Emmanuel Macron francia elnök a Gázai övezeti tűzszüneti tárgyalások folytatására sürgette Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt vasárnap folytatott telefonbeszélgetésük során – ismertette az Élysée-palota.
Macron arra biztatta az izraeli kormányfőt, hogy törekedjen az esetleges tűzszünetet, illetve a foglyok szabadon engedését magában foglaló egyezség elérésére a Hamász palesztin szélsőséges szervezettel.
Macron hangsúlyozta, hogy Franciaország számára elsődleges fontossággal bír a Gázai övezetbe hurcolt túszok szabadon engedése.
Mint mondta, Párizs teljességgel támogatja a jelenleg Kairóban – egyiptomi, illetve katari közvetítéssel – zajló közvetett tárgyalásokat. Kijelentette azt is, hogy a Gázai övezet lakóinak sorsát nem szabad többé a Hamász kezében hagyni, ugyanakkor az izraeli támadásoknak is véget kell érniük.
A francia elnök ismételten nyomatékkal ellenezte a tervezett izraeli offenzívát Rafah ellen, ahová emberek százezrei menekültek a palesztin övezet más részeiben zajló harcok elől.
Vasárnap ért véget a legutóbbi tárgyalási forduló. A Hamász közlése szerint tárgyalódelegációja most egyeztetni fog a szervezet Katarban lévő vezetésével. Két egyiptomi biztonsági forrás szerint a tárgyalásokat kedden tervezik folytatni Kairóban.
Emmanuel Macron francia elnök örül, hogy a Kreml reagált a nyugati csapatok esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatos fenyegetőzéseire – számol be vasárnap az rbc.ua hírportál a francia államfő La Tribune című francia lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a francia vezető megjegyezte, hogy Oroszországgal kapcsolatban „stratégiai bizonytalanságot” kell fenntartani, vagyis nem szabad nyilvánosságra hozni a terveket. Ennek a stratégiának a részét képezik Macron kijelentései, miszerint nem zárja ki csapatok küldését Ukrajnába.
A francia elnök kijelentette, hogy Ukrajnában az európaiak biztonsága forog kockán. „Ha Oroszország győz, a biztonság már nem lesz lehetséges sem Romániában, sem Lengyelországban, sem Litvániában, sem itthon. Az orosz ballisztikus rakéták hatósugara mindannyiunkat lefed” – mutatott rá.
A francia államfő örömének adott hangot a Kreml arra adott reakciójával kapcsolatban, hogy ő katonák háborúba küldésével fenyegetőzött. Véleménye szerint ez azt mutatja, hogy a stratégia működik. „Oroszország háborgása azt mutatja, hogy igazunk van, ha nem zárunk be egyetlen ajtót sem. Ellenkező esetben ez azt jelentené, hogy egyetértünk a jogon alapuló nemzetközi rend, így a béke és biztonság feladásával” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Emmanuel Macron kijelentései a feszültséget növelik, Olaszország közvetlen beavatkozása kizárt az ukrajnai harctéren – mondta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a Corriere della Sera napilapnak szombaton.
Guido Crosetto úgy nyilatkozott, nem kívánja minősíteni a baráti állam Franciaország elnökének kijelentéseit, de érthetetlennek nevezte Emmanuel Macron szavainak célját és hasznát, mivel „kijelentései ténylegesen növelik a feszültséget”. Az olasz védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, a feszültség növelése helyett a diplomácia párbeszéd minden lehetséges útját kell keresni.
Crosetto Emmanuel Macron korábbi szavaira reagált, aki nem zárta ki szárazföldi beavatkozás lehetőségét Ukrajnában az orosz erőkkel szemben.
Guido Crosetto kifejtette, „Olaszország állásfoglalása nem módosult, mindig is azt mondtuk, hogy Ukrajnát segíteni kell a konfliktus szélesedése elkerülésében, de kezdettől fogva kizártuk katonáink közvetlen részvételét a konfliktusban”.
Hangsúlyozta, hogy az olasz alkotmány és más jogszabályok kizárják a fegyveres erők bármilyen fajta közvetlen beavatkozását, ami csakis nemzetközi mandátum esetében lehetséges, például az ENSZ határozatával.
