Ranil Vikremeszinghe ügyvivő elnököt és miniszterelnököt választotta meg államfőnek a Srí Lanka-i parlament szerdán. A törvényhozás titkos szavazással döntött az új elnök személyéről, aki Gotabaja Radzsapaksza előző államfő bukása után kivezetheti az országot a politikai, gazdasági és humanitárius válságból.
A 225 képviselő három jelölt közül választhatta ki az új elnököt, aki 2024-ig, a jelenlegi ciklus végéig maradhat hivatalban. Ranil Vikremeszinghe ügyvivő elnök és miniszterelnök volt a legesélyesebb jelölt. Őt Radzsapaksza pártja, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező SLPP támogatta.
A 73 éves politikust viszont sokan éppen azért nem látnák szívesen államfőként, mert a bukott elnök politikai utódjának tartják. Megfigyelők szerint győzelme esetén kemény intézkedések és további tüntetések várhatók.
A legnagyobb ellenzéki párt a korábbi oktatási minisztert, a 63 éves Dullasz Alahapperummát támogatta, de az elmúlt napokban több kisebb párt is felsorakozott mögötte, és egyfajta konszenzusos jelöltként tekintettek rá. A harmadik jelölt pedig az 53 éves Anura Kumara Disszanajake volt, akit egy kis baloldali párt állított versenybe.
Az Indiával szomszédos, 22 millió lakosú szigetországban jelenleg szükségállapot van érvényben, miután fél éve fizetésképtelenné vált, így az alapvető közszükségleti cikkekkel sem tudja folyamatosan ellátni a lakosságot.
A kialakult helyzet miatt március vége óta folyamatosak a tüntetések. Radzsapaksza a megmozdulások hatására elmenekült hazájából, és Szingapúrból küldte el lemondólevelét, írja az MTI.
Albánia parlamentje soron kívüli ülést tart a jövő hetén az elnök felelősségre vonását illetően alkotmánysértés miatt, számolt be a Jevropejszka Pravda az AR ügynökségre hivatkozva.
Az ülésre június 9-én kerül sor, miután a parlamenti bizottság a múlt héten arra a következtetésre jutott, Ilir Meta elnök az április 25-i albániai általános választások előtt megsértette az alkotmány 16 cikkét. A bizottság úgy döntött, hogy az elnököt mandátumának lejárta előtt egy évvel fel kell menteni.
A Meta felelősségre vonásához kétharmados többségre van szükség, de a kormányzó szocialistáknak nincs elegendő képviselőjük a parlamentben ahhoz, hogy átlépjék ezt a küszöböt.
Ha azonban a képviselők megszavazzák az elnök felmentését, az albán Alkotmánybíróságnak három hónapon belül jóvá kell hagynia a döntést.
Meta elnök azt állítja, hogy a parlament a választások utáni átmeneti időszakban van, ezért nincs joga effajta vizsgálat lefolytatására.
Meta Edi Rama miniszterelnököt azzal vádolta meg, hogy „kleptokratikus rezsim” bevezetésével, a törvényhozási, közigazgatási és igazságügyi hatáskörök egy kézben való összpontosításával vádolta.
Albánia elnöke szimbolikus hatásköröket gyakorol, ugyanakkor némi hatalommal rendelkezik az igazságszolgáltatás és a fegyveres erők felett. Az elnök szerepét apolitikusnak tekintik, viszont Meta rendszeresen konfliktusba kerül Edi Rama kormányával.
Egy maratoni futás mezőnyét is kitehetnék, annyian indulnak Iránban az elnökválasztáson: 592-en jelöltették magukat – közölte az adatot szombaton, a regisztráció utolsó napjának végén a perzsa ország választási irodája.
Külön érdekesség, hogy az aspiránsok között 40 nő is van. Maga a voksolás bő egy hónap múlva, június 18-án lesz a 83 millió lakosú országban, amelyben 13. alkalommal tartanak elnökválasztást. A mezőny népes, ám valószínűleg megritkul, mivel mindegyik jelöltet ellnőrzi Irán legfőbb jogi testülete az Őrök Tanácsa – amely afféle alkotmánytanács -, és a megfeleltek névsorát majd május 27-én teszi közzé.
