Az új amerikai határvédelmi intézkedések az alapvető emberi jogok aláásását kockáztatják – figyelmeztetett az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Volker Türk nyilatkozatában rámutatott, hogy a „menedékkéréshez való jog mindig is emberi jog marad, függetlenül a származási országtól, migrációs státusztól és attól, milyen módon érkezett az illető a határhoz”.
A főbiztos aláhúzta, hogy a mostani amerikai határvédelmi intézkedések ellentmondanak a kollektív kiutasítás tilalmának és a visszaküldés tilalmának.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal lezárja határait a kubai, haiti és nicaraguai illegális bevándorlók előtt, de továbbra is biztosítja a legális bejutást az országba. A Fehér Ház vezetője a hétvégén felkereste az illegális bevándorlás által leginkább sújtott texasi határszakaszt.
Az új amerikai szabályozás lényegében megszüntette a kubaiak által kedvelt, az Egyesült Államokba vezető egyik legnépszerűbb útvonalat. Ennek során a kubaiak Nicaraguába repültek, majd onnét szárazföldön észak felé átkeltek Közép-Amerikán és Mexikón, egészen az amerikai határig.
Nicarauga 2021-ben megszüntette a kubai állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.
A mostani amerikai határvédelmi intézkedések azonban új legális bevándorlási lehetőséget is biztosítanak az Egyesült Államokba igyekvő kubaiak számára. Ennek célja, hogy rendet teremtsen az amerikai-mexikói határon, ahol 2022-ben több mint 220 ezer kubai migránst regisztráltak.
Az Egyesült Államok tavaly októberben hasonló megközelítést alkalmazott a mexikói-amerikai határra érkező venezuelai migránsokkal szemben is, akiknek a száma ezt követően alig egy hét alatt napi 1100-ról 200 alá esett vissza az amerikai szövetségi adatok szerint.
A Biden-kormányzat várakozásai szerint a kubai migránsok most hasonló módon fognak reagálni, ami segíthet az illegális bevándorlás megfékezésében.
Az új amerikai határvédelmi intézkedések értelmében a kubai migránsok kétéves átmeneti időszakra engedélyt kérhetnek legális egyesült államokbeli tartózkodásra. Ehhez előzetes biztonsági és egészségügyi ellenőrzésen kell átesniük, valamint meg kell nevezniük egy amerikai „támogatót”, aki pénzügyi kezességet vállal értük. Ez elsősorban olyan kubaiak számára elérhető, akiknek már családtagja él az Egyesült Államokban.
??Ukrainian peace summit to be held on February 24 at the #UN headquarters in #NewYork
The summit will discuss #Ukraine's security, food and energy security, as well as the de-occupation of Ukrainian territories. pic.twitter.com/iyfJ5MaQnw
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
Proud to stand with Acting Deputy Secretary Nuland @UnderSecStateP and my @StateDept colleagues to mark the delivery of the first U.S.-provided Mine Resistant Ambush Protection (MRAP) vehicles to Ukraine's border guards and police. The United States will give 190 MRAPs to enable… pic.twitter.com/fwAUCOYlTL
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Aggasztónak tartja az emberi jogi helyzetet az Oroszország által annektált Krímben Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács (ET) főtitkára, és felszólítja a feleket, hogy engedjék be a megfigyelőket a félszigetre – adta hírül csütörtökön a korrespondent.net hírportál.
A jelentés szerint a főtitkár a vilniusi Ukrajna Konferencián elmondta, hogy az ET volt az első nemzetközi szervezet, amely elítélte Krím és Szevasztopol törvénytelen annexióját. „A Miniszteri Bizottságunk világosan kijelentette, hogy a válságot békés úton kell rendezni, a területi egység, a szuverenitás és Ukrajna függetlensége elvéből kiindulva, az emberi jogok szigorú betartása mellett” – hangsúlyozta. Hozzátette, „aggaszt bennünket az emberi jogok jelenlegi helyzete a félszigeten.”
