Öt év börtönbüntetésre ítélte a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy volt francia elnököt bűnszervezetben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben.
Bár az ítélet elsőfokú, a bíróság – olyan „kivételesen súlyos tényekre” hivatkozva, amelyek „megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben” – úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen.
A büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy az esetleges fellebbezés nem bír halasztó jelleggel, azaz Nicolas Sarkozynek rövidesen börtönbe kell vonulnia. A bíróság mellékbüntetésként Nicolas Sarkozyt öt évre eltiltotta a közügyektől, valamint 100 ezer euró (39 millió forint) pénzbüntetés megfizetésére kötelezte.
A Minisztertanács törvénytervezetet nyújtott be a Legfelső Tanácsba, amely megszigorítja a hadiállapot idején az államhatár illegális átlépéséért járó felelősséget, számolt be az RBC-Ukrajina a 13673. számú tervezetre hivatkozva.
A dokumentum büntetőjogi szankciókat ír elő azok számára, akik megpróbálnak megszökni a mozgósítás elől, és meghatározza a felelősségre vonás alóli mentesülés feltételeit is.
Jelenleg csak közigazgatási felelősség és pénzbírság jár az illegális határátlépésért. A tervezet szerint az ellenőrző pontokon kívül vagy hamisított okmányokkal történő illegális határátlépés kísérlete 51 000 és 170 000 hrivnya közötti pénzbírsággal vagy maximum 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Külön felelősségre vonják a határ menti infrastruktúra szándékos megrongálását. Az ilyen cselekmények szabadságkorlátozást vagy legfeljebb 3 évig terjedő szabadságvesztést vonhatnak maguk után. A törvényjavaslat új normát vezet be: hadiállapot idején a sorkatonák, hadkötelesek vagy tartalékosok által a külföldi tartózkodás feltételeinek megsértése 3,4 ezer és 5,1 ezer hrivnya közötti pénzbírsággal vagy 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A dokumentum egyúttal lehetőséget biztosít a büntetés elkerülésére is. Azok az állampolgárok, akik három hónapon belül visszatérnek Ukrajnába, és a gyanú ismertetése előtt önként bejelentik a bűncselekményt, mentesülhetnek a felelősségre vonás alól.
A szerzők a törvény szükségességét az illegális határátlépések számának hirtelen növekedésével magyarázzák. 2022 februárja és 2025 márciusa között a határőrök közel 43 000 hadkötelest vettek őrizetbe, akiknek többsége a hivatalos ellenőrzőpontokon kívül próbálta meg átlépni a határt. Csak 2024-ben több mint 20 000 illegális kiutazási kísérletet regisztráltak. Összehasonlításképpen, 2021-ben valamivel több mint 3000 ilyen eset volt. A dokumentum növeli az illegális határátlépések szervezőinek felelősségét is. Jelenleg gyakran elkerülik a súlyos büntetést, mivel nehéz bizonyítani az anyagi haszonszerzést. A törvénytervezetnek ezeket a hiányosságokat kellene megszüntetnie.
Egy törvénytervezet szerint kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék Romániában, ha egy leszerelt hivatásos katona, csendőr, rendőr, vagy a titkosszolgálat egykori dolgozója fegyveres konfliktusban álló országban vállal biztonsági jellegű munkát.
Az indoklás szerint ezzel azt szeretnék megelőzni, hogy a tanult módszereket ne adhassák át olyanoknak, akik potenciálisan terroristákat, vagy azokat képezhetnek ki. A román belügyminisztérium honlapján megjelent egy jogszabálytervezet, ami alapján megtiltanák a hadsereg hivatásos katonáinak, a csendőröknek, a rendőröknek és a titkosszolgálatok alkalmazottainak, hogy szolgálati viszonyuk lejárta után konfliktusövezetekbe szegődjenek el zsoldosnak – írta az MTI.
