Emmanuel Macron francia elnök pénteken Berlinbe utazik, hogy találkozzon Olaf Scholz német kancellárral az Ukrajnával kapcsolatos feszültség csökkentése érdekében – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című amerikai-brüsszeli kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök még a pénteki nap folyamán csatlakozik Franciaország és Németország vezetőihez. Ezt egy német tisztviselő mondta, aki szerint a weimari háromszög részeként ez lesz az első találkozó a három ország közötti párbeszéd keretében Tusk újabb miniszterelnöksége óta.
A vezetők a tervek szerint a találkozó az egység demonstrációja lesz egy feszült időszak után, amikor az Ukrajnával kapcsolatos nézeteltérések nyílt konfliktussá váltak. A hosszan dúló feszültség február végén forrt fel, amikor Macron nem volt hajlandó kizárni, hogy nyugati csapatokat küldjön Ukrajnába, megígérve, hogy „bármit megtesz annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háború”. Az óvatosabb Scholz visszautasítással válaszolt, kizárva az európai országok szárazföldi haderejének bevetését Ukrajnában.
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
Emmanuel Macron francia elnök ukrajnai látogatására a következő hetekben kell sorra kerülnie, február óta ez a harmadik alkalom, hogy a tervezett kijevi útját elnapolja – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Macron először bejelentette, hogy februárban kétoldalú biztonsági megállapodás aláírását tervezi Volodimir Zelenszkij elnökkel. Ezt az utazást elhalasztották, mert „Zelenszkij végül Párizsba ment, hogy megkösse a megállapodást”.
A Reuters által idézett diplomaták szerint a látogatást másodszor március elejére tervezték, de később ezt a hét végére tolták. „A két állam feje megállapodott abban, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn, különös tekintettel az elnök ukrajnai látogatására, amelyre a következő hetekben kerül sor” – mondta a francia elnök a két vezető telefonbeszélgetése után.
Ezt a látogatást is elhalasztották néhány nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök látogatása során Odesszát rakétatámadás érte. „Macronnak is Odesszába kellett volna látogatnia” – jegyezték meg az újságírók.
Két diplomáciai forrás a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy a francia elnök azt fontolgatja, hogy a szövetségesek egységét és Ukrajnával való szolidaritást mutató kétoldalú látogatás helyett megossza-e az ukrajnai utat más nyugati államfőkkel is, akik Macronhoz csatlakoznak.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Emmanuel Macron francia elnök a közeljövőben Ukrajnába látogat – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az elnök a Telegram-csatornáján közölte, hogy hosszú és tartalmas telefonbeszélgetést folytatott Macronnal. Megvitatták az ukrajnai harctéri helyzetet, valamint az országot támogató nemzetközi konferencia eredményeit, amelyet nemrég tartottak Párizsban.
Megköszöntem a február 16-i erős védelmi csomagot, valamint a francia elnök személyes vezetését a nagy hatótávolságú fegyverek koalíciójának elindításában, az új kezdeményezéseket és az Ukrajna támogatására tett valamennyi nyilatkozatot. Ezenkívül véleményt cseréltünk a közeljövőben Ukrajnában tartandó találkozónk várható eredményeiről – tette hozzá Zelenszkij.
Dmitro Kuleba Ukrajna külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.
Macron egy február végi tanácskozáson jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni.
„Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie” – szögezte le az ukrán tárcavezető vilniusi látogatásakor az Elta litván hírügynökségnek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál vasárnap idézett.
Kuleba kijelentette, hogy ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem az európai polgárok életének védelme, valamint olyan pénz megtakarítása, amelyet egyébként saját védelmükre kellene költeniük az európai országoknak.
„Macronnak ebben a kijelentésében benne volt az, amit mindenki tud, de fél kimondani. Egyszerűen ő az első, aki nyíltan kezdett beszélni arról, amit Európában minden értelmes embernek meg kell értenie: ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, háború lesz Európában” – figyelmeztetett Kuleba.
A külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy ha Oroszország megtámadja a balti NATO-országokat, akkor vereséget szenved, de a felszabadult városok Bahmutra és Avgyijivkára fognak hasonlítani, azokra a Donyeck megyei városokra, amelyeket az orosz hadsereg hosszú ideig tartó ostrom után szállt meg, és földig rombolt.
