A sürgős megbeszélés tárgya az ország déli részén zajló összecsapások, valamint a damaszkuszi katonai létesítmények és fontos infrastrukturális célpontok elleni izraeli légicsapások sorozata volt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott a szíriai fegyveres helyzet eszkalációjának megvitatására. Az esemény résztvevői a konfliktus békés rendezését és a nemzeti megbékélést szorgalmazták, ami az ország évekig tartó konfrontáció utáni átalakulásához szükséges, számolt be az Ukrinform július 18-án, pénteken.
A közleményben megjegyezték, hogy a megbeszélések fő témái a dél-szíriai Es-Suwayda tartományban zajló harcok, valamint az Izrael által Damaszkuszban katonai és stratégiai célpontok ellen végrehajtott légicsapások sorozata voltak.
Khaled Hiyari, az ENSZ Közel-Keletért, Ázsiáért és a Csendes-óceáni térségért felelős főtitkár-helyettese kijelentette, hogy António Guterres, az ENSZ főtitkára határozottan elítéli a civilek elleni erőszak minden formáját. Aggodalmát fejezte ki a vallások közötti konfliktusokat szító és a 14 évnyi konfliktus után a békéhez való reménytől megfosztó szíriai nép cselekedetei miatt is. Hiyari szerint a drúzok és a nemzetbiztonsági erők közötti összecsapások, valamint az izraeli támadások komoly veszélyt jelentenek Szíria politikai átalakulására.
A főtitkár-helyettes hangsúlyozta, hogy az Es-Suwayda tartományban és az egész országban a Bassár-Aszad rezsimjének megdöntése után a stabilitáshoz és biztonsághoz vezető út csak átfogó nemzeti megbékélés útján lehetséges, amelyen Szíria összes társadalmi és vallási csoportjának képviselői részt vesznek.
A találkozó során Georgiosz Herapetritisz görög külügyminiszter határozottan elítélte a civilek és vallási objektumok elleni támadásokat. Különös figyelmet szentelt a savaryi Szent Mihály görögkatolikus templom elleni közelmúltbeli támadásoknak, valamint a Szent Illés ortodox templom közelében elkövetett terrortámadásnak. Szerinte ezek az incidensek ismét megerősítik, hogy az egyesült Szíriában biztosítani kell a keresztény közösség és más etnikai és vallási csoportok teljes körű védelmét.
Herapetritis egyben hangsúlyozta a szíriai erőszak átlátható és gyors, a nemzetközi normákkal összhangban történő kivizsgálásának fontosságát. Így kommentálta a szíriai átmeneti kormányzat nyilatkozatát a drúzokkal kötött tűzszünetről és az elkövetők bíróság elé állítására irányuló szándékáról.
Oroszország 2024-ben mintegy 1100 rakétát vetett be Ukrajna energiarendszere ellen – jelentette ki Szerhij Kiszlica, Ukrajna állandó ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kiszlica elmondta: „A múlt pénteki csapás a 12. volt a sorban, amelyet Oroszország csak 2024-ben mért az energetikai infrastruktúránkra. Ezekhez a csapásokhoz Oroszország körülbelül 1100 rakétát használt, mind cirkáló-, mind ballisztikus rakétát. Hangsúlyozom, ennyi rakétát lőttek ki csak az energetikai célokra.”
Ukrajna állandó ENSZ-képviselője emellett hozzátette, hogy a terroristák továbbra is mérgező vegyi anyagokat tartalmazó lőszert használnak. Csak 2023 februárja óta 4,95 ezer releváns esetet jegyeztek fel, amelyek miatt több mint kétezer ukrán katona sérült meg – tette hozzá.
„Az irányított légibombák a leghalálosabbak. Egy hét alatt Oroszország csaknem 500 irányított légibombát lő ki az ukrán állásokra, valamint az ukrán városok lakónegyedeire” – emlékeztetett Szerhij Kiszlica.
Oroszország rendkívüli konzultációt kért az ENSZ Biztonsági Tanácsától hétfőre – írja a RIA Novosztyi.
A legutóbbi szíriai fejleményekkel és azok következményeivel kapcsolatban az ENSZ kivonulási megfigyelőerőkre nézve Oroszország sürgős konzultációkat kért – mondta a hírügynökség egyik forrása.
