Ukrajna már megkapta a Lettország által biztosított újabb segélycsomag részeként az első szállítmány Patria típusú nehézpáncélosokat – erről Denisz Smihal miniszterelnök számolt be az Evika Siliņa lett kormányfővel folytatott találkozót követően.
Smihal közlése szerint Lettország összesen 42 járművet ad át Ukrajnának, köztük Patria BTR-eket, mintegy 70 millió euró értékben. A következő szállítmány már úton van.
A két kormányfő tárgyalt a védelmi együttműködésről, innovációkról, közös haditechnikai és dróngyártásról, valamint az európai SAFE eszköz bevonásának lehetőségéről közös projektek finanszírozására.
A találkozón szó esett az Oroszország elleni szankciós politikáról is, főként az EU várható 18. szankciós csomagjáról. Kiemelt figyelmet kapott továbbá Ukrajna újjáépítése, valamint Lettország részvétele Csernyihiv megye és a kritikus infrastruktúra helyreállításában.
Ukrajna és Dánia megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi az ukrán védelmi ipari komplexum gyártói számára, hogy exportálják technológiáikat, hogy védelmi gyártólétesítményeket hozzanak létre Dániában – jelentette be Herman Szmetanyin, a stratégiai iparágakért felelős miniszter.
„Ma Koppenhágában történelmi megállapodást írtunk alá Morten Bødskov dán ipari miniszterrel. Ez megnyitja az utat ukrán védelmi gyártólétesítmények létesítése előtt Dániában” – mondta.
Szmetanin elmondása szerint Dánia lett az első ország, amely elkezdte finanszírozni az ukrán vállalatok fegyvergyártását, és most az első, ahová Ukrajna hivatalosan exportálja védelmi technológiáit.
„Ez az ukrán védelmi ipar nemzetközi együttműködésének egyedülálló esete” – tette hozzá a miniszter.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Dániában kezdett látogatást, miután az ország megkezdte az Európai Unió Tanácsának elnökségét – számolt be az rbc.ua hírportál a DR dán médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij látogatását a dán külügyminisztérium is megerősítette. A dán média felvételeket is közzétett az ukrán elnök érkezéséről. Megjegyezték, hogy Ukrajna elnöke részt vesz a dán EU-elnökség kezdetének alkalmából rendezett eseményeken. A királyi pár, a dán kormány tagjai és számos európai politikus is részt vesz rajtuk.
Dánia július 1-jén vette át az EU Tanácsának elnökségét Lengyelországtól. Mint ismeretes, a dán elnökség szlogenje: „Erős Európa a változó világban”. A dán kormány megjegyezte, hogy a fő feladat egy stabilabb és függetlenebb Európai Unió létrehozása lesz, amely képes önállóan reagálni a geopolitikai kihívásokra. A prioritások között szerepel még Ukrajna támogatása és az Oroszország elleni szankciók.
Dánia július 1-jével veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Lengyelországtól, a programjukat bemutató dokumentumban negyvenegy alkalommal szerepel Ukrajna neve.
„Erősebb Európát egy változó világban” – ez a szlogen olvasható a nyilvánosan megosztott programterv nyitóoldalán.
Miközben a programban végigveszik a főbb kérdéseket:
biztonságpolitika
védelem
bővítés
kereskedelem
energiagazdálkodás
kül- és belügyek
Ukrajna neve újra és újra visszatér a különböző részeknél, sőt, egy külön alfejezetet is szentelnek az országnak.
A dokumentumban összesen negyvenegyszer szerepel az Ukrajna szó, miközben a szintén csatlakozásra váró Moldovát például ehhez képest csupán öt alkalommal említik meg.
A célok között többször is egyértelműen leírják, hogy a dán elnökség alatt szorgalmazni fogják Kijev további fegyveres támogatását, és Ukrajna mihamarabbi csatlakozását az Európai Unióhoz.
Európa biztonságát Ukrajna fegyveres támogatásához kötik
A program legelején, még a tartalomjegyzék előtt külön bemutatásra kerül a dán elnökség számára legfontosabb két terület: Európa biztonsága és a zöld átállás. Az unió biztonsága szempontjából a dánok kiemelten fontosnak tartják Ukrajna fegyveres védelmét és mihamarabbi felvételét az EU-ba.
