Olaf Scholz német kancellár úgy véli, hiba lenne nagy hatótávolságú fegyverekkel ellátni Ukrajnát vagy megengedni a csapásokat az orosz területek mélyére – derül ki Olaf Scholz nyilatkozatából, amelyet az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál idézett az n-tv német híradóra hivatkozva.
Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy Németország az ő vezetése alatt Ukrajna második legnagyobb katonai támogatója lett.
Kijelentette, továbbra is meg van győződve arról, hogy hiba lenne az Ukrajnának szállított fegyvereket Oroszországba irányuló mély csapásokra használni vagy ilyen csapásra alkalmas fegyvereket szállítani. A német kancellár szerint mindenáron meg kell akadályozni egy konfliktust Oroszország és a NATO között.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a BBC-nek adott interjúban – amelynek egyes részleteit szombaton tették közzé – közölte, hogy „önvédelemnek” minősül, ha Ukrajna beveti ezeket a fegyvereket Oroszországban. A miniszter arra nem tért ki, hogy ilyen támadás történt-e már.
Oroszország élesen bírálta Barrot bejelentését. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette a TASZSZ állam hírügynökségnek, hogy a döntés nem támogatást, hanem inkább „lélekharangot” jelent Ukrajna számára.
A héten Ukrajna a jelentések szerint amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú ATACMS és brit Storm Shadow robotrepülőgépekkel támadott oroszországi célpontokat. 2023 júliusa óta Nagy-Britanniával együttműködve Franciaország Storm Shadow – francia elnevezéssel Scalp – rakétákkal kezdte ellátni Ukrajnát.
Németország nem támogatja Ukrajnát nagy hatótávolságú fegyverekkel, Olaf Scholz kancellár határozottan ellenzi Taurus robotrepülőgépek küldését a háború dúlta országba.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi fenyegetéseit az „abszolút félelem” kifejezéseként értékelte. A Bild am Sonntag című német újságnak adott interjúban kijelentette: Putyin a fenyegetéseivel ijesztgetni akarja a Nyugatot.
Emmanuel Macron francia elnök a G20-as országok Rio de Janeiro-i csúcstalálkozóján kommentálta a sajtónak a Joe Biden-kormányzat régóta várt döntését, miszerint engedélyezi Ukrajnának amerikai gyártmányú fegyverek bevetését az orosz területek mélyén.
A Reuters közölte, a francia államfő „jó döntésnek” nevezte, és kifejtette, hogy ez válasz arra, hogy az oroszok bevonták az észak-koreai csapatokat az ukrajnai háborúba. Macron véleménye szerint a Kreml ezen lépését „a konfliktus eszkalációjának” tekintik.
A francia elnök nem árulta el újságíróknak, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek tilalmának feloldása vonatkozik-e Franciaország SCALP rakétáira.
Ukrajna engedélyt kapott a nagy hatótávolságú fegyverek használatára, most folytatódik a munka Oroszország katonai potenciáljának csökkentésére – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy kapcsolatban állt Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnökkel. „Csak az elnökök közötti közvetlen kapcsolatokat fogadom el, és ami a csapatokat illeti, nekik is megvannak a saját kapcsolataik. Jelenleg nem fogadok el semmilyen nem hivatalos hangot a médiában” – tette hozzá. Azt is megerősítette, hogy Ukrajna engedélyt kapott nagy hatótávolságú fegyverek használatára Oroszország területén.
„Ami a nagy hatótávolságot illeti, azon dolgozunk, hogy minden ország támogassa a nagy hatótávolságot. Úgy gondolom, hogy az atomfegyverekkel és Németországgal kapcsolatos kijelentések után itt az ideje, hogy támogassuk a megfelelő megoldásokat. És most, amikor vannak megfelelő megoldások és nem csak a médiában, de az érintett országokban is nagyon fontos, hogy ezekhez a döntésekhez adjunk annyi lehetőséget, amelyek révén csökkenthetjük Oroszország katonai potenciálját, bárhol is legyen az” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt egy arról meghozott döntés, hogy ATACMS rakétákkal csapások mérhetők Oroszország belsejébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
Peszkov a The New York Times vasárnapi közlésére reagált, amely szerint Joe Biden amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna területéről ATACMS taktikai ballisztikus rakétákkal mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe. Washingtonból, Párizsból és Londonból vasárnap nem erősítették meg hivatalosan a lapértesülést.
„Ha valóban született ilyen döntés, és ezt közölték a kijevi rezsimmel, akkor természetesen ez a feszültségnek egy minőségileg új fordulója, és egy minőségileg új helyzetet jelent az Egyesült Államoknak a konfliktusban való részessége szempontjából” – mondta Peszkov.
„Mi mindenek előtt ebből indulunk ki” – tette hozzá a szóvivő, aki közölte, hogy a Kreml erről az állítólagos döntésről csak a nyugati sajtóból tud.
A szóvivő szerint Moszkva álláspontjának, amelynek Vlagyimir Putyin elnök adott hangot, világosnak kell lennie a kollektív Nyugat számára. Putyin a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.
