A háborús győzelem után az ukránok számára kihívásokat jelentő átmeneti időszak, majd Ukrajna fejlett demokratikus európai államként történő, a szövetségesekkel közös újjáépítése következik – jelentette ki Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy nemzetközi konferencián, adta hírül kedden a Levij Bereg hírportál.
A jelentés szerint az RNBO titkára a kanadai Halifax Nemzetközi Biztonsági Fórum 2022 konferencián felszólalva megnevezte a háborús győzelem utáni átmeneti időszak főbb elveit az ukránok számára. A fő elvet az ismételt orosz agresszió megelőzése – tette hozzá. Mint megjegyezte, az ukránok, akik órákon át orosz ágyútűz alatt, áram, víz és kommunikáció nélkül vannak, jobban hisznek Ukrajna győzelmében, mint valaha.
„Számunkra a győzelem nem csak a háborús győzelmet és az 1991-es határokhoz való visszatérést jelenti. Számunkra a béke is győzelem. Ez azt jelenti, hogy meg kell akadályozni az ismételt agressziót, fenntartani a békét a társadalomban, és át kell térni Ukrajna újjáépítésére és fejlett európai állammá alakítására” – hangsúlyozta Danilov.
Az RNBO-titkár szerint ehhez Ukrajnának és szövetségeseinek biztosítaniuk kell az állam területi integritásának helyreállítását, és meg kell alkotniuk a stratégiai kezdeményezések architektúráját az átmeneti időszakra. Nem kevésbé lesz nehéz ez a háború utáni és a rendszerszintű fellendülés előtti időszak – vélekedett.
„Tisztában vagyunk vele, hogy ezen az úton számos kihívás vár ránk: az infrastruktúra és a gazdaság helyreállítása, a humanitárius válság leküzdése, a háború által tönkretett környezet helyreállítása. Nem engedhetjük meg a társadalom belső konfliktusait és radikalizálódását, a politikai elit megosztottságát” – mutatott rá a nemzetbiztonsági vezető, aki meg van győződve arról, hogy Oroszország nem fogja feladni az Ukrajna „szürke zónában” történő hibrid támadásokkal történő destabilizálására tett kísérleteit, még meggyengülten sem. Ugyanakkor biztos abban, hogy mindezeket a kihívásokat az állam és a társadalom képes lesz méltó módon legyőzni, akárcsak a háborúban győzelmet aratni.
Danilov szerint az átmeneti időszak intézkedései megkövetelik a stratégiai szövetségesekkel való erőfeszítések integrációját, ami lehetetlenné válik az állam kül- és belpolitikai fejlődésének világos és konszolidált jövőképe nélkül. Ez a feladat magában foglalja a stabil béke garanciáinak fenntartását az ismétlődő orosz agresszió megelőzése érdekében, az igazságszolgáltatás megteremtését, Oroszország nemzetközi jogi felelősségre vonását, az európai integrációt és az átmenetet Ukrajnának mint fejlett európai demokratikus államnak a helyreállítására – jegyezte meg, rámutatva, hogy fontos az ukránok egységének megőrzése is. „A sikeres átmeneti időszak alapja három összetevő: a társadalom kohéziója, az állam és intézményei képességeinek fejlesztése, valamint a jogállamiság megteremtése” – hangsúlyozta.
„Az ukránok vágya a teljes értékű demokrácia, a jogállamiság megteremtésére, az oligarchikus és korrupt gyakorlatoktól való elszakadásra, a méltóság és az igazság helyreállítására, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásra való összpontosítás, aminek az állam normális működését kell szolgálnia, továbbá a társadalom és a kormányzat közötti demokratikus kapcsolat megőrzése, a belső konfliktusok elkerülése és a stabil béke támogatása” – összegezte Olekszij Danilov.