A tervezet szerint kettőtől hét évig büntetnék azokat, akik a felsorolt szervezeteknél szolgáltak, majd pedig tiltott tevékenységeket folytatnak, ezek közé pedig bekerül az is, hogy nem szerződhetnek fegyveres konfliktusban álló országok biztonsági cégeihez, vagy katonai alakulataihoz.
A jogszabály indoklása arra hivatkozik, hogy a román hadseregben, vagy rendvédelmi erőknél szerzett fegyverhasználati tapasztalatot, illetve intervenciós taktikákra vonatkozó ismereteket nem szabad olyan biztonsági cégeknek, adott esetben terroristákat kiképző csoportosulásoknak átadni, amelyek Románia és szövetségesei számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
Az indoklás szerint a bukaresti kormány ezzel a sürgősségi rendelettel készül felszámolni azt a joghézagot, amely lehetővé tette, hogy csaknem 500 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona szerződjön olyan biztonsági cégekhez, amelyek a polgárháború sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykedtek.
Ezt a védelmi miniszter által februárban elrendelt vizsgálat tárta fel, miután a média kiderítette, hogy az alkotmányos rend elenni uszításért bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescu volt elnökjelölthöz közel álló, diverziókeltési kísérlet miatt letartóztatott zsoldoscsoport tagjai közül többen olyan katonák voltak, akik fizetés nélküli szabadságot vettek ki, vagy éppenséggel gyermeknevelési szabadságra mentek, hogy a hazainál jóval magasabb zsoldért elszegődhessenek az afrikai konfliktusövezetbe. Ellenük már a hatályos jogszabályok alapján eljárás indult.
A kongói román zsoldosok ügye akkor vált témává a román médiában, amikor – a legfőbb ügyészség közlése szerint – a 2024-es elnökválasztás félbeszakítását és a választás újrakezdését elrendelő alkotmánybírósági határozat után, december 8-án Horatiu Porta zsoldosvezért tetten érte a rendőrség, miközben húsz felfegyverzett társával együtt Bukarestbe tartott, a hatóságok szerint azzal a szándékkal, hogy a választás megszakítása ellen tiltakozó tüntetők között „káoszt szítson”.
A 18 diverziókeltéssel gyanúsított volt zsoldosnál 51 kézigránátot, két gránátvetőt, 40 tölténytárat, 21 pisztolyt, 6 géppisztolyt, egy géppuskát, robbanóanyagot és több száz lőszert találtak a házkutatások során.
A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2004 és 2016 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használt.
A bíróság 2025 elején hozza meg az ítéletét, és amennyiben követi az ügyészség javaslatát, akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit.
„Itt egy bíróságon vagyunk, és a törvény mindenkire vonatkozik” – hangsúlyozta Nicolas Barret ügyész, aki azt is indítványozta, hogy a büntetést már az ítélet kihirdetésekor alkalmazzák, még akkor is, ha a háromszoros elnökjelölt fellebbez arra hivatkozva, hogy politikai ambíciói miatt nem vonható felelősségre.
Egy ilyen ítélet „eltiltaná a vádlottakat attól, hogy a jövőben elindulhassanak helyi vagy országos választásokon” – emlékeztetett az ügyész Marine Le Pen előtt, aki a 24 másik vádlott, az RN vezetői, korábbi parlamenti képviselői és parlamenti asszisztensei társaságában az első sorban foglalt helyet.
Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződéssel kapcsolatos.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.
„Úgy gondolom, hogy az ügyészség szándéka az, hogy megfossza a francia népet attól, hogy azokra szavazzon, akikre szeretne”, és hogy „tönkretegye a pártot” – mondta Le Pen francia újságíróknak, amikor elhagyta a tárgyalótermet. Az ügyészség 300 ezer eurós pénzbüntetés kiszabását is kérte.
Az ügyészek szerdai vádbeszédükben úgy vélték, hogy az RN az Európai Parlamenttől felvett közpénzek hűtlen kezelésére „szervezett rendszert” dolgozott ki a parlamenti asszisztensek „álszerződéseivel”, hogy a pénzeket a párt számára átcsatornázza.