Éppen ezért szerinte a legolcsóbb és legbiztosabb módja annak, hogy mindezt elkerülhető legyen az, ha támogatják az orosz agresszió ellen harcoló ukránokat. „Litvánia megérti ezt, ezért támogatja Ukrajnát. Mások úgy tesznek, mintha ezt elkerülhetnék” – jegyezte meg az ukrán külügyminiszter.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Emmanuel Macron francia államfő a nemzetközi nőnapon megerősítette, hogy szeretné, ha a terhességmegszakításhoz való jogot rögzítenék az Európai Unió Alapjogi Chartájában, mert „semmi sem magától értetődő, és mindent meg kell védeni”.
A francia elnök a párizsi Vendome téren pénteken rendezett nyilvános ünnepségen beszélt erről. Az ünnepség keretében a köztársaság pecsétjét is elhelyezték azon a törvényen, amely az alkotmányba foglalta a terhességmegszakításhoz való jog védelmét.
„Európán túl is azért fogunk küzdeni, hogy ez a jog egyetemes és tényleges legyen. Meg fogjuk vívni ezt a csatát a kontinensünkön, ahol a reakciós erők először és mindig a nők jogait támadják, mielőtt a kisebbségek jogait kezdik támadni, majd valamennyi elnyomottat és az összes szabadságjogot” – jelentette ki Emmanuel Macron.
Több ezren jelentek meg az alkotmányos reform rögzítésére rendezett ünnepségen, amelyet a francia elnök „egy kollektív küzdelem beteljesedésének” tekint.
„Ezen a napon a köztársaság megpecsételi a szabadságért folytatott hosszú küzdelmet” – fogalmazott az államfő. „Egy hosszú harcot a szabadságért, amely könnyekből, tragédiákból és megtört sorsokból áll” – tette hozzá.
„A terhesség önkéntes megszakításának szavatolt szabadságát az Európai Unió Alapjogi Chartájában is rögzítenék” – hangsúlyozta Emmanuel Macron. „Franciaország lett az első ország a világon, amelynek alkotmánya kifejezetten védi (az abortuszhoz való jogot), nem nyugszunk, amíg ezt az ígéretet nem tartják be az egész világon” – mondta.
Az alkotmánymódosítás a következő mondatot iktatja be a 34. cikkbe: „A törvény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett gyakorolható a nőknek a terhességmegszakításhoz szavatolt szabadsága”.
A köztársasági elnök megemlékezett az elmúlt évtizedek feminizmusának nagy alakjairól, akik hozzájárultak a terhességmegszakítás legalizálásához Franciaországban, köztük Gisele Halimi ügyvédnőről és a 2017-ben elhunyt, holokauszttúlélő Simone Veilről, az Európai Parlament első női elnökéről, aki hazájában elsősorban arról ismert, hogy 1975-ben jobboldali egészségügyi miniszterként kezdeményezte a mesterséges terhességmegszakítás büntethetőségének eltörlését a parlamentben.
A felmérések szerint a franciák több mint nyolcvan százaléka támogatja az abortuszhoz való jog alkotmányba iktatását, amely fokozatosan nyert többséget a politikusok körében is, s a kongresszusi szavazáson a terhességmegszakítással szemben hagyományosan szkeptikusabb jobboldali képviselők jelentős többsége is támogatta a reformot.
A terhességmegszakítást 1975-ben legalizálták Franciaországban, négy évvel azután, hogy 343 nő, köztük Jeanne Moreau és Catherine Deneuve színésznők, valamint Simone de Beauvoir, Marguerite Duras és Francoise Sagan írónők egy akkor sokkoló felhívásban felfedték, hogy törvénytelen módon abortuszhoz folyamodtak. Közülük Catherine Deneuve jelen volt az alkotmányba iktatási ünnepségen.
Emmanuel Macron francia elnök elismerte, hogy csapatokat küldene Ukrajnába abban az esetben, ha az orosz csapatok ismételt támadást indítanának Kijev vagy Odessza ellen – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Fabien Rousselre, a Francia Kommunista Párt képviselőjére, hivatkozva, akit a L’Independant című francia lap idézett.