„Az Ukrajnában feltételezett beavatkozás nem ez az eset lenne, és nem tenne mást mint bővítené az erőszakhullámot, ami mindenekelőtt az ukránoknak nem kedvezne” – jelentette ki Guido Crosetto.
Úgy vélte, ha a konfliktus „szétrobbanna, Olaszország sokat veszítene”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ha az ukrán védelmi rendszer összeomlik, Olaszország azon országok között lenne, melyek a legnagyobb nehézségekkel szembesülnek gyakorlati és diplomáciai szempontból is.
Emlékeztetett, hogy Olaszország nem rendelkezik önellátó védelmi rendszerrel, és azon kevés államok közé tartozik, melyek védelmi kiadása nem éri el a bruttó hazai termék két százalékát.
Guido Crosetto szerint a diplomácia terén határozottabb cselekvésre van szükség az ENSZ részéről,
és a Vatikánnak is újra kell indítani a felek közötti közvetítést, valamint nyomást kell gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre. Utalt a Svájcban tervezett békekonferenciára is.
„Nem szabad semmit kipróbálatlanul hagyni a tűzszünet érdekében: egyetlen bombázás nélküli nap is eredménynek számít, hogy azután kettő, három vagy négy nap legyen belőle” – mondta.
A G7-csoport következő csúcstalálkozójának napirendjén nem szerepel a szárazföldi beavatkozás lehetősége. Ezt a római kormánypalota állította Emmanuel Macron nyilatkozatai válaszaként, melyekben a francia elnök nem zárta ki az európai katonák esetleges küldését az ukrajnai harctérre.
A G7-csoport következő értekezletét június 13. és 15. között tartják a dél-olaszországi Puglia tartományban. Antonio Tajani olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a római kormány soha nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, mivel Olaszország „álláspontja továbbra is az egyensúlyt követi”.
Tajani hangoztatta, hogy Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. „Katonák küldése helyett mi az igazságos békén dolgozunk” – mondta az olasz diplomácia vezetője.
„Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében” – írta közösségi oldalán Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a jobboldali Liga párt vezetője.
Emmanuel Macron a The Economist című brit hetilapnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy nem lehet kizárni szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, mivel – tette hozzá a francia elnök – „a mi célunk az, hogy Oroszország ne győzhessen”.
Róma korábbi bejelentése szerint még a G7-csúcs előtt kormánydöntés születik az Ukrajnának szánt újabb fegyverszállítási csomagról, amely a kilencedik lesz a háború kezdete óta.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A G7-csoport következő csúcstalálkozójának napirendjén nem szerepel a szárazföldi beavatkozás lehetősége. Ezt a római kormánypalota állította Emmanuel Macron nyilatkozatai válaszaként, melyekben a francia elnök nem zárta ki az európai katonák eset...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1714814880
[modified] => 1714780444
)
[title] => „Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében” – reagált Matteo Salvini a csapatok Ukrajnába küldéséről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111919&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111919
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 26597
[image] => Array
(
[id] => 26597
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2.jpg
[original_lng] => 17562
[original_w] => 890
[original_h] => 534
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2-768x461.jpg
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2.jpg
[width] => 890
[height] => 534
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2.jpg
[width] => 890
[height] => 534
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2.jpg
[width] => 890
[height] => 534
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2.jpg
[width] => 890
[height] => 534
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714769645:5
[_thumbnail_id] => 26597
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 423
[translation_required_done] => 1
[_oembed_13b059faba88239e22bd7aa6ca1b451e] =>
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Emmanuel Macron francia elnök nem zárja ki, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, mert a legfőbb stratégiai célja, hogy Oroszország ne győzzön – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Macron elmondta: „Mint mondtam, nem zárok ki semmit (elsősorban a csapatok bevetését Ukrajnában – a szerk.), mert olyan személlyel álltunk szemben, aki semmit nem utasít el. Kétségtelenül túl határozatlanok voltunk a fellépéseink határainak megszabásában, amik már nincsenek, és hogy ki az agresszor.”
