Steinmeier elnök feloszlatta a Bundestagot, hogy szabaddá tegye az utat az új választások előtt, amire a tervek szerint február 23-án kerül sor – számolt be a Magyar Nemzet.
„Nehéz időkben cselekvőképes kormányra van szükség” – jelentette be Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a Bundestag feloszlatását, írta a Tagesschau.
Mai döntésével Steinmeier megnyitja az utat a február 23-ra tervezett új választás előtt. A Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezetői is megállapodtak erről a napról. „A mostanihoz hasonló nehéz időkben a stabilitáshoz hatékony kormányra és megbízható parlamenti többségre van szükség” – indokolta a döntését Steinmeier.
„Ezért meg vagyok győződve arról, hogy az új választások a helyes út, ami hazánk javát szolgálja” – tette hozzá.
Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) december 16-án kért bizalmi szavazást önmaga ellen a Bundestagtól, amire a 717 képviselő közül 394-en szavazott nemmel, 207 képviselő igennel szavazott, 116 képviselő tartózkodott, ami ezen a szavazáson elutasításnak számít. Scholznak 367 igen szavazatra lett volna szüksége a többséghez, így a bizalmi szavazást elbukta.
Az a tény, hogy a Bundestag idő előtt feloszlott, kivételes eset Németország történetében. Scholz bizalmi szavazása csak a hatodik volt 1949 óta. Három esetben a választási időszak idő előtt véget ért. Ez 1972-ben a szociáldemokrata Willy Brandt, 1982-ben a kereszténydemokrata Helmut Kohl és 2005-ben a szociáldemokrata Gerhard Schröder kancellárokat érintette.
Schröder 2001-ben is bizalmi szavazást kért, de nem azért, hogy elveszítse azt, hanem a részben ellenszegülő vörös–zöld koalíciót akarta maga mögé állítani a Bundeswehr részvétele mellett az afganisztáni terrorizmus elleni harcban. Helmut Schmidt (SPD) 1982-es bizalmi szavazása is hasonlóan fegyelmezett volt, ugyanis ki akarta kényszeríteni az SPD/FDP koalíció jóváhagyását biztonsági és munkaerőpiaci politikájához. A Szociáldemokrata Párt mindkét kancellárja megnyerte a bizalmi szavazást, és a Bundestag nem oszlott fel. Olaf Scholznak ez nem sikerült.
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években a korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek.
Az országot kormányzó Új Azerbajdzsán Párt szűk győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott választáson.
Az exit pollok szerint Ilham Aliyev elnök pártja az azerbajdzsáni parlament 125-ből 68-at szerzett a Milli Majlisból, ami némileg elmaradt a korábbi 69-hez képest. A többi helyet kis kormánypárti pártok vagy függetlenek kapták.
Mintegy 990 jelölt versengett a 125 parlamenti helyért.
A szavazás volt az első azóta, hogy a dél-kaukázusi ország tavaly villámtámadásba kezdett, hogy visszaszerezze az egykori szakadár terület, Hegyi-Karabah teljes uralmát.
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években lezajlott korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek, és a Milli Mejlisre adott szavazás várhatóan nem hoz jelentős változásokat az Alijev pártja által uralt testületben.
Aliyev apja, Haidar 1993-tól 2003-ban bekövetkezett haláláig uralkodott Azerbajdzsánban, majd Ilham vette át az irányítást. Mindketten kemény kézzel kormányoztak, elfojtva a nézeteltéréseket, miközben a Kaszpi-tenger partján fekvő csaknem 10 millió lakosú ország gazdag olaj- és földgázkészleteiből gazdagodott.
Azerbajdzsán alkotmánya szerint a választást idén novemberben kellett volna megtartani. Ennek ellenére Alijev két hónappal előrébb tolta a dátumot, hogy elkerülje a COP29 ENSZ klímatárgyalások ütközését, amelyekre a fővárosban, Bakuban kerül sor.
Mintegy 50 szervezetet jelöltek ki független megfigyelőnek – közölte az azerbajdzsáni nemzeti választási bizottság. Az EBESZ, mint a legnagyobb megfigyelő szervezet, a tervek szerint később hétfőn ismerteti előzetes értékelését.
Három évtized után először szavaztak Hegyi-Karabahban is, ami azt jelképezi, hogy Azerbajdzsán megújította az ellenőrzést a térség felett.
