Azzal vádolják a republikánusok jelenlegi elnökjelöltjét, hogy a hallgatási pénzt, amelyet a 2016-os elnökválasztás előtt fizetett Stormy Daniels egykori felnőttfilmesnek, jogi kifizetésként könyvelte el közvetítőjének és meghamisította üzleti feljegyzéseit. Erre azért volt szükség, hogy eltitkolja intim kapcsolatát Danielsszel.
Nem halasztották el Donald Trump tárgyalását, így az hétfőn megkezdődik, és ezzel ő lesz az első volt amerikai elnök, aki büntetőügyben áll bíróság elé. Azzal vádolják, hogy meghamisította üzleti feljegyzéseit, hogy leplezze a Stormy Daniels egykori felnőttfilm-sztárnak nem sokkal a 2016-os választások előtt kifizetett hallgatási pénzt.
A 77 éves Trumpra legfeljebb négy év börtön vár, ha elítélik, de elkerülheti a börtönbüntetést, és helyette pénzbírságot kaphat. Trump ártatlannak vallotta magát.
Trump történelmi jelentőségű tárgyalása az elnökválasztási kampánya hátterében zajlik, és végső soron azt eredményezheti, hogy a republikánusok várható jelöltje hónapokkal azelőtt, hogy a szavazók novemberben az urnákhoz járulnának, elítélt bűnözővé válhat.
Ez példátlan, semmi ehhez fogható nem volt még – mondta Alex Keyssar, a Harvard Egyetem Kennedy Schooljának történész- és közpolitikai professzora a BBC-nek.
A tárgyalás, amely hétfőn kezdődik az esküdtek kiválasztásával, várhatóan hat-nyolc hétig fog tartani, és Trumpnak a korábbi fixerének (intéző – a szerk.), Michael Cohennek fizetett pénzek körül fog összpontosulni. Az 57 éves Cohen azt állítja, hogy arra utasították, hogy fizessen Danielsnek 130 ezer dollárt (csaknem 48 millió forint), cserébe azért, hogy hallgasson a Trumppal való állítólagos viszonyáról, amit az ügyészek a 2016-os választások „jogellenes befolyásolására” tett kísérletnek minősítettek.
A hallgatási pénz kifizetése nem törvénytelen
Bár a hallgatási pénz fizetése nem törvénytelen, a manhattani kerületi ügyészség azonban azt állítja, hogy Trump bűncselekményt követett el azzal, hogy a Cohennek kifizetett pénzt jogtalanul jogi költségként könyvelte el. Összesen 34 rendbeli, első fokon elkövetett üzleti feljegyzések meghamisításával vádolják. Az ítélethozatalhoz mind a 12 esküdtnek egyet kell értenie abban, hogy Trump bűnös vagy ártatlan egy adott vádpontban.
A manhattani tárgyaláson várhatóan az ügy középpontjában álló szereplők, köztük Cohen, Daniels és Trump személyes ügyvédje – aki részben a botrány miatt került börtönbe – fognak tanúvallomást tenni. A szakértők véleménye megoszlik a vád erősségét illetően, amely az üzleti feljegyzések meghamisításával kapcsolatos bűncselekmények vádjának újszerű, jogi megközelítését foglalja magában.
Trump több sikertelen kísérletet tett az esküdtszéki tárgyalás elhalasztására és áthelyezésére Manhattanből, ahol túlnyomórészt demokraták ülnek.
Az üggyel kapcsolatos heves megjegyzései, amelyeket többször is politikai indíttatásúnak minősített, arra késztették a bírót, hogy hallgatási kötelezettséget rendeljen el, amely megtiltja neki, hogy nyilvánosan nyilatkozzon az üggyel kapcsolatban álló személyekről, beleértve a tanúkat is.
A végzést azután hosszabbították meg, hogy Trump online támadta a bíró lányát és „veszett Trump-gyűlölőnek” nevezte őt. A Trump-kampány szerint a hallgatási kötelezettség alkotmányellenes volt, és sértette a szólásszabadsághoz való jogát.
Ha ezt megússza Trump, akkor sem lélegezhet fel
Ez a büntetőügy csak egy a négy közül, amelyekkel Donald Trumpnak idén szembe kell néznie. De ez lehet az egyetlen per, amelyre a Joe Biden elnökkel való 2024-es választási visszavágója előtt kerül sor.