A két ügyész részletesen bemutatta annak a „rendszernek” a felépítését, amelyet szerintük 2004 és 2016 között vezettek be az RN elődpártjánál, a Nemzeti Frontnál, amelynek lényege az volt, hogy „fiktív” módon, azaz papíron európai parlamenti asszisztenseket alkalmaztak, akik valójában a pártnak dolgoztak.
Akkoriban „a párt nagyon nehéz pénzügyi helyzetben volt. Mindent, ami hozzájárulhatott a terhek enyhítéséhez, szisztematikusan felhasználtak, akár törvényes volt, akár nem” – mondta Louise Neyton ügyész, miközben Marine Le Pen hangosan tiltakozott.
Az Európai Parlament csak „számviteli ellenőrzéseket” végez, egyébként megbízik az EP-képviselőkben a havi 21 ezer eurós juttatásuk felhasználását illetően. „Azaz nagy a kísértés, s ezek az összegek lehetőségnek tűntek, és úgy is használták őket” – hangsúlyozta az ügyész.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében egy olyan rendszert vezettek be, amelyen keresztül a párt működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit.
Az ügyészség szerint ez a „rendszer” – amelyet az FN alapítója, Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés 2011-es megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyott jóvá -, felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal. A párt ettől kezdve egy olyan alkalmazottat is felvett, aki az európai szerződések kezelésével foglalkozott, és aki kizárólag az elnöknek, a „megbízónak” jelentett.
Az ügyészek – „a védelem által bemutatott alternatív fikcióval szemben” – vádlottról vádlottra és szerződésről szerződésre elemezték a 12 parlamenti asszisztens által végzett munka „jellegét”, és viszonyukat az európai parlamenti képviselőikkel, akik közül kilencet vádolnak közpénzek hűtlen kezelésével. Az ügyészég megállapítása szerint nincs semmilyen bizonyíték az elvégzett munka igazolására, leszámítva néhány lapszemlét.
A szeptember 30-án kezdődött perben az egykori Nemzeti Front kilenc volt EP-képviselőjének kell felelnie, köztük Marine Le Pen volt pártelnöknek, jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőnek és volt élettársának, Louis Aliot-nak, a párt alelnökének. Ezenkívül 12 volt parlamenti asszisztenst és a párt négy volt alkalmazottját is meggyanúsították a perben. A 96 éves Jean-Marie Le Pennek egészségügyi okokból nem kellett megjelennie a bíróságon.
Februárban a párizsi büntetőbíróság Emmanuel Macron francia államfő egyik legfőbb szövetségesét, a centrista Demokrata Mozgalmat (Modem) vezető Francois Bayrou-t felmentette, akinek tíz párttársával kellett felelnie pártjuk európai parlamenti fiktív asszisztensi állásainak ügyében. A vádlottak közül viszont nyolcat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Franciaországban hasonló eljárás folyik egy harmadik parlamenti párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ellen is.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1731596040
[modified] => 1731592923
)
[title] => Az ügyészség börtönbüntetést kér Marine Le Penre a feltételezett fiktív uniós állások ügyében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132369&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132369
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 132370
[image] => Array
(
[id] => 132370
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610.webp
[original_lng] => 253520
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610-1536x864.webp
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610.webp
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-7ef65283-a99a-5e86-8df5-9faeeea77c73-8795610.webp
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731585825:4
[_thumbnail_id] => 132370
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1511
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831788392002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 48355
[1] => 699628
[2] => 33371
)
[tags_name] => Array
(
[0] => börtönbüntetés
[1] => csalás az Európai Parlamentben
[2] => Marine Le Pen
)
)
[5] => Array
(
[id] => 131801
[content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök nem írja alá a Legfelső Tanács által elfogadott nagy horderejű törvényt, amely a többi között börtönbüntetést ír elő tűzifa igazoló okmányok nélküli tartásáért – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Vidéken ez egy fontos tartalék, és néha a fő tüzelőanyag. Ezért nincs és nem is lesz korlátozás a tűzifa gyűjtésére az emberek számára.” Szerinte „a tűzifa tárolására kiszabott bírságokról szóló nagy horderejű parlamenti törvényjavaslatot Ukrajna elnöke nem írja alá”.
