Feloszlatta a parlamentet, és választásokat írt ki márciusra a kazah elnök. Kaszim-Zsomart Tokajev már akkor jelezte, hogy erre készül, amikor újraválasztották tavaly november végén.
Tokajev, aki ugyanakkor alkotmányos reformot is javasolt az elnöki jogkör korlátozására, a parlament szerepének erősítésére, először Nurszultan Nazarbajev lemondása miatt, mint a szenátus elnöke – átmenetileg – került az államfői székbe. De 2019 áprilisában bejelentette, hogy június elején előrehozott elnökválasztást tartanak. Akkor lett saját jogon az ország elnöke.
Kazahsztánban évtizedek óta nincsenek valódi ellenzéki pártok a parlamentben, és bár Tokajev elnöksége alatt enyhültek a pártbejegyzés feltételei, a törvényhozás valószínűleg továbbra is erősen kormánypárti marad.
A választásokon a képviselők 70%-át a pártok jelölik, és a mandátumoknak csak a fennmaradó 30 százalékáról döntenek a választókerületek.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak vasárnap Bulgáriában. Az alig hat hónapnyi kormányzás után, júniusban bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Kiril Petkov miniszterelnök pártja, a „Folytatjuk a változást” (PP) aligha nyer, mert az utolsó felmérések szerint támogatottsága az előző választáson elért 25,7 százalékról 16,5 százalékra esett vissza.
Egy szófiai férfi azt mondta, nehéz megjósolni a végeredményt, csak mostanában kezd változni valami a több évtizednyi posztkommunista korszak után. Mindenesetre reméli, hogy az emberek bátrak lesznek, és valami újra, valami másra szavaznak.
A választási győzelemre Bojko Boriszov volt miniszterelnök jobbközép pártjának, a GERB-nek (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) a legjobbak az esélyei, amelynek a pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások eredményei alapján sikerült növelnie előnyét riválisaival szemben. A GERB a szavazatok 25-26 százalékára számíthat.
A Gallup International politikai elemzője, Parvan Szimeonov úgy látja, hogy míg a korábbi közvélemény-kutatásokban Petkov és Boriszov kormányzási modelljei között húzódott a frontvonal, a fő kérdések most a stabilizáció, az árak alacsonyan tartása, illetve a háború következményeinek kezelése. A megosztottság a politikai Kelet és Nyugat között mutatkozik meg, sokkal inkább, mint a status quo és a változás között.
Több közvélemény-kutató intézet, a Gallup International, az Alpha Research és a Trend egybehangzó előrejelzése szerint a vasárnapi választás várhatóan széttagolt parlamentet eredményez, amelybe akár nyolc párt is bekerülhet.
Kiírja Zuzana Caputová szlovák államfő azt a népszavazást, amelynek kezdeményezői mintegy 400 ezer aláírást gyűjtöttek össze az Eduard Heger vezette kormány azonnali menesztése, illetve az alkotmány népszavazásokról szóló részének módosítása céljával – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség az államfő közlésére hivatkozva hétfőn.
Továbbra is kérdéses, hogy a népszavazáson egy vagy két kérdésre lehet majd válaszolni, mivel az államfő jelezte: a kormány azonnali menesztését célzó kérdést megvizsgáltatja az alkotmánybírósággal, mivel véleménye szerint az nincs összhangban az alaptörvénnyel.
Az aláírásgyűjtést a legerősebb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány kezdeményezte, és több más ellenzéki párt is támogatásáról biztosította.
A szlovák jogszabályok szerint egy népszavazás kiírásához 350 ezer támogató aláírásra van szükség. A népszavazást az államfő írja ki az aláírások benyújtását követő legfeljebb 30 napon belül. A referendum indítványozói augusztus végén adták le az államfői irodának a 406 ezer aláírást tartalmazó petíciós íveiket, ezek közül 381 ezer aláírás bizonyult érvényesnek.