Az alkotmány kimondja feltételként, hogy a jelöltnek iráni nemzetiségűnek, büntetlen előéletűnek, 40 és 70 év közöttinek, továbbá vezetői feladatok ellátásához kellően megfontoltnak kell lennie. Mindemellett kikötés, hogy higgyen az iszlám köztársaság alapelveiben és hivatalos vallásában.
A jelenlegi elnök Haszan Róháni nem szerepel a jelöltek között, mivel két ciklus után már nem indulhat újra a tisztségért.
A komoly jelöltek közül mindegyik keményvonalas, kivéve Mohszen Hasemi Rafszandzsánit, a négy éve elhunyt korábbi elnök, Akbar Hasemi Rafszandzsáni legnagyobb fiát, aki jelenleg a teheráni városi tanács tagjaként tevékenykedik, és egyértelműen a reformerek közé sorolják az elemzők.
Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lesz a CDU új vezetője, őt választották meg a Kereszténydemokrata Unió elnökének a párt szombati kongresszusán, aki egyben ősztől Angela Merkel utóda lehet kancellárként.
A kongresszust a koronavírus-járvány miatt online tartották, így az ezer küldött elektronikusan adhatta le a szavazatát, hogy ki legyen a pártelnöki tisztséget az elmúlt év eleje óta már csupán ideiglenesen betöltő Annegret-Kramp Karrenbauer utóda.
A küldöttek három jelölt közül választhattak, mindhárom Németország legnépesebb tartományából, Észak-Rajna-Vesztfáliából származik. A három jelölt a politikával 2009-ben ideiglenesen felhagyó és az üzletben dolgozó 65 éves Friedrich Merz, az 59 éves, a tartományi miniszterelnöki tisztséget jelenleg betöltő Armin Laschet, valamint az 55 éves volt környezetvédelmi miniszter Norbert Röttgen volt, aki jelenleg a Bundestag külügyi bizottságának élén áll.
Az előzetes felmérések szerint közülük a német konzervatív szavazók körében az Angela Merkel politikai ellenfelének számító Merz a legnépszerűbb, míg Armin Laschet a merkeli politika folytatását hirdeti.
A harmadik jelölt, a legkevésbé esélyes Norbert Röttgen volt, aki inkább a merkeli pragmatikus politizálás híve, és mindenekelőtt a párt modernizálását, Laschettel együtt a fiatalok irányába történő nyitást, továbbá a környezetvédelmet nevezte legfontosabb feladatoknak.
A szombati választáson 991-en szavaztak, négyen pedig tartózkodtak. Az első fordulóban Merz 385 szavazatot, Laschet 380, Röttgen pedig 224 voksot kapott, így előbbi két jelölt jutott a második körbe. Ott Laschetre 521, Merzre 466 szavazat érkezett. Most formális levélszavazás következik, ezt követően január 22-én hirdetik ki a végleges eredményt.
Az azonban – az elmúlt évek hagyományaival szakítva – egyáltalán nem biztos, hogy a pártelnök egyben a CDU kancellárjelöltje is lesz. Erről csak később születik döntés, és időpontot ezzel kapcsolatban nem közöltek. Már csak azért sem, mert elemzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy a 69 éves Angela Merkelt 16 évig tartó regnálása után ősszel CDU-s politikus váltja majd fel a kancellári székben. A felmérések ugyanis arról tanúskodnak, hogy a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választói körében tartományi vezetői képességeiért a legnagyobb támogatottsággal rendelkező politikus ma az a Markus Söder, aki Bajorország miniszterelnöke, egyben a CSU elnöke.
Ha pedig ez a forgatókönyv teljesülne, Franz-Josef Strauss, majd Edmund Stoiber sikertelen próbálkozása után Söder Németország első olyan kancellárja lehet, aki nem a CDU-t, hanem a CSU-t képviseli.
Az Alapjogokért Központ gyorselemzése megjegyzik, hogy Söder mellett másik jelölt is lehet. Mint írják, az utóbbi hetekben Jens Spahn, CDU-s egészségügyi miniszter is elkezdte pozícionálni magát a kancellári tisztség kapcsán, annak ellenére, hogy a pártelnökségért folyó versenybe be sem szállt.
Úgy értékelik, hogy a mostani választás azt mutatja, hogy a merkeli vonal érvényesült a CDU-ban, Laschet az ő centrista politikáját kívánja továbbvinni.