Mint a francia elnök hangsúlyozta: Európának képesnek kell lennie, hogy mérvadó legyen, és továbbra is segítsen, lehetőséget adjon Ukrajnának az ellenállásra. „De a tekintélyünk az elrettentés képességén is múlik, anélkül, hogy teljes felvilágosítást adnánk arról, mit teszünk és mit nem. Ellenkező esetben önmagunkat gyengítjük, és ezek azok a keretek, amelyekben eddig is működtünk” – mutatott rá.
A francia államfő elmondta, hogy a következő hetekben sok ország jelezte, hogy megértette Párizs közeledését. „Egyértelmű stratégiai célom van: Oroszország nem nyerhet Ukrajnában. Ha Oroszország nyer Ukrajnában, nem lesz biztonság Európában. Ki tehet úgy, mintha Oroszország itt megállna? Milyen biztonság lesz a többi szomszédos országban – Moldovában, Romániában, Lengyelországban, Litvániában és máshol, és miféle bizalom lesz az európaiak iránt, akik milliárdokat költenek, és nem adnak pénzt Oroszország megállítására? Mert az a célunk, hogy Oroszország soha ne tudjon győzni Ukrajnában” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
Európánk halandó, meg is halhat, és ez kizárólag a mi választásainkon múlik – mondta Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön a párizsi Sorbonne egyetemen a júniusi európai parlamenti választások előtti kampányát megnyitó beszédében.
Hozzátette: „óriási a veszélye annak, hogy meggyengülünk”.
„Ma a béke és a háború kérdése dől el a kontinensünkön, és az, hogy képesek vagyunk-e biztosítani a biztonságunkat, vagy sem” – mutatott rá az államfő. Véleménye szerint „a nagy átalakulások – a digitális átmeneté, a mesterséges intelligenciáé, a környezetvédelemé és a dekarbonizációé – most játszódnak le”.
„A liberális demokráciák és az értékeink elleni támadás – és ezt a tudásnak ezen a helyén mondom, amely az európai civilizáció alapköve –, a szabadsággal, az igazságossággal és a tudással való sajátos viszonyunk dől el most” – fogalmazott Emmanuel Macron mintegy ötszáz meghívott, köztük a többi 26 uniós tagállam nagykövetei, diákok, kutatók és a teljes francia kormány előtt.
Csaknem kétórás beszédében úgy vélte, hogy Európa „bekerített helyzetben” van a regionális nagyhatalmakkal szemben, és az európai „liberális demokrácia” értékeit „egyre inkább bírálják és vitatják”.
„Fennáll a veszélye annak, hogy Európa lemarad, és ezt már most kezdjük látni, minden erőfeszítésünk ellenére” – figyelmeztetett az államfő, aki egy „erős Európa” mellett érvelt, amely „tiszteletet parancsol”, „szavatolja biztonságát” és visszaszerzi „stratégiai autonómiáját”.
„Az erős Európa egyszerű: olyan Európa, amely tiszteletet parancsol és gondoskodik saját biztonságáról” – mutatott rá az államfő.
„Ez egy olyan Európa, amely elfogadja, hogy vannak határai, és megvédi azokat. Olyan Európa, amely látja a kockázatokat, amelyeknek ki van téve, és felkészül rájuk. Bizonyos értelemben ki kell lépnünk a stratégiai kisebbségi állapotból” – mondta Emmanuel Macron, aki „a védelem területén új paradigmát, egy hiteles európai védelem stratégiai koncepciójának” a kidolgozását javasolta a külső, mindenekelőtt Oroszország jelentette fenyegetéssel szemben.
„Az európai biztonságra ma nyilvánvalóan az ukrajnai háború jelenti a legnagyobb veszélyt” – jelentette ki a francia elnök, aki szerint az Európai Uniónak a NATO-n belül tovább kell erősítenie a védelmét. „Európának tudnia kell, hogyan védje meg szövetségeseivel együtt azt, ami számára fontos, amikor azok készek erre velünk együtt, vagy szükség esetén egyedül is” – fogalmazott.
„Amikor van egy olyan szomszédunk, amely agresszívvá vált, (…) amely ballisztikus képességekkel rendelkezik, amely az elmúlt években sokat újított (…), amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik, és bizonyította képességeit, egyértelmű, hogy ki kell alakítanunk a magunk számára a hiteles európai védelem stratégiai koncepcióját”.