(vb/lb.ua)
[type] => post
[excerpt] => A háborús győzelem után az ukránok számára kihívásokat jelentő átmeneti időszak, majd Ukrajna fejlett demokratikus európai államként történő, a szövetségesekkel közös újjáépítése következik – jelentette ki Olekszij Danilov.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1669132800
[modified] => 1669132385
)
[title] => A győzelem után átmeneti időszak, majd Ukrajna fejlett demokratikus államként történő újjáépítése következik – Danilov
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=63403&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63403
[uk] => 63406
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 63404
[image] => Array
(
[id] => 63404
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/danilov.jpeg
[original_lng] => 42622
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/danilov-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/danilov-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/danilov.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/danilov.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/danilov.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/danilov.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/danilov.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1669126758:8
[_thumbnail_id] => 63404
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1586
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fc7db47485fd700664c2d98be24a76fd] =>
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
Ukrajnában a Biztonsági Szolgálat (SZBU) kezdeményezésére 12 oroszbarát párt tevékenységét tiltották be végérvényesen – számolt be a szolgálat a Telegramon.
Mint ismeretes, a Közigazgatási Semmítőszék elutasította az „Ukrajnai Szocialista Párt” fellebbezését, és betiltotta annak tevékenységét. Egyben betiltották 12 oroszbarát politikai erő tevékenységét is Ukrajnában.
A korábban betiltott oroszbarát politikai pártok listájára felkerült az Ukrajnai Szocialista Párt, az Ellenzéki Blokk, a Szocialisták, az Igazságosság és Fejlődés, a Nasi, az Állam, Volodimir Szaldo blokkja, a Baloldali Ellenzék, Sarij Pártja, a Baloldali Erők Uniója, az Ellenzéki Platform – Az életért, valamint Ukrajna Progresszív Szocialista Pártja.
„A nyomozás során bebizonyosodott, hogy ezen politikai erők képviselői részt vettek az Oroszországi Föderáció által elfoglalt ukrán területeken a megszállási rezsim létrehozásában, az álnépszavazások szervezésében és lebonyolításában” – tette hozzá a Biztonsági Szolgálat.
Az Oroszországi Föderáció nagyszabású inváziójának kezdete óta a Biztonsági Szolgálat nyomozói több mint 80 előzetes nyomozást kezdeményeztek, többek között különböző szintű tanácsok képviselői ellen. Ezen eljárások egyes résztvevői elbújtak az igazságszolgáltatás elől, többek között Oroszország területén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetett az egyike azon öt embernek, akik idén megkapták a demokrácia védelméért járó, Profil a bátorságban nevű John F. Kennedy-díjat.
A John F. Kennedy Könyvtár Alapítvány által évente átadott magándíjat az alapítvány bejelentése szerint azért ítélték oda Volodimir Zelenszkijnek, mert „az ukrán emberek szellemiségét, hazafiasságát és fáradhatatlan áldozatkészségét jelenítette meg az országukért zajló élet-halál küzdelemben” az orosz támadások ellen.
Ukrajna elnöke mellett négy amerikai tisztségviselő veheti át a díjat, aki – az indoklás szerint – a 2020-as amerikai elnökválasztás idején kivette részét a tiszta és igazságos választásért folytatott küzdelemből. A díjazottak között van Liz Cheney republikánus kongresszusi képviselő, Jocelyn Benson, Michigan államtitkára, Rusty Bowers arizonai házelnök, és Wandrea Moss választási biztos.
A Profil a bátorságban (Profile in Courage) nevet viselő – a volt amerikai elnök, John F. Kennedy azonos című, 1957-ben Pulitzer-díjat nyert könyvéről elnevezett – díjat a John F. Kennedy Könyvtár Alapítvány 1990 óta évente adja át olyan személyiségeknek, akik jelentős tevékenységet végeztek nemzetük építésében, nehéz körülmények között is harcoltak a demokráciáért és az amerikai érdekekért.