Mivel első ízben elkövetett bűncselekményről van szó, szakértők szerint még ha Trumpot el is ítélik, nem valószínű, hogy börtönbe kerül.
Még ha így is lenne, az amerikai törvények szerint akkor is betölthetné az elnöki tisztséget.
„De az elítélése az első alkalom lenne, hogy egy bűnöző a nagyobb pártok jelöltjeként indul az elnökválasztáson” – mondta Keyssar. „Ami figyelemre méltó ebben az egészben, hogy úgy tűnik, hogy ez nem zavarja a választók jelentős részét” – tette hozzá Keyssar, megjegyezve, hogy Trump népszerűsége nem szenvedett csorbát a büntetőjogi vádak miatt.
A lehetséges bírósági dráma azonban a hírciklus középpontjába helyezi őt, alig néhány hónappal a választások előtt. „És ez a fokozott figyelem azt jelenti, hogy a bíróságról érkező bármilyen apró hír – jó vagy rossz Trump számára – szerepet játszhat a volt és a jelenlegi elnök közötti versenyben” – mondta Hans Noel, a Georgetown Egyetem kormányprofesszora. „Arra számítok, hogy ez egy nagyon szoros választás lesz” – mondta végül.
Ha Donald Trump ukrajnai háborúra vonatkozó béketerve csak a területek egy részének Oroszországnak való átadásából áll, akkor ez egy nagyon primitív ötlet, és Ukrajna nem vállalhat kockázatot, ha emberéletekről van szó – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Bild című német lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ha a lényeg az, hogy egyszerűen feladjuk a területeinket, és ha ez az ötlet, akkor ez az elképzelés nagyon primitív.” Szerinte ha Trumpnak valóban megvan a maga terve a háború gyors befejezéséhez, akkor szívesen meghallgatja az ötletét. „Erős érvek kellenek. Nem egy fantaszta ötlet kell, hanem egy valós. Emberéletekről van szó, nem viccelhetünk és nem kockáztathatunk” – hangsúlyozta.
Az elnök arra is emlékeztetett, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások során fontos emlékezni arra, hogy Vlagyimir Putyinban nem lehet megbízni. „Itt Putyinnal van dolgunk. Mindent, amiről korábban beszélt, a valóságban másként csinált. Nem bízhatunk meg benne” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
[type] => post [excerpt] => Ha Donald Trump ukrajnai háborúra vonatkozó béketerve csak a területek egy részének Oroszországnak való átadásából áll, akkor ez egy nagyon primitív ötlet, és Ukrajna nem vállalhat kockázatot, ha emberéletekről van szó – jelentette ki Volodimir Ze... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1712763120 [modified] => 1712760328 ) [title] => Zelenszkij: Trump ukrajnai béketerve nagyon primitív [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109343&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 109343 [uk] => 109352 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 109344 [image] => Array ( [id] => 109344 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-trump.jpg [original_lng] => 143620 [original_w] => 1600 [original_h] => 900 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-trump-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-trump-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-trump-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-trump-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-trump-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-trump.jpg [width] => 1600 [height] => 900 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/zelenszkij-trump.jpg [width] => 1600 [height] => 900 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1712749959:8 [_thumbnail_id] => 109344 [_edit_last] => 5 [views_count] => 931 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_5b11da36c84d93a644d1ab81564ad76a] =>
U.S. Government Transfers Captured Weapons
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Sürgető fontosságúnak mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ukrajna további és azonnali segítését katonai eszközökkel kedden, David Cameron brit külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján nemzetközi kérdésekről és kétoldalú együttműködésről szóló tárgyalásuk után.
Az amerikai külügyminiszter kiemelte a légvédelmi és tüzérségi eszközök fontosságát, valamint a lőszerutánpótlást. Egyben ismét felszólította az amerikai Kongresszus alsóházát, hogy mielőbb fogadja el a Joe Biden elnök által Ukrajna számára kért kiegészítő költségvetési keretet.
