„Kiemelten fontos, hogy megszólítsuk a diaszpórában élő gyermekeket, kialakítsuk, megőrizzük és erősítsük bennük a magyar identitástudatot” – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az innsbrucki magyar főkonzulátuson az „Egységben a magyar diaszpóra” címmel megrendezett konferencián.
A párbeszédet elindító, hagyományteremtő céllal megtartott rendezvénynek a június 11-én átadott új innsbrucki főkonzulátus adott otthont, és az egybegyűlteket – a nyugat-ausztriai és dél-tiroli magyarok egyesületeinek képviselőit – Beke János főkonzul és Hervé-Lóránth Ervin kultúráért és diaszpóráért felelős diplomata köszöntötte.
Potápi Árpád János az eseményen szólt az elmúlt évek magyar nemzetpolitikai, illetve a – különös tekintettel az ausztriai – diaszpórában elért eredményeiről. Felidézte, hogy az Ausztriában élő magyarok egy része – Burgenlandban – őshonos magyar nemzeti kisebbség, másik részük pedig elsősorban az ’56-ban emigrációra kényszerültek, illetve leszármazottaik, továbbá az osztrák földön dolgozó magyarok alkotta diszpóra-közösség.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az eredményesen működő programok és pályázatok célja a kapcsolattartáson túlmenően a magyar identitástudat, a nemzeti közösséghez tartozás erősítése. A nemzetstratégiai programon belül pedig kiemelt fontosságúnak mondta az ország határain túl élő magyar gyermekek megszólítását, támogatását. Mint fogalmazott: e támogatás hétvégi magyar iskolák, anyanyelvi oktatás, ösztöndíjprogram, gyermek-, ifjúsági, sport- és cserkésztáborok keretében ölt testet.
Potápi Árpád János kiemelte: fontos, hogy a diaszpórában tevékenykedő egyesületek, szervezetek között jó együttműködés alakuljon ki, hogy hatékonyabban tudják közösségépítő munkájukat végezni, de szerinte ezen túlmenően az is lényeges, hogy „megmutassák magukat” a befogadó ország többségi társadalmának.
A politikus beszélt a koronavírus-járvány utáni Nemzeti Újrakezdés Program keretén belül a diaszpóráknak meghirdetett pályázatokról is. Elmondta, hogy e pályázatok fejlesztésekre és felújításokra szóló első szakasza már lezárult, de a második pályázati kiírás, amely programokat és rendezvényeket hivatott támogatni, még július 30-áig várja a jelentkezőket.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit, és sikereket kívánt a további munkájukhoz.
Potápi Árpád János kétnapos útjának során pénteken az olaszországi dél-tiroli tartományi parlament elnökével, Josef Nogglerral, Bolzano városának polgármesterével, Renzo Caramaschival és a dél-tiroli magyarok egyesületeinek vezetőivel találkozik. A megbeszélések témája a magyar diaszpóra-közösségek, illetve egyesületeik, valamint a helyi lakosság és politika közötti együttműködés lesz.
A koronavírus járvány miatt online módon tartották meg a Magyar Állandó Értekezletet és a Magyar Diaszpóra Tanács ülését. A rendezvény Orbán Viktor, miniszterelnök videoüzenetével kezdődött.
A magyarság világnemzet, amely képes arra – érje bármilyen megpróbáltatás -, hogy a kihívásokat lehetőségre változtassa, és ez érvényes a diaszpórára is – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén csütörtökön. A tanácskozást a járvány miatt idén online rendezték meg.
Semjén Zsolt kiemelte: a diaszpórát a történelem viharai hozták létre, háborúk, vesztett háborúk, levert szabadságharcok, diktatúrák. Ennek következményeként, hogy magyarok mindenütt vannak a világban. Ugyanakkor a nemzet életerejét mutatja, hogy nem asszimilálódtak, nem tűntek el, hanem őrzik magyarságukat – mutatott rá. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: „Bárhova sodort is bennünket a történelem vihara, egy nemzetnek vagyunk a tagjai, és az a büszkeség hat át mindannyiunkat, hogy érdemes ehhez a nemzethez, kultúrához, nyelvhez tartozni.”
Semjén Zsolt, sajátosnak nevezve a magyar nemzetet, egy háromlábú székhez hasonlította. Ennek egyik lába az anyaországi magyarság, a másik a Kárpát-medence magyarsága, a harmadik pedig a diaszpóráé. Ha bármelyik láb eltörik, vagy kiesik, akkor az egyetemes magyar nemzet lesz örökre szegényebb, csonkább. A magyar megmaradás ezért attól függ, hogy mind a három láb megmarad-e – mondta. Kiemelte: a diaszpóra magyarsága a magyar nemzet megkerülhetetlen, szerves része.
A történelmi előzményeket felidézve azt mondta: 1990 előtt az akkori szocialista rendszer vagy nem vett tudomást a diaszpóra magyarságáról, vagy ellenségnek tekintette őket. 1990 után ugyan ebben történt változás, de az emigráció magyarsága továbbra is „mostohagyerek” maradt. 2010 után valósulhatott meg lényeges nemzetpolitikai fordulat, ekkor alakították meg a Magyar Diaszpóra Tanácsot is – elevenítette fel.
