Május 10-én hajtják végre a lengyel kormány átalakítását – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök csütörtökön az X-en.
Tusk korábban azt jelezte: a júniusi európai parlamenti (EP) választások után alakítja át a négy hónappal ezelőtt, december 13-án beiktatott kormányát.
Szerdán viszont Tusk pártja, a lengyel kormánykoalíciót vezető Polgári Platform (PO) választmánya jóváhagyta az EP-választásokra szóló jelöltlistákat, és bejelentették: a választáson három hivatalban lévő tárcavezető – Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter, Marcin Kierwinski belügy- és közigazgatási miniszter és Borys Budka államivagyon-ügyi miniszter – is indul. Sienkiewicz ennek kapcsán szerdán be is nyújtotta lemondását.
A kormányfő már április elején valószínűnek nevezte, hogy az átalakítás „mélyrehatóbb lesz”, és az EP-be megválasztott minisztereken kívül a kabinet más tagjait is érinteni fogja.
Csütörtökön a varsói kormányfői hivatal közölte: tüdőgyulladás miatt Tusk a közeli napokban korlátozza hivatali tevékenységét.
A miniszterelnök ezt követően az X-en azt írta: „a remélhetőleg rövid, betegség okozta szünet után szorgosan munkához fogunk”.
Megerősítette azt is: május 7-én Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a sziléziai Katowicében megnyitja a hagyományos Európai Gazdasági Kongresszust, ahol bemutatják „az Európának szóló tervet”.
Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.
„Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára, ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog” – jelentette ki Sunak. Hozzátette: a következő hat évben London 75 milliárd fonttal növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül.
Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben az egyre gyakoribb hibrid támadásokra és a dezinformációra is kitért. „Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre” – szögezte le.
Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem – győzelme esetén – még inkább felbátorodik. „Ukrajna támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin cselekvésének késleltetése kerül” – fogalmazott a brit kormányfő. Megerősítette, hogy London 500 millió font értékű új segélyprogramot indít Ukrajna számára.
Jens Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az Egyesült Királyság hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt. A brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár London óriási szerepét méltatta a NATO-n belül. „A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal” – húzta alá Stoltenberg.
Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi jelenléte jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.
Kedd délután Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot. A kétoldalú találkozót követő közös sajtóértekezleten Tusk megerősítette: Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Örömét fejezte ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog együttműködni a légvédelmi beruházások terén. Egyúttal leszögezte: a lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences) projektben is intenzív.
Ebben az összefüggésben Tusk szorgalmazta a többféle európai védelmi kezdeményezés közötti „versenyzés” befejezését, összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.
Varsó más fegyverekkel segíti Ukrajnát a légvédelemben, de nincsenek tartalék Patriot-ütegeink – közölte Donald Tusk.
Lengyelország nem tudja ellátni Ukrajnát Patriot légvédelmi rendszerekkel, de más típusú fegyverekkel segíti az ukrán légvédelem megerősítését. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ezt egy varsói sajtótájékoztatón mondta április 22-én, hétfőn – írja az Ukrinform.
„Ha a Patriot ütegekről van szó, akkor nincs ilyen lehetőségünk” – mondta Tusk.
„Röviden: nincs tartalékban Patriot ütegünk, és ezt mindenki megérti. Kijevvel együtt mindenki tudja, hogy Ukrajna támogatását illetően tökéletesen teljesítettük a feladatunkat, beleértve a felszerelést és a légvédelmet” – hangsúlyozta Tusk.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy véli, hogy az ukrán fronton a helyzet kritikus, ezért a partnerországoknak meg kell erősíteniük meg a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, mindenekelőtt a rakéta- és drónterror ellen – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Tvn24 lengyel tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel kormányfő az Európai Tanács informális csúcstalálkozója után annak a véleményének adott hangot, hogy a következő hetek eldönthetik az orosz-ukrán háború sorsát. Az orosz megszállók Ukrajnát ért légicsapásairól szólva megjegyezte, hogy a csúcstalálkozó következtetései olyan rendelkezést tartalmaznak, amely arra kötelezi az Európai Uniót, hogy tegyen intézkedéseket az ukrán légtér biztonsága érdekében.