A referendum – amelynek időpontja még nem ismert – egy vagy két kérdést tartalmaz majd. Az egyik – amely már biztosan szerepel a referendumban – arról szól, hogy módosítsák-e az alkotmányt úgy, hogy a törvényhozás hivatali időszaka nemcsak a parlament döntése, hanem egy népszavazás eredménye alapján is lerövidíthető legyen. A referendum második kérdése – amennyiben az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek minősíti – az lesz, hogy lemondjon-e az Eduard Heger vezette kormány azonnali hatállyal.
Az már az államfő hétfői bejelentése alapján bizonyosnak tűnik, hogy a referendum kezdeményezőinek elképzelése ellenére a népszavazásra nem október 29-én – az idén először azonos időpontban tartandó helyhatósági és megyei választásokkal együtt – kerül majd sor. Erről Zuzana Caputová hétfőn azt mondta: „Függetlenül attól, hogy a referendum egyik kérdését megvizsgálják-e vagy sem, nem volt lehetőség ennek az időpontnak a kijelölésére”. Október 29-ét azért szerették volna elérni a petíció kezdeményezői, mivel jelentősen növelte volna annak esélyét, hogy a népszavazáson elégséges számú szavazópolgár vehessen részt, s így az érvényes legyen.
Szlovákia történetében eddig 8 alkalommal került sor népszavazásra, de ezek közül – a megkövetelt 50 százaléknál alacsonyabb részvétel miatt – csak egy lett érvényes, amelyet 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartottak, s amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.
A mostani népszavazási kezdeményezés előzménye, hogy tavaly egy – ugyancsak az Irány által kezdeményezett – petíciós akcióban mintegy hatszázezer aláírás gyűlt össze egy előrehozott választásokat célzó népszavazás kiírására. A népszavazásra azonban végül nem került sor, mivel Zuzana Caputová államfő úgy döntött, hogy nem írja ki, miután az ő beadványa alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette a referendum kérdéseit.
Miután a Kirill Petkov miniszterelnök által vezetett bolgár kormány megbukott, és a harmadik koalíciós próbálkozás sem járt sikerrel a három legnagyobb parlamenti párt között, ősszel ismét előrehozott választást tartanak Bulgáriában.
Ezzel 2021 áprilisa óta negyedszer járulnak az urnák elé a bolgár szavazók. Petkov Nyugat-barát kormányától egyébként a törvényhozás június 22-én vonta meg a bizalmat, a kormányfő szerint azonban emögött Moszkva hibrid háborús lépései állnak. Rumen Radev államfő tíz napja adott kormányalakítási megbízást a korábbi kabinetben részt vevő szocialistáknak. Az alkotmányos rend szerint az elnöknek most fel kell oszlatnia a törvényhozást, és előrehozott választást kell kitűznie, amely feltehetően októberben lesz.
A választáson azonban könnyen lehet, hogy továbbra sem alakul ki egyértelmű, kormányképes többség, s tovább mélyül a belpolitikai válság. Elemzők szerint a nacionalista és az oroszbarát erők szerepelhetnek jól a voksoláson.
Boris Johnson kizárta az előrehozott választások kiírásának lehetőségét az Egyesült Királyságban, és azt nyilatkozta, hogy mindenképp véghez akarja vinni a programját – írja a Bloomberg.
A brit miniszterelnök az LBC rádiónak adott pénteki interjúban arra a kérdésre, hogy nevetséges-e az előrehozott választások ötlete, azt válaszolta: „Teljes mértékben.”
Hozzátette: Nekem az a feladatom, hogy beszéljek a kormány programjáról, a politikáról, az Egyesült Királyságról, arról, hogy miként oldjuk meg a megélhetési költségekkel kapcsolatos problémákat, a megélhetési válságot, illetve hogy beszéljünk mindarról, amit az Egyesült Királyság gazdaságának megerősítése érdekében teszünk.
Boris Johnson szerint az a legfontosabb, hogy az ország előrevitelének menetrendjéről tárgyaljanak.