A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
A köztársasági elnök azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz. Az olimpiai és paralimpiai játékokra hivatkozva továbbra is a lemondott Gabriel Attal miniszterelnök kormánya van hivatalban a folyó ügyek intézésére, miközben Emmanuel Macron egyeztetéseket folytat a pártok képviselőivel egy új kormány létrehozásáról. A Le Monde című napilapban szombaton közölt reprezentatív felmérés – amelyet az Ipsos közvéleménykutató intézet július 26. és augusztus 1. között 11 204 választópolgár megkérdezésével készített – rávilágított arra, hogy a választók 67 százaléka azt gondolja, hogy Emmanuel Macron döntése a képviselőház feloszlatásáról negatív következményekkel járt Franciaországra nézve. A felmérés szerint a franciák nagyfokú bizalmatlansággal viseltetnek a politikai elittel és az intézményekkel szemben, annak ellenére, hogy a parlamenti választásokon nagyon magas volt a részvételi arány. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az egyes politikai blokkok szavazói nem hajlandók kompromisszumokra a kormányzáshoz szükséges koalíciókötés érdekében. A megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy nem bízik az új nemzetgyűlésben, és 56 százalékuk negatívan értékelte a választási eredményeket. Ez az arány a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés szavazói körében 86 százalékos. Az elutasítás ugyanakkor nemcsak az intézményekre vonatkozik, a politikai szereplőkről alkotott kép is különösen negatív a közvéleményben. A felmérésben vizsgált 19 politikus közül egyikről sincs pozitív véleménye a választóknak. Leginkább a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont utasítják el, 13 százalékos pozitív és 83 százalékos negatív véleménnyel. Őt követi az államfő, akinek az elutasítottsága 69 százalékos, a franciák 27 százaléka van csak jó véleménnyel az elnökről. A volt szocialista államfőt, Francois Hollande-ot, aki képviselőként tért vissza a közéletbe, a megkérdezettek 67 százaléka utasítja el és 27 százalékuk értékeli pozitívan, míg a jobbközép Köztásaságiak elnökéről, Éric Ciottitól a megkérdezettek 24 százalékának van jó véleménye, 65 százalékának pedig negatív. A felmérés a nemzetgyűlés háromosztatúságáról kialakult véleményt is vizsgálta. Bár a franciák 76 százaléka arányosabb választási rendszert szeretne, a kompromisszumkészség egyik táborban sem mutatkozik. Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség kormányra kerülését csak a baloldali szavazók szorgalmazzák, az Új Népfront és az elnöki tábor közötti koalíciót csak a baloldali és az elnöki szavazók látnák szívesen, és hasonló a helyzet a jobboldalon is a különböző forgatókönyvek kérdésében. Összességében mindegyik tömb kormányalakítását a francia választóknak bizonyos hányada támogatja. Az Új Népfront koalícióját a válaszadók 47 százaléka, az elnöki tábor és a jobbközép Köztársaságiak koalícióját 48 százaléka, míg a Nemzeti Tömörülés által alakított kormányt 45 százaléka támogatná. A franciák megosztottak Emmanuel Macron esetleges lemondását illetően is. A válaszadók 51 százaléka szeretné, ha az elnök távozna. Ez az arány a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország táborában a legmagasabb, 77 százalékos, de Marine Le Pen szavazóinak 76 százaléka is ezt szeretné.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1725227280
[modified] => 1725207010
)
[title] => Felmérés: a franciák jelentős többsége nem bízik az új parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125421&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125421
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 125422
[image] => Array
(
[id] => 125422
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[original_lng] => 517907
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725196211:5
[_thumbnail_id] => 125422
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 731
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
Hónapok óta tartó politikai bizonytalanság után Bulgária újabb előrehozott választást tart, amelyet október végére terveznek. Ez lesz a hetedik parlamenti választás mindössze három év alatt – írja a Politico. A helyzet ráadásul az Európai Bizottságot is megbéníthatja.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke augusztus végéig kérte az uniós országokat, hogy nevezzék meg biztosjelöltjüket, de Bulgária – Belgiummal és Olaszországgal együtt – még nem véglegesítette a választását, mivel az országban a kormány megalakításáról folytatott tárgyalások elhúzódtak és megrekedtek.
Most pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy újra előrehozott választások kiírásáról döntöttek, amelyeket októberben tarthatnak meg.
Mindez megbéníthatja az Európai Bizottságot is: ha a széteső kormánykoalíció nem talál egy kompromisszumos biztosjelöltet, és meg kell várni a választások után az új kormány megalakulását, akkor az uniós végrehajtó testület sem tud működni. Az idő pedig sürget, mert szeptember közepén tartják az Európai Parlamentben a biztosaspiránsok meghallgatását, hogy októberre felállhasson az új testület.
A biztosi posztra több név is versenyben van. Bojko Boriszov volt miniszterelnök GERB pártja Jekatyerina Zaharievát javasolta, aki 2017 és 2021 között külügyminiszter volt, korábban pedig igazságügyi és regionális fejlesztési miniszteri tisztségeket töltött be. Bulgária célja, hogy Zaharieva felügyelje a regionális és kohéziós politikát, amely magában foglalja az uniós költségvetés jelentős részét kitevő Európai Regionális Fejlesztési Alap kezelését. Boriszov méltatta Zaharieva brüsszeli tapasztalatát és ismeretségét, és erős jelöltnek nevezte.