Bár az első bekezdésben leírják, hogy „2030-ra Európának meg kell tudnia védeni magát”, illetve, hogy a NATO-n belül is nagyobb szerepet kell vállalnia, már a harmadik sorban rátérnek az ukrán kérdésre, és Kijev katonai támogatását szorgalmazzák.
„Ukrajna békéért és szabadságért folytatott küzdelmének támogatása a dán elnökség egyik prioritása lesz.
Az EU-nak politikai, gazdasági, szociális és katonai támogatást kell nyújtania Ukrajna számára, beleértve az ukrán védelmi ipar kiépítésének támogatását és az együttműködés megerősítését az ukrán védelmi iparral.”
Továbbá megállapították, hogy Európa geopolitikai megerősítését a bővítés szolgálná legjobban, sőt, Ukrajnát külön kiemelik, mint országot, amely „sokat tett azért, hogy csatlakozhasson”, egyértelművé téve, hogy az ukrán csatlakozást egy érdemi alapú lépésként látják, ami kifejezetten hasznára lenne a jelenlegi tagállamoknak. Hangsúlyozták: „a dán elnökség értékelni fogja ezt a jelentős fejlődést”. Egy fél mondatban még megemlítik, hogy Moldova és a Nyugat-Balkán országok is igyekeznek, amely országok egyébként már hosszú évek – akár évtizedek – óta várnak arra, hogy megfeleljenek az unió által támasztott feltételeknek és csatlakozhassanak.
Később egy külön fejezetet is szentelnek a bővítés kérdésének. Megismétlik, hogy a „további bővítés geopolitikai szempontból elkerülhetetlen”, mert így lehet csak megakadályozni, hogy a kontinens „sebezhetőbb országai ki legyenek szolgáltatva külső befolyásnak”.
Ezután hozzáteszik, hogy az EU versenyképességének megerősítése érdekében az elnökség a jelenlegi folyamatok és jogszabályok egyszerűsítésére fog törekedni.
Külpolitika és védelem szempontjából is Ukrajna a prioritás
Dánia amellett, hogy támogatja az európai védelem további erősítését, célul tűzte ki Ukrajna „politikai, katonai és gazdasági” támogatását, valamint továbbra is nyomást helyezne Oroszországra, szorgalmazza az újabb szankciók bevezetését. Egyértelművé teszik, hogy az európai védelem részeként tekintenek Ukrajna katonai támogatására, sőt, integrálnák az ukrán védelmi ipart Európáéba.
Nemcsak fegyverekkel, de jelentős gazdasági lépésekkel is támogatnák Ukrajnát – akár a mostani tagállamok állampolgárainak kárára. Amellett, hogy az Európai Unió feladatának tekintik Ukrajna újjáépítését és hosszútávú védelmét a háború után, hangsúlyozzák, hogy a dán elnökség „prioritása lesz Ukrajna kereskedelempolitikájának folyamatos támogatása”. Ennek érdekében kiemelt figyelmet szentelnek majd Ukrajna pénzügyi igényeire és annak kielégítésére, és a gazdasági intézkedésekről szóló alfejezetben ismét hangsúlyozzák, a dán elnökség „prioritásként kezeli majd az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciórendszert is”.
Az energia kérdésében Dánia számára ismét Ukrajna energiabiztonsága és az ország energia-infrastruktúrájának visszaállítása az elsődleges szempont, csak ezután van szó az unió energia ellátásáról. De – mint kiderül – az uniós energiakérdésben sem a tagállamok szükségleteinek kielégítése vagy az energiaárak mérséklése az elsődleges szempont, hanem „az orosz energia teljes kiszorítása”, a 2022-ben elindított REPowerEU program megvalósítása keretében. Arról, hogy ez hogyan érintené a tagállamok polgárait, vagy milyen árat kell ezért fizetniük, egy szó sem esik, látszólag ez nem is szempont.
A biztonság kedvéért Ukrajna kapott egy külön alfejezetet is
Ha eddig nem lett volna egyértelmű, mik lesznek a dán elnökség prioritásai, akkor az Ukrajnáról szóló külön alfejezetben minden kétségünket eloszlatják.
„Oroszország illegális, teljes körű inváziója Ukrajna ellen immár negyedik éve tart. Az ukrán nép továbbra is védi saját biztonságát és az olyan európai értékeket, mint a demokrácia és a szabadság. Az EU támogatása továbbra is létfontosságú Ukrajna védelmében.