Laschet jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, tertománya, Észak-Rajna-Veszfália pedig a legnagyobb magyarországi befektetők közé tartozik – hívja fel a figyelmet az elemzés.
A valódi politikai döntésre és értékválasztásra majd csak márciusban kerül sor, amikor a két párt közösen dönt, hogy kit küldjön versenybe szeptember 26-án az ország vezetéséért.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségimédia-oldalán gratulált Armin Laschetnek. Azt írt, készen állunk a szövetségi együttműködés folytatására.
Forrás: origo.hu
[type] => post
[excerpt] => Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lesz a CDU új vezetője, őt választották meg a Kereszténydemokrata Unió elnökének a párt szombati kongresszusán, aki egyben ősztől Angela Merkel utóda lehet kancellárként.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1610808000
[modified] => 1610806756
)
[title] => Armin Laschet lett a CDU új elnöke, de bizonytalan, hogy lehet-e belőle német kancellár
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=17125&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17125
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 17126
[image] => Array
(
[id] => 17126
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/armin-laschet.jpg
[original_lng] => 79615
[original_w] => 800
[original_h] => 570
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/armin-laschet-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/armin-laschet-300x214.jpg
[width] => 300
[height] => 214
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/armin-laschet-768x547.jpg
[width] => 768
[height] => 547
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/armin-laschet.jpg
[width] => 800
[height] => 570
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/armin-laschet.jpg
[width] => 800
[height] => 570
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/armin-laschet.jpg
[width] => 800
[height] => 570
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/armin-laschet.jpg
[width] => 800
[height] => 570
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1610799557:4
[_thumbnail_id] => 17126
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2137
[_oembed_423d975cc1213ef3842e8ffcad13b0e7] =>
Wir sind bereit, mit den USA an einem gemeinsamen Marshallplan für die Demokratie zu arbeiten. (1/3) https://t.co/TxsQVXviDl
Ukraine has slammed "questionable historical arguments" made by German President Frank-Walter Steinmeier regarding the Nord Stream 2 pipeline.https://t.co/C21shuWkBq
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Gratuláltak, a moldáviai elnökválasztások második fordulóját megnyerő Maia Sandu Európa-barát ellenzéki politikusnak és volt kormányfőnek az Uniós vezetők.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Twitter üzenetében azt írta: Sandu győzelme egyértelmű felhívás a korrupció elleni küzdelemre, és a jogállamiság tiszteletben tartásának helyreállítására, amely egyben az utat is jelenti a sikeres jövő felé.
Charles Michel az Európai Tanács vezetője szerint, a moldáv nép választása, a korrupció elleni harcot és az igazságosabb társadalmat helyezi előtérbe. „Az EU készen áll a szoros a szoros partnerségre Moldáviával” – tette hozzá.
David Sassoli az Európai Parlament elnöke, ugyancsak a Twitteren közzétett üzenetében azt hangsúlyozta: Sandu megválasztásával Moldávia egyértelműen azt fejezte ki, hogy szorosabb kapcsolatokat kíván létesíteni az unióval „a mindenki számára jobb jövő érdekében.”
Josep Borrel az EU kül – és biztonság politikai főképviselője szerint, a választási eredmények, a moldávok korrupciómentes és demokratikus normákra alapuló társadalmi igényeit tükrözik.
Az elnökválasztások vasárnap tartott második fordulójának eredményei szerint, Maia Sandu volt kormányfő, Európa-barát ellenzéki politikus lesz a Moldovai Köztársaság új államfője, az oroszbarát Igor Dodont váltva a poszton. A szavazatok teljes összeszámlálása alapján, Sandu a voksok 57,75 százalékát kapta. A moldovai törvények értelmében a választási eredményeket még a központi választási bizottságnak és az alkotmánybíróságnak is meg kell erősítenie.
Ellenfelére, a hivatalban lévő oroszbarát Dodonra a voksok 100 százalékának kiértékelése alapján a választáson részt vevők 42,25 százaléka szavazott. Hétfői sajtóinformációk szerint, Dodon a bíróságon fogja megtámadni az eredményt, arra hivatkozva, hogy „kampánystábja példátlan nagyságrendben tapasztalt szabálytalanságokat a voksolás során”.