„Ezért az elkövetkező hónapokban fel fogom kérni partnereinket, hogy építsék ki ezt az európai védelmi kezdeményezést, amelynek mindenekelőtt stratégiai koncepciónak kell lennie” – mondta.
Emmanuel Macron szerint „az európai hadseregek közötti valódi stratégiai közelség megteremtéséről van szó”. „Az európai intervenciós kezdeményezés második szakaszának elindítását” is szorgalmazta, és javasolta „egy európai katonai akadémia létrehozását, amely a jövő európai katonai és polgári vezetőit képezné biztonsági és védelmi kérdésekben”.
A francia elnök egy gyorsreagálású erő létrehozását is szorgalmazta, amely már 2025-re „akár ötezer katonát is képes lenne gyorsan bevetni ellenséges környezetben, elsősorban a saját állampolgáraink segítségére sietve”.
Emmanuel Macron az „európai kiberbiztonsági és kibervédelmi képesség” kifejlesztését is szorgalmazta, támogatta „az európai preferenciát a katonai felszerelések beszerzésében” és egy „európai kölcsön” gondolatát a védelmi erőfeszítések finanszírozására.
A francia államfő arra is felszólította az Európai Uniót, hogy „szerezze vissza az ellenőrzést a határai felett”, és „vállalja is” ezt a politikát. Emellett olyan európai szintű „politikai struktúrát” javasolt, amely lehetővé tenné a közös döntéseket a bevándorlási kérdésekben, valamint a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.
A közelmúltban elfogadott új európai migrációs és menekültügyi paktumot Emmanuel Macron „példátlan előrelépésnek” nevezte.
„Ez több együttműködést jelent majd a származási és tranzitországokkal, egyértelműbb feltételrendszert és könyörtelen küzdelmet az embercsempészek és emberkereskedők gazdasági modellje ellen” – mondta, elutasítva a „cinizmus geopolitikáját”, amelyet a menedékkérők unión kívüli országokba való visszaküldésének modellje jelent, ahogyan azt az Egyesült Királyság teszi Ruandával, amit a francia elnök „hatástalannak” tart.
Franciaországban a felméréseket a 2019-es EP-választásokhoz hasonlóan jelenleg is a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) vezeti az elnöki párt, a Reneszánsz előtt, de jóval nagyobb mértékben, mint öt évvel ezelőtt, amikor is Marine Le Pen pártja a szavazatok 23,3, míg Emmanuel Macron pártja a 22,4 százalékát szerezte meg.
Az Opinionway közvélemény-kutató intézet pénteken közzétett tanulmánya szerint ha most tartanák a választást, az RN 30 százalékos, a Reneszánsz listája pedig 19 százalékos támogatottságot kapna, a harmadik helyen álló, 12 százalékos támogatottságú szocialisták előtt.
Franciaország részt vesz az ukrajnai háború rendezésének szentelt globális békecsúcson. Ezt Emmanuel Macron francia elnök jelentette be – írja az RTS.
„A Svájc által javasolt találkozón jelen leszünk minden olyan országgal, amely tartós békét akar, vagyis azokkal, amelyek tiszteletben tartják a nemzetközi jogot és szabályokat” – mondta a politikus.
Macron hozzátette, hogy a békekonferencia „nagyon jó kezdeményezés”, amely minden államot egyesít a békefeltételek előkészítésében.
A kormány terveinél nagyobb, 5,5 százalékos lett a francia költségvetés GDP-arányos hiánya 2023-ban. A kabinet ennél kisebb, 4,9 százalékos deficittel számolt. A 0,6 százalékpontos eltérés önmagában is sok, de most Franciaországban igen rossz üzenete van: aláássa az utóbbi időben egyre többet támadott Emmanuel Macron hitelességét. A közgondolkodást abba az irányba tereli, hogy a nagy reformer mégsem képes megoldani a gazdasági problémákat – írja a Bloomberg.
A kotta a megszokott
Az adóbevételek meredeken csökkentek, ugyanis az euróövezet második legnagyobb gazdasága stagnált, ugyanakkor a kiadások növekedése csak kismértékben esett. Az Insee statisztikai ügynökség szerint a bruttó hazai termékhez viszonyítva az államadósság 110,6 százalékra csökkent a 2022. végi 111,9 százalékról.