Buric azt is elmondta, hogy a Miniszteri Bizottság határozatot fogadott el, amelyben javasolta a felek mindegyikének, hogy engedjék be az annektált Krímbe az ET szerveit, és szervezzék meg az emberi jogok helyzetéről szóló jelentések rendszeres publikálását.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
A határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott szerint „politikai bohózat”, hogy az Európai Bizottság (EB) nem irányoz elő jogi aktusokat a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.
Szili Katalin az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának csütörtöki ülésén beszélt erről, emlékeztetve: az EB ezzel figyelmen kívül hagyta a polgárok akaratát, az uniós bíróság és az Európai Parlament (EP) döntését is.
A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani.
Ezt a döntést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést, amelynek szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást. Az Európai Bizottság január közepén azonban közölte, nem irányoz elő jogi aktusokat a kezdeményezéssel kapcsolatban. A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: az EU minden hetedik polgára nemzeti kisebbséghez tartozik, ami Spanyolország lélekszámával megegyező közösséget jelent. „Ez olyan, mintha az unió egy államával egyszerűen nem foglalkozna” – hangoztatta Szili Katalin, majd úgy fogalmazott: a Minority SafePack „kis lépés lett volna az EU-nak, de nagy lépés lett volna az őshonos kisebbségeknek”.
Ha ez a kérdés az EB érvelése szerint nem tartozik a hatáskörükbe, akkor az afrikai származású emberek alapvető jogai miért tartoznak? – tette fel a kérdést Szili Katalin, akinek az álláspontja szerint az EB és az EU bürokráciája gyakorlatilag „mazsolázik” a kisebbségi kérdésekben és politikai ügyet kreál belőlük. „A gazdasági kohézión túl vannak más ügyek is” – mutatott rá.
A miniszterelnöki megbízott szerint Magyarországnak az EU Tanácsának közelgő soros elnökeként ezt a kérdést napirenden kell tartania, majd jelezte azt is, hogy a kisebbségi nyelvek 25 éves európai chartája megújításra érett.
Szili Katalin beszámolt arról is, hogy az eddigi 75 európai polgári kezdeményezésből 70 esetében nem gyűltek össze a szükséges aláírások, a másik „négy és fél esetében pedig elutasító volt az Európai Bizottság”.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke a többi közt arról beszélt, hogy az EB a kezdeményezést elutasító döntésével nemcsak politikai hibát vétett, hanem az jogilag is több ponton kifogásolható. Elmondta, hogy az EB érvelése cinikus, mert számos helyen jelenleg is jogsértések érik az őshonos kisebbségeket. Jelezte: semmisségi eljárás indítását tervezik a döntés ellen, aminek – álláspontja szerint – jó esélye lehet az európai törvényszéken.
A modernkori rabszolgaságra hívta fel a figyelmet az ENSZ főtitkára szerdán, felszólítva a világ kormányait, a civil társadalmat és a magánszektort, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy véget vessenek e szörnyű gyakorlatnak.
„A rendszerszintű rasszizmus ellen idén kirobbant tüntetések ráirányították a figyelmet a világban lévő igazságtalanságokra, amelyek gyökerei a gyarmatosítás és a rabszolgaság sötét múltjában keresendők” – szögezte le António Guterres a rabszolgaság megszüntetésének világnapja alkalmából közzétett üzenetében.
A főtitkár kiemelte, hogy az ENSZ-nek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetre (ILO) hivatkozó becslései szerint ma is több mint 40 millió ember esik áldozatául a rabszolgaság valamilyen formájának, beleértve közel 25 millió kényszermunkást.
Hangsúlyozta, hogy az etnikai kisebbségek, az őslakosok és a migránsok különösen veszélyeztetettek, és a rabszolgaság formái közt említette a gyermekmunkát, a munkaerő-kizsákmányolást, az adósrabszolgaságot, az emberkereskedelmet, a kényszerházasságot és a gyerekkatonaságot is.
Felszólította a világ kormányait, a civil társadalmat és a magánszektort, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy véget vessenek e szörnyű gyakorlatnak.
A világszervezet 1949 december 2-án fogadott el az emberkereskedelmet, illetve mások szexuális kizsákmányolását tiltó egyezményt, amely 1951-ben lépett hatályba.