A díjat – amelyet május 22-én Bostonban, a John F. Kennedy Elnöki Könyvtárban adnak át – eddig javarészt az amerikai közigazgatás szereplőinek ítélték oda.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
?Na conferência de imprensa após a reunião com Volodymyr Zelensky, António Costa disponibilizou o apoio técnico de Portugal na adesão da Ucrânia à UE mas lembra que pode ser processo moroso. https://t.co/H3H7QIkldY
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
⚡️ Ukraine needs 50 Patriot [air defense symstems] to lose lives from [russian] shelling, says Volodymyr Zelenskyy in an interview with Wall Street Journal.
"Any counteroffensive is very dangerous without control in the sky. Imagine a military that understands that it has no… https://t.co/cRCaU5cHZB
Ha elesik Mariupol és a többi ukrán város, akkor az Európai Unió elveszíti a demokratikus elveit és a befolyását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön a belga parlamenthez csütörtökön intézett videobeszédében, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint az elnök azt mondta, hogy szerinte az EU elveszíti demokratikus elveit és a befolyását, ha Ukrajna elveszíti az Oroszország elleni háborút. „Ha elveszítjük Mariupolt és a többi ukrán várost, akkor nem lesz többé erős Európai Unió. Mert jön a zsarnokság, hogy elvegye tőletek, amit birtokoltok, és amire büszkék vagytok” – mutatott rá.
Az államfő hozzátette: természetesen ezt mi nem akarjuk. „Nem fenyegetünk, ez nem fenyegetés. Ez a valóság, a tények konstatálása, amelyek jól láthatóak Mariupolból” – mondta Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ha elesik Mariupol és a többi ukrán város, akkor az Európai Unió elveszíti a demokratikus elveit és a befolyását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1648747800
[modified] => 1648745409
)
[title] => Zelenszkij: ha elveszítjük Mariupolt, nem lesz többé erős Európai Unió
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=45187&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45187
[uk] => 45191
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 44455
[image] => Array
(
[id] => 44455
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-18.jpg
[original_lng] => 124291
[original_w] => 727
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-18-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-18-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-18.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-18.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-18.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-18.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-18.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1648735724:3
[_thumbnail_id] => 44455
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5198
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] =>
[_oembed_time_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] => 1648737008
[_oembed_576a5374170aad7c8701d288ca65086f] =>
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Az Európai Parlament rendkívül aggasztónak tartja az emberi jogokat és a demokráciát fenyegető totalitárius és önkényuralmi rendszerek erősödését világszerte, és felszólítja az Európai Uniót, hogy fokozza erőfeszítéseit a nagyobb szabadságjogok támogatása érdekében – hangsúlyozták az uniós testület képviselői csütörtökön, az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről készített, nagy többséggel elfogadott éves értékelésükben.
„E rendszerek létezése gyengébb demokratikus kormányzáshoz és intézményekhez, valamint az emberi jogok védelmezői elleni folyamatos támadásokhoz, és a civil társadalom terének szűküléséhez vezetett sok helyen” – állapították meg a strasbourgi plenáris ülésen megszavazott jelentésben. A jelentésben javasolt intézkedések és fellépések között a képviselők az Európai Uniót olyan uniós szintű rendszer bevezetésére sürgetik, amely lehetővé teszi a fenyegetett helyzetben lévő emberi jogi aktivisták ideiglenes áthelyezésére szolgáló, rövid távú vízumok kiadását. A testület tagjai elítélik továbbá a hatósági zaklatások és a korlátozó jogszabályok megszaporodását, amelyeket szerintük számos országban az újságírók és a független médiumok elhallgattatása érdekében vezettek be. Elítélték a civil társadalmi szervezeteket megcélzó kormányzati intézkedéseket is. A képviselők felszólították az Európai Uniót, hogy tegyen ambiciózus intézkedéseket a globális környezet elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelem előmozdítására. Azt is kezdeményezték, hogy az EU segítse elő az „ökocídium” elismerését nemzetközi bűncselekményként. A jelentés hangsúlyozza a nők jogainak globális előmozdítását is; a képviselők elítélnek minden olyan kísérletet, amely a szexuális és reproduktív egészség területén létező jogosultságok visszaszorítására irányul. A képviselők üdvözölték, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács elfogadta a tavaly decemberben létrehozott globális emberi jogi szankciórendszer első célzott szankcióit. „Annak érdekében azonban, hogy az emberi jogokat megsértők gazdasági és pénzügyi támogatói ellen hatékonyan lehessen fellépni, a korrupciós cselekményeknek is a rendszer hatálya alá kell tartozniuk” – hívták fel a figyelmet az uniós testület tagjai.