A jelentés szerint legújabb harcias kijelentését Macron ezt a parlamenti pártokkal folytatott találkozón tette. Jordan Bardella, a szélsőjobboldali Nemzeti Unió párt képviselője a találkozó után kijelentette, hogy „nincsenek korlátok és nincsenek vörös vonalak”.
Manuel Bompard, a Meghódíthatatlan Franciaország párt koordinátora pedig azt mondta, hogy „aggodalommal telve érkezett a találkozóra, és még jobban aggódva távozott”.
A kommunisták képviselője viszont azt mondta a médiának, hogy Macron térképeket mutatott az orosz csapások lehetséges új irányairól. „Macron említett egy forgatókönyvet, amely beavatkozást indíthat el: a front előretörése Odessza vagy Kijev irányában” – mondta Fabien Russel.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Fontos az a cseh kezdeményezés, hogy az európai unión kívüli országokban közösen lőszert vásároljanak Ukrajnának – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Prágában sajtótájékoztatón, miután tárgyalásokat folytatott Petr Pavel cseh köztársasági elnökkel.
Petr Pavel szerint keresni kell Ukrajna támogatásának lehetséges új formáit, s meg kell vitatni a nyugati országok katonai szakembereinek esetleges ukrajnai részvételét is. A cseh elnök hangsúlyozta: kizárólag tanácsadói segítségről, és nem katonai egységekről lehet szó.
Emlékezetes, hogy korábban Macron mondta azt, hogy nincs konszenzus nyugati katonák Ukrajnába küldéséről. A kijelentése akkor nagy botrányt okozott.
A francia elnök később Petr Fiala cseh kormányfővel cseh–francia stratégiai partnerségi akciótervet írt alá, amely a 2024–2028-as évekre szabályozza a kétoldalú együttműködést számos területen, egyebek között a védelmi, biztonsági és a menekültügyi politikában, valamint az atomenergia hasznosításában és fejlesztésében.
Emmanuel Macron, aki Petr Pavelnél és Petr Fialánál a francia atomenergetikai cégek csehországi működéséért lobbizott, kora este a cseh-francia atomenergetikai fórumon is részt vett. A francia Orano és a cseh CEZ energetikai művek megállapodást írtak alá, miszerint a cseh atomerőművek számára az urándúsítást az eddigi szállító, az orosz TVEL helyett a francia cég fogja elvégezni.
A francia EDF állami villamosenergetikai társaság, amely Európában az atomerőművek legnagyobb hálózatát működteti, a dél-koreai KHNP céggel együtt még versenyben van a régebbi cseh atomerőmű, a Dukovany új energiablokkjainak megépítésére kiírt nemzetközi pályázaton.
[type] => post [excerpt] => Petr Pavel szerint keresni kell Ukrajna támogatásának lehetséges új formáit, s meg kell vitatni a nyugati országok katonai szakembereinek esetleges ukrajnai részvételét is. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1709720580 [modified] => 1709682723 ) [title] => A cseh elnök szerint meg kell vitatni a nyugati országok katonai szakembereinek Ukrajnába küldését [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105825&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 105825 [uk] => 105806 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 105807 [image] => Array ( [id] => 105807 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/saobt.webp [original_lng] => 36050 [original_w] => 1024 [original_h] => 576 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/saobt-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/saobt-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/saobt-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/saobt.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/saobt.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/saobt.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/saobt.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1709675524:12 [_thumbnail_id] => 105807 [_edit_last] => 12 [views_count] => 525 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1198 [1] => 45426 [2] => 342562 ) [tags_name] => Array ( [0] => Emmanuel Macron [1] => Petr Fiala [2] => ukrajna katonai támogatása ) ) [7] => Array ( [id] => 105820 [content] =>
A francia elnök Prágában járt és ha már beszédet tarthatott megragadta a lehetőséget, hogy újabb kanna olajat öntsön a tűzre: kijelentette, hogy gyávaság nem küldeni katonákat Ukrajnába.
Emmanuel Macron február 26-án beszélt először arról, hogy reális esélye van az intervenciónak, mivel Oroszországot mindenképpen meg kell állítani. A NATO nagy része elhatárolódott Macron kijelentésétől. Oroszország jelezte, hogy érkeznek a NATO katonák, akkor indítják az atomot.