„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mutatott rá akkor Vlagyimir Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
Peszkov hétfőn a sajtónak azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat egyértelműen olajat önt a tűzre az ukrán konfliktusban, és a feszültségek további fokozódását kívánja kiprovokálni. Putyinhoz hasonlóan azzal érvelt, hogy az Oroszországra mérendő mélységi csapások azért veszélyesek és provokatívak, mert ezeket nem Ukrajna, hanem nyugati országok hajthatják végre, ami „alapvetően megváltoztatja a konfliktusban való részvételük módját”.
A telekonferencia formájában megtartott hétfői sajtótájékoztatóját követően, miután a német kormány közölte, hogy Washington tájékoztatta Berlint az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezéséről szóló döntéséről, Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette: ez egy vakmerő, veszélyes döntés, amely az Egyesült Államoknak az ebben a konfliktusban való részességének a minőségi megváltozására, szintjének minőségi fokozására irányul.
A sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök tervet kíván előterjeszteni az ukrajnai konfliktus „befagyasztására”, Peszkov újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy erről Moszkva és Ankara között nem volt a legmagasabb szinten egyeztetés. Peszkov a „befagyasztást” az orosz fél részéről elfogadhatatlannak minősítette.
Egy Putyin és Emmanuel Macron francia elnök közötti telefonbeszélgetés lehetőségéről azt mondta, Párizsból eddig nem érkezett ez irányú kezdeményezés. Megismételte, hogy az orosz vezető továbbra is nyitott minden kapcsolatfelvételre.
„Amint tehát igény mutatkozik – francia részről vagy más országok részéről – a beszélgetésre, akkor ezt meg tudják tenni” – nyilatkozott.
A dúsított urán Oroszországból az Egyesült Államokba történő exportjának Moszkva által pénteken bejelentett korlátozását tükörintézkedésnek nevezte, hozzátéve, hogy a tilalom alól lehetnek kivételek, amelyek összhangban állnak az orosz érdekekkel.
Az abháziai belpolitikai válsággal kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország a mielőbbi normalizálást szorgalmazza, és kifejezte reményét, hogy a helyzet abszolút mértékben alkotmányos keretek között marad.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – jelezték források vasárnap este a Reutersnek.
A tudósítás szerint Ukrajna a friss engedély birtokában a következő napokban végre is hajtja majd az első csapásokat, várhatóan Atacams rakétákkal.
Ezek akár 190 mérföldre is eljutnak, de további részletek nem ismertek biztonsági okok miatt.
Ezt hónapok óta kérte Volodimir Zelenszki ukrán elnök Joe Biden amerikai elnöktől, illetve az amerikai katonai vezetésről, de utóbbiak eddig rendre elzárkóztak ettől.
A vasárnapi, eszkaláció felé mutató, hír azt követően érkezett, hogy hajnalban a háború kitörése óta az egyik legsúlyosabb tömeges légicsapást hajtotta végre Oroszország Ukrajnában rengeteg célpont ellen.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kért tőle engedélyt arra, hogy Belarusz területéről megtámadja Ukrajnát, mivel – mint mondta – ez egy rutinszerű „hadgyakorlat utáni csapatkivonás” volt – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Honnan tudja, hogy engedélyt adtam belorusz terület használatára?” – kérdezett vissza Lukasenka, amikor a BBC újságírója arról érdeklődött, miért engedélyezte Vlagyimir Putyinnak, hogy Belarusz területéről támadást indítson Ukrajna ellen.
Voltak hadgyakorlatok, amelyeken több ezer orosz katona vett részt. Putyin elkezdte kivonni ezeket a csapatokat onnan, ahol voltak, Fehéroroszország déli részén, lefelé, az ukrán határ mentén. Egy bizonyos ponton ezen csapatok egy részét átirányította Kijevbe. Biztos vagyok benne, hogy provokálták őket. Putyintól függ, hogyan vonja vissza a csapatait. Átmehet Kijeven keresztül. Vagy mehet Minszkben keresztül – nyilatkozta a belorusz elnök.
Azt is elmondta, hogy az incidens után nem kereste őt orosz kollégája, hogy tisztázzák a történteket. „Nem. Nem hívott fel engem. És én sem hívtam őt. Ezek az ő csapatai, és joga van visszavonni őket, ahová akarja” – nyilatkozta Aljakszandr Lukasenka.
Az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri az észak-koreai csapatok bevetését az ukrajnai háborúban, azonban soha nem adtak engedélyt arra, hogy amerikai fegyverekkel csapjanak le Oroszország területén – jelentette ki John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint újságírói kérdésre, hogy Washington kész-e megengedni, hogy az ukrán fegyveres erők amerikai fegyverekkel csapjanak le az orosz hátországban az észak-koreai csapatok bevetésével összefüggésben, Kirby azt mondta, „szorosan figyelemmel kísérjük ezt, és ez az, ahol most vagyunk”.