Tusk azt is hozzátette, hogy a csúcstalálkozón megvitatott témák között a biztonsági kérdések különösen fontosak lengyel szempontból. Elmondása szerint a tagállamok vezetői Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is összefogtak. „Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy azonnali, talán döntő fontosságú szüksége van Ukrajnának olyan rendszerekkel való ellátására, amelyek képesek felvenni a harcot az orosz rakéták és drónok ellen” – tette hozzá.
A lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy Németország újabb Patriot ütegkészletet biztosított Ukrajnának, és felkérte a többi ilyen képességgel rendelkező országot is, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy Berlin felhívása nem vonatkozik Lengyelországra, mivel Varsónak nincs elég Patriot rendszere, hogy megossza Kijevvel. „Ezt senki sem várja el Lengyelországtól, mint frontállamtól, mindenki megérti, hogy meg kell védenünk saját légterünket, beleértve az orosz rakétákkal kapcsolatos incidenseket is” – hangsúlyozta Donald Tusk.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy véli, hogy az ukrán fronton a helyzet kritikus, ezért a partnerországoknak meg kell erősíteniük meg a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, mindenekelőtt a rakéta- és drónterror ellen.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713527100
[modified] => 1713524647
)
[title] => Válságos Ukrajna helyzete a fronton, a következő hetek eldönthetik a háború sorsát – Tusk
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110349&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110349
[uk] => 110358
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110350
[image] => Array
(
[id] => 110350
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-1.jpg
[original_lng] => 27168
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713521620:3
[_thumbnail_id] => 110350
[_edit_last] => 12
[views_count] => 397
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43604
[1] => 384603
[2] => 384601
[3] => 384602
[4] => 55983
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Tusk
[1] => drónterror
[2] => frontheleyzet
[3] => háború alakulása
[4] => ukrán front
)
)
[4] => Array
(
[id] => 109164
[content] =>
A lengyel kormánykoalíció pártjai a várakozásaik alatt szerepeltek a helyhatósági választáson, amely miatt máris változások állhatnak be a kormányban. Időközben arról is zajlik a vita, hogy pontosan milyen konstrukcióban induljanak el a kormánypártok a két hónap múlva esedékes EP-választáson.
A vasárnap tartott lengyel helyhatósági választáson az IPSOS által készített exit poll eredmények szerint a Jog és Igazságosság (PiS) a szavazatok 33,7 százalékát kapta, míg a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) a voksok 31,9 százalékát szerezte meg.
A részvételi arány 51,5 százalékot tett ki, amely jelentősen elmaradt a tavaly októberi parlamenti választások 74,38 százalékos a részvételétől.
Varsóban Rafal Trzaskowski főpolgármester, a KO jelöltje győzött már az első fordulóban, emellett a KO által támogatott független jelölt győzött Gdanskban és Katowicében is. Három nagyvárosban (Krakkó, Wroclaw, Rzeszów) viszont április 21-én második fordulót kell tartani, mivel egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét.
Trzaskowski a győzelme után kérdésre válaszolva elmondta, hogy soha nem zárta ki, és most sem zárja ki, hogy indulni fog a jövő évi elnökválasztáson. A varsói főpolgármester 2020-ban szoros csatában (51,03-48,97 százalék) maradt alul Andrzej Duda jelenlegi államfővel szemben.
Mi tesz minket boldoggá? A szisztematikus felzárkózás: 2018-ban hét, 2023-ban öt, ma kettő pont hátrány. Rekordgyőzelem a városokban. Előny a regionális gyűléseken. Mi aggaszt bennünket? Demobilizáció, különösen a fiatalok körében, vereség keleten és vidéken. A következtetés számunkra? Ne nyafogj! Munkára fel! – kommentálta az eredményeket Donald Tusk miniszterelnök.
Tusk koalíciós partnerei számára azonban már kevesebb boldogságra okot adó eredmény született.
A Harmadik Út (TD) október 15-i szavazóinak több mint a felét elvesztve mindössze 13,5 százalékot szerzett, az akkori szavazóik szűk egynegyede (24,7 százalék) most a Polgári Koalíciót választotta – ismertette az exit poll részletes számait a Rzeczpospolitia.