Megszavazta a korrupcióval gyanúsított Martín Vizcarra perui elnök elmozdítását posztjáról az ország kongresszusa egy alkotmányos vádeljárás keretében – számolt be az MTI-re hivatkozva az Infostart.
Az ellenzéki többségű, 130 fős törvényhozásban 105 képviselő szavazott Vizcarra elmozdítására, 19 ellenében négy tartózkodás mellett.
A vádeljárás sikeréhez 87 képviselői szavazat volt szükséges.
Az államfő feladatait a 2021 júliusában lejáró hivatali idő végéig Manuel Merino parlamenti házelnök látja el ügyvivő jelleggel.
Merino az América Televisión perui televízió műsorában nyugalomra intett a szavazást követően, és biztosított mindenkit, hogy a tervek szerint megtartják az április 11-re kitűzött elnökválasztást.
Vizcarra pedig időközben közölte, hogyelfogadja a kongresszus döntését, és nem tervez ellene jogi lépéseket.
Kijelentette: még aznap elhagyja az elnöki palotát. A hivatalából felmentett államfő több tucat híve gyűlt össze Lima belvárosában a San Martín téren a kongresszus döntése ellen tiltakozva.
Sajtójelentések szerint Vizcarra korábban, még Moquegua megye kormányzójaként mintegy 637 ezer dollárnyi (192 millió forintnyi) kenőpénzt fogadott el két cégtől, amelyek később közbeszerzési pályázatokat nyertek meg.
Az elnök tagadta az ellene megfogalmazott vádakat. Hangsúlyozta, hogy ezekre nincsen semmi bizonyíték, az alkotmányos vádeljárás pedig csak „káoszt és zavart kelt, destabilizálja az országot”.
A képviselők a szemére vetették azt is, hogy nem jól kezeli a koronavírus-járványt a növekvő szegénység, a lélegeztetőgépekhez szükséges orvosi oxigén hiánya, valamint az antitestszűrésen alapuló gyorstesztek helytelen felhasználása miatt.
Szeptemberben egy hasonló eljárás keretében még nem sikerült elmozdítani hivatalából az elnököt, aki azt mondta, hogy nem csinált semmi törvénybe ütközőt.
A független Vizcarra és a törvényhozás viszonya mindig is feszült volt. Tavaly ősszel, amikor a parlamenti képviselők elnapoltak egy bizalmi szavazást a kormány ellen, Vizcarra az alkotmánynak megfelelően feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki, amelyek január 26-án lezajlottak.
Bár az elnök népszerűségét korrupcióellenes küzdelme megnövelte, sok szavazót vesztett a koronavírus-járvány miatt, miután a kezdeti szigorú korlátozások ellenére is égbe szöktek a fertőzöttségi mutatók.
#Peru Pedro Castillo speaks to a large crowd as his lead widens by more than 95 thousand votes "We have to be respectful of the will of the people. Only the people will save the people," he said to a cheering crowd. pic.twitter.com/OehVmfUW72
A török államfő szombaton felmentette tisztségéből a központi bank elnökét.
Murat Uysalnak azután kell távoznia, hogy a török líra az év eleje óta elvesztette értékének majdnem harmadát; pénteken újabb történelmi mélypontra gyengült a dollárral szemben. Az éves infláció 12 százalékhoz közelít, és az ország devizatartalékai jelentősen csökkentek.
A most távozó szakembert 2019 júliusában nevezték ki a török jegybank élére, miután elődje ellenállt annak a kormányzati törekvésnek, hogy az alapkamat leszállításával próbálják fellendíteni a gazdasági növekedést. Szeptemberben meglepte a piacokat a török jegybank azzal, hogy 2018 óta először kamatemelést hajtott végre, mindjárt 200 bázisponttal, 10,25 százalékra növelve az irányadó rátát.
A központi bank új elnöke Naci Aqbal lesz, aki eddig Recep Tayyip Erdogan török elnök hivatalában foglalkozott költségvetési ügyekkel. Korábban, 2015 és 2018 között pénzügyminiszter volt. Jelenleg Erdogan elnök veje, Berat Albayrak a pénzügyminiszter, aki az államfővel együtt rendszeresen külföldi hatalmakat hibáztat a török gazdaság bajaiért.