Forrás: mti
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament rendkívül aggasztónak tartja az emberi jogokat és a demokráciát fenyegető totalitárius és önkényuralmi rendszerek erősödését világszerte, és felszólítja az Európai Uniót, hogy fokozza erőfeszítéseit a nagyobb szabadságjogok tá...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1645112700
[modified] => 1645109530
)
[title] => EP: az Európai Uniónak erőteljesebben kell fellépnie a totalitárius és önkényuralmi rendszerekkel szemben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=41207&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41207
[uk] => 41326
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 41210
[image] => Array
(
[id] => 41210
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/k-epa20220117145.jpg
[original_lng] => 330454
[original_w] => 1673
[original_h] => 941
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/k-epa20220117145-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/k-epa20220117145-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/k-epa20220117145-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/k-epa20220117145-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/k-epa20220117145-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/k-epa20220117145.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/k-epa20220117145.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1645171117:8
[_thumbnail_id] => 41210
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 2484
[_oembed_8b0517d3d41cc8f51598ff24ac59e453] =>
[_oembed_time_8b0517d3d41cc8f51598ff24ac59e453] => 1645102316
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8e8b1bc568ddc5181b0cdb04d0b3e7df] =>
Стурбований подіями у Вашингтоні. Впевнений, що американська демократія впорається із цим викликом. Відновити верховенство права та демократичних процедур потрібно якнайшвидше. Це важливо не лише для США, а й для України та всього демократичного світу.
Az elmúlt napok eseményei szó szerint megváltoztatták mind a nemzetközi kapcsolatokat, mind a stratégiai partnerség fogalmát az államközi kapcsolatokban. Sőt, a még tegnap világszintű vezetők ma már gyakorlatilag sereghajtók lettek a civilizált világ szemében.
Az USA azáltal, hogy más országokra ráerőlteti a demokráciát, többnyire a nyugati országokkal közös koalíció tagjaként próbál fellépni. Az afganisztáni háború sem volt kivétel. Bár lényegében a NATO-koalíció harcolt a tálibok ellen, a fő terep természetesen az Egyesült Államoké volt.
Jelenleg Washington stratégiai szövetségesei megpróbálják megérteni, mi is történt Afganisztánban. És meg kell jegyezni, hogy reakciójuk abszolút negatív, többek között a legközelebbi szövetségesé is, Nagy-Britanniáé. Ez természetes, nem beszélve arról, hogy Afganisztán potenciálisan a nemzetközi terrorizmus „melegágyává” válhat, és nyilvánvaló, hogy afgánok tízezrei és százezrei nem az Egyesült Államokba menekülnek, hanem Európába, ahol évek óra problémát jelent a menekültáradat.
A múlt hét végéig Joe Biden amerikai elnököt Európában a nemzetközi politika nagy szakértőjének tartották. Azonban az európaiak hite Biden magas szintű szakmai felkészültségében az elmúlt 72 órában nagyon megingott. Ami jelenleg Afganisztánban történik, a politikai szakértők és a hétköznapi európaiak szerint erős hatással lesz Európa lakossága és a kontinens hagyományos civilizációs értékeire.
Ma az európai politikusok aggódva figyelik az afganisztáni eseményeket, némelyek szinte nem hisznek a szemüknek. És olyan érzésük van, hogy elárulták őket. Az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból nemcsak Joe Biden ellenfelei, hanem európai támogatói is katasztrofális „történelmi méretű hibának” tartják.