Antony Blinken beszámolt arról, hogy hétfőn meghaladta a 400-at a Gázai övezetbe bejutott, segélyeket szállító kamionok száma, amire nem volt példa október 7-e, a konfliktus kirobbanása óta. Ugyanakkor fontosnak mondta ennek fenntartását, és gyors lépéseket sürgetett Izrael részéről, részben új kapu megnyitását a humanitárius szállítmányok előtt. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása a Rafah városában tervezett izraeli hadművelet időpontjáról, de azt változatlanul ellenzi, a tervezett katonai akcióról pedig jelenleg is zajlanak amerikai-izraeli egyeztetések.
David Cameron a gázai helyzettel kapcsolatban napi 500 segélyszállító kamion bejutását nevezte célnak, valamint a vízvezeték-hálózat visszakapcsolását. A brit külügyminiszter egy átmeneti tűzszünetet fontosnak nevezett a békéhez vezető lépésekben, ugyanakkor rámutatott Izrael jogára az önvédelemhez a Hamász jelentette fenyegetéssel szemben, és fontosnak mondta, hogy ez a támogatás megmaradjon. A Hamász kezében lévő túszok, köztük két brit állampolgár, elengedésével kapcsolatban megjegyezte, hogy mindent el kell követni egy alku érdekében, és Izrael a tárgyalásokon komoly engedményeket tett palesztin foglyok elengedésével kapcsolatban.
Cameron az ukrajnai háborút illetően a katonai szállítások folytatása mellett érvelt, mint mondta, ezek révén Ukrajna képes lehet a győzelemre és a számára „megérdemelt igazságos békére”.
Hozzátette azt is, hogy van előrelépés a befagyasztott orosz vagyonok átirányításáról szóló egyeztetéseken, amelyek révén sikerül ebből a forrásból hozzájárulni Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez.
A brit külügyminiszter arról is beszámolt, hogy hétfőn találkozott Donald Trump republikánus elnökjelölttel, amit a kormányzati gyakorlatba illeszkedőnek nevezett. Hangsúlyozta, hogy Trump személyében egy választásra készülő ellenzéki politikussal tárgyalt, és utalt arra, hogy ez nem szokatlan. A találkozót magánjellegűnek nevezte, így annak tartalmáról csak annyit mondott, hogy geopolitikai témák széles körét is áttekintették.
Donald Trump volt amerikai elnök bizalmas körökben arról beszélt a Washington Post forrásai szerint, hogy azonnal véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának, ha nyomást gyakorolna Ukrajnára, hogy adjon át bizonyos területeket. Egyes külpolitikai szakértők szerint Trump ötlete Vlagyimir Putyin orosz elnököt jutalmazná, és elnézné a nemzetközileg elismert határok erőszakos megsértését.
Ukrajnát egy békemegállapodás keretében arra kényszeríthetik, hogy adja át az oroszok által annektált Krím félsziget és a Donbászi határvidéket, azaz Donyeck és Luhanszk megyét Oroszországnak – már ha megvalósulna Donald Trump volt amerikai elnök állítólagos terve, amelyről olyan személyek számoltak be, akik erről Trumppal vagy tanácsadóival egyeztettek.
Trump korábban dicsekedett azzal, hogy az idén ősszel történő újbóli megválasztása esetén szerinte 24 órán belül, még hivatalba lépése előtt képes lenne tárgyalni egy békeszerződésről Oroszország és Ukrajna között. Ennek ellenére nyilvánosan nem határozta még meg, meddig lenne hajlandó elmenni a több mint két éve dúló háború lezárása érdekében.
A republikánus elnökjelölt állítólagos terve teljesen szembemenne a demokrata Joe Biden elnök politikájával, amely az orosz agresszió megfékezésére és az Ukrajnának nyújtott katonai segítségre helyezte a hangsúlyt.
Az amerikai Kongresszus képviselőháza a várakozások szerint a héten szavazhat az Ukrajnának nyújtandó 60 milliárd dolláros segélyt is tartalmazó, szenátus által már elfogadott törvényjavaslatról (vagy annak módosított változatáról). Az azt ellenző, Trump-lojalista radikális képviselők azonban belengették a házelnök eltávolítását is, ha Mike Johnson szavazásra bocsátaná a tervezetet.
A csatatérállamokban is kezdi átvenni a vezetést a republikánusok jelöltje, az újraválasztásra készülő Donald Trump – állítja a Breitbart. Egy friss felmérés szerint Trump többséget szerezhet Michiganben a novemberi elnökválasztáson.