Megjegyezte, hogy a konzultációkat hétfő délutánra kérték. Az ENSZ-főtitkárhelyettes Rosemary DiCarlo és Jean-Pierre Lacroix, a Békefenntartó Műveletek Világszervezetének főtitkárhelyettese is jelen lesznek.
Az Egyesült Államok várakozásai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön.
Matthew Miller a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat Antony Blinken külügyminiszter képviseli. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e amerikai–orosz külügyminiszteri találkozó, a szóvivő közölte, ez nem szerepel a napirenden.
Az amerikai külügyi szóvivő kifejtette, hogy az Egyesült Államok nem tartja reális követelésnek azt a finn részről szerdán elhangzott felvetést, miszerint Oroszországot fosszák meg biztonsági tanácsi tagságától és szavazati jogától. Matthew Miller emlékeztetett arra, hogy hasonló követelések már voltak korábban is, és úgy fogalmazott, hogy egy ilyen lépést „hihetetlenül nehéz lenne kivitelezni”. Hozzátette még, hogy az Egyesült Államok „olyan dolgokra összpontosít, amelyek lehetségesek és nem azokra, amelyek nem”.
Az orosz delegáció meg akarta akadályozni Ukrajna részvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ország elleni hatalmas rakétatámadás kapcsán kezdeményezett ülésén július 8-án – jelentette be Dmitro Kuleba, az ukrán külügyminisztérium vezetője a telemaraton adásában.
Elmondása szerint Oroszország megpróbált visszaélni az ülésre vonatkozó eljárással, hogy megakadályozza a támadás megvitatását.
„Úgy gondolom, hogy ez a próbálkozás önmagáért beszél. Sikeresen legyűrtük az akadályt … A találkozó azért fontos, hogy az „Ohmatdit” esete a tegnapihoz képest erőteljesebben szóljon” – mondta Kuleba.
A miniszter hozzátette: a találkozó fontos szerepet játszik az Ukrajna támogatásának mozgósításában és az Ohmatdit helyreállításának kérdésében is.
„Nincs kétségem afelől, hogy Oroszország ma hazudni fog, és azt mondja a Biztonsági Tanácsnak, hogy nem ők voltak, mint általában. És fontos, hogy a világ meghallja ezt a hazugságot, hiszen Ukrajnának vitathatatlan bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy az Oroszországi Föderáció volt” – hangsúlyozta Kuleba.
Volodimir Zelenszkij elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán elmondott beszédében javaslatokat terjesztett elő a szervezet reformjára, elsősorban annak megelőzése érdekében, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai bármilyen döntést blokkoljanak, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Zelenszkij hangsúlyozta: az ENSZ munkája jelenleg éppen azért bénult meg, mert Oroszország agresszor államként blokkol minden döntést, hiszen a Biztonsági Tanács állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik.
„Az agresszor kezében lévő vétójog az, ami zsákutcába sodorta az ENSZ-t” – jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy ezzel a szervezetet „a világ legláthatóbb tribunusává” változtatja.
„A vétójog alkalmazása reformra szorul, és ez kulcsfontosságú reform lehet, ami az ENSZ Alapokmányának visszaállítását jelenti” – mondta.
A szervezet reformja felé tett első lépésként Zelenszkij azt javasolta, hogy az ENSZ Közgyűlése valódi lehetőséget adjon a vétó leküzdésére – „feltéve, hogy a szavazatok kétharmadát szerzi meg, ami az ázsiai és afrikai nemzetek, Európa, Amerika és a Csendes-óceán térségének akaratát is tükrözi.
A Biztonsági Tanács állandó tagjainak bővítését az ENSZ reformja felé vezető út második lépésének nevezte – többek között Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és a Csendes-óceáni államok bevonásával. Az európai államok közül Zelenszkij Németországot említette.
A Szervezet reformja harmadik lépésének az elnök az agressziót megelőző szankciók rendszerének létrehozását nevezte, amelyet automatikusan az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell benyújtani, „amikor a Közgyűlés bármely tagja fenyegetettséget jelent be.”
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024