A továbbiakban az állam és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a tűzifát gyűjtő ukránokat segítse az otthonuk téli fűtéséhez. Ehhez megfelelő támogatási programunk van, amelyet partnereinkkel közösen valósítunk meg
– tette hozzá Denisz Smihal.
A Legfelső Tanács október 10-én törvényt fogadott el (9665. számú törvénytervezet), amely előírja a tűzifa dokumentumok nélküli tárolásának felelősségét. Most benyújtották az elnöknek aláírásra.
Makszim Pavljuk, a Nép Szolgája parlamenti képviselője, törvény szerzője szerint a törvény célja az illegális fakitermelés megállítása, és a „fekete fakitermelők” és „illegális fűrésztelepek” ellen irányul.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij elnök nem írja alá a Legfelső Tanács által elfogadott nagy horderejű törvényt, amely a többi között börtönbüntetést ír elő tűzifa igazoló okmányok nélküli tartásáért – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a korm...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1731102180
[modified] => 1731091384
)
[title] => Zelenszkij nem fogja aláírni a börtönnel fenyegető tűzifagyűjtési törvényt – Smihal
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131801&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131801
[uk] => 131806
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 119297
[image] => Array
(
[id] => 119297
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/smihal-2.jpg
[original_lng] => 41726
[original_w] => 960
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/smihal-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/smihal-2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/smihal-2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/smihal-2.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/smihal-2.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/smihal-2.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/smihal-2.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731085312:8
[_thumbnail_id] => 119297
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2671
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_38457fa71533a9701ee0581762a02c40] =>
Excellent phone call with @realDonaldTrump today to congratulate him on his election victory.
Looking forward to strengthening EU-US ties and working jointly to address geopolitical challenges.
We discussed defence and Ukraine, trade and energy.
Tunéziában két hónappal az elnökválasztás előtt újabb lehetséges ellenzéki jelölteket ítéltek börtönre, illetve tiltottak el választásokon való indulástól.
A TAP helyi hírügynökség keddi beszámolója szerint a Kaisz Szaíd tunéziai elnök egyik bírálójaként ismert, bebörtönzött Abir Músszit két év szabadságvesztésre ítélték. Védői a hétvégén nyújtották be iratait, hogy indulhasson az elnökválasztáson.
Az illetékes büntetőtörvényszék a választási hatóság megsértése címén marasztalta el a politikusnőt.
Öt további lehetséges elnökjelölt nyolc hónap börtönt kapott. Köztük van Abdellatif al-Mekki ismert politikus, az iszlamista Újjászületés Mozgalom (Ennahda) egykori tagja, illetve Nizár Csaári rádiós és televíziós műsorvezető. Helyi sajtójelentések szerint az induláshoz szükséges támogatók gyűjtése során elkövetett szavazatvásárlással vádolják őket.
Az érintetteket életre szólóan eltiltották közhivatal viselésétől.
Basszám Trifi, a Tunéziai Liga az Ember Jogokért nevű jogvédő szervezet vezetője nagyon veszélyesnek nevezte az ítéleteket, mondván, hogy új elem a közhivatal viselésétől való életre szóló eltiltás.
„A hatóságok átvették az irányítást az igazságszolgáltatás felett, hogy célba vehessék a politikai ellenfeleiket” – hangoztatta, hozzátéve, hogy ilyen körülmények között nem lehet szabad és tisztességes választásokat tartani.
Szaíd 2021 júliusában feloszlatta a parlamentet, azóta rendeleti úton kormányoz, majd új alkotmányt léptetett hatályba. Politikai ellenfelei szerint az elnök gyakorlatilag puccsot hajtott végre az észak-afrikai országban, visszafordítva számos demokratikus intézkedést, amelyet a 2011-es fordulat után hoztak. Az ellenzék és jogvédők is a másként gondolkodók bebörtönzését, a sajtó cenzúráját és az igazságügyi rendszer ellenőrzését vetik szemére, különös tekintettel a 2024. október 6-ára kitűzött elnökválasztásra.