Azt nem mondta meg, hogy két éve vagy két hónapja van-e még hátra miniszterelnökként, de kiemelte, hogy „végrehajtja a pártja programját”.
A brit miniszterelnök közölte, hogy a bizalmi szavazáson aratott győzelmét követően új mandátumot kapott a Westminsterben, annak ellenére, hogy a képviselők 41 százaléka úgy döntött, távoznia kell. Megkérdezték tőle, hogy az országtól is kér-e új mandátumot, mire azt válaszolta, hogy ez az ötlet nem merült fel benne.
Mint megírtuk, Boris Johnson június elején 59 százalékos aránnyal megnyerte a képviselői bizalmi szavazást, melynek értelmében hivatalban maradhat és pártvezetői tisztségét is megtarthatja. A szavazást azután tűzték ki, hogy 54 konzervatív képviselő indítványt adott be Sir Graham Bradyhez, hogy nem bíznak Johnson vezetésében. Ez meghaladta a párt szabályzatában meghatározott küszöböt, amely a bizalmi szavazás kiírására vonatkozik.
Arif Alvi pakisztáni elnök vasárnap bejelentette, hogy Imran Hán kormányfő kérésére feloszlatja a parlamentet – tájékoztatott közleményben az elnöki hivatal. A döntés értelmében 90 napon belül előrehozott választásokat kell tartani.
A pakisztáni miniszterelnök azután kérvényezte a törvényhozás feloszlatását, hogy a házelnökhelyettes alkotmányellenességre hivatkozva blokkolta a szavazást a Hán ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról.
Kászim Szúri azért kifogásolta az indítványt, mert szerinte egy külföldi hatalom áll mögötte. Hán korábban azt állította, hogy az Egyesült Államok támogatja a pakisztáni ellenzéket, és meg akarja dönteni kormányát.
A bizalom megvonását az ellenzék kezdeményezte, miután Hán elveszítette parlamenti többségét, mert számos szövetségese átállt az ellenzékhez. A bizalmatlansági indítvány sikeréhez 172 támogató szavazat kellett volna a 342 fős parlamentben, ami az ellenzék szerint összegyűlt volna.
Imran Khan miniszterelnök támogatói Pro Imran és ellenzék-ellenes jelszavakat skandálnak Iszlámábádban, 2022. április 03-án.
Bilával Bhutto Zardári ellenzéki vezető, a Pakisztáni Néppárt elnöke elmondta: ülősztrájkot terveznek a parlamentben, és a legfelsőbb bíróságnál fognak tiltakozni a szavazás blokkolása ellen.
A parlamenti ülést követően Hán egy televíziós beszédben jelezte: azt javasolta Arif Alvi elnöknek, hogy oszlassa fel a törvényhozást, és írjon ki új választásokat.
Előrehozott parlamenti választások kezdődtek ma Portugáliában. A több mint 10 milliós országban azért járulnak urnákhoz a választók, mert a törvényhozás októberben elutasította a kisebbségi kormány idei költségvetését.
A több mint 10 milliós országban azért járulnak urnákhoz a választók, mert a törvényhozás októberben elutasította a kisebbségi kormány idei költségvetését.
Az előrejelzések António Costa miniszterelnök Szocialista Pártjának (PS) szűk győzelmét jósolják. Rui Fernando da Silva Rio, a legnagyobb jobboldali ellenzéki párt, a konzervatív Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője ugyanakkor fordulatban reménykedik. A közvélemény-kutatások szerint a PSD ugyanis 33 százalékos támogatottságával 3 ponttal van lemaradva a PS mögött.
Costa, aki 2015 óta van hatalmon, két kisebb baloldali párt támogatásával vezette kisebbségi kormányát. A legutóbbi, 2019 őszén tartott választáson pártja a szavazatok 36,3 százalékát szerezte meg, így a 230 parlamenti helyből 108 lett a párté.
Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök november elején új választásokat írt ki, miután a parlament elutasította a kormány 2022-es költségvetési tervezetét.
