Oroszország 2024-ben mintegy 1100 rakétát vetett be Ukrajna energiarendszere ellen – jelentette ki Szerhij Kiszlica, Ukrajna állandó ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kiszlica elmondta: „A múlt pénteki csapás a 12. volt a sorban, amelyet Oroszország csak 2024-ben mért az energetikai infrastruktúránkra. Ezekhez a csapásokhoz Oroszország körülbelül 1100 rakétát használt, mind cirkáló-, mind ballisztikus rakétát. Hangsúlyozom, ennyi rakétát lőttek ki csak az energetikai célokra.”
Ukrajna állandó ENSZ-képviselője emellett hozzátette, hogy a terroristák továbbra is mérgező vegyi anyagokat tartalmazó lőszert használnak. Csak 2023 februárja óta 4,95 ezer releváns esetet jegyeztek fel, amelyek miatt több mint kétezer ukrán katona sérült meg – tette hozzá.
„Az irányított légibombák a leghalálosabbak. Egy hét alatt Oroszország csaknem 500 irányított légibombát lő ki az ukrán állásokra, valamint az ukrán városok lakónegyedeire” – emlékeztetett Szerhij Kiszlica.
Oroszország rendkívüli konzultációt kért az ENSZ Biztonsági Tanácsától hétfőre – írja a RIA Novosztyi.
A legutóbbi szíriai fejleményekkel és azok következményeivel kapcsolatban az ENSZ kivonulási megfigyelőerőkre nézve Oroszország sürgős konzultációkat kért – mondta a hírügynökség egyik forrása.
Megjegyezte, hogy a konzultációkat hétfő délutánra kérték. Az ENSZ-főtitkárhelyettes Rosemary DiCarlo és Jean-Pierre Lacroix, a Békefenntartó Műveletek Világszervezetének főtitkárhelyettese is jelen lesznek.
Az Egyesült Államok várakozásai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön.
Matthew Miller a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat Antony Blinken külügyminiszter képviseli. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e amerikai–orosz külügyminiszteri találkozó, a szóvivő közölte, ez nem szerepel a napirenden.
Az amerikai külügyi szóvivő kifejtette, hogy az Egyesült Államok nem tartja reális követelésnek azt a finn részről szerdán elhangzott felvetést, miszerint Oroszországot fosszák meg biztonsági tanácsi tagságától és szavazati jogától. Matthew Miller emlékeztetett arra, hogy hasonló követelések már voltak korábban is, és úgy fogalmazott, hogy egy ilyen lépést „hihetetlenül nehéz lenne kivitelezni”. Hozzátette még, hogy az Egyesült Államok „olyan dolgokra összpontosít, amelyek lehetségesek és nem azokra, amelyek nem”.
Az orosz delegáció meg akarta akadályozni Ukrajna részvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ország elleni hatalmas rakétatámadás kapcsán kezdeményezett ülésén július 8-án – jelentette be Dmitro Kuleba, az ukrán külügyminisztérium vezetője a telemaraton adásában.
Elmondása szerint Oroszország megpróbált visszaélni az ülésre vonatkozó eljárással, hogy megakadályozza a támadás megvitatását.
„Úgy gondolom, hogy ez a próbálkozás önmagáért beszél. Sikeresen legyűrtük az akadályt … A találkozó azért fontos, hogy az „Ohmatdit” esete a tegnapihoz képest erőteljesebben szóljon” – mondta Kuleba.
A miniszter hozzátette: a találkozó fontos szerepet játszik az Ukrajna támogatásának mozgósításában és az Ohmatdit helyreállításának kérdésében is.
„Nincs kétségem afelől, hogy Oroszország ma hazudni fog, és azt mondja a Biztonsági Tanácsnak, hogy nem ők voltak, mint általában. És fontos, hogy a világ meghallja ezt a hazugságot, hiszen Ukrajnának vitathatatlan bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy az Oroszországi Föderáció volt” – hangsúlyozta Kuleba.
Volodimir Zelenszkij elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán elmondott beszédében javaslatokat terjesztett elő a szervezet reformjára, elsősorban annak megelőzése érdekében, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai bármilyen döntést blokkoljanak, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Zelenszkij hangsúlyozta: az ENSZ munkája jelenleg éppen azért bénult meg, mert Oroszország agresszor államként blokkol minden döntést, hiszen a Biztonsági Tanács állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik.
„Az agresszor kezében lévő vétójog az, ami zsákutcába sodorta az ENSZ-t” – jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy ezzel a szervezetet „a világ legláthatóbb tribunusává” változtatja.
„A vétójog alkalmazása reformra szorul, és ez kulcsfontosságú reform lehet, ami az ENSZ Alapokmányának visszaállítását jelenti” – mondta.
A szervezet reformja felé tett első lépésként Zelenszkij azt javasolta, hogy az ENSZ Közgyűlése valódi lehetőséget adjon a vétó leküzdésére – „feltéve, hogy a szavazatok kétharmadát szerzi meg, ami az ázsiai és afrikai nemzetek, Európa, Amerika és a Csendes-óceán térségének akaratát is tükrözi.
A Biztonsági Tanács állandó tagjainak bővítését az ENSZ reformja felé vezető út második lépésének nevezte – többek között Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és a Csendes-óceáni államok bevonásával. Az európai államok közül Zelenszkij Németországot említette.
A Szervezet reformja harmadik lépésének az elnök az agressziót megelőző szankciók rendszerének létrehozását nevezte, amelyet automatikusan az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell benyújtani, „amikor a Közgyűlés bármely tagja fenyegetettséget jelent be.”
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024