Az iráni fejlesztésű drónokat olcsóságuk és nagy robbantótöltetük miatt használják előszeretettel az oroszok. A Sahed drónok gyártását már Oroszországban is megkezdték, de tervben van az észak-koreai gyártás is.
Akár 25 ezer munkást is küldhet Oroszországba Észak-Korea, hogy a Sahed drónok gyártását segítsék – jelentette csütörtökön a japán közszolgálati csatorna, az NHK, nyugati és oroszországi diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Az iráni fejlesztésű drónokat ma már Oroszországban is gyártják, a tatárföldi Alabuga különleges gazdasági övezetben, az észak-korei munkások is ide érkeznek majd. Cserébe Phenjan drónkezelői képzést szeretne kapni a Kyiv Independent összefoglalója szerint.
A Sahed drónokat alacsony költségük és nagy robbanótöltetük miatt széleskörben használja Oroszország az Ukrajna elleni háborújában, ezért az Alabuga üzem is többször került már ukrán támadások alá. A mostani sajtóhír napokkal azután következik, hogy Szergej Sojgu egykori orosz hadügyminiszter, jelenleg pedig a Biztonsági Tanács titkára Észak-Koreában járt. Miután találkozott Kim Dzsongunnal, az ország vezetőjével, Sojgu közölte, hogy Phenjan ezer hadmérnököt és 5 ezer katonai építőmunkást küld a kurszki régióba.
Korábban Kirillo Budanov, az ukránkatonai hírszerzés vezetője arról számolt be, hogy Moszkva és Phenjan megállapodtak a Sahed drónok észak-koreai gyártásáról is.
Szergej Sojgu állítólag megállapodásra jutott Észak-Korea a Kurszki régió helyreállításában nyújtandó segítségéről. Észak-Korea több ezer utászt és építőmunkást küld Oroszországba, akik állítólag „helyreállítják” a Kurszki régiót, jelentette be Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára június 17-én, kedden, miután megbeszélést folytatott Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel.
„Kim Dzsongun úgy döntött, hogy ezer utászt küld Oroszországba az orosz terület aknamentesítésére, valamint ötezer katonai építőmunkást a lerombolt infrastruktúra helyreállítására” – mondta.
Sojgu elmondta, hogy Oroszország és az Észak-Koreai úgy döntött, hogy „megörökíti a hőstettét” a Koreai Néphadsereg azon katonáinak, akik Ukrajna ellen harcoltak. Pontosította, hogy ez a meggyilkolt észak-koreaiak tiszteletére mindkét országban állítandó emlékművekre vonatkozik.
Észak-Korea több ezer munkást tervez küldeni az oroszországi Kurszk régió újjáépítésére, amely érintett a háború következményei miatt – jelentette be Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára, miután kedden megbeszélést folytatott Kim Dzsongunnal Phenjanban, írja az Index.
Fotó: Reuters
A TASZSZ szerint Észak-Korea „egy építőhadosztályt, két katonai brigádot, összesen ötezer embert, valamint ezer tűzszerészt küld a térség helyreállítására. Sojgu a bevetést „testvéri segítségnek” nevezte. Dél-Korea és Japán azonnal elítélte a tervet a BBC tudósítása szerint. Szöul külügyminisztériuma az ENSZ-szankciók megsértésének nevezte az együttműködést, Japán pedig a regionális biztonságra gyakorolt hatás miatt aggódik.
Hónapok óta növekvő aggodalom övezi a két autoriter állam elmélyülő katonai együttműködését. Beszámolók szerint észak-koreai katonák ezrei segítik Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, miután tavaly novemberben a két ország kölcsönös védelmi szerződést írt alá. Nyugati tisztviselők szerint a becsült 11 ezer oroszországi észak-koreai katona közül legalább ezret megöltek az elmúlt három hónapban.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető feltétel nélküli támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amikor szerdán fogadta Szergej Sojgut, az orosz Biztonsági Tanács titkárát, aki kevesebb mint három hónapon belül másodszor látogatott az észak-koreai fővárosba.
A phenjani találkozóról csütörtökön a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség számolt be. Az ügynökség által közzétett jegyzőkönyv szerint az észak-koreai vezető megígérte, hogy kormánya feltétel nélkül támogatja Oroszország álláspontját és külpolitikáját minden kulcsfontosságú nemzetközi kérdésben, beleértve Ukrajnát is.
Egyben kifejezte „meggyőződését, hogy Oroszország, mint mindig, győzni fog az igazságkeresés szent ügyében” – derült ki a jelentésből.
Észak-koreai katonák az orosz erők oldalán harcoltak Kurszkban is, ahova tavaly nyáron törtek be az ukrán csapatok.
A háborús felkészülés fokozására szólított föl Kim Dzsongün észak-koreai vezető, miközben a légierő harci gyakorlatait felügyelte.
A KCNA észak-koreai hírügynökség szombati jelentése szerint Kim Dzsongün két nappal korábban részt vett a légierő egyik gyakorlatán, ahol felszólította „a hadsereg minden egységét, hogy érjenek el áttörést a háborúra való felkészülésben”.
A gyakorlat során egyebek között cirkálórakéták és kamikaze támadó drónok követését, megsemmisítését, valamint támadó drónok elektronikus eszközökkel történő semlegesítését és megsemmisítését próbálták.
Az állami média jelentése szerint a gyakorlatok részeként teszteltek egy új, nagy hatótávolságú, precíziós siklóbombát, az észak-koreai repülőgépek pedig csapásmérő gyakorlatot is tartottak kijelölt célpontok ellen.
A dél-koreai hírszerzés szerint Észak-Korea 2024-ben több mint 13 000 állampolgárt küldött Oroszországba, közülük sokan diákoknak vagy munkásoknak álcázva érkeztek. Emellett jelentős számú észak-koreai katona, köztük különleges egységek is részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban, főként a Kurszki területen. A jelentések szerint 2025 elején újabb 3 000 katona és nagy mennyiségű fegyver, köztük rakéták és tüzérségi eszközök érkeztek.
Észak-Korea hivatalosan csak 2025 áprilisában ismerte el katonái részvételét a háborúban, amit a Kim Dzsongun és Moszkva közötti stratégiai partnerségi megállapodással indokoltak.
A katonák mellett az észak-koreai munkások valójában katonai infrastruktúrához kapcsolódó építkezéseken dolgoznak, megsértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.
A Tumannaja folyón átívelő közúti híd építése kezdődött meg szerdán Oroszország és Észak-Korea határán – írja a Reuters.
A hét méter széles híd hossza mintegy egy kilométer, a bekötőutakkal együtt pedig 4,7 kilométer lesz.
A becsült építési idő másfél év.
A híd közelében autós határátkelőhelyet létesítenek. Jelenleg az egyetlen szárazföldi közlekedési útvonal a két ország között az ugyancsak határfolyón átívelő vasúti híd, amelynek kapacitása a felek szerint már nem kielégítő. A munkálatok megkezdésének szertartásán telekonferencia-kapcsolaton vett részt a két ország miniszterelnöke.
Mihail Misusztyin orosz kormányfő az eseményt mérföldkőnek nevezte a két ország kapcsolatában, amely a baráti, jószomszédi kapcsolatok megerősítésére, régióközi együttműködés bővítésére irányuló a közös törekvést jelképezi. Emlékeztetett rá, hogy tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető aláírta az átfogó stratégiai partnerségi megállapodást, amely új szintre emelte a Moszkva és Phenjan közötti kapcsolatokat.
