Az orosz fenyegetés miatt a NATO megerősíti jelenlétét az Északi-sark térségében – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.
Jens Stoltenberg elmondta, hogy Oroszország egyre aktívabb a térségben, sorra nyitják meg újra a szovjet időkben kiépített bázisokat, amelyeken a legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek.
Ezért a NATO-nak is meg kell erősítenie jelenlétét. A munka már el is kezdődött, a szövetség így elsőként tengerészeti felderítő és járőr repülőgépekbe ruház be, hogy pontos képet alkothasson arról, mi is zajlik „fenn, a messzi északon”, majd még tovább fokozza „erőfeszítéseit” – fejtette ki Jens Stoltenberg, aki a napokban Justin Trudeau kanadai kormányfővel látogatást tett Kanada sarkvidéki területén.
Mint mondta, a régió stratégiai szempontból igen fontos a NATO-nak, mert „döntő jelentőségű összeköttetés Európa és Amerika között, és itt a legkisebb a távolság Észak-Amerika és Oroszország között”.
Hozzátette, hogy Oroszország mellett Kína is fokozott érdeklődést mutat az Északi-sarkvidék iránt.
A Welt am Sonntag összeállításában kiemelte, hogy a NATO-főtitkár első alkalommal kereste fel Kanada sarkvidéki területét.
Hozzátették, hogy az Északi-sark térsége gazdag természeti erőforrásokban, a jégpáncél alatt található például a világ földgázkészletének harmada és kőolajkészletének 16 százaléka, az éghajlata pedig a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegedik, ami megkönnyíti az erőforrások kiaknázását és lehetőséget ad új kereskedelmi útvonalak megnyitására.
Moszkva törekvéseit jellemezve idézték Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nemrégiben tett kijelentését az Északi-sarkvidékről, miszerint „mindenki számára régóta teljesen világos, hogy ez a mi területünk, ez a mi földünk”.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Oroszország katonai tevékenysége és az Északi-sarkvidék fellelhető infrastruktúrájának kiépítése nem marad észrevétlenül, közölte John Kirby, a Pentagon sajtótitkára legutóbbi tájékoztatóján, egyben kihangsúlyozta, az USA figyelemmel kíséri és határozottan fogja védeni nemzeti érdekeit a régióban.
„Ez a régió – kulcsfontosságú terület, létfontosságú hazánk védelme szempontjából, mint egy potenciális stratégiai híd az Indiai- és Csendes-óceáni térség között, Európa és hazánk között, ami érzékennyé teszi az egyre növekvő konkurenciával szemben” – mondta John Kirby.
A Pentagon szóvivője kihangsúlyozta, az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy megvédje nemzetbiztonsági érdekeit az Északi-sarkvidéken, „fenntartva a szabályoknak megfelelő rendet a régióban, a szövetségesek és partnerek segítségével, akiknek az USA-hoz hasonló érdekeik vannak”.
Érdekességnek számít, hogy közvetlenül ezen tájékoztató előtt számos amerikai sajtóorgánum közölt publikációt arról, hogy Oroszország példátlan módon növeli katonai erejét az Északi-sarkvidéken, teszteli legújabb fegyvereit, hogy biztosítsa saját északi partvidékét és megnyithassa kulcsfontosságú hajózható útvonalát Ázsiától Európáig.
Az amerikai sajtó szerint, fegyverkezési szakértők és számos európai ország hivatalos tisztviselői, valamint az Egyesült Államok és Kanada egyaránt aggodalmukat fejezték ki a orosz „Poszeidon 2 M29” torpedó tesztelése kapcsán.
A „Poszeidon 2 M29” egy nukleáris meghajtású, atomfegyverzetű, pilóta nélküli torpedó, melynek rendeltetése a parti őrség megkerülése a tenger alján haladva. A kísérlet kapcsán az orosz tisztviselők azt állítják, hogy a „tenger alatti drónt” több megatonnás robbanófej szállítására szánják, amely radioaktív hullámokat okozhat, amely évtizedekre előre életre alkalmatlanná tehet tengerparti területeket.
A Maxar űrtechnológiai vállalat műholdas képekkel adott át a közismert CNN hírügynökségnek, amelyeken orosz katonai bázisok, felszerelések, valamint földalatti tárolók „gyors és folyamatos” telepítése látszik (feltehetően a Poszeidon és/vagy más új fegyverek számára) az Orosz Föderáció antarktiszi partvidékén. Az orosz haditechnikai között vannak bombázók, МiG-31BМ repülőgépek, valamint újonnan telepített radarrendszerek Alaszka partjai közelében.
John Kirby a jelenlévők előtt kihangsúlyozta, hogy „az amerikai tisztek jól ismerik Oroszország tevékenységét az antarktiszi térségben, viszont az Egyesült Államok meglévő nemzeti érdekeit nem fogja védeni”. Egyben megjegyezte, hogy „senkit sem érdekelt az Antarktisz militarizálásában”.
2019-ben a Pentagon bemutatta a Kongresszusnak a „Antarktiszi stratégiáját”, amely megjelölte az Egyesült Államok védelmi minisztériumának három célját: az Egyesült Államok védelme, a közös területek szabadságának és elérhetőségének biztosítása, és a versenyképesség a kedvező erőviszonyok fenntartásához a régióban. A stratégia kitért arra is, hogy a riválisok (potenciálisan két riválisról van szó – Oroszország és Kína) „rosszindulatú vagy kényszerítő” intézkedéseket hajthatnak végre az antarktiszi régióban saját céljaik elérése érdekében.
