Ukrajna közösségfejlesztési és területi minisztériumának minisztere, Olekszij Kuleba, valamint az Európai Bizottság bővítési biztosa, Marta Kos, megvitatták Ukrajna EU-csatlakozásának további tárgyalási folyamatát.
Kuleba elmondta, hogy nemrég sikeresen lezárták az uniós bővítési csomag egyik fontos szakaszát, amely a közlekedést és a regionális politikát érinti. Jelenleg a minisztérium a következő lépéseken dolgozik.
Kuleba hangsúlyozta, hogy Ukrajna teljesíti vállalásait, és folytatja a reformokat a háború és a folyamatos támadások ellenére is, amit az EU nagyra értékel.
A felek beszéltek a bérlakásprogramról, a kedvezményes jelzáloghitelekről, valamint azokról a kompenzációs mechanizmusokról, amelyek a megszállt területeken elvesztett ingatlanokat érintik. Ukrajna számít az európai partnerek támogatására ezen a téren.
Kuleba kiemelte az EU-val 2022-ben aláírt áruszállítási megállapodás fontosságát, amely kritikus az ukrán logisztika, export és humanitárius segélyek szempontjából.
„Ukrajna következetesen teljesíti vállalásait, előrehalad a tárgyalásokban és megbízható partner” – foglalta össze Kuleba.
A bővítés történetének egyik legkeményebb dokumentumaként emlegetik a jelentést, ami elítéli Georgiát a jogállamiság gyengüléséért.
Jóváhagyta az Európai Parlament a Georgia csatlakozási folyamatról szóló jelentést szerdán, 490 igen és 147 nem szavazattal. A bővítés történetének egyik legkeményebb dokumentumaként emlegetik a jelentést. Az EP-képviselők ugyanis elítélték a jogállamiság gyengülését és a Georgiai Álom kormánypártra nehezedő növekvő orosz nyomást. Az Euronewsnak a jelentés egyik szerkesztője nyilatkozott.
Tobias Cremer, a szocialisták és demokraták (S&D) német EP-képviselője azt mondta, hogy már a tavalyi parlamenti választás sem volt tiszta, és azóta brutálisabb a fellépés és a megtorlás a tüntetőkkel szemben. A jelentés tehát rámutat, hogy a Georgiai Álom kormányára orosz befolyás nehezedik, követi a manipuláció és megfélemlítés módszereit. Ezek ellentétesek az EU értékeivel, nem a csatlakozás felé vezetnek.
Az Európai Parlament több állásfoglalásban kifogásolta az októberi választásokat, amit a georgiai ellenzék elcsaltnak nevez. Mind az EU, mind az Európa Tanács többször is elítélte a georgiai ellenzék tagjainak, újságíróknak és civil aktivistáknak az elmúlt hónapokban történt letartóztatásait.
Marta Kos, az EU bővítési biztosa mondja, hogy az EU-hoz való közeledéshez csak akkor térhet vissza Georgia, ha érdemi lépéseket tesz a demokrácia erősítésére, leállítja a polgárok elleni erőszakot, szabadon engedi az összes igazságtalanul fogva tartott embert, felfüggeszti az elnyomó törvényeket, és párbeszédet folytat a civil társadalommal.
Az Euronewsnak májusban azt nyilatkozta a Georgia kormányának egyik tagja, hogy teljes mértékben elkötelezett az ország az EU-csatlakozási folyamat iránt.
Levan Davitasvili, Georgia miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a találgatások ellenére egyetlen politikája van a Georgia kormányának, az integrációs program, amit hivatalosan is elfogadtak.
Az EU és a georgiai kormány közötti növekvő nézeteltérések arra késztették a két felet, hogy néhány hónappal azután, hogy Georgia megkapta az EU-tagjelölt státuszt, lefagyasszák a bővítési folyamatot.
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
Az idei év végéig Ukrajna európai csatlakozásával kapcsolatos összes tárgyalási klasztert meg kell nyitni – jelentette ki Olha Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefanisina elmondta: „Az év végére minden tárgyalási klaszternek nyitottnak kell lennie, és ez már politikai kérdés, hiszen ezek tárgyalások, ezek kötelezettségek, ez a parlament munkája, amelyet meg kell tervezni, a kormány munkája. Ma közel 4 ezer ember vesz részt a tárgyalócsoportokban minden területen, tehát ez az állapot nem múlik el.”