„Nehéz szívvel és borzalommal mondom ezt, borzasztóan, ami történik (Afganisztánban)” – kommentálta a kabuli eseményeket Norbert Rettgen, a Bundestag nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának vezetője, (aki több évtizede ismeri Bident, és támogatta elnöki ambícióit), de az (amerikai) hadsereg elhamarkodott kivonása a jelenlegi vezetés (USA) komoly és messzemenő következményekkel járó hibája volt. Hatalmas károkat okoz a Nyugat politikai és erkölcsi arcképének”.
Maga Angela Merkel, Németország kancellárja nyíltan nem kritizálja amerikai kollégáját, de a kulisszák mögött nem titkolja, hogy szintén elhamarkodott lépésnek, stratégiai hibának tartja az amerikaiak kivonulását Afganisztánból.
Hasonló kedélyek uralkodnak Nagy-Britanniában is, amely a kezdetektől fogva, akárcsak Németország, támogatta az afganisztáni háborút és aktívan részt vállalt benne. Az Alsóház nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának tagja úgy véli, hogy az afganisztáni események a Szuezi-válság óta a nemzetközi kapcsolatok legnagyobb katasztrófája.
Ugyanakkor az afganisztáni események egyértelműen a kezére játszhatnak azoknak az európai politikusoknak, mint például Macron francia elnök, akik a függetlenebb európai biztonságpolitikát hirdetik.
Rudiger Lenz, a berlini Aspen Institute egykori igazgatója meg van győződve arról, hogy az Afganisztánból való kivonulás súlyosan megingatta az Amerikában, mint szuperhatalomban vetett hitet. A német kontingens Afganisztán viszonylag csendes északi részén állomásozott, ennek ellenére elkerülhetetlenek lettek az áldozatok – Afganisztánban közel 60 német katona és tiszt vesztette életét. Figyelemre méltó, hogy a Bundeswehr legmagasabb kitüntetését, a Bátorság érmet az elmúlt 20 évben kizárólag az Afganisztánt megjárt katonáknak ítélték oda. Berlin több tízmilliárd eurót fektetett be Afganisztánba, és több ezer afgán menekültet fogadott be.
Amint látjuk, az EU politikai és civil társadalma kritikusan értékelte Joe Biden amerikai elnök „tetteit és kijelentéseit”. És akkor mit mondjunk az Európai Unió más országairól, amelyek már korábban is kritikusan értékelték az Egyesült Államok külpolitikáját?
Стурбований подіями у Вашингтоні. Впевнений, що американська демократія впорається із цим викликом. Відновити верховенство права та демократичних процедур потрібно якнайшвидше. Це важливо не лише для США, а й для України та всього демократичного світу.
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A The Alliance of Democracies Foundation, azaz a Demokrácia Szövetségesei Alapítvány megbízásából ötvenhárom országból kérdeztek meg csaknem ötvenezer embert. A világméretű tanulmány egyik letaglózó eredménye azt sugallja, hogy az 53 megkérdezett országban a válaszadók csaknem fele (44%) úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok befolyása veszélyezteti a demokráciát az adott országban – derül ki a Guardian cikkéből.
Kínát (38%) és Oroszországot (28%) világszerte kisebb veszélynek tekintik a demokráciára.
A felmérésből kiderül, hogy Pakisztánban, Indiában, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és Dél-Koreában gondolják a leginkább úgy, hogy az Egyesült Államok fenyegetést jelent a demokráciára. A megkérdezett 53 ország közül az Egyesült Államokat 42 országban nagyobb veszélynek tekintik a demokráciára, mint Kínát. Csak öt ország (Ukrajna, Irán, Lengyelország, Venezuela és Magyarország) tekinti az orosz befolyást nagyobb fenyegetésnek, mint Amerikát. A világ három nagyhatalma közül a lengyelek nem meglepő módon Oroszországot tekintik a demokrácia szempontjából a legnagyobb fenyegetésnek. Ugyanakkor meglepő eredmény, hogy a lengyelek negatívabban értékelik Amerika demokráciára gyakorolt hatását, mint Kínáét. Hozzáteszik, hogy az Egyesült Államok globális befolyásának felfogása szinte minden megkérdezett országban javult Joe Biden megválasztását követően, de a legnagyobb módon Németországban és Kínában. Csak nyolc országnak van negatívabb véleménye az Egyesült Államok 2021-es befolyásáról, mint tavaly volt: magának az USA-nak, Oroszországnak, Izraelnek, Nigériának, Dél-Afrikának, Ausztráliának, Norvégiának és Lengyelországnak.