Vezeti a közvélemény-kutatásokat és megszerezné az elektori szavazatokat Michigan államban Donald Trump egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint. A vezető jobboldali amerikai újság szerint a michigani válaszadók 47 százaléka szavazna a republikánusok újraválasztásra készülő elnökére, miközben csupán 44 százalék támogatná Joe Biden jelenlegi demokrata párti elnököt, 9 százalék pedig bizonytalan.
A kutatást végző cég elnök-vezérigazgatója, Steve Mitchell szerint a felmérés eredményét nagymértékben magyarázza a tény, hogy Biden nem képes mozgósítani sem a feketéket, sem a fiatalokat. Erre lehet következtetni az adatok nemek és korosztály szerint bontása alapján is, Trump ugyanis elsősorban a 18 és 44 év közötti férfiak körében népszerű.
„A nagy kérdés mind a demokraták, mind a republikánusok számára az, hogy a választások közeledtével a fekete és a fiatalabb szavazók, továbbra is a Republikánus Párttal szimpatizálnak-e” – mondta Mitchell.
„Még ha nem is teszik, a republikánusoknak kedvező, hatalmas, 10 százalékos különbség is elég lehet ahhoz, hogy Trump novemberben megnyerje a választást” – tette hozzá a szakértő.
Michigan állam kiemelt jelentőséggel bír a novemberi elnökválasztás vonatkozásában, mivel úgynevezett billegőállamnak vagy csatatérállamnak minősül, ahol megközelítőleg azonos a két jelölt támogatottsága, ezért a leadott szavazatok közötti kisebb különbség is eldöntheti a választást.
Washingtonban, egyre többen reménykednek abban, hogy talán mégsem Joe Bidennel kell nekivágni a novemberi amerikai elnökválasztásnak.
Az unió helyzetéről mondott beszéde ugyan fellelkesítette a demokratákat, mert igazán energikus, heves és támadó szellemű volt, a hívei szerint bizonyította, hogy nincsen semmi baj az elnök korával és szellemi állapotával.
Az amerikaiakat azonban nem győzte meg, semmit nem javított a megítélésén. A RealClear Polling (RCP) felméréseket átlagoló adata szerint a beszéd előtt, március 7-én 39,2 százalék volt elégedett Biden teljesítményével, nyolc nappal később 39,8 százalék, és hasonló eredményt mutat a többi közvélemény-kutatás is.
Nem javultak a választási esélyei sem, Donald Trump országos szinten 1,8 százalékponttal vezetett, az előnye március 15-re 2,4 százalékpontra nőtt.
Nem akarnak Biden–Trump-versenyt
Az amerikaiak többsége eleve nem akarta a 2020-as elnökválasztás megismétlését, és a demokrata választók 48 százaléka még februárban is úgy nyilatkozott a Rasmussen Reports felmérése szerint, hogy jobb lenne másik jelöltet találni Biden helyett. Ráadásul 47 százalékuk szerint „valószínűleg”, 22 százalékuk szerint „nagy valószínűséggel” le is cserélik őt a novemberi választás előtt.
Ha ez lenne a helyzet, akkor a válaszadók legalább 20 százaléka a volt first ladyt, Michelle Obamát látná a legszívesebben helyette, 15 százalék Kamala Harris alelnököt, 12 százalék Hillary Clintont és 11 százalék Gavin Newsom kaliforniai kormányzót. Obama nem óhajt versenybe szállni, ahogyan Clinton sem, Newsom pedig már a következő, 2028-as választásra készül.
Hogyan lehet lecserélni Bident?
Szakértők és a pártszabályok szerint nem egyszerű a választási ciklusnak ebben a szakaszában lecserélni a Bident, miután Trumppal együtt ő is megszerezte az elegendő számú delegáltat az elnökjelöltséghez.
Biden ugyan elméletileg bármikor visszaléphet vagy egészségi okokból alkalmatlannak minősülhet a választáson való részvételre, ám a helyzet attól függően változik, hogy a ciklus melyik szakaszában történik ez meg – emlékeztetett az ABC News. A párt szavazói már nem igazán határozhatnak a pótlásáról, mivel az előválasztások jelentős részét már megrendezték.
A döntés ezek után az augusztus 19–22. között Chicagóban megrendezendő demokrata konvenció résztvevőinek vagy a demokrata párt 46 millió tagját képviselő vezető testületnek, a Demokrata Nemzeti Bizottságnak (DNC) a kezében van.