A miniszterelnök-helyettes szerint az egyetlen időpont, amiről most szó van, az az első alapvető tárgyalási blokk megnyitásának időpontja. Ez egy alapvető politikai döntés. Mint megjegyezte, további technikai megoldások várhatók. „Megállapodtunk a dán elnökséggel (Dánia július 1-jén kezdte meg az EU Tanácsának elnökségét – a szerk.), hogy ezt amint megkezdődnek az első tárgyalások, biztosítjuk. Január 1-jéig minden klasztert megnyitunk” – biztosított.
Sztefanisina megjegyezte, hogy a tárgyalások megkezdéséhez nem szükséges mind a 27 uniós ország szavazata. „Ez volt a korábbi évek gyakorlata, és ma egyetlen főbb uniós dokumentum sem írja elő ennek a döntésnek az egyhangú elfogadására vonatkozó kötelezettséget. Ezért most ebben az irányban dolgozunk, és az újonnan megválasztott lengyel vezető tézise valóban abszolút logikus, ezért van egy formátuma a tárgyalásoknak, és nem csak egy politikai döntés a csatlakozásról” – tette hozzá
A kormányfő-helyettes szerint Magyarország azon kísérlete, hogy megakadályozza az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások klasztereinek megnyitását, „impulzusként” szolgált más megoldások keresésére. „Világossá vált, hogy sem az EU-t létrehozó szerződés, sem az Európai Parlament vagy az Európai Tanács szintjén elfogadott határozatok nem írnak elő egyhangú döntést. Az egyhangú döntés csak a tárgyalások lezárására vagy bizonyos klaszterek lezárására vonatkozik” – magyarázta.
A miniszterelnök-helyettes szerint a tárgyalások Ukrajna tagságának feltételeiről szóló megbeszéléseket foglalnak magukban közel 35 területen – az egyes területek normáinak kérdéseitől kezdve az államiság alapvető feltételéig egy olyan országban, amely az EU-tagságra törekszik. „Teljesítettük az összes feltételt a tárgyalási területeink felének megnyitásához, kezdve az Európai Unióhoz való csatlakozás alapvető feltételeivel. És készen állunk arra, hogy mindhárom klasztert júliusban megnyissuk, vagy Moldovával együtt az első klaszterrel kezdjük” – mutatott rá Olha Stefanishyna.
Ukrajna egyértelmű jelzésre vár az Európai Unió országaitól a jövőbeni tagságával kapcsolatban, egy ilyen jelzés lehetne a csatlakozási tárgyalások megkezdése – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök az Európai Unió csúcstalálkozóján elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna teljesíti az EU-csatlakozással kapcsolatos összes kötelezettségét. Elsősorban a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokra vonatkozó követelményekről van szó. Ezért helyes, hogy az EU válaszul egyértelmű támogatási jelzéseket mutasson, amelyek elismerik Ukrajna sikereit – mutatott rá.
Most egyértelmű politikai nyilatkozatra van szükség arról, hogy Ukrajna szilárdan az európai úton halad, és hogy Európa teljesíti ígéreteit. Európa részéről bármilyen késlekedés ebben a szakaszban globális precedenst teremthet – okot adhat arra, hogy kételkedjünk Európa szavaiban és kötelezettségvállalásaiban
– állapította meg az államfő.
Az elnök tisztázta, hogy a tárgyalási folyamat első, alapelvekről szóló klaszterének megnyitása nem csupán technikai lépés lesz, hanem „politikai döntéssé válik, amely meghatározza Ukrajna jövőbeni európai integrációját”. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna arra készül, hogy még idén megnyitja az összes tárgyalási klasztert.
Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője Facebook-oldalán tette közzé a következő nyilatkozatot:
„Felháborító, hogy balliberális körökben, az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat követelményeként meghatározott kisebbségi jogok tiszteletben tartását ignorálják, sok esetben semmibe veszik, ha Ukrajnáról van szó.
Így történt ez a Renew Europe frakció szerdai konferenciáján, ahol többek között az is elhangzott, hogy a tárgyalási menetrendben nem találunk semmilyen megállapodást arról, hogy Ukrajnának meg kellene oldania a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket, mielőtt megnyitná az első klasztert.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetném azokat, akik ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tesznek:
Az Európai Unió által meghatározott koppenhágai kritériumok megkövetelik, hogy a csatlakozási folyamat során a tagjelölt országok biztosítsák a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Emellett az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzíti az Unió alapvető értékeit – köztük a kisebbségek jogainak védelmét –, míg a 49. cikk ennek érvényesülését elvárásként fogalmazza meg a csatlakozni kívánó álamokkal szemben.
