Petro Porosenko korábbi ukrán államfő szerint az ukrán kormány erőteljesen diszkriminálja az ellenzéket, ami teljesen ellentétes az uniós integrációs normákkal.
Az ukrán ellenzéki politikus az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar tagjának, Várhelyi Olivérnek a segítségét kérte abban, hogy hívja fel az Európai Unió figyelmét arra a diszkriminációra, ami jelenleg az ukrán ellenzéket sújtja – írta meg a Magyar Nemzet.
Porosenko többek között azt kifogásolja, hogy mondvacsinált okok miatt nem hagyhatja el az országot.
„Az Európai Uniónak a demokratikus értékek és elvek őrének kellene maradnia Ukrajna tekintetében is, ami szerves része az uniós integrációs kritériumoknak. […] A müncheni biztonsági konferencián való részvételemet február közepén a müncheni merényletveszély hamis alapjául szolgáló korábbi tiltás után tájékoztattak arról, hogy Ruszlan Stefancsuk, a parlament elnöke előzetes döntést hozott arról, hogy nem ad engedélyt arra, hogy részt vegyek az Európai Néppárt márciusi, Bukarestben tartandó kongresszusán. Manfred Weber néppárti vezető személyes hívott meg, hogy a magas szintű hallgatóság előtt az ukrajnai helyzetről és az Európai Néppárt szerepéről beszéljek” – írja a levélben Petro Porosenko.
Nem először fordult elő, hogy a volt ukrán elnököt nem engedték át a határon. Tavaly decemberben az ukrán parlament akkor is megtagadta a Porosenko kiutazásához szükséges engedélyét, amikor Lengyelországba szeretett volna eljutni, hogy ott megpróbálja oldani a határon kialakult feszültséget a gazdák között.
Jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás szerdán a szlovák állampolgársági törvénynek a kormánykoalíció műhelyéből származó módosítását – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. Az áprilistól hatályba lépő változtatás nem segít a felvidéki magyaroknak.
A törvénynek azt a formáját, amely a szlovák állampolgárság „elvesztését” írja elő más ország állampolgárságának felvétele esetén, még 2010 júniusában fogadta el Pozsony, a magyar parlament könnyített honosításról hozott döntésére reagálva.
Bár a jogszabályt azóta többször is módosították – finomítva annak egyes részletein –, a törvény új verziói sem könnyítettek érdemben azoknak a felvidéki magyaroknak a helyzetén, akik felvették vagy fel szeretnék venni a magyar állampolgárságot. E tekintetben a mostani törvénymódosítás sem tér el az előzőktől.
A friss módosítás több kisebb-nagyobb újítást eszközöl, megalkotóinak állítása szerint abból a célból, hogy enyhítsen a törvény szigorán. A legérdemibb változtatás az, hogy a jövőben nem „veszíti el” szlovák állampolgárságát az a személy, aki úgy veszi fel egy másik ország állampolgárságát, hogy az adott országban legalább 5 éves előzetes tartózkodást tud felmutatni, s ezt regisztrált lakhellyel igazolni is tudja.
Ezenfelül nem „veszítik el” szlovák állampolgárságukat azok sem, akik házastársuk más állampolgárságát veszik fel. A törvény emellett könnyít a szlovák állampolgárság felvételében azok számára, akik korábban önként mondtak le arról, illetve valamelyik szülőjük, nagyszülőjük vagy dédszülőjük szlovák volt.
Az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség vezetői diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek minősítették a módosítást, mivel – mint rámutattak – az az állampolgárságért folyamodó szlovákok számára újabb könnyítéseket vezet be, a magyarok számára viszont fenntartja az állampolgárság elvesztésének szankcióját.
A törvénymódosítás elfogadása miatt „fekete napnak” minősítette február 16-át Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, akinek szavait a ma7.sk hírportál idézte.