Távollétében ítélték nyolc év börtönre pénteken Tunéziában Monszef Marzúkit, az ország volt elnökét a nemzetbiztonság megsértése és felbujtás címén – közölte Mohamed Zitúna, az illetékes tuniszi büntetőtörvényszék szóvivője. Zitúna szerint az ítéletet a volt államfő Párizsban tett felbujtó nyilatkozatai alapozták meg. A szóvivő ugyanakkor nem részletezte a vádakat.
A francia fővárosban élő Marzúkit 2021-ben már egy másik ügyben – szintén távollétében – négy év szabadságvesztéssel sújtotta egy tunéziai bíróság.
Marzúki, aki 2011-től 2014-ig volt az észak-afrikai ország elnöke, a hivatalban lévő államfő heves bírálójának számít.
A Kaisz Szaíd elnök vezette észak-afrikai országban tavaly február óta több mint 20 ellenzéki politikust, köztük Rasíd Gannúsit, a legnagyobb tunéziai ellenzéki párt vezetőjét és másokat, köztük üzletembereket tartóztattak le „terrorista tevékenység” vádjával, de ők tagadják bűnösségüket.
A tunéziai parlamentet 2021 nyarán feloszlató, és azóta rendeleti úton kormányzó Szaíd elnököt alkotmányos puccs végrehajtásával vádolják politikai ellenfelei, de ő arra hivatkozik, hogy ilyen intézkedésekre volt szükség az ország káosztól való megmentéséhez, továbbá kitart amellett, hogy lépései törvényesek voltak.
Éhségsztrájkot kezdett a börtönben Maciej Wasik volt lengyel belügyminiszter-helyettes is, miután a rendőrség által az elnöki palotában kedden este vele együtt letartóztatott Mariusz Kaminski volt belügyminiszter már korábban bejelentette ugyanezt a szándékát.
Ezt Wasik felesége közölte szerda este, aki Kaminski feleségével együtt a TV Republika hírtelevízió vendége volt. Mindkét nő találkozott a férjével a börtönben.
Kaminski még letartóztatása előtt Adam Bodnar igazságügyi miniszternek címzett nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben a politikai bosszú aktusának nevezte azt, hogy az általa folytatott korrupcióellenes harc miatt elítélték, és – mint írta – jogellenesen megfosztották képviselői mandátumától.
„Ezért politikai fogolyként bebörtönzésem első napjától éhségsztrájkot kezdek” – írta. Követelte, hogy bocsássák szabadon a korrupció ellen hivatal (CBA) többi elítélt munkatársát is, akiket Andrzej Duda államfő már 2015-ben kegyelemben részesített.
A bíróság decemberben másodfokon kétévi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Kaminskit és Wasikot az általuk 2007-ben, a Jog és Igazságosság (PiS) párt első kormányának időszakában a korrupcióellenes harc keretében elkövetett hatáskörtúllépés miatt. Velük együtt szabadságvesztésre ítélték a CBA két másik munkatársát is. Andrzej Duda elnök 2015-ös kegyelmi döntése jogi vitát váltott ki, ellenzői szerint nem érvényes, mivel a 2015-ös elsőfokú ítélet nem volt jogerős.