Emmanuel Macron kemény üzenetet küldött a nyugati országoknak: közeledik a pillanat, amikor nem szabad gyávának lenni – mondta a francia elnök Prágában. Az államfő kijelentése valószínűleg reakció a múlt héten kirobban botrányra.
Macron február 26-án arról beszélt, hogy a NATO-ban valós lehetőségként kezelik a nyugati katonák Ukrajnába küldését. Természetesen ez az állítás felkavarta az állóvizet Európában és Amerikában egyaránt. Ugyan a balti államok jelezték, hogy készek egy ilyen akcióra, más országok elutasították ezt a lehetőséget.
A francia elnök szavaira Oroszország is reagált. Moszkva jelezte hogy ha NATO alakulatok teszik a lábukat Ukrajna földjére, akkor az a harmadik világháborút jelenti.
Bár a kijelentései valódi viszályt generáltak a NATO-tagok között, Macron később olajat öntött a tűzre azzal, hogy közölte: teljes mértékben átgondolta a mondanivalóját és tartja magát az elhangzottakhoz.
Prágai látogatásán az államfő arról is beszélt, hogy tisztában kell lenni vele, hogy Oroszország már Európát támadja. Szerinte megálljt kell parancsolni a moszkvai agressziónak, mert, ha nem teszünk semmit, akkor azzal a NATO felhatalmazza Oroszországot, hogy újabb nemzetekre vessen szemet.
Franciaország a közeljövőben nem tervezi katonái kiküldését Ukrajnába – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő abban az interjúban, amelyet a Právo című baloldali lapnak adott keddi hivatalos csehországi látogatása előtt Párizsban.
Emmanuel Macron azokra a nemzetközi nyilatkozatokra reagált, amelyekben európai politikusok a múlt hétfőn megtartott párizsi támogatói konferencián elhangzott szavait kommentálták.
„Nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta egy hete újságíróknak a francia elnök.
„Egy, a katonák kiküldését firtató kérdésre válaszolva mondtam, hogy semmi sincs kizárva” – fogalmazott a politikus az interjúban, amelyből a Novinky.cz hírportál idézett.
„Ez nem jelenti azt, hogy mérlegeljük francia egységek küldését Ukrajnába a közeljövőben, hanem azt, hogy megnyitjuk a vitát és átgondolunk mindent, amit Ukrajna támogatása érdekében megtehetünk, különösen Ukrajna területén” – magyarázta kijelentését Emmanuel Macron.
„Másfelől mindig világosan megfogalmaztam a kereteket: nem vagyunk háborúban az orosz nemzettel, és elutasítjuk, hogy elfogadjuk a feszültség növelésének logikáját” – mutatott rá a francia elnök.
Emmanuel Macron szerint a párizsi támogatási konferencia hasznos volt, és egyetértés volt öt olyan témában, amelyben a résztvevő országok fokozni kívánják tevékenységüket. Ezek: a kibertámadások elleni védekezés, hadifelszerelések közös gyártása Ukrajna területén, az Ukrajna elleni orosz támadás által leginkább veszélyeztetett országok védelme, Ukrajna védelmének megerősítése az ukrán-fehérorosz határon, valamint Ukrajna területének későbbi aknamentesítése.
A francia kedden néhány órás hivatalos látogatást tesz Csehországban, ahol egyebek között Petr Pavel cseh államfővel, illetve Petr Fiala miniszterelnökkel folytat tárgyalásokat.
Az Élysée-palota meghívót küldött a parlamentben képviselt pártok vezetőinek az „ukrajnai helyzet” kapcsán. Emmanuel Macron az összes francia politikai erővel meg akarja vitatni a témát. A hírt a Le Figaro közölte.
Macronnak az ukrajnai helyzettel foglalkozó parlamenti vezetőkkel való találkozójára március 7-én délelőtt kerül sor, melyen részt vesz Gabriel Attal miniszterelnök is.
A hírek szerint Emmanuel Macron kijelentésével kapcsolatban, miszerint nem zárja ki csapatok küldését Ukrajnába, minden ellenzéki párt kritikát fogalmazott meg. Ezt követően az Élysée-palota vitát és szavazást hirdetett a parlamentben az Ukrajnával februárban aláírt kétoldalú biztonsági megállapodásról. A szavazás időpontja még nincs kitűzve.