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Ma nem létezik liberális demokrácia, csak liberális nem-demokrácia, van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a postoj.sk című szlovák hírportálnak adott, szerdán este megjelent interjújában.
A kevés szlovák konzervatív irányultságú hírportál egyikén megjelent, tematikailag átfogó nagyinterjúban a magyar miniszterelnök időszerű és nagyobb időtávlatokat átölelő témákról egyaránt nyilatkozott, köztük az elmúlt évtizedek történéseiről, az Európai Unió és Közép-Európa jövőjéről, a migrációról, és a vakcinapolitikáról is.
A miniszterelnök egy az „illiberális országépítés” kapcsán neki feltett kérdésre válaszolva azt mondta: ma nem létezik liberális demokrácia, csak „liberális nem-demokrácia”, mivel van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia. A miniszterelnök hangsúlyozta: a liberálisok véleményhegemóniára törekednek, és erre szolgál a politikai korrektség, aminek segítségével megbélyegzik a konzervatívokat és kereszténydemokratákat, és igyekeznek ellehetetleníteni őket. „Én harcolok a liberálisokkal szemben a szabadságért. Miközben én a szabadság oldalán állok, ők a véleményhegemóniáén” – mutatott rá Orbán Viktor.
A miniszterelnök beszélt a Fidesz az Európai Néppártból (EPP) történt távozásáról, illetve ezzel összefüggésben arról, hogy mit akarnak elérni a jövőben az európai politikában. „Meg akarjuk változtatni Brüsszelt” – szögezte le a téma kapcsán Orbán Viktor. Kifejtette: Brüsszel a mai formájában nem alkalmas arra, hogy megfelelő válaszokat adjon az emberek problémáira, amit a migráció is bizonyított, de nem volt meggyőző Brüsszel válasza a 2008-as pénzügyi válságra sem. „Mi az EPP-vel szerettük volna megváltoztatni Brüsszelt, de ők erre nem vállalkoztak. Most létre kell hoznunk egy új politikai közösséget, amely hatást tud gyakorolni Brüsszelre” – fűzte hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor a migráció témájában a magyar és a német álláspont között fennálló különbségekről beszélve azt mondta: a németek hisznek abban, hogy amennyiben az a bennszülött német társadalom, amely kezdi elhagyni a keresztény értékeket, amikor együtt fog élni a muszlim migránsok millióival, össze fog keveredni, és egy új társadalmat hoz létre. Rámutatott: ő nem hisz ebben, mivel így párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek egymás mellett fognak élni, és ebből nagy problémák jöhetnek létre. „Én ezt nem kívánom a saját hazámnak” – szögezte le Orbán Viktor.
A miniszterelnök egy az Európai Unió (EU) intézményeivel összefüggésben feltett kérdésre azt mondta: vannak elemek az unióban, amelyeket erősíteni kellene, ám ennek ellenkezője igaz az Európai Parlamenttel kapcsolatban, amely kimondottan káros szerepet játszik, mert az európai politikát pártalapra helyezi, és az európai baloldal az államok szuverenitásával szembeni támadásokra használja. A téma kapcsán rávilágított: „a kérdés tehát nem az, hogy EU igen vagy nem, hanem az, hogy milyen EU?