Ezen kívül felhívnám a figyelmet arra is, hogy Ukrajna Alkotmánya és az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségek is előírják az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét.
Mi több, a kisebbségi jogok rendezése kapcsán tavaly júniusban Ukrajna ígéretet tett a Magyarország által 11 pontba foglalt nemzeti kisebbségeket érintő problémák kezelésére és elvárások teljesítésére, mely elvárások az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumában is rögzítve lettek. Ezáltal a kárpátaljai magyarság jogvédelme hivatalosan is Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának részévé vált.
Ezért Ukrajnának a csatlakozási folyamatban a továbblépéshez teljesítenie kell a nemzeti kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyar közösség korábban élvezett jogainak teljeskörű visszaállítását! Ebből nem engedünk!
Nem hunyhatunk szemet a jogsértések felett!” – zárta bejegyzését a képviselőnő.
Ukrajna 2027-re teljes mértékben meg akar felelni az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumainak, jelenleg az ország tartja magát a saját maga által kitűzött ütemtervhez – jelentette ki pénteken Olha Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefanisina riporteri kérdésre válaszolva, hogy biztosan kijelenthető-e, hogy Ukrajna 2030-ra az Európai Unió tagja lesz, hangsúlyozta, hogy „világos határidők” vannak, amelyeket Ukrajna betart. Egyúttal Ukrajna jövőképe egybeesik néhány EU-tagország jövőképével – tette hozzá.
„Nem tudom megmondani ezt az időzítést, de azt elmondhatom, hogy minden olyan kötelezettséget, amelyhez Ukrajnának nincs szüksége átmeneti időszakra vagy bizonyos kivételekre, 2027-ig várhatóan teljesíteni fogunk” – mutatott rá.
Katarina Maternova, az EU ukrajnai nagykövete az rbc.ua hírportálnak adott villáminterjújában hangsúlyozta, hogy ha Ukrajna EU-tagságra való felkészülésének jelenlegi üteme folytatódik, az ország 2030-ra csatlakozik a blokkhoz.
Az Európai Parlament felfüggesztette Törökország EU-csatlakozási folyamatát. Törökország az Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamata a jelenlegi körülmények között nem folytatható, a török társadalom jelentős részének demokratikus és Európa-párti törekvései ellenére – áll az Európai Parlament jelentésében. Ankara bírálta a döntést.
A szavazáson 367 képviselőből 74-en nem-el szavaztak, 188-an tartózkodtak.
„Az Európai Parlament képviselőit mély aggodalommal tölti el a törökországi demokratikus normák romlása és a kritika folyamatos elfojtása. Elítélik a közelmúltbeli békés tömegtüntetések leverését és a több száz tüntető elleni elhamarkodott büntetőeljárást, bűncselekmény elkövetése bizonyítéka nélkül” – áll a jelentésben.
Megjegyzik, hogy a török kormány „nem tudta orvosolni az alapvető demokratikus hiányosságokat”, ami az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában szükséges. A dokumentum szerint a török hatóságok „még jobban egy teljesen autoriter modell felé terelik az országot”.
A beszámoló kimondja, hogy az EU-tagság bizonyos csatlakozási kritériumok teljesítésétől függ, mint például a demokráciát garantáló stabil intézmények, a jogállamiság, az emberi jogok, a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme, a jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi jog betartása, valamint az EU közös kül- és biztonságpolitikájának betartása.
A török hatóságok bírálták az Európai Parlament jelentését. „Az Európai Parlament Közgyűlése által május 7-én elfogadott 2023–2024-es törökországi helyzetjelentés torz, elfogult és irreális vádakat tartalmaz országunkkal szemben” – áll a török külügyminisztérium közleményében.
A közlemény szerint Törökország elvárja az Európai Parlamenttől, hogy mindent megtegyen Ankara és az EU közötti kapcsolatok támogatása érdekében, beleértve a csatlakozási folyamatot is, „kölcsönös előnyök alapján”.
Törökország 1999 óta EU-tagjelölt ország, a 2005-ben megkezdett tárgyalásokat azonban 2016-ban felfüggesztették a politikai nézeteltérések, valamint az emberi jogok és a demokrácia megsértésével kapcsolatos kritikák miatt.
A világrend mélyebben változik, mint a hidegháború vége óta bármikor. A világ országai felsorakoznak, hogy a megbízható európai kereskedelmi partnerekkel dolgozzanak együtt, miután Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke átfogó vámokat vetett ki – nyilatkozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Politiconak.