A dán elnökség azon fog dolgozni, hogy Ukrajna továbbra is a politikai napirend élén maradjon, és hogy az EU továbbra is erős katonai, polgári, gazdasági és politikai támogatást nyújtson Ukrajnának” – foglalják össze törekvéseiket az első bekezdésben, majd tovább részletezik, hogy az EU-nak Ukrajna elsőszámú támogatójának kell maradnia az Oroszország elleni háborúban.
Hangsúlyozzák, a katonai segítségnyújtás elengedhetetlen, hogy Ukrajna erős maradjon és kitartson a harctéren. Sőt, egy esetleges tűzszünet esetén még fontosabb lesz szerintük Ukrajna fegyveres támogatása, hogy megvédhesse magát egy újabb támadással szemben.
„Az elnökség ezért prioritásként fogja kezelni az EU és tagállamai által Ukrajnának nyújtott általános katonai támogatás növelésére irányuló erőfeszítéseket” – írják, aminek részeként a tagállamoktól katonai hozzájárulást várnának el.
A dokumentumban harmadszor is leírják, hogy a soros elnökség azon fog dolgozni, hogy megtartsa a jelenlegi szankciókat, és minél keményebb új szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben.
Szerdán a dán parlament jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi amerikai katonai bázisok dán területen történő telepítését, közölte a Jevropejszka az AP tudósítására hivatkozva.
A lépésre Donald Trump elnök azon törekvése miatt került sor, hogy átvegye az irányítást a Grönland Királyság félautonóm területe felett.
A kritikusok kijelentették, hogy ezzel a szavazással Dánia az Egyesült Államoknak adja át szuverenitását. A jogszabály kiterjeszti a Biden-kormánnyal 2023-ban kötött korábbi katonai megállapodást, amely értelmében az amerikai csapatok széles körű hozzáférést kaptak a skandináv országban található dán légibázisokhoz.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter a törvényhozók kérdésére válaszolva azt írta, hogy Dánia felmondhatja a megállapodást, ha az Egyesült Államok megpróbálja annektálni Grönland egészét vagy egy részét.
A törvényjavaslatot 94 képviselő igen, 11 nem szavazatával hagyták jóvá. A törvényjavaslatot aláírásra elküldték X. Frigyes dán királynak.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Ritzau-nak adott interjújában bejelentette szándékát, miszerint meghosszabbítja és kibővíti az arcot eltakaró muszlim ruházat viselésének tilalmát, és betiltja az imahelyiségeket az oktatási intézményekben.
A dán miniszterelnök kiterjesztené a nikáb és a burka viselésének tilalmát az oktatási intézményekre, valamint az ottani imahelyiségek bezárására is – állítása szerint ez felhasználható a lányok és nők jogainak korlátozására.
„Mindenkinek joga van hinni és gyakorolni a vallását, de a demokrácia mindenekelőtt. A lányok és nők elnyomása azzal, hogy arra kényszerítik őket, hogy teljesen eltakarják az arcukat, összeegyeztethetetlen a demokráciával” – mondta.
Frederiksen kijelentette, hogy az oktatási intézmények imaszobái „társadalmi ellenőrzést és elnyomást gyakorolnak”.
Kifejtette, hogy nem akarja országos szinten betiltani az imahelyiségeket, ehelyett utasítja a kormányt, hogy vegye fel a kapcsolatot az egyetemekkel, és hozzák meg az erre vonatkozó döntést.
„Számomra nem csak a méret számít. Dánia miniszterelnöke vagyok. És nő vagyok. És nem tűröm a nők elnyomását” – hangsúlyozta a dán miniszterelnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel. Erről az államfő a közösségi médiában számolt be.
A katonai támogatás folytatásáról és az ukrán hadiiparba történő közvetlen befektetésekről tárgyaltunk. Dánia élen jár Ukrajna támogatásában, és már a 26. katonai segélycsomagot készíti elő számunkra. Ez a támogatás életek megmentését segíti. Rendkívül nagyra értékeljük
– hangsúlyozta Zelenszkij.
A felek emellett megvitatták az Ukrajna–Oroszország tárgyalásokat Isztambulban, valamint az Egyesült Államokkal és európai partnerekkel való diplomáciai együttműködés összehangolását.