A Baloldal (Lewica) is jelentős veszteségeket könyvelt el a KO javára: szavazóik 20,1 százaléka támogatta ezúttal Tuskékat, így 6,8 százalékos eredményükkel az ötödik helyre szorultak a radikális jobboldali Konföderáció (7,5 százalék) mögött.
A KO a hírek szerint titokban a PiS feletti győzelemmel számolt, a Harmadik Út 15 százalék, míg a Baloldal 10 százalék körüli eredménnyel. Az ezektől a számoktól való elmaradás pedig máris változásokhoz vezethet a koalícióban.
Megőriztük harmadik pozíciónkat, és nélkülünk nincs győzelem a PiS felett – ütött meg pozitív hangot Władysław Kosiniak-Kamysz az eredményeket kommentálva, a Lengyel Néppárt (PSL) vezetője azonban kritikát fogalmazott meg a Baloldallal szemben, amiért ideológiai kérdésekkel „takarózik”.
A baloldali politikusok ugyanis azzal magyarázzák a gyengébb eredményeket, hogy az abortuszról szóló vita elhalasztása a Szejmben a választók, különösen a fiatalok urnáktól való távolmaradásához vezetett.
Az európai választások után, amennyiben hasonló eredmények születnek, a KO kihasználhatja a helyzetet, például visszavághatja a baloldali miniszterhelyettesek számát a kormányban.
Az is nyitott kérdés még ugyanakkor, hogy pontosan milyen konstrukcióban indulnak el a kormánypártok az EP-választáson. Az elmúlt napokban ugyanis olyan információk láttak napvilágot, hogy a KO megállapodott a PSL-lel egy EPP-szövetségről. Pénteken azonban Kosiniak-Kamysz cáfolta az értesülést és mindenkit óva intett attól, hogy azt állítsa, bármi is eldőlt már ezzel kapcsolatban.
Egy másik lehetőség a KO részéről a Baloldal felkérése egy közös európai parlamenti listára, majd akár a teljes egybeolvadás. Erre azért kerülhet sor, mert sokak szerint nincsen szükség egy Polgári Platformhoz hasonló tömörülésre, amelynek előnye a baloldallal szemben, hogy erősebb, és ezért természetes választás azok számára, akik nem akarják, hogy a PiS visszatérjen a hatalomba.
Mindeközben az ellenzéki PiS láthatóan úrrá lett az októberi vereség okozta válságon. Rafał Chwedoruk a Business Insider Polskának arról beszélt, hogy a párt a mostani eredményével időt nyert, sikeresen használták ki az alacsonyabb részvételt.
A politológus szerint az, hogy a PiS még mindig megelőzi a Polgári Platformot, késlelteti a párton belüli változásokat. Véleménye szerint ezért csak az európai parlamenti választások után jöhet el a mélyreható reformok ideje. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy a területi közgyűlések szintjén fájó veszteségeket szenvedett el Jarosław Kaczyński pártja.
Lengyelország nem tervez közvetlen részvételt az ukrajnai háborúban – jelentette ki csütörtökön Donald Tusk lengyel külügyminiszter egy konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a gliwicei konferencián Tusknak kérdéseket tettek fel a NATO-országok külügyminiszterei között Brüsszelben zajló tárgyalásokról, különös tekintettel a szövetség ukrajnai missziójának lehetséges létrehozására.
„Nem kommentálom ezt a kérdést, amíg nem rendelkezem teljes információval a tárgyalások köréről és eredményeiről. Ebben a pillanatban megismételhetem azt, amit Macron elnöknek is elmondtam, és amit szintén ismertettem más vezetőkkel, és Biden elnökkel: Lengyelország nem tervezi a közvetlen részvételt az ukrán földön folyó háborúban” – válaszolta a lengyel kormányfő.
Kemény próbának teszik ki a lengyelek szolidaritását azok a kijelentések, amelyeket Izrael képviselői tettek a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét önkéntesének – köztük egy lengyelnek – a gázai övezetben történt halálával kapcsolatban – írta szerdán Donald Tusk lengyel kormányfő az X közösségi felületen.