A korrupcióellenes álláspontjáról ismert liberális Mi folytatjuk a változást (PP-DB) párt Julian Popov volt környezetvédelmi és vízügyi minisztert, az Európai Klímaalapítvány közép- és kelet-európai politikai tanácsadóját jelölte. Kiril Petkov pártelnök azt reméli, hogy Popov az energiapolitikai szakértelmét kihasználva behúzhatja magának az energetikai tárcát. Egy diplomata elárulta, hogy Franciaország nem hivatalosan támogatta Bulgária pályázatát az energetikai posztra, tekintettel az ország atomenergia-párti álláspontjára. További jelöltek között szerepel Iskra Mihajlova (DPS-Peevski), az Európai Parlament Renew Europe képviselőcsoportjának korábbi alelnöke, valamint Velislava Petrova (ITN), korábbi külügyminiszter-helyettes.
Dimitar Glavcsev ideiglenes miniszterelnök minden jelöltet megfontol, és azt ígérte, hogy szombatig két nevet terjeszt von der Leyen elé. Azonban könnyen lehet, hogy a kormány többi tagja megtámadja a döntését, ami miatt végül egyik név sem felel meg az Európai Parlamentnek, vagy visszavonják a jelölésüket.
A folyamatos politikai bizonytalanság miatt a bolgárok körében egyre inkább elfogadják a tekintélyelvű kormányzást – derül ki az Alfa Research Foundation nemrégiben végzett felméréséből. Az ország az elmúlt három évben közel 260 millió eurót költött a parlamenti választásokra, beleértve az uniós választásokat is, ami még inkább aláhúzza a politikai stabilitás szükségességét.
Bulgáriában október 27-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak – jelentette be hétfőn Rumen Radev elnök, miután a politikai pártok nem tudtak megállapodni a kormánykoalícióról.
Rumen Radev elmondta, hogy kedden beiktatják hivatalába a Dimitar Glavcsev vezette ügyvezető kormányt, amely a választásokig irányítja az országot.
Rendeletet adtam ki az október 27-i előre hozott parlamenti választások megtartásáról is – mondta Radev, miután Glavcsev bemutatta ideiglenes kormányát az elnöknek. Három év alatt ez már a hetedik parlamenti választás lesz a belpolitikai válság sújtotta országban.
Bulgáriát, az Európai Unió és a NATO tagját azóta sújtják „forgóajtós kormányok”, hogy a 2020-as korrupcióellenes tüntetések megbuktatták a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt által vezetett koalíciót.
A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért–Demokratikus Erők Szövetsége (GERB–SZDSZ) koalíció, amely jelenleg a parlament legnagyobb frakciója, valamint a reformpárti Folytatjuk a Változást (PP) és a kis Van Ilyen Nép (ITN) parlamenti frakciónak egyenként nem sikerült stabil koalíciót létrehoznia a legutóbbi, június 8-i eredménytelen választásokat követően.
A júniusi voksolást a GERB és a PP pártból álló koalíció márciusi összeomlása váltotta ki. Mindkét párt EU- és piacpárti, de állandó civakodás és személyes rivalizálás sújtja őket.
Bulgáriának nagy szüksége van egy stabil kormányzati időszakra, hogy javuljon az uniós pénzek áramlása az országban, többek között az infrastruktúra javítására.
A politikai patthelyzet akadályozza az euróhoz való csatlakozásra és a schengeni térségben való teljes körű részvételre irányuló bolgár terveket is – írja az Infostart.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Rumen Radev bolgár elnök hétfőn precedenst teremtett Bulgária jelenkori történelmében, mivel nem hagyta jóvá a Gorica Grancsarova-Kozsareva miniszterelnök-jelölt által javasolt új ügyvivői kabinet megalakítását, mert annak belügyminiszterként tagja lett volna az előző kormányokban is szerepet vállaló Kalin Sztojanov is.
Az államfő hétfő délután 3 óráig adott haladékot Grancsarova-Kozsarevának, hogy mást javasoljon belügyminiszternek. A miniszterelnök-jelölt viszont kijelentette: megalapozott döntést hozott, és nem hátrál meg – írja az MTI.
Radev ezért úgy határozott: az új ügyvivői kabinet mégsem teheti le kedden a parlamenti esküt, és a következő előrehozott parlamenti választásokat sem október 20-án tartják meg, ahogy azt eredetileg tervezték, hanem valamikor később.
Az államfő felszólította a parlamentet, hogy bővítse ki azoknak a tisztségeknek a körét, amelyekből jelölni lehet valakit ideiglenes miniszterelnöknek. Jelenleg a listán
a parlament elnöke,
a központi bank elnöke vagy alelnöke,
a számvevőszék elnöke vagy alelnöke,
valamint az ombudsman vagy az ombudsman helyettese szerepel.
2020 óta tart a bizonytalanság
Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásig – amely két év alatt az ötödik volt – az országot a Rumen Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították.
A hatodik, júniusi előrehozott parlamenti választás azért vált szükségessé, mert márciusban összeomlott az az Európa- és piacbarát politikát folytató koalíció – a Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) és a Folytatjuk a változást (PP) –, amely az előző 15 év nagy részében hatalmon volt. A GERB vezetője egyébként Bojko Boriszov, aki közismerten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral.
Gorica Grancsarova-Kozsareva miniszterelnök-jelölt ügyvezető kormányának az lett volna a feladata, hogy megszervezze az államfő által október 20-ára kitűzött, sorrendben immár a hetedik előrehozott parlamenti választást.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