Semjén Zsolt nagy feladatként jelölte meg, hogy olyan magyar szervezeteket hozzanak létre az egykori, gyökerükben emigráns magyar szervezetekből, amelyek „minden magyar otthonát” jelentik. Külön kiemelte a hétvégi magyar iskolákat, ahol a következő magyar generáció megtanulhatja a magyar nyelvet. Folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amelynek keretében emigráns iratokat, dokumentumokat hoznak haza. 75 ezer tételről született döntés, és az iratok nagy része már meg is érkezett.
Semjén Zsolt beszámolt a venezuelai magyarok hazamenekítéséről is, jelezve: jól halad a program, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével bonyolítanak. A hazahozott magyarok könnyen integrálódnak a társadalomba, becsületes munkával kezdik megtalálni a helyüket. A miniszterelnök-helyettes biztosította a diaszpóra magyarságát arról, hogy tagjai éljenek bárhol a világban, ha valami miatt egyszer bajba kerülnek, magyarként ellehetetlenül az életük, van egy ország, ahová mindig hazajöhetnek. Ez az ország Magyarország, „ránk mindig számíthatnak” – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A tanácskozáson – úgy, mint a Magyar Állandó Értekezleten – levetítették Orbán Viktor miniszterelnök videoüzenetét.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára elmondta: 90 tagszervezetet hívtak meg a diaszpóra tanács ülésére, közülük 83 szervezet képviselteti magát, 27 országból. Kiemelte: tíz év alatt radikális váltás valósult meg a nemzetpolitikában, büszkék lehetnek az elért sikerekre. Egységes magyar nemzet jött létre – jelentette ki.
Kitért arra, hogy 250 hétvégi magyar iskolát tartanak számon világszerte, nekik évente találkozót tartanak. Beszámolt arról, hogy a diaszpóra ifjúsági szervezeteit is támogatják, valamint évente ezer diaszpórában élő magyar fiatal látogatását szervezik meg a Rákóczi Szövetség közreműködésével, és diaszpóra iskolatáborokat is tartanak. Nem csak a Kárpát-medencében újultak meg templomok, hanem a diaszpórában is templomokat, imaházakat építettek – ismertette.
A Kőrösi Csoma Sándor-programban részt vevő ösztöndíjasokat a járványhelyzet kialakulásakor nem rendelték haza, ők maguk, illetve az adott szervezetek döntöttek arról, érdemesebb-e a kiküldetési helyükön maradni, vagy otthonról, távmunkában látni el feladataikat. Fele-fele arányban maradtak, illetve jöttek haza – közölte. Örömét fejezte ki, hogy a Miénk a város! programba a diaszpórából is sokan bekapcsolódtak. Új lehetőségként említette a sárospataki református kollégium kezdeményezését egy diaszpóraosztály indításáról. Kitért a külügyi tárca diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogramjára, amely több száz, diaszpórából érkező fiatalnak teszi majd lehetővé, hogy magyarországi felsőfokú oktatási intézményben tanuljon.
A nemzetpolitikai államtitkár a közelgő december 6-i romániai választásokról elmondta: a tét az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) meg tudja-e őrizni pozícióját, illetve tud-e azon javítani a törvényhozásban. Számítanak a diaszpóra magyarságára is – mondta, és azt kérte, hogy akinek román okiratai vannak, szavazzon, és támogassa szavazatával az RMDSZ-t.
Potápi Árpád János értékelése szerint 2020-ban a járványhelyzet mitt nem gyengültek meg a magyar közösségek, és minden remény megvan rá, hogy megerősödve kerülnek ki a pandémiából. A diaszpóra magyarságának megerősítése legalább annyira fontos, mint a Kárpát-medence magyarságáé – hangsúlyozta, kiemelve: fontos, hogy a gyermekeik, unokáik is magyarok legyenek.
Ez az év és a világjárvány bebizonyította, hogy mi, magyarok valóban összetartozunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIX., online megtartott ülésére küldött videoüzenetében csütörtökön.
A kormányfő a Máért és a Magyar Diaszpóra Tanács résztvevőit köszöntve arról beszélt: idén érdekes módon esnek egybe egymástól látszólag különböző dolgok, így a trianoni diktátum századik évfordulója és egy világjárvány. Mind a kettő próbatétel, és „összekapcsolódásuk arra emlékeztet bennünket, hogy a próbatételek nem történetiek, hanem itt vannak minden nap velünk”.
„Az összetartozás nemcsak a történelmi múlthoz, hanem a jelenhez és a jövőhöz is köt bennünket” – mondta a miniszterelnök. Hangsúlyozta: a világjárvány próbatétel volt abból a szempontból is, „hogy mennyire igaz az a megnyugtató, szívből jövő és őszinte kívánságunk, hogy bár a történelmi Magyarországot sok darabba vágták, mi, magyarok valójában mégis összetartozunk”. Az év bebizonyította, hogy ez nemcsak egy történeti, nemcsak egy szellemi gondolat vagy előfeltevés, hanem hús-vér valóság – mondta Orbán Viktor.
„Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a lehető legszorosabb együttműködést alakítottuk ki, az osztrákokkal pedig szinte napi egyeztetésekben voltunk, és közben a politikai nehézségek ellenére a Kárpátalján és Erdélyben élő magyaroknak is segítséget tudtunk nyújtani. Bebizonyítottuk, hogy nekünk minden élet számít, határon innen és határon túl.
Bebizonyítottuk, hogy egyetlen magyar sincs egyedül” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a világjárványnak még nincs vége, és azt kérte, „továbbra is vigyázzunk egymásra!”.