Tusk a bejegyzésben név szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Yakov Livnét, Izrael varsói nagykövetét szólította meg, felidézve: a Hamász palesztin iszlamista szervezet októberi terrortámadása miatt a lengyelek túlnyomó többsége teljes szolidaritást vállalt Izraellel.
„Önök ma igazán kemény próbának teszik ki ezt a szolidaritást” – fogalmazott a lengyel kormányfő. A WCK önkénteseit kedden ért tragikus támadás, valamint az, ahogyan arra Netanjahu és Livne reagált, érthető dühöt vált ki – tette hozzá.
A segélymunkások halálát okozó izraeli légicsapás miatt kedden felháborodását fejezte ki és az eset tisztázását követelte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is, aki erről telefonon beszélt izraeli hivatali partnetrével, Jiszráél Kaccal.
Szerdán pedig Sikorski a lengyel közszolgálati rádióban Yakov Livne nagykövet előző napi X-bejegyzésére reagált. „A nagykövet úrnak több mértéktartást és alázatot javasolnék” – írta.
Ennek előzménye, hogy az izraeli nagykövet azt írta az X-en: Lengyelországban szélsőjobboldali és szélsőbaloldali erők is szándékos gyilkossággal vádolják Izraelt. Kifogásolta egyebek mellett, hogy Krzysztof Bosak, a lengyel parlamenti alsóház egyik alelnöke, az újliberális és radikális jobboldali kispártokat tömörítő Konföderáció politikusa háborús bűntettek elkövetésével vádolta meg Izraelt. Háborús bűntettet említett a WCK alkalmazottait érő légicsapással kapcsolatban Szymon Holownia alsóházi elnök is.
Sikorski ebben az összefüggésben azt írta: amennyiben igaz, amit az izraeli sajtó ír, és az izraeli erők szándékosan mértek csapást a humanitárius konvojra abban a hiszemben, hogy abban egy közvetlen fenyegetést nem jelentő terrorista is utazott, akkor ő „nem ismer olyan erkölcsi rendszert, amely ezt a tettet igazolná.
Ha a támadók valóban képesek voltak hét civil életének feláldozására egy terrorista megölése céljából, akkor Izraelnek bocsánatot kell kérnie, és jóvátételt kell fizetnie – jelentette ki Sikorski.
Tomasz Siemoniak, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szerdán a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban megerősítette: a dél-lengyelországi Przemysl kerületi ügyészsége eljárást indított az önkéntes lengyel segélyszervezeti alkalmazott szándékos megölése miatt. A 35 éves Damian Soból ugyanis Przemysl lakosa volt. Lengyelország az állampolgára halálának „teljeskörű tisztázását várja el” az izraeli féltől – hangsúlyozta Siemoniak.
[type] => post
[excerpt] => Kemény próbának teszik ki a lengyelek szolidaritását azok a kijelentések, amelyeket Izrael képviselői tettek a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét önkéntesének – köztük egy lengyelnek – a gázai övezetben történt halálával kap...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712161680
[modified] => 1712156101
)
[title] => Tusk szerint Izrael kemény próbának teszi ki a lengyelek szolidaritását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108587&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108587
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 108588
[image] => Array
(
[id] => 108588
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk.png
[original_lng] => 609481
[original_w] => 1029
[original_h] => 486
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-300x142.png
[width] => 300
[height] => 142
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-768x363.png
[width] => 768
[height] => 363
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk-1024x484.png
[width] => 1024
[height] => 484
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk.png
[width] => 1029
[height] => 486
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk.png
[width] => 1029
[height] => 486
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/tusk.png
[width] => 1029
[height] => 486
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712145302:12
[_thumbnail_id] => 108588
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 474
[_oembed_b32cf039e1d61f0b93f0dc8d1e488adb] =>
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Denisz Smihal ukrán és Donald Tusk lengyel miniszterelnök március 28-án Varsóban tárgyal egymással – írja a Strana.
