen az őshonos nemzeti kisebbségek kivételével minden más kisebbség ügyét nem kezeli pusztán tagállami hatáskörként.
Az uniós csatlakozást megelőzően egyetlen tagállam sem akarta megoldani önszántából őshonos kisebbségei védelmét, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kritériumok betartását a csatlakozás után nem ellenőrzi az Európai Unió.
Ambiciózus megoldás lehet az uniós alapszerződés módosítása is az őshonos kisebbségek védelme érdekében, ez azonban azt is jelentené, hogy az Európai Bizottság kötelességszegési eljárást indíthatna az ügyben az egyes tagállamokkal szemben.
– Ön 2013 óta tevékenykedik a FUEN elnökeként. Hogyan tekint vissza az elmúlt közel egy évtized kisebbségvédelmi munkájára?
– A FUEN a legnagyobb kisebbségvédelmi ernyőszervezet Európában, több mint száz tagja van 37 országból, és a létszám folyamatosan bővül. A szervezet legfontosabb célja a kisebbségi jogok bővítése, betartatása Európa-szerte, és ennek érdekében folyamatosan együtt dolgozunk az ENSZ-szel, az EBESZ-szel, az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval. Az elmúlt évtized legfontosabb projektje mégis a Minority SafePack kezdeményezés lett, hiszen ez vált olyan eszközzé, amely révén az Európai Uniót szeretnénk rávenni arra, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális jogaival foglalkozzon, intézkedéseket fogadjon el. Ezzel az erőfeszítésünkkel nem értünk még célba, hiszen az Európai Bizottság végeredményben elutasította a jogalkotást.
– Ez a kisebbségvédelem európai kudarca?
– Hogyha ezt az évtizedet úgy tekintem, hogy honnan indultunk és hová jutottunk, akkor kijelenthetjük, hogy a kisebbségvédelmet mégiscsak az unió napirendjére helyeztük, a következő lépések pedig attól függnek, mennyire sikerül ezt az ügyet napirenden tartani. Ugyanis olyan még sosem fordult elő, hogy bármely többségi nemzet az őshonos kisebbségek ügyét önszántából meg akarta volna oldani Európában.
– Akkor a kisebbségvédelem Európában is az őshonos kisebbségek magányos harca a többségi nemzetekkel szemben…
– Minden azon múlik, hogy a kisebbségek mennyire erősek, elszántak, milyen támogatókat tudtak szerezni, hogy egy adott országon belül, vagy Európában előrelépést érjenek el. Ebből a szempontból fontos a FUEN szerepe, amely összefogta a közös érdekeket, és az RMDSZ kezdeményezésére megfogalmazott egy közös indítványt a Minority SafePack révén, amelyet még egyes többségi nemzetek, mint a németek vagy a hollandok is magukévá tettek. Magyar vonatkozásban pedig egy nagyon fontos paradigmaváltást jelentett a ’90-es, vagy a 2000-es évek elejéhez képest, hogy a magyar kisebbségek problémái ebben az európai keretben jelenhettek meg.
– A Minority SafePack sorsával kapcsolatban az a különös érzésünk támadhat, mintha kifordult volna a dolgok logikája. Lezajlott egy sikeres aláírásgyűjtés annak kapcsán, hogy az EU-ban problémák vannak az őshonos kisebbségek jogainak védelmével, utóbb azonban az Európai Bizottság azzal az indoklással söpörte le az asztaláról a kezdeményezést, hogy semmilyen probléma sincs…
– Profánul fogalmazva: a Minority SafePack kezdeményezését az Európai Bizottság sem lenyelni, sem kiköpni nem tudta. Miközben a Bizottság a közös európai értékekre való hivatkozással védi a különböző kisebbségeket, ugyanakkor közülük éppen az őshonos kisebbségeket hagyják ki, azzal az indoklással, hogy a kisebbségvédelem tagállami kompetencia. Ha ez az összes típusú kisebbségre igaz lenne, az egész európai kisebbségvédelem feleslegessé válna. Ebből is látszik, hogy az Európai Bizottság önmagával is ellentmondásba keveredett, ezért is fellebbeztük meg semmisségi eljárást kezdeményezve ezt a döntést.
– Mi állhatott a döntés hátterében?