„A parlament ma foltot ejtett a szlovák igazságszolgáltatáson” – mondta a pártelnök, rámutatva: a felvidéki magyarok most még távolabb kerültek attól, hogy visszatérhessenek a 2010 előtti jogállapothoz. A Szövetség kéréssel fordult Zuzana Caputová államfőhöz, hogy ne írja alá a módosítást, hanem kérje ki arról az alkotmánybíróság véleményét.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Ukrajnában diszkriminálják a lengyel nemzeti kisebbség tagjait, Kijev megsérti a vallásszabadsághoz, anyanyelvű oktatáshoz és szólásszabadsághoz fűződő jogaikat – jelentette ki Szymon Szynkowski vel Sęk lengyel külügyminiszter-helyettes parlamenti bizottsági meghallgatáson, adta hírül szombaton az Ukrjinszka Pravda hírportál a dziennik.pl című lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Szymon Szynkowski vel Sęk a Szejm határon túli lengyelek ügyeivel foglalkozó bizottságának csütörtöki ülésén tartott beszámolójában elmondta, hogy Ukrajnában rossz irányban változik a lengyelek helyzete, aminek szerinte mind objektív, mind szubjektív okai vannak. Az objektív tényezőkhöz sorolta az ukrajnai szociális-gazdasági helyzetet, ami Ukrajna elhagyására kényszeríti a lengyel származású embereket. „Riasztó ütemben fogyatkoznak az ukrajnai lengyel közösségek, és ez különösen érvényes a fiatalokra” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy sok fiatal Lengyelországba települ át, ahol lengyeligazolványt kapnak, amellyel tanulhatnak és kérelmezhetik a lengyel állampolgárságot. Másik okként a covid pandémiát nevezte meg, rámutatva, hogy a Covid-19 halálesetek számát tekintve Ukrajna a második helyen áll Európában, ami érinti az ott élő lengyeleket is.
Szymon Szynkowski vel Sęk a szubjektív tényezők között említette az ukrajnai lengyelek helyzetének romlását a számukra kedvezőtlen nyelvtörvény, valamint a volhíniai lengyel mészárlásért felelős ukránok heroizálása és a lengyel áldozatok exhumálásának leállítása miatt. Kedvezőtlenül hat a lengyelekre, hogy nincs szabályozott kapcsolat az ukrán állam és a római katolikus egyház között. „Nem túlzás azt állítani, hogy Ukrajnában diszkriminálják a lengyelek szabad vallásgyakorláshoz, anyanyelven történő tanuláshoz és szólásszabadsághoz való jogait” – szögezte le. Hozzátette, hogy a lengyel külügyminisztérium a felsorolt problémákat felvetette az ukrán féllel folytatott tárgyalásokon.
A bizottsági meghallgatáson Jan Dziedziczak, a lengyel diaszpóra és határon túli lengyelek ügyeiért felelős kormánybiztos kijelentette, hogy a lengyel kisebbség a megpróbáltatások idején lojális volt Ukrajnához. Például amikor Lengyelország elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét 1991-ben – emlékeztetett. Mint hangoztatta, a demokratikus folyamatokba is bekapcsolódtak a lengyel kisebbség képviselői, így szerinte a 2014-es Majdan első halálos áldozata is lengyel származású volt. „Sok lengyel származású ember áldozta az életét Ukrajnáért az Oroszországgal folytatott háborúban. Mindez bizonyítja, mennyire lojálisak ma a lengyelek Ukrajnához” – mondta a lengyel kormánybiztos.
A román külügy tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Nagy Britanniában a Tesco áruházlánc román nyelvű feliratokon figyelmeztette üzleteiben a tolvajokat cselekedetük következményeire, Bukarest szerint ugyanis ez a diszkriminatív üzenet nem tükrözi reálisan az ott élő román közösség helyzetét.
A román külügy azt követően fejtette ki álláspontját, hogy a román média hétfőn beszámolt róla, Nagy-Britanniában a Tesco áruházakban román nyelvű feliratok jelentek meg, amelyekben a tolvajokat figyelmeztették, hogy amennyiben árut tulajdonítanak el, büntetőjogi eljárás indulhat ellenük. Felhívták a figyelmüket arra is, hogy civil ruhás rendőrök felügyelik az üzletet.
Először Nagy-Britanniában élő románok tiltakoztak az interneten. A román külügy közlése szerint a londoni román nagykövetség kifejezte elégedetlenségét az áruházban látható feliratok miatt mind a vállalat vezetőségénél, mind a helyi és központi brit hatóságoknál, és azonnali eltávolításukat kérték. Bukarest helyteleníti az ilyen diszkriminatív jellegű üzeneteket, amelyek nem tükrözik reálisan a nagy-britanniai román közösség helyzetét, amely megfelelően beilleszkedett a brit társadalomba – olvasható a közleményben. Jelezték, hogy figyelemmel kísérik az ügyet, és arról biztosították a román állampolgárokat, hogy mindent megtesznek jogaik biztosítása érdekében, valamint azért, hogy ne részesüljenek hátrányos megkülönböztetésben.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