Szó lesz Ukrajna fegyverellátásról, az országaink határán kialakult helyzetről, a kereskedelem, valamint az infrastruktúra fejlesztéséről – fejtette ki Smihal Telegram-csatornáján. A főtéma a gazdák helyzete lesz.
Az Odessza elleni pusztító erejű csapás után a lengyel miniszterelnök ismét az USA-hoz fordult. Az Ukrajnának szánt segélycsomag elhúzódó téma az Egyesült Államokban, de a képviselőház még nem szavazott róla.
Az orosz–ukrán háború idei egyik legdurvább támadása érte pénteken Odesszát. Az ukrán kikötőváros elleni pénteki orosz rakétatámadásban több mint 20 ember életét vesztette, és legalább 70-en megsebesültek. Az eset után Donald Tusk lengyel miniszterelnök felszólította Mike Johnson amerikai republikánus házelnököt, hogy szavazzanak meg egy rendkívüli, 60 milliárd dolláros segélyprogramot Ukrajna számára – írta meg a PolskieRadio.
Nézzük csak meg Odesszát. Hány érvre van még szükség a döntéshez? – tette fel a kérdés az X közösségi oldalon Donald Tusk.
A szóban forgó amerikai segélycsomag már régóta napirenden van Washingtonban. A szenátus már korábban elfogadta azt, azonban a képviselőházban elakadt, mivel Mike Johnson egyelőre nem hajlandó szavazásra bocsátani, annak ellenére sem, hogy az alsóházban láthatóan támogatják a törvényjavaslatot. A republikánus házelnök ragaszkodik ahhoz, hogy nem fogja siettetni az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt, összesen 95,3 milliárd dolláros segélycsomag jóváhagyását. Ebből Kijevnek 60 milliárd dollár jutna.
A hét elején Donald Tusk figyelmeztette az amerikai vezetőket, hogy emberek millióinak sorsa és ezrek élete függ attól, hogy a republikánusok engedélyezik-e az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyről szóló szavazást.
Az Egyesült Államok legutóbb decemberben nyújtott támogatást Kijevnek. Washington eddig már összesen 300 millió dollár értékű, fegyverekből és katonai felszerelésekből álló védelmi segélycsomagot ígért meg Ukrajnának, a mostani csomag ezen felül érkezne.
[type] => post
[excerpt] => Az Odessza elleni pusztító erejű csapás után a lengyel miniszterelnök ismét az USA-hoz fordult. Az Ukrajnának szánt segélycsomag elhúzódó téma az Egyesült Államokban, de a képviselőház még nem szavazott róla.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710771240
[modified] => 1710753390
)
[title] => Rendkívüli támogatást sürget Ukrajnának a lengyel miniszterelnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107013&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107013
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107014
[image] => Array
(
[id] => 107014
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tusk.jpg
[original_lng] => 90105
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tusk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tusk-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tusk-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tusk-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tusk.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tusk.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tusk.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1710746190:12
[_thumbnail_id] => 107014
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 467
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f282ac2352c7b615130670f33a57e7ba] =>
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Emmanuel Macron francia elnök pénteken Berlinbe utazik, hogy találkozzon Olaf Scholz német kancellárral az Ukrajnával kapcsolatos feszültség csökkentése érdekében – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című amerikai-brüsszeli kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök még a pénteki nap folyamán csatlakozik Franciaország és Németország vezetőihez. Ezt egy német tisztviselő mondta, aki szerint a weimari háromszög részeként ez lesz az első találkozó a három ország közötti párbeszéd keretében Tusk újabb miniszterelnöksége óta.
A vezetők a tervek szerint a találkozó az egység demonstrációja lesz egy feszült időszak után, amikor az Ukrajnával kapcsolatos nézeteltérések nyílt konfliktussá váltak. A hosszan dúló feszültség február végén forrt fel, amikor Macron nem volt hajlandó kizárni, hogy nyugati csapatokat küldjön Ukrajnába, megígérve, hogy „bármit megtesz annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háború”. Az óvatosabb Scholz visszautasítással válaszolt, kizárva az európai országok szárazföldi haderejének bevetését Ukrajnában.
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