A koordinátor megjegyezte, hogy a Fehér Ház egyszerűen „nem tudja, hogy ezeket a csapatokat bevetik-e Ukrajna ellen a harcokban, és ha igen, hol, mikor és hogyan”. „Nincs semmilyen politikai döntés vagy lehetőség, amiről ma beszélhetnék. Az utolsó, amit elmondhatok, az az, hogy az elnök politikája nem változott abból a szempontból, hogy mit adunk Ukrajnának, és hogyan használják fel azt” – emlékeztetett John Kirby.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri az észak-koreai csapatok bevetését az ukrajnai háborúban, azonban soha nem adtak engedélyt arra, hogy amerikai fegyverekkel csapjanak le Oroszország területén – jelentette ki John Kirby. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1729769580 [modified] => 1729768281 ) [title] => Az USA még nem változtatott az álláspontján Ukrajna Oroszország elleni mélységi csapásaival kapcsolatban – Fehér Ház [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130411&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 130411 [uk] => 130425 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 130412 [image] => Array ( [id] => 130412 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atacms-sill-www-army-mil-b6da0016ad8ec435ddc18c0bd1eb2d18-650x410-1.jpg [original_lng] => 39637 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atacms-sill-www-army-mil-b6da0016ad8ec435ddc18c0bd1eb2d18-650x410-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atacms-sill-www-army-mil-b6da0016ad8ec435ddc18c0bd1eb2d18-650x410-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atacms-sill-www-army-mil-b6da0016ad8ec435ddc18c0bd1eb2d18-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atacms-sill-www-army-mil-b6da0016ad8ec435ddc18c0bd1eb2d18-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atacms-sill-www-army-mil-b6da0016ad8ec435ddc18c0bd1eb2d18-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atacms-sill-www-army-mil-b6da0016ad8ec435ddc18c0bd1eb2d18-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atacms-sill-www-army-mil-b6da0016ad8ec435ddc18c0bd1eb2d18-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1729763461:8 [_thumbnail_id] => 130412 [_edit_last] => 12 [views_count] => 599 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői pénteki berlini találkozójukon nem tudtak megegyezni arról, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel indítson-e nagy hatótávolságú csapásokat Oroszország területére, számolt be a francia Le Monde című kiadvány forrásaira hivatkozva.
A szövetségesek által Ukrajnának átadott fegyverekkel az orosz terület mélyére történő csapás engedélyezésének kérdése Ukrajna egyik régóta hangoztatott követelése.
Az Egyesült Államok és Németország nem hajlandó ezen az úton haladni, hogy korlátozza a konfliktus eszkalációjának kockázatát, míg az Egyesült Királyság és Franciaország nyitottabb az ötletre.
„A kérdés pénteken megoldatlan maradt, és csak az amerikai választások után fog megoldódni. A közeledés egyetlen eleme: különböző fővárosok véleménye szerint a mélyebb csapások önmagukban nem lesznek elegendőek Ukrajna nagyobb katonai sikeréhez”, olvasható a publikációban.
Volodimir Zelenszkij elnök anélkül fejezi be amerikai látogatását, hogy engedélyt kapott volna arra, hogy nyugati rakétákkal támadja Oroszországot, jóllehet arra kérte Joe Biden elnököt és Kamala Harris alelnököt, hogy oldják fel a Storm Shadow és az ATACMS alkalmazására vonatkozó korlátozásokat, de az Egyesült Államok álláspontja nem változott – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Times című brit lapra hivatkozva.
A brit újság szerint Biden arról biztosította Zelenszkijt, hogy Ukrajna támogatása továbbra is folytatódik, beleértve egy közel 8 milliárd dolláros új segélycsomagot, valamint a JSOW precíziós irányítású bombák szállítását az orosz erők elleni csapások érdekében. Ezek a rakéták azonban nem teszik lehetővé, hogy Ukrajna célpontokat támadjon Oroszország területén, ami Kijev szerint a civil lakosság megmentéséhez szükséges.
A nyugati országok ez idáig csak az orosz csapatok határ menti területeken való csapását engedélyezték Kijevnek, hogy ezeket a rakétákat használja. Zelenszkijnek be kellett volna jelentenie a két és fél éve tartó háború megnyerésének tervét is. A nagy hatótávolságú rakéták használatával kapcsolatban Washington álláspontjában azonban nem jelentettek be változást, alig egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat által támogatott Ukrajna Oroszország elleni nagyszabású légitámadása nukleáris választ indíthat el.
„Oroszország nem fog nyerni. Ukrajna fog nyerni, mi pedig továbbra is támogatni fogjuk önöket az úton minden lépésben” – mondta Biden, miután találkozott Zelenszkijjel az ovális irodában. Zelenszkij a Capitolium-dombon is megbeszélést folytatott, ahol a szenátorokkal a béketárgyalások előtti mélységi csapások szükségességéről tárgyalt Ukrajna pozícióinak megerősítése érdekében.
Donald Trump volt amerikai elnök a maga részéről továbbra is bírálja Ukrajna támogatását, mondván, hogy a győzelme esetén leállítja a Kijevnek nyújtott katonai segélyt. Eközben Oroszország folytatja fegyveres erőinek kiépítését, és 2024-re a katonai kiadások jelentős növelését tervezi.