A decemberi ítélet nyomán Szymon Holownia, az alsóház (szejm) elnöke megfosztotta Kaminskit és Wasikot képviselői mandátumától és ezzel mentelmi joguktól, amit múlt pénteken érvénytelennek nevezett a legfelsőbb bíróság rendkívül ellenőrzések ügyeivel megbízott kamarája.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Éhségsztrájkot kezdett a börtönben Maciej Wasik volt lengyel belügyminiszter-helyettes is, miután a rendőrség által az elnöki palotában kedden este vele együtt letartóztatott Mariusz Kaminski volt belügyminiszter már korábban bejelentette ugyanezt...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1704994380
[modified] => 1704995058
)
[title] => A másik bebörtönzött lengyel képviselő is éhségsztrájkba kezdett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=100344&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 100344
[uk] => 100447
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 100345
[image] => Array
(
[id] => 100345
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/maciej-wasik.jpg
[original_lng] => 871287
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/maciej-wasik-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/maciej-wasik-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/maciej-wasik-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/maciej-wasik-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/maciej-wasik-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/maciej-wasik.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/maciej-wasik.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1705056606:8
[_thumbnail_id] => 100345
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3698
[_oembed_db2f13683b50a9ab4e683c7c41a56189] =>
Min. @sikorskiradek rozmawiał z min. SZ🇺🇦 @DmytroKuleba, któremu pogratulował rozpoczęcia negocjacji akcesyjnych z UE.
💬Musimy przywrócić warunki uczciwej konkurencji w handlu między oboma krajami, tak by wszyscy na tym skorzystali.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Huszonöt év szabadságvesztésre ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn ifjabb Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikust hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.
A tárgyalást titkosnak minősítették, és zárt ajtók mögött tartották meg. Az ítélet súlyossága megegyezik az ügyész kérelmével. Az ítélet nem jogerős, Vagyim Prohorov, Kara-Murza ügyvédje közölte, hogy fellebbezést fognak benyújtani ellene.
A nyomozás az orosz hírügynökségek által idézett hivatalos iratok szerint megállapította, hogy
a politikus az egyesült államokbeli Arizona állam képviselőházában „politikai gyűlöletből” fakadóan 2022 márciusában „szándékosan hamis információkat hangoztatott arról, hogy az orosz fegyveres erők Ukrajnában lakóövezeteket, szülőotthonokat, kórházakat és iskolákat bombáznak”.
Az elítélt ellen egy második büntetőeljárás is indult, „nemkívánatosnak nyilvánított külföldi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetnek való munkavégzés” címén. A harmadik és legsúlyosabb vád az orosz büntető törvénykönyv 275. cikke szerinti „hazaárulás” vádja volt, amelyért 20 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Kara-Murzát a NATO-közgyűlésen, az oslói Helsinki Bizottságban és az Egyesült Államokban elmondott beszédei alapján vádolták meg hazaárulással. A három ügyet összevonták, és az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hatáskörébe rendelték. Vagyim Prohorov a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, ez az első alkalom, hogy az SZK hazaárulás ügyében járt el, az ilyen esetek eddig az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hatáskörébe tartoztak.
Az elítélt vétlennek vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban, és a sztálini idők koncepciós pereihez hasonlította az ellene lefolytatott eljárást.
Az utolsó szó jogán a múlt héten elmondott beszédében azt hangoztatta, büszke arra, hogy szembeszállt Vlagyimir Putyin elnök „diktatúrájával” és azon döntésével, hogy megtámadja Ukrajnát.
„Oroszország szabad lesz!” – jelentette ki a hétfői ítélethirdetés után helyszíni hírügynökségi jelentések szerint.
A 41 éves ifjabb Vlagyimir Kara-Murza orosz-brit kettős állampolgár, az orosz ellenzéki mozgalom tagja rendszeres vendége volt a Kreml-ellenes fórumoknak Európában és az Egyesült Államokban. Együttműködött a 2015-ben meggyilkolt Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikussal, és saját műsora volt a független hangvételű Eho Moszkvi rádióban.
Az elítélt Vlagyimir Kara-Murza (1959-2019) neves újságíró és ellenzéki aktivista fia. Támogatói szerint 2015-ben és 2017-ben mérgezési kísérletet élt túl, amelyek miatt a Kremlt tette felelőssé.
Kiemelt képünk: Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki vezető (k) a vádlottak üvegkalitkájában a moszkvai városi bíróság egyik képernyőjén 2023. április 17-én. A bíróság ezen a napon 25 év szabadságvesztésre ítélte a hazaárulással, álhírek terjesztésével és más törvényszegéssel vádolt ellenzéki politikust.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
