Robert Fico szlovák kormányfő szombaton telefonon beszélt Denisz Smihal ukrán kormányfővel a kőolajellátásról, miután a legújabb ukrán szankciók miatt az orosz Lukoil Szlovákia felé is leállította a szállításait – írja az Új Szó.
Az ukrán szankciók miatt a magyar MOL-csoporthoz tartozó Slovnaft 40 százalékkal kevesebb olajat kap, mint amennyire szüksége lenne. Ez nemcsak a hazai piacot, hanem az Ukrajnába irányuló gázolajszállításokat is veszélyezteti, amelyek az ukrán fogyasztás közel tizedét teszik ki – áll a Kormányhivatal közleményében, amely szerint Fico a beszélgetés alatt leszögezte: Szlovákia nem szeretne az ukrán–orosz kapcsolatok túszává válni.
Fico szerint az orosz Lukoil felvétele a szankciós listára csupán egy újabb példa azon értelmetlen szankciókra, amelyek nem Oroszországot, hanem bizonyos uniós tagállamokat sújtanak, ezt pedig a miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte. Hozzátette, hogy az elmúlt napokban minderről a kormány illetékes tagjaival és a MOL képviselőivel is tárgyalt.
A hadiállapot idején Denisz Smihal miniszterelnök lemondása nem lehetséges, mert az a teljes kormány lemondását eredményezné – jelentette ki pénteken Fegyir Veniszlavszkij, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának a tagja a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a képviselő elmondta, hogy a hadiállapot alatt nem lehet megszüntetni a kormány jogkörét, ezért Smihal miniszterelnök lemondása sem lehetséges. „Jelenleg nem látok semmilyen jogi mechanizmust egy ilyen hipotetikus forgatókönyv végrehajtására anélkül, hogy Ukrajna jogszabályait megváltoztatnánk. Ugyanakkor szóba jöhet egyik-másik miniszter lemondása a miniszterelnök kérésére” – hangsúlyozta Fegyir Veniszlavszkij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban olyan információk jelentek meg a médiában, hogy Volodimir Zelenszkij elnök Denisz Smihal leváltását tervezi. A kormányfő a Covid-járvány kezdete, 2020 márciusa óta áll a kormány élén.
A legfrissebb közvélemény-kutatások adatai azt mutatják, hogy jelentősen csökkent az ukránok kormányba, Smihal miniszterelnökbe és a Nép Szolgája párt parlamenti frakciója képviselőibe vetett bizalom.
Ukrajna már 20 biztonsági megállapodást kötött a partnerországokkal, és ezek részeként Kijev évente 60 milliárd dollár katonai támogatást kap – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Békekezdeményezéseinkkel párhuzamosan erősítjük az együttműködést a partnerekkel, mert csak egy erős koalíció biztosíthatja a győzelmünket. Ukrajna már 20 biztonsági megállapodást írt alá szövetségeseivel, elsősorban az Európai Unióval és az USA-val.”
A miniszterelnök hozzátette, hogy a biztonsági egyezmények megkötése egyedülálló történet, amely új lehetőségeket nyit meg Ukrajna számára a védelmi szférában való együttműködésben, és alapot ad a jövőbeni békeidő-biztonsághoz. „E megállapodások értelmében a következő négy évben partnereink évi 60 milliárd dolláros teljes katonai támogatás nyújtását tervezik Ukrajnának” – mutatott rá Denisz Smihal.
A kormány csütörtökön utasította a minisztereket, hogy azonnal keressék fel a frontvonal melletti régiókat, miután Volodimir Zelenszkij elnök kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben a tegnapi Donyeck megyei látogatása során – közölte az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy „az elnök által kitűzött feladat teljesítése érdekében arra utasította a minisztereket, hogy haladéktalanul tegyenek több munkalátogatást a régiókban. És fordítsanak különös figyelmet a frontrégiókra”. Hozzátette, hogy az ilyen utak végén meghallgatják a kormánytagok beszámolóit a kulcsfontosságú területek helyzetéről.
„A szociális szféra, az energia, a védelem, a tanévre való felkészülés, az orvostudomány, az óvóhelyek, az infrastruktúra, a termelés – mindez a kormány figyelmének középpontjában van” – tette hozzá a miniszterelnök. „A munka eredménye szerint regionális és kiszállásos üléseket tartunk, amelyeken a meghatározott régiók problémás kérdéseit tárgyaljuk meg” – mutatott rá Denisz Smihal.
Denisz Smihal miniszterelnök Telegram csatornáján közölte, június 24-én a német Bundesrat (Szövetségi Tanács) elnökével, Manuela Schweziggel folytatott kijevi találkozóján köszönetét fejezte ki Németország támogatásáért és jelentős hozzájárulásáért Ukrajna megerősítéséhez.
Smihal elmondása szerint Shwezig kijevi látogatása a német kormány és az összes szövetségi állam szolidaritását mutatja Ukrajnával.
„Államaink között magas szintű a partnerség, különösen a kistérségek és a régiók szintjén. 210 kistérségi és 7 regionális partnerségről szóló mgállapodás már megkötésre került. Arra számítunk, hogy továbbra is ebben az irányban dolgozunk, mert ez hozzájárul az ukrán kistérségek és városok helyreállításához és fejlődéséhez” – mondta a miniszterelnök.
Köszönetet mondott Németországnak a helyreállítási konferencia megszervezéséért, amelynek eredményeként több mint 100 megállapodást írtak alá összesen 16 milliárd euró értékben, a csernyihivi régió helyreállítása feletti védnökségéért és az energetikai támogatásért.
„Nagyra értékeljük a német vállalkozások hajlandóságát a szükséges felszerelések biztosítására. Megbeszéltük az ukrán energiarendszer decentralizálását és a megújuló energia fejlesztésébe történő beruházásokat” – jegyezte meg Smihal.
Megköszönte továbbá az Ukrajna számára biztosított Patriot rendszereket és a hozzá tartozó rakétákat.
Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter váratlan látogatást tett Kijevben – számolt be az Index a The Kyiv Independent nyomán.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke Facebook-oldalán jelentette be, hogy a június 10-én a holland védelmi minisztert fogadta és megköszönte a segítséget, amelyet az orosz agresszióval szembeni védelem megerősítéséhez biztosít.
Három nemzet, Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok hozott létre egy nemzetközi koalíciót, melynek célja, hogy Kijevet F–16-os vadászgépekkel támogassák. Hollandia már idén ősszel megkezdi a repülőgépek szállítását az ukrán fővárosba.
Ukrajna arra számít, hogy a NATO-tagok a következő, júliusi washingtoni csúcson döntenek a csatlakozási kérelméről – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a CBC katonai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal hangsúlyozta: „A hadseregünk a NATO-szabványoknak megfelelően működik.” A kormányfő ugyanakkor azt mondta, hogy Kijev „minden szükséges reformot végrehajtott, és most egy lépésre vagyunk a meghívástól”.
Ukrajna 2022 szeptemberében, hét hónappal az orosz invázió után kérte hivatalosan a NATO-tagságot. A kérelemben az szerepelt, hogy Kijev gyorsított eljárást akar a szövetséghez való csatlakozásra a NATO-tagságra vonatkozó akcióterv nélkül.
Volodimir Zelenszkij elnök a közelmúltban kijelentette, hogy Kijev már készül az Észak-atlanti Szövetség közelgő csúcstalálkozójára.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.