A számok abban a megvilágításban még kedvezőtlenebbnek tűnnek, hogy Macron költségvetési szigort ígért 2017-es hivatalba lépéskor, miután elődei sorozatosan hagyták elúszni a költségvetést.
Füstbe mehetnek Macron arra vonatkozó tervei is, hogy a nyugdíjkorhatár emelése és a munkaügyi törvények szigorítása segítségével rendbe hozza a pénzügyeket.
Emlékezetes, hogy hónapokkal ezelőtt mekkora tüntetéshullámot gerjesztett a nyugdíjkorhatár emelése.
Nem lehet rövid távú problémákat kizárólag a növekedési potenciál növelésével megoldani – mondta Charlotte de Montpellier , az ING vezető francia közgazdásza.
Kockázatok bőven leselkednek
A kormány által is elutasított adóemelések vagy a kiadások jelentős csökkentése egyaránt kockázatos lépés lenne, annál is inkább, mert a friss felmérések szerint
Macron és pártja 10 százalékkal le van maradva Marine Le Pen radikális jobboldali politikus és platformja mögött, néhány hónappal a júniusi, európai parlamenti választások előtt.
A helyzet pikantériáját tovább növeli, hogy Macron korábban az alacsonyabb fizetésű munkavállalók adójának csökkentését is megígérte. A Pénzügyminisztérium már februárban bejelentett egy 10,8 milliárd eurós takarékossági csomagot, és közölte, hogy további 20 milliárd euróra lesz szükség, ha vissza akarnak térni a fenntartható költségvetési pályához.
Bruno Le Maire pénzügyminiszter azt mondta, a kormány továbbra is arra törekszik, hogy 2027-re visszatérjen a Brüsszel által előírt, 3 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz, azonban ez a „vártnál több erőfeszítést igényel”. Ugyanakkor ismét kifejtette, hogy mindenfajta adóemelést ellenez, miközben egyre több támogatója szólítja fel arra, hogy hagyjon fel az üzletbarát elképzelésekkel.
Közben a hitelminősítők egyre kritikusabbak, tavaly áprilisban a Fitch Ratings leminősítette Franciaországot AA-ról AA-ra, és az S&P Global Ratings negatív kilátást tart érvényben az értékelésre. Francois Villeroy de Galhau, a Francia Nemzeti Bank kormányzója is arra figyelmeztetett, hogy az ország magas adóssággal és deficittel való küzdelme aláássa hitelességét.
Macron, a hídverő hittérítő
Miközben komoly gondjai vannak odahaza, a francia elnök Brazíliába indult háromnapos látogatásra, hogy meggyőzze Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnököt, hogy támogassa Ukrajnát. Persze ez a jóformán ki nem mondott, de annál fontosabb oka a látogatásnak. Az út hivatalos indoka igen szépen cseng: „Hidat építeni a Nyugat, és a globális dél között.”
Lula mindeddig arra törekedett, hogy Brazília semleges maradjon, és mindkét háborúban álló féllel tart fenn kapcsolatokat.
Az utóbbi időben Macron egyre eltökéltebb, legutóbb francia csapatok küldését sem zárta az ukrajnai háborúba. Lula többször is elutasította Ukrajna felfegyverezését, mondván ez a stratégia aláássa a tárgyalásos megoldás lehetőségét, Brazília álláspontját egyébként több ország osztja a globális délen, ahol az államok többsége semleges vagy inkább oroszbarát.
Szabad kereskedelmi megállapodás?
Több mint két évtizede folynak az EU, és a Mercosur-blokk (Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay) közötti szabad kereskedelmi egyezményről a tárgyalások, de öt évvel ezelőtt, az új európai környezetvédelmi igények miatt zátonyra futottak. Lula abban bízik, hogy Macron közbenjárásával újraindulhatnak az egyeztetések. Egy másik kérdés, hogy ugyan
Brazília több évtizede épít francia tervezésű tengeralattjárókat, amelyek között nukleáris tengeralattjáró is van, amihez Brazília nehezen tud motort gyártani. Ebből adódóan Lula valószínűleg ezt az együttműködést is elmélyítené, de az teljesen bizonytalan, hogy Macron ezen a területen szorosabbra kívánja-e fűzni a szálakat a két ország között.