A konzervatív ellenzék mellett a Costát évek óta támogató baloldali pártok is egyhangúlag a költségvetés ellen szavaztak. A Baloldali Tömb (BE), a zöldek és a kommunista párt által alkotott Egységes Demokrata Koalíció (CDU) több közkiadást követelt. Ez a két tömörülés összesen mintegy hét százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak vasárnap a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságban.
Mintegy 204 000 választópolgár járulhat az urnákhoz. A szavazást megelőző kampányt a gazdasági válság uralta, amely a földközi-tengeri sziget egyharmadát elfoglaló területet sújtja. A török líra árfolyamának zuhanása, amelynek értéke 2021-ben 44 százalékkal lett kevesebb a dollárhoz képest, látványos áremelkedést váltott ki, az infláció decemberben meghaladta az évi 46 százalékot.
Mintegy 400 jelölt indul nyolc párt színeiben, három független jelölt mellett 50 képviselői helyért. Az előzetes eredmények legkésőbb hétfőn várhatóak.
A 2020-as elnökválasztáson a jobboldali nacionalista Ersin Tatar, Recep Tayyip Erdogan török elnök közeli szövetségese győzött. Tatar a görög és török részre szakadt Földközi-tengeri szigeten a kétállami megoldás híve és a török kormány nyílt támogatását élvezi.
A felmérések szerint a kétállami megoldást támogató Nemzeti Egységpárt (UBP) várhatóan megtartja befolyását az észak-ciprusi parlamentben, ahol 21 mandátummal rendelkezik, megelőzve a ciprusi görögökkel való rendezést szorgalmazó baloldali Török Köztársasági Pártot (CTP).
A föderális megoldást támogató baloldali erők egy része a szavazás bojkottjára szólított fel, különösen az Egyesült Ciprusi Párt (BKP), amely szerint „semmi sem fog változni”, amíg a ciprusi török közösséget nem szabadítják fel Ankara igája alól.
A választásokat a tervezettnél egy évvel korábban tartják, miután Ersan Saner, az UBP korábbi miniszterelnöke 2021 októberében lemondott, és új választásokat követelt. Azt mondta, hogy a parlamentben határozatképességi problémák vannak, de hivatkozott a két koalíciós partner – a Demokrata Párt és az Újjászületés Párt – belső gondjaira, továbbá kormányzati problémákra is az okok között. Az UBP-s Faiz Sucuoglu azóta ideiglenesen tölti be a miniszterelnöki tisztséget.
Mióta a török hadsereg 1974-ben megszállta Észak-Ciprust, válaszul a görög-ciprusi nacionalisták államcsínyére, akik a Földközi-tengeri szigetet Görögországhoz akarták csatolni, a Ciprusi Köztársaság, amely 2004 óta az EU tagja, két részre szakadt. A ciprusi kormány csak a sziget déli része felett gyakorol fennhatóságot, amelyet főként ciprusi görögök laknak. Az északi részt, ahol főleg ciprusi törökök és török telepesek élnek, 1983-ban önhatalmúlag kikiáltották Észak-Ciprusi Török Köztársaságnak (TRNC), és hatóságait csak Ankara ismeri el.
A konfliktus rendezéséről szóló tárgyalások 2017 óta elakadtak. Tavaly áprilisban kudarcba fulladt a tárgyalások újraindítására tett kísérlet, amelyet a sziget két része közötti ütközőzónát ellenőrző ENSZ szervezett.
Tizennyolc évvel ezelőtt, 2004-ben a sziget újraegyesítésére vonatkozó ENSZ-tervet népszavazásra bocsátották. A ciprusi törökök közel 65 százaléka jóváhagyta a megállapodást, a ciprusi görögök több mint 75 százaléka viszont elutasította.
I thank my friend Mr. President of 🇹🇷 @RTErdogan and the people of 🇹🇷 for their strong support. The ban on the passage of 🇷🇺 warships to the Black Sea and significant military and humanitarian support for 🇺🇦 are extremely important today. The people of 🇺🇦 will never forget that!