Az elmúlt hetekben Ursula von der Leyen Izland, Új-Zéland, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Kanada, India és az Egyesült Arab Emirátusok vezetőivel tárgyalt, akik „erős, megbízható partnereket keresnek”.
Elmondása szerint a világrend „mélyebben változik, mint a hidegháború vége óta bármikor”.
Trump április 2-án jelentette be a kölcsönös vámtarifák bevezetését – az EU-ra 20%-os, a legtöbb más országra pedig 10%-os alapvámot vetett ki. Amikor egy héttel később a pénzügyi piacok összeomlottak, Trump 90 napra felfüggesztette a magasabb vámokat.
Az EU-ban továbbra is 10%-os vám, valamint további 25%-os van érvényben az acél-, alumínium- és az autóexport területén.
Von der Leyen Európa stabilitását hangsúlyozta: a zűrzavar idején nő az EU-ba vetett bizalom, többek között magának a blokknak a polgárai körében – idézte az Eurobarometer felmérését, amely szerint az EU-tagság támogatottsága elérte a 74%-ot, ami az elmúlt 40 év legmagasabb szintje.
[type] => post [excerpt] => A világrend mélyebben változik, mint a hidegháború vége óta bármikor. A világ országai felsorakoznak, hogy a megbízható európai kereskedelmi partnerekkel dolgozzanak együtt, miután Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke átfogó vámokat vetett ki ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1745411880 [modified] => 1745401323 ) [title] => A világ országai „sorba állnak” az EU-csatlakozásért Trump vámtarifái miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148544&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 148544 [uk] => 148472 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 148473 [image] => Array ( [id] => 148473 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4313887.jpg [original_lng] => 52511 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4313887-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4313887-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4313887.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4313887.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4313887.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4313887.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/4313887.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1745390524:12 [_thumbnail_id] => 148473 [_edit_last] => 12 [views_count] => 840 [_algolia_sync] => 1266682104001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 13795 [1] => 154 [2] => 404 [3] => 868810 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU-csatlakozás [1] => Európai Unió [2] => USA [3] => vámháború ) ) [8] => Array ( [id] => 148487 [content] =>
Az Európai Bizottság szerint az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások keretében az átvilágítási folyamat (az ukrán jogszabályok uniós jogszabályokkal való harmonizálásának ellenőrzése) az Európai Unió számára soha nem látott gyorsasággal zajlik – jelentette be kedden Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli sajtótájékoztatóján az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítójának a kérdésére válaszolva.
A jelentés szerint Mercier hangsúlyozta, hogy az EU bővítési folyamata az Európai Bizottság prioritása, és Ukrajna folyamatos előrehaladással közelít az EU felé, a bővítés történetének legnagyobb átvilágítási sebességét mutatva. „A bővítés továbbra is a bizottságnak az egyik prioritása. Ukrajnával pedig 2024 júniusában megkezdtük a tárgyalásokat. Ukrajna folyamatos előrehaladást mutat az EU-tagság felé. Jelenleg az uniós jog különböző tematikus klaszterein kétoldalú átvilágítást végzünk” – emlékeztetett.
„Ukrajna esetében gyorsított eljárást alkalmazunk – az átvilágítás soha nem látott gyorsasággal zajlik. Ez az Európai Bizottság szakértőinek az ukrán partnerekkel való szoros együttműködésének köszönhetően valósulhatott meg, hogy biztosítsák ennek a szakasznak a leghatékonyabb befejezését” – mondta el a szóvivő. Tisztázta, hogy „ez a munka (az átvilágítási folyamat) őszig folytatódik”.
A sajtós megerősítette, hogy Ukrajna készen áll az első tárgyalási klaszter megnyitására, ehhez azonban mind a 27 EU-tagállam beleegyezése szükséges. „Ukrajna minden feltételt teljesített az első klaszter – az úgynevezett alapklaszter” – megnyitásához. De, ahogy ön helyesen megjegyezte, ehhez minden tagállam beleegyezése szükséges” – mutatott rá Guillaume Mercier.
Örményország elnöke, Vahagn Hacsaturjan aláírta a törvényt, amely elindítja az ország EU-csatlakozási folyamatát – írja a Jevropejszka pravda.
A törvény által az európai integráció az örmény jogrend részévé vált.
A kormány pontosította, hogy a törvény nem hivatalos EU-tagsági kérelmet jelent, hanem formalizálja az Örményország és Brüsszel közötti kapcsolatok elmélyítésére irányuló szándékot.
Nikol Pasinján miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a végső döntést az EU-csatlakozás iránti kérelem benyújtásáról nemzeti népszavazáson kell meghozni.