Az unió lehetséges jövőjével kapcsolatban feltett kérdésre Orbán Viktor azt mondta: azt biztosan tudni lehet, hogy 2030-ra „nem jön létre semmilyen európai nép” s továbbra is fognak itt magyarok, szlovákok, németek, franciák élni, nemzetek és államok is lesznek és együttműködés is lesz, annak formáját pedig majd kitalálják, viszont kérdéses, hogy képesek lesznek-e „a posztkeresztény és posztnemzeti társadalmak” egy stabil Nyugat-Európát kiépíteni. Ezzel összefüggésben a magyar miniszterelnök kiemelte: sokkal jobban meg van győződve Közép-Európa jövőjéről. „Hiszem, hogy a gyerekeink jobban fognak élni, mint mi. Egy nagy közép-európai reneszánszot fogunk megélni a gazdaságban, demográfiában, biztonságpolitikában, kultúrában” – szögezte le Orbán Viktor.
Szólt az unió Oroszország-politikájáról is, amit primitívnek minősített, mivel az EU ebben a viszonylatban „csak igent vagy nemet képes mondani.” Ezzel kapcsolatban rámutatott: „nekünk viszonyt árnyalt politikára van szükségünk, amelyik megérti azt, hogy Oroszország egy nagyon nagy erejű állam, amely szintén respektálja az erőt.”
A miniszterelnök a Magyarország koronavírus elleni vakcinapolitikáját firtató kérdésre azt mondta: már tavaly tavasszal előre lehetett látni, hogy a vakcinák iránt nagyobb lesz a kereslet, mint a kínálat, és mivel jó a viszony Oroszországgal és Kínával, ezért előre érdeklődtek, hogy képesek-e Magyarországnak vakcinákat eladni. Rámutatott: nem engedték automatikusan forgalomba hozni az orosz meg a kínai vakcinát, azt a magyar ellenőrző hatóságnak engedélyeznie kellett. Egy kérdéssel kapcsolatban hozzátette: miután Szlovákia segítséget kért a Szputnyik V vakcina bevizsgálásához, a magyar fél ezt a szakvéleményt ki fogja adni.
Forrás: MTI, Fotó: postoj.sk
[type] => post
[excerpt] => Ma nem létezik liberális demokrácia, csak liberális nem-demokrácia, van benne liberalizmus, de nincs benne demokrácia - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a postoj.sk című szlovák hírportálnak adott, szerdán este megjelent interjújában.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620301200
[modified] => 1620299845
)
[title] => Orbán Viktor: Ma nem létezik liberális demokrácia, csak liberális nem-demokrácia
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=23006&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23006
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 23008
[image] => Array
(
[id] => 23008
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/orban-1.jpg
[original_lng] => 419994
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/orban-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/orban-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/orban-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/orban-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/orban-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/orban-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/orban-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1620289045:10
[_thumbnail_id] => 23008
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3300
[_oembed_8e8b1bc568ddc5181b0cdb04d0b3e7df] =>
Стурбований подіями у Вашингтоні. Впевнений, що американська демократія впорається із цим викликом. Відновити верховенство права та демократичних процедур потрібно якнайшвидше. Це важливо не лише для США, а й для України та всього демократичного світу.
Az államhatalom jelenlegi álláspontja nem a diktatúra felé vezető utat, hanem a „szigorú demokráciát” demonstrálja – jelentette ki Arszen Avakov belügyminiszter kedden egy médiainterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A fő belügyér a Vendégségben Dmitrij Gordonnál című műsorban nyilatkozva elmondta, hogy az ukrán kormánynak a donbászi helyzettel és a Medvedcsuk, valamint Kozak ellen foganatosított szankciókkal kapcsolatban foganatosított legutóbbi lépései a stratégia irányvonalának kijelölését mutatják, mivel Oroszországgal és az oroszbarát erőkkel képtelenség megállapodni. Mint hangsúlyozta, „az államhatalom jelenlegi álláspontja nem a diktatúra felé vezető utat, hanem a „szigorú demokráciát” demonstrálja.”
Avakov azt is kifejtette, szerinte „végre világossá vált, hogy Putyinnal lehetetlenség megállapodni, mert mindig suttyomban cselekszik.” Hozzátette: az oroszpárti ötödik hadoszloppal azért nem lehet megállapodni, mert csak az erőből ért, az ukrán félnek ezért keményen és egyértelműen kell cselekednie.