Question to "peacekeepers". Want to negotiate? The algorithm is simple. 1. See photos/videos from mass burials. 2. Offer Kremlin to withdraw military from the sovereign territory of 🇺🇦. 3. Form a tribunal and demand the extradition of 🇷🇺 war criminals. Less fantasy, more reality.
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Maia Sandu, Moldova Köztársaság elnöke, szerdán egy rendelettel feloszlatta a parlamentet, és bejelentette, hogy július 11-én előrehozott választásokat tartanak, amelyet követően új kormányt formálhatnak – számol be a Digi24 cikke alapján a Transindex.
Maia Sandu azt követően oszlatta fel a parlamentet, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az egész ország területére vonatkozó szükségállapot bevezetését, mivel szükségállapotban tilos választásokat szervezni.
„Kedves állampolgárok, néhány perce aláírtam azt a rendeletet, amely feloszlatja az aktuális parlamentet” – jelentett be, hangsúlyozva, hogy így az állampolgárok számára megnyílt a lehetőség, hogy újat válasszanak, olyant amely az ország és az emberek érdekeit szolgálja. „A hatalom az önök kezében van. Bízom abban, hogy helyesen fognak választani, egy demokratikus és fejlődő ország megalkotása érdekében, amelyben az emberek békében és jólétben élhetnek” – tette hozzá.
Az előrehozott választások kapcsán elmondta, hogy azért választották július 11-ét, mert minél hamarabb „pontot kell tenni a káosz végére”, amelynek első lépése a mostani parlament feloszlatása volt. „Kikerülünk a válságból, rendet teszünk, és az állami intézmények az emberek érdekében fognak dolgozni” – mondta az államelnök, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nem lesz egy könnyű folyamat.
Dragi cetățeni, acum câteva minute am semnat Decretul de dizolvare a actualului Parlament.Prin această decizie am…
Meglátása szerint Moldova egyre közelebb kerül egy kaotikus időszak végéhez, amelyet egyesek hatalmi szereplők folyton meghosszabbítottak, hogy tovább lophassanak. „Most lehetőség adódik, hogy a normalitáshoz vezető utat válasszuk. Használjuk ki bölcsen” – írta a közösségi médián megosztott bejegyzésében Maia Sandu.
Hivatalosan benyújtja lemondását Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök. Az előrehozott választásokat Örményországban június 20-ra tervezik, számolt be a Sputnik Örményország.
A választásokig ügyvezetőként vezeti a kormányt, közölte Pasinjan a lakossághoz intézett beszédében.
Nikol Pasinjan lemond miniszterelnöki posztjáról, hogy megtarthassák előrehozott parlamenti választásokat Örményországban, amelyek a tervek szerint 2021. június 20-án lesznek. A jelenlegi alkotmány szerint az előrehozott választások csak akkor lehetségesek, ha a miniszterelnök lemond, és a parlament kétszer nem választ új kormányfőt.
„Az Alkotmány rendelkezései végrehajtása és a parlament feloszlatása érdekében ma lemondok” – jelentette be.
Pasinjan ugyanakkor továbbra is, mint megbízott ügyvezető látja el a kormányfői feladatokat.
Egyben közölte, hogy az általa vezetett Polgári Szerződés párt indul a választásokon, és újra indul a miniszterelnöki posztért. „Ha az emberek úgy döntenek, hogy el kell hagynom a miniszterelnöki posztot, akkor teljesítem kívánságaikat. Ha az emberek úgy döntenek, hogy maradjak miniszterelnök, akkor ezt a döntést is teljesítem” – ígérte Pasinjan.
The scenes from Armenia's parliament today, after the opposition began throwing water bottles at the podium. Government MPs happily joined in afterwards and taunted and mocked them in their own turn. What a disgrace as the country is supposed to be turning a new page. https://t.co/mLTtPo66d8