Pedja Grbint választotta elnökéül szombaton a legnagyobb horvát ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP), kihívója Zeljko Kolar, Krapina-Zagorje megye elöljárója volt.
Davor Bernardic pártelnök a júliusban tartott előrehozott parlamenti választások után mondott le tisztségéről, miután a szociáldemokraták a közvélemény-kutatások által előrejelzett győzelem helyett súlyos vereséget szenvedtek. Bernardic nem indult újra a pártelnöki tisztségért.
Az SDP alapszabálya szerint a parlamenti választások után 90 napon belül tisztújítást kell tartani a pártban.
Az első körben, múlt szombaton öt jelölt indult a pártelnöki tisztségért, de közülük senki nem szerezte meg a szavazatok több mint felét, ezért csak a második körben dőlhetett el, ki lesz az SDP új elnöke.
A választásokat az SDP alapszabálya szerint az egy tag, egy szavazat elve szerint tartották meg. 9 és 18 óra között az SDP 32 ezer tagja közül mindössze 12 ezren adhatták le voksukat országszerte több városban és járásban, mivel csak azok voltak jogosultak a szavazásra, akik befizették a tagsági díjat. A hivatalos adatok szerint a részvételi arány az első körhöz hasonlóan most is 70 százalék körüli volt és Grbin a szavazatok 65 százalékát kapta.
Kolar elismerte vereségét és gratulált Grbinnek, aki megköszönte a támogatást és kijelentette: a pártnak meg kell változnia és ez már szombat este elkezdődik. „Ma estétől nem fontos, hogy ki, kire szavazott. Mától egy SDP vagyunk, amelyet csak a szolidaritás, az igazság, az egyenlőség és a szabadság érdekel” – mondta, majd hozzátette, hogy az SDP mindenki előtt nyitva áll. Az SDP-ben évek óta belharcok dúlnak, és jelenleg is két frakció versenyzett egymással.
Bernardic sok sikert kívánt az új vezetésnek. „Folytatjuk a harcot, az irányítás azonban most valaki másra hárul – tette hozzá.
Pedja Grbin 1979-ben született Pulán. 2003-ban diplomázott a zágrábi egyetem jogi karán. A szociáldemokrata pártba egyetemistaként lépett be 1998-ban. 2016-ban az SDP egyik alelnökévé választották, jelenleg második ciklusban parlamenti képviselő.
A párt először 2000-ben nyert választást és Ivica Racan pártelnök vezetésével koalíciós kormányt alakított. Miután azonban az SDP 2003-ban elvesztette a választásokat, nyolc évig ellenzékben volt. 2011-ben a szociáldemokraták 61 képviselői helyet szerzett a 151 fős parlamentben és Kukuriku koalíció néven másodszor alakítottak kormányt Zoran Milanovic kormányfő vezetésével. A párt 2015-ben ismét ellenzékbe került. A jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette új kormánykoalíció 2016 nyarán egy bizalmatlansági indítványon elbukott, de a szeptemberi előrehozott választásokat követően újra a HDZ alakíthatott kormányt. A 2020-ban tartott előrehozott parlamenti választásokon a HDZ fölényesen nyert az SDP-vel szemben.
Sólymos Lászlót, a Most–Híd korábbi alelnökét választották meg pártelnöknek a lemondott Bugár Béla utódjául a szlovák–magyar vegyespárt füleki kongresszusán szombaton – jelentette be a párt Facebook-oldalán.
A Most–Híd alapító elnöke, Bugár Béla azután mondott le
tisztségéről, hogy a párt a február végi parlamenti választásokon 2,05
százalékos eredményt elérve kívül rekedt a pozsonyi parlamenten. Sólymos a
megválasztását követően nyilatkozva azt mondta: pártja folytatni fogja az
eddigi értékei – a kölcsönös tisztelet, a tolerancia és a békés együttélés – mentén
való politizálást. Hozzátette: a párt politikájában a jövőben az eddiginél
jelentősen nagyobb teret kell kapniuk a fiatalabb generáció képviselőinek.
Sólymos néhány héttel ezelőtt annak a véleményének adott hangot, hogy a Most–Hídnak
és a Magyar Közösség Pártjának együtt kellene működnie annak a helyzetnek a
megoldásán, hogy a megosztottság miatt a parlamenti választásokon egyikük sem
jutott be a szlovák törvényhozásba.