Hszi Csin-ping kínai elnök májusban látogat először Európába a koronavírus-járvány lecsengése óta. Célja kifejezetten Párizs, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel egyeztessen – tudta meg a Politico több, névtelenséget kérő, európai tisztségviselőtől.
Az időzítés nem véletlen, ugyanis tavasszal lesz hatvan éve, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatot létesített egymással. A találkozó azonban most nem lesz olyan ünnepélyes, mint az 50. évfordulón, ugyanis mindkét fél neheztel a másikra.
Hszi Csin-ping útjának két fontos célja lesz
A brüsszeli lap nyugati és kínai forrásokból úgy tudja, hogy Hszi egyik célja meggyőzni Európát arról, hogy vegye be Oroszországot is az Ukrajnai háborút lezáró béketárgyalásokba, különben bojkottálja a békefolyamatot.
Mint ismert, a francia elnök egyre keményebb hangot üt meg az orosz állammal szemben, ami növeli a NATO és az Oroszország közötti feszültséget. Emiatt a Nyugat és Oroszország közötti kínai közvetítés szerepe is megnő. Hszi Csin-ping májusban Vlagyimir Putyinnal is találkozik.
A kínai elnök másik célja pedig az, hogy helyreállítsa Kína kapcsolatait Európával. Ennek egyik lehetősége ez az út, amivel gesztust gyakorolhat az egyik fontos európai partnerének.
Feszült a kínai–francia kapcsolat
Az Egyesült Államok egyre inkább veszélyben érzi világgazdasági primátusát, ezért próbálja meg rávenni szövetségeseit, hogy csatlakozzanak az ázsiai ország ellen indított kereskedelmi háborújához. Ez pedig lehet, hogy nincs olyan messze, tekintve, hogy a rengeteg állami támogatása következtében Kína elárasztja olcsó elektromos autóival Európát, amivel a nyugati gyártókat nehéz helyzetbe hozza.
Ráadásul az is csorbított Kína megítélésén, hogy Hszi stratégiai partnerséget kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aminek keretében jelenleg is segíti Oroszországot, sőt, vélhetően azt is tudta, hogy mikor indít inváziót Ukrajna ellen. Hszi az újraválasztása utáni első útja Moszkvába vezetett, amit Putyin májusban viszonoz az új elnöki ciklusában.
Kínát az is rosszul érintette, hogy az orosz–ukrán háború második évfordulója előtt az Európai Unió olyat tett, amit addig soha: több kínai vállalatot is feketelistára helyezett az Oroszországgal való kapcsolataik miatt.
Kína ugyanakkor szeretné biztosítani, hogy az európai befektetések nála maradjanak, mivel a gazdasága gyengélkedik. Nem véletlen, hogy Hszi találkozik Olaf Scholz német kancellárral is, aki áprilisban látogat el hozzá.
Ha Macron tartja a 2018-as ígéretét, miszerint minden évben ellátogat Kínába, akkor várhatóan idén még egyszer találkozik Hszivel.
Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről beszélve a kiképzés lehetőségét jelezte, Ukrajna ugyanis soha nem kérte Franciaországot, hogy csapatokat küldjön – jelentette ki szerdán Dmitro Kuleba külügyminiszter a La Stampa című olasz lapnak, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Amikor Macron a csapatok Ukrajnába történő küldéséről beszélt, az európai vezetők pánikba estek. Macron csak azt akarta mondani, hogy van lehetőség az ukrán hadsereg kiképzésére közvetlenül Ukrajnában, és nem annak határain kívül, ahogy ez most történik.”
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajnának fegyverekre és lőszerre van szüksége, de „soha nem kért embereket és harcoló legénységet, mert büszkék vagyunk a katonáinkra”. Mint megjegyezte, Putyin ukrajnai céljai változatlanok – Ukrajna egész területének elfoglalása.
„Ha sikerül, megtámadják Európa és Közép-Ázsia országait, mert expanziós célok vezérlik őket. Azt hiszem, most már világos, hogy Putyin vissza akarja állítani a Szovjetuniót és az Orosz Birodalmat” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