„Minden attól függ, hogy mikor történik meg a tragédia” – nyilatkozta a portálnak Elaine Kamarck, a Brookings Institution főmunkatársa, a DNC tagja. Ha például Biden meghalna június közepén, amikor már lezárult az előválasztás, akkor csak a konvenció delegáltjai dönthetnek – magyarázta. „Ha holnap hal meg, akkor maradnak még előválasztások, ahol jelentkezhetnek új jelöltek, akikre lehet szavazni. Az időzítés a kérdés” – tette hozzá.
Kamala Harris nem automatikus csere
Bár Kamala Harris venné át az elnöki posztot, ha Bidennel bármi történne, nem örökölné meg automatikusan a helyét a 2024-es versenyben, sem pedig a konvenciós delegáltjait. Az alelnöknek a többi jelöltaspiránshoz hasonlóan saját kampányt kellene indítania.
Bidennek nincsen komoly kihívója, miután Robert F. Kennedy Jr., az egykori elnök, John F. Kennedy unokaöccse függetlenként indul inkább. A kiesése így azt jelentené, hogy valószínűleg akár több prominens demokrata politikus is beszállna a versenybe. Hatalmas akadállyal szembesülnének azonban: nem lennének képesek elegendő delegátust szerezni, mivel nem szerepeltek a szavazócédulákon az eddigi előválasztásokon.
Ha nem változtatnak a pártszabályokon, akkor ebben az esetben Biden delegáltjai el nem kötelezettként vennének részt a konvención. Ahhoz, hogy új jelölt versenybe szálljon értük, első körben meg kell szereznie a 3936 delegáltból legalább háromszáznak az aláírását, aztán a többség szavazatát.
Végső esetben a pártvezetők döntenek
Ha Biden a konvenció után száll vagy esik ki a versenyből, miután minden valószínűség szerint megszerezte a párt hivatalos elnökjelöltségét, akkor a DNC dönt arról, hogy ki lépjen a helyébe.
Jaime Harrison, a bizottság elnöke egyeztetne a párt kongresszusi vezetőivel és a demokrata kormányzókkal, majd a DNC 483 tagja elé terjesztené a közös javaslatot, akik szavaznának arról, hogy ki legyen az új jelölt. Semmi nem szabályozza, hogy kinek kell ennek a személynek lennie, vagyis nem előírás, hogy az alelnökjelölt vagy az legyen, aki a második legtöbb szavazatot kapta a konvención.
Kényszeríteni nem tudják Bident a visszalépésre
Pocsék támogatottsága ellenére nincsen semmi jel arra, hogy a demokrata párt egyáltalán játszadozna a gondolattal, hogy lecseréli Bident – emlékeztetett az NBC News. Hiába is tennék, mert hiányzik a mechanizmus arra, hogy a konvenció előtt eltávolítsák, arra pedig végképp nincs mód, hogy valaki mást válasszanak helyette.
Minél közelebb kerülünk a novemberhez, annál több alkotmányos, jogi és gyakorlati kérdést vetne fel egy esetleges csere. A szavazólapokat például jóval a választás előtt ki kell nyomtatni, és elképzelhető, hogy már nem lenne idő a pótlásukra. Így nagy valószínűséggel két rossz közül választhatnak novemberben az amerikai szavazók.
Donald Trump és Joe Biden között dől el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Kedden négy államban, Georgiában, Washingtonban, Mississippiben és Hawaiin folytatódott a republikánus párt előválasztása.
Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök és elődje, Donald Trump is elegendő delegálti szavazatra tett szert az előválasztások során, hogy megszerezzék pártjuk elnökjelöltségét – jelentette a helyi média.
Biden keddre 1968 pártdelegált támogatását szerezte meg, így biztosította helyét a Demokrata Párt elnökjelöltjeként – közölte összesítését a CNN és az NBC amerikai hírcsatorna. A 81 éves Bidennek nem volt kihívója a pártban, így biztos volt, hogy ő lesz a demokrata párti jelölt. Hivatalosan az Illinois állambeli Chicagóban választják majd meg elnökjelöltnek augusztusban.