Koppenhága több százmillió eurót különít el közvetlenül az ukrán védelmi ipartól származó fegyverek beszerzésére – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a dán védelmi minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint Dánia 2025-ben mintegy 830 millió euró elkülönítését tervezi Ukrajnában gyártott védelmi termékek beszerzésére az Európai Békealap keretében. Trols Lund Poulsen dán védelmi miniszter kijelentette, hogy ez a döntés Dánia Ukrajna támogatására irányuló erőfeszítéseinek elismerése.
„A geopolitikai helyzetre való tekintettel fontos, hogy szolidaritásunkat vállaljuk Ukrajnával. A dán modellnek köszönhetően Dánia vezető szerepet játszott az ukrajnai védelmi termelés megerősítésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben. Valóban kivételes, hogy most lehetőségünk van arra, hogy ezeket az erőfeszítéseket még jobban megerősítsük az EU-tól kapott további finanszírozásnak köszönhetően. Az a tény, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy idén még több forrást folyósít Dánián keresztül, elismerése az ez irányú erőfeszítéseinknek” – jegyezte meg a miniszter.
2024. május 21-én az EU külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó többletprofitot Ukrajna támogatására fordítják. Elsősorban az egyes tagállamok által 2025-ben Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás finanszírozását érinti. Tervben van az ukrán vállalatok által gyártott lőszer, légvédelmi rendszerek és egyéb fegyverek szállítása.
A dán védelmi minisztérium megjegyezte, hogy az ukrán védelmi iparon keresztül történő beszerzés hozzájárul a hazai termelés erősítéséhez, a versenyképes árak biztosításához és az ukrán fegyveres erők igényeihez való gyors alkalmazkodáshoz. Ezenkívül az ukrán hadsereg olyan felszerelést kap, amellyel már rendelkezik, és amelyet önállóan is karban tud tartani.
A tavalyi ukrajnai látogatásom során számos védelmi vállalat képviselőjével találkoztam, és meggyőződtem az ország támogatásának kilátásairól a saját iparától történő közvetlen beszerzések révén. Ezek lehetővé teszik számunkra, hogy gyorsan kielégítsük sürgős katonai szükségleteit. Ily módon garantáljuk, hogy a sürgős katonai igényeket az országon belül gyorsan ki lehessen elégíteni. Ez nyilvánvaló logisztikai előnyöket biztosít, és egyúttal hozzájárul Ukrajna védelmi iparának jövőbeli fejlődéséhez. Most ezt még nagyobb léptékben tudjuk megvalósítani
Mette Frederiksen dán miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte egy szövetséges kémkedését, kommentálva az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos hírszerzésének esetleges aktivizálásáról szóló információkat, számolt be az Associated Press.
Frederiksen egy nappal azután a nyilatkozott, hogy a dán külügyminisztérium magyarázat céljából beidézett egy magas rangú amerikai diplomatát. Az ok a Wall Street Journal publikációja volt, amely szerint több amerikai tisztviselő, élükön az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatójával, utasítást adott a Grönlanddal kapcsolatos információk gyűjtésének fokozására.
A kormányfő „pletykáknak” nevezte ezeket a jelentéseket, de hangsúlyozta Koppenhága álláspontjának elvi jellegét:
„Egyre fontosabbá válik az együttműködés Észak-Európában a védelem, az elrettentés és a biztonsági kérdések terén. Természetesen nem szabad kémkedni egy szövetséges ellen” – mondta.
Grönland és Dánia vezetői vasárnap megegyeztek a kapcsolataik szorosabbra fűzéséről, válaszul Donald Trump amerikai elnök azon törekvésére, hogy az Egyesült Államok fennhatósága alá vonja a stratégiai jelentőségű sarkvidéki szigetet – tudósít a Ragyio Szvoboda.
Dánia és Grönland vezetői hangsúlyozták, hogy kizárólag a grönlandiak dönthetnek a terület jövőjéről.
Készek vagyunk erős partnerségre és további fejlesztésekre az Egyesült Államokkal, de tiszteletet várunk. […] Soha nem leszünk egy ingatlan, amelyet bárki megvásárolhat – szögezte le a grönlandi kormányfő.
Dánia fokozott sarkvidéki védelmi együttműködést szorgalmazott az Egyesült Államokkal, és mind Nielsen, mind Frederiksen elkötelezték magukat a régió védelmének megerősítése mellett.
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