– A hivatalos indokláson túl nagyon sok folyosói beszélgetés is lezajlott, amelyekből kiderült számunkra, hogy több olyan tagállam is volt, amely igen erőteljesen lobbizott a kezdeményezés ellen. Világossá vált, hogy az Európai Bizottság sokat emlegetett függetlensége fabatkát sem ér, amikor az őshonos kisebbségekről van szó, mert akkor rögtön román, spanyol belügyi kérdéssé válik a probléma. Történelmi érzékenységre hivatkoztak azok a biztosok, akik végül egy nyakatekert indoklással elutasították ezt a javaslatot, miközben közel két évszázaddal vagyunk a nemzetállamok kialakulása után. Az elmúlt időszakban jóval bonyolultabbá váltak a társadalmak, amelyek nem törekszenek nemzeti homogenitásra, és mára a számadatok is azt tükrözik, hogy az őshonos kisebbségek gazdasági, kulturális hozzáadott értéket képviselnek.
– A FUEN erre válaszul azt a merész célt tűzte ki, hogy módosítsák az uniós alapszerződést az őshonos kisebbségek védelme érdekében. Mennyire reális ez a cél?
– Ezzel rámutattunk a probléma egy lehetséges megoldására. Szeretném hangsúlyozni, hogy a FUEN kezdettől betartotta a játékszabályokat az európai porondon. A polgári kezdeményezések jogi kerete arra adott lehetőséget, hogy a jelenlegi alapszerződés által biztosított mozgástérben javasoljunk jogi megoldásokat. Lényegében erről szólt az elmúlt tíz évünk tevékenysége is. Ez nem tetszett a Bizottságnak. Ezért álltunk elő azzal a javaslattal, hogy a kisebbségvédelem a tagállamok és az unió megosztott kompetenciája legyen, hogy az EU-nak közvetlenül legyen lehetősége beavatkozni ebben a kérdésben. Fontos felidézni, hogy a koppenhágai kritériumrendszer tartalmaz kisebbségvédelmi kitételeket, amelyeket a csatlakozni kívánó országoknak figyelembe kell venniük. A már csatlakozott tagállamok ugyanakkor ezekről hajlamosak megfeledkezni.
– Az alapszerződés módosítása azt is jelentené, hogy akár kötelezettségszegési eljárás is indulhatna ilyen ügyekben…
– A tiltakozó tagállamok általánosságban érvelnek amellett, hogy az unió kívülről ne akarjon beleszólni belügyekbe. A román külügy például évtizedek óta hangoztatja azt, hogy a kisebbségi kérdés megoldott Romániában, minek is akarna bárki ebbe kívülről beleszólni. Holott úgy Románia, mint Szlovákia gyakorlatilag a belépés kényszere alatt dolgozta ki a meglévő kisebbségi jogokat biztosító szabályozásokat, amelyeket már nem helyezhetnek ugyan hatályon kívül, de senki nem ellenőrzi a betartásukat. Uniós kompetencia hiányában pedig hogyan is indulhatna egy számonkérő vizsgálat, vagy kötelezettségszegési eljárás.
– A nemrégiben Önnek adományozott Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetés kapcsán hosszan méltatták az elmúlt időszakban végzett munkáját. Ön mihez kapcsolja az elismerést?
– A kitüntetés természetesen megtisztelő, mégsem csak a magaménak, hanem az elmúlt években az őshonos kisebbségek jogaiért küzdők közös elismerésének érzem. Annál is inkább, mert ez egy olyan munka, amelyet nagyon ritkán kísérnek sikerek. Sajátosan olyan ez a terület, hogy ha egyet lépünk is előre, utána sokáig egy helyben topogunk. Mégis fontos, hogy az elmúlt időszakban közelebb kerültünk a céljainkhoz, annak elismertetéséhez, hogy az őshonos kisebbségek értékalkotó közösségek, amelyek hozzájárulnak az illető társadalom sikerességéhez. Ennek a gondolatiságnak a mentén szeretném munkámat folytatni a jövőben is.
Vincze Loránt 1977-ben született Marosvásárhelyen. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírás szakán végzett, majd a Bukaresti Egyetem közigazgatás és elektronikus kormányzás mesteri szakán szerzett oklevelet. 2009 és 2018 között Brüsszelben az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek munkatársa, később a Szövetség külügyi titkára. 2016 óta tölti be az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöki tisztségét, és vitte sikerre a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést.