Trump is keddre szerezte meg a Republikánus Párt elnökjelöltségéhez szükséges delegált támogatását, 1215 támogatóval. A 77 éves Trump maradt az egyetlen republikánus jelölt, miután minden kihívója visszalépett. A Republikánus Párt hivatalos jelöltállító konvenciója júliusban lesz a Wisconsin állambeli Milwaukeeban.
Kiszáll az elnökválasztási kampányból Nikki Haley republikánus jelölt – jelentette be a politikus magyar idő szerint szerda délután.
„Eljött az idő, hogy felfüggesszem a kampányomat. Azt mondtam, azt akarom, hogy az amerikaiak hallassák a hangjukat. Ezt meg is tettem. Nem bántam meg” – fogalmazott szerdán Dél-Karolinában Donald Trump egyetlen, mindeddig versenyben maradt pártbeli riválisa.
„Bár ettől kezdve nem leszek nem leszek többé jelölt, nem fogom abbahagyni, hogy hallassam a hangomat azokért a dolgokért, amelyekben hiszek” – tette hozzá.
Korábban írtuk: Donald Trump riválisa a Republikánus Párton belül, Nikki Haley dél-karolinai kormányzó az úgynevezett szuperkedden történt előválasztások után szerdán bejelenti, hogy kiszáll az elnökválasztási versenyből – írja a CNN.
Nem áll be Trump mellé
A BBC úgy tudja: Haley magyar idő szerint 16:00 óra körül jelenti be hivatalosan (valószínűleg Vermontban), hogy kiszáll az elnökválasztási kampányból. Nikki Haley közelgő bejelentésével
Donald Trump marad az egyetlen, aki még versenyben áll a republikánus jelöltségért.
Amerikai médiajelentések szerint Haley nem tervezi, hogy a visszalépését megerősítő reggeli beszédében (a beszéd helyi idő szerint délelőtt 10 órakor hangzik el) Trumpot támogatja. A CNN emlékeztet: az utóbbi időszakban Haley egyre élesebben támadta Donald Trumpot.
Mint ismert Donald Trump egy kivételével az összes államban megnyerte a republikánus előválasztást a szuperkedden tartott voksolásokon. Nikki Haley összességében is csak két államban tudott eddig győzni.
Szakértők már a szuperkeddi eredmények után egyöntetűen kijelentették, hogy eldőlt, Trump lesz Joe Biden elnök kihívója, és hogy Haley hamarosan bejelenti visszalépését.
Donald Trump és Joe Biden is győzött az előzetes eredmények szerint a szuperkeddnek nevezett előválasztási napon, amikor az Egyesült Államok mintegy 15 államában döntöttek az elnökjelöltekről a pártok regisztrált választói.
A republikánusoknál Donald Trump egyetlen kivétellel mindenütt győzelmet ért el az elnökjelöltségért Nikki Haleyvel folytatott versenyben. Joe Biden hivatalban lévő elnök szintén egyetlen helyen szenvedett vereséget a demokrata párti előválasztásokon.
A republikánus előválasztáson Trump a vártnál fölényesebben győzött a keleti parti Virginia államban, ahol az előrejelzések esélyt mutattak Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó győzelmére. A szavazatok csaknem teljes összegzése szerint Trump végül a szavazatok 63, Haley pedig a 34 százalékát kapta meg.
Colorado államban Trump több mint 60 százalékos támogatottságot ért el Haleyvel szemben, aki a szavazatok mintegy harmadát szerezte meg. Colorado államban hétfőig nem volt biztos, hogy a Trumpra leadott voksokat figyelembe lehet-e venni, ugyanis az állam legfelsőbb bírósága kizárta a volt elnököt az indulásból, és ezt a döntést a szövetségi legfelsőbb bíróság semmisítette meg.
Az ország nyugati részén fekvő Kalifornia, Alaszka és Utah államban tartott legtovább a szavazás, ezért az eredmények ezekről a helyekről később érkeznek.
A többi államban, ahol szuperkeddi előválasztást tartottak, Donald Trump fölényes győzelmet ért el, így Alabama, Texas, Minnesota, Tennessee, Oklahoma, Észak-Karolina, Massachusetts és Maine államban.
Az egyetlen győzelmet az északkeleti Vermont államban érte el Nikki Haley, aki itt a voksok 50 százalékát kapta meg, szemben a Donald Trumpra leadott 46 százaléknyi szavazattal.