Стурбований подіями у Вашингтоні. Впевнений, що американська демократія впорається із цим викликом. Відновити верховенство права та демократичних процедур потрібно якнайшвидше. Це важливо не лише для США, а й для України та всього демократичного світу.
Amikor az Egyesült Államok és Európa egységben van, hatalmas befolyással bír, amikor megosztott, az probléma – hangsúlyozta Barack Obama volt amerikai elnök a spanyol közszolgálati televíziónak (TVE) adott, szombat éjjel sugárzott interjúban.
„A jó hír, ami szerintem várható Biden csapatától, hogy hisznek a jogállamban, a multilaterális intézményekben, az együttműködésben, a tudományban, a tettekben, az emberi jogokban” – fogalmazott. Véleménye szerint az európaiak arra számíthatnak, hogy az új adminisztráció folytonosságot képvisel majd az Obama-kormány politikájával, és kiemelte a transzatlanti és NATO-kapcsolatok megerősítését. Mint mondta, az új elnök jó hangot ütött meg országegyesítő szándékával, de úgy véli, ez nem valósul meg egyik napról a másikra.
„Sosem tudtam volna elképzelni azt, ami történt” – mondta Obama a Capitolium elleni január 6-i ostromról, amelyben négy tüntető és egy rendőr vesztette életét. Tagadhatatlannak nevezte a jobboldali populizmus fellendülését, amelynek okát abban látja, hogy az emberek nem érzik biztonságban magukat sem gazdasági, sem kulturális értelemben. „Meg kell tanulnunk együtt élni” – jegyezte meg.
Beszélt az amerikai Republikánus Párt átalakulásáról, azon belül a mérsékelt erők visszaszorulásáról. „Tehát most van egy Demokrata Pártunk, amely baloldali vagy balközép párt, és a másik oldalon egy Republikánus Párt, amely egy szélsőjobboldali párt” – jelentette ki. Obama szerint a Republikánus Párt tagadja a klímaváltozás létezését, vitatja a választási eredményeket és összeesküvés-elméletekbe kapaszkodik, amelyek közül a „legőrültebbeket” Donald Trump terjesztette.
Barack Obama hangsúlyozta: a demokrácia működéséhez szükséges, hogy egyaránt legyen bal és jobboldal is. Az interjú hosszabb, internetre felkerült változatában kifejtette, hogy a nézeteltérések mellett mindkét oldalnak a közös megegyezésből kell kiindulnia például a képviselet, a választások, a törvénykezés vagy az információáramlás kérdésében.
„Az elmúlt évek, elmúlt hónapok eseményei megtanították nekünk azt, hogy még a leggazdagabb országok, a legfejlettebb demokráciák sem immunisak ezekre a gondokra. Ezt a fajta problémát látjuk Oroszországban, Törökországban, a Fülöp-szigeteken és Mianmarban. De úgy tűnik, hogy ez probléma az Egyesült Államokban is, Spanyolországban, Magyarországon, Németországban” – mondta a volt amerikai elnök.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Amikor az Egyesült Államok és Európa egységben van, hatalmas befolyással bír, amikor megosztott, az probléma - hangsúlyozta Barack Obama volt amerikai elnök.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1612105200
[modified] => 1612087851
)
[title] => Barack Obama: amikor az Egyesült Államok és Európa egységben van, hatalmas befolyással bír
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=17876&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17876
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 17877
[image] => Array
(
[id] => 17877
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/obama.jpg
[original_lng] => 382677
[original_w] => 1673
[original_h] => 941
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/obama-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/obama-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/obama-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/obama-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/obama-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/obama.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/obama.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1612080651:10
[_thumbnail_id] => 17877
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2829
[_oembed_8e8b1bc568ddc5181b0cdb04d0b3e7df] =>
Стурбований подіями у Вашингтоні. Впевнений, що американська демократія впорається із цим викликом. Відновити верховенство права та демократичних процедур потрібно якнайшвидше. Це важливо не лише для США, а й для України та всього демократичного світу.