Trump a floridai választási eredményváró eseményen köszönetet mondott a támogatásért, és nagyszerű napnak nevezte a választás napját. Beszédében az ország előtt álló legfontosabb megoldandó feladatnak nevezte a határőrizeti válság megoldását és a határok lezárását az illegális bevándorlók előtt. Emellett azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a világ biztonságának megteremtése érdekében fellépnie a Közel-Keleten, amit véleménye szerint Joe Biden elnöksége idején nem történik meg.
Haley a szuperkeddi választási nap után előzetesen nem jelezte, hogy nyilvános beszédben értékeli az eredményeket, de a várakozások szerint hamarosan bejelentheti, hogy kiszáll az elnökjelöltségért zajló versenyből.
A keddi előválasztások eredményeként az előzetes összesítések szerint Donald Trump elnökjelölti delegáltjainak száma meghaladja az ezret. A végleges összegzést szerdán adják ki.
Az elnökjelöltség elnyeréséhez 1215 delegálti szavazatra van szükség, ez jelent ugyanis abszolút többséget a Republikánus Párt országos elnökjelölő konvencióján, amit július közepén rendeznek.
A demokrata előválasztáson Joe Biden is minden államban győzött, előzetes közlések szerint ugyanakkor alulmaradt kihívójával szemben az Egyesült Államokhoz tartozó csendes-óceáni szigeten, Amerikai Szamoán tartott jelölőgyűlésen. Ez volt a hivatalban lévő elnök első veresége a 2024-es előválasztások során.
A szokásjog alapján, amikor a hivatalban lévő elnök elindul az újraválasztásért, akkor vele szemben nem száll versenybe pártján belül esélyes jelölt. Ez így történt idén is, hiszen Joe Biden kihívója egy országosan kevéssé ismert kongresszusi képviselő, Dean Phillips és egy kaliforniai írónő, Marianne Williamson.
Figyelmeztetés ugyanakkor a hivatalban lévő elnök számára, hogy a demokrata választók között megjelent egy úgynevezett „el nem kötelezett” (noncommitted/uncommitted/no preference) szavazói csoport, amely egyetlen indulót sem támogat. Ez a csoport több államban is a demokrata választók több mint 10 százalékát tesz ki, de Minnesota államban az előválasztáson megjelent demokraták ötödét jelentette.
Joe Biden az előválasztási eredményeket kedden este nem értékelte nyilvános beszédben, közleményt adott ki, amely szerint Donald Trump újbóli elnökké választása a „káoszhoz, megosztottsághoz és sötétséghez” való visszatérést jelentené.
Az amerikai előválasztási verseny március 12-én, kedden folytatódik Georgia államban, illetve március 8-án, pénteken az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán élő republikánus szavazók jelölőgyűlésen választják ki, hogy kit akarnak elnökjelöltnek a novemberi választásokon.
A szuperkedd előtti közvéleménykutatások Donald Trump behozhatatlan előnyét mutatják a republikánus pártban.
Donald Trump hétfőn megnyerte az észak-dakotai republikánus elnökválasztási előválasztást, ezzel tovább gyarapította győzelmi sorozatát a szuperdkedd előtt.
A volt elnök végzett az élen a 12 választási helyszínen lebonyolított szavazáson, megelőzve Nikki Haley volt ENSZ-nagykövetet.
Az eredménnyel Trump ismét győzelmi pályára állt, amely vasárnap rövid időre megszakadt, amikor Haley a kampány első győzelmét aratta a Washington DC előválasztáson.
Az észak-dakotai szabályok szerint a jelöltek akkor nyerhetnek delegáltakat, ha a szavazatok legalább 20 százalékát megszerzik. Az a jelölt azonban, aki a szavazatok legalább 60%-át megszerzi, megkapja az állam mind a 29 küldöttjét.
Négy jelölt szerepelt a szavazólapon, köztük Trump és Nikki Haley.
A többi, kevés figyelmet kapott jelölt David Stuckenberg floridai üzletember és Ryan Binkley texasi üzletember és lelkész volt, aki nemrég fejezte be a kampányát.
Trump és a demokrata Joe Biden, jelenlegi elnök uralja a saját versenyét, és jó úton haladnak afelé, hogy még ebben a hónapban megnyerjék jelöltségüket.
