Az ukránok 49%-a bízik Volodimir Zelenszkij jelenlegi elnökben, míg a legmagasabb bizalmi szintet Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka (71%) és Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője (55%) birtokolja – derült ki a Janus Stratégiai Kutató- és Előrejelző Intézet , a SOCIS Társadalom- és Piackutató Központ és a Közhangulati Barométer című kiadvány frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kutatás szerint az ukránok jobban bíznak az erőszervezetek képviselőiben. Így Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka a válaszadók közel 71%-ának a bizalmát élvezi, míg Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetőjében az ukránok 55%-a bízik.
Ugyanakkor az ukránok 49%-a bízik a jelenlegi elnökben, Volodimir Zelenszkijben. A válaszadók viszonylag magas szintű bizalmat fejeztek ki az ukrán fegyveres erők harmadik rohamdandárjának parancsnoka, Andrij Bileckij iránt is. A válaszadók 35%-a bízik benne.
Ugyanakkor az ukránok többnyire bizalmatlanok a felmérésben szereplő többi politikussal szemben. A válaszadók közel 80%-a mindenekeelőtt Petro Porosenkóval, Ukrajna ötödik elnökével szemben bizalmatlan. Julija Timosenkóban, a Batkivscsina Párt vezetőjében a válaszadók közel 85%-a, Vitalij Klicsko kijevi polgármesterben az ukránok közel 65%-a, Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselőben pedig a megkérdezettek 66%-a nem bízik.
A június 6. és 11. között végzett felmérésben 2000 18 év feletti válaszadó vett részt személyes interjú formájában.
A történelem legtöbb háborúja a felek közötti bizalom nélkül végződött, és Oroszország Ukrajna elleni háborúja is ezek egyikévé válhat – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök az ABC News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta: „Történelmileg, ha elolvassuk a könyveket, a legtöbb háború akkor ért véget, amikor a felek még csak megbízni sem kezdtek egymásban. A közvetítők, a körülmények, a harmadik országok józan esze, a világ többsége, az e világban lévő erősek segítettek. Mindenki megértette, hogy a háború nem csak arról szól, hogy elkezdjük és befejezzük.”
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy a háború befejezése után is megmarad egy „nagy farok”. „Nem csak úgy ér véget. És hatással van számos különböző országra és területre. Más országok gazdaságára, energetikájára, biztonságára, élelmiszerbiztonságára. Ezért a világnak érdekeltnek kellene lennie a háború befejezésében. És bármi is legyen, ha nem kapituláció, ami a fasiszta Németországban történt a második világháború alatt, akkor a legtöbb háború valamilyen megállapodással végződött” – mutatott rá.
Az államfő szerint az ukrajnai háború befejezéséhez harmadik felekre van szükség, akik készek nyomást gyakorolni az agresszorra. „Készen állunk a találkozóra, mindenre, amit Amerika kínál. Támogatunk mindent, amit Trump elnök most mond, mert hiszünk abban, hogy nyomást gyakorolhat az oroszokra. Teljesen őszintén beszélünk. Tetszik nekünk ma csak egy tűzszünet biztonsági garanciák nélkül? Nem, nem igazán. De támogatjuk? Igen, támogatjuk. Készen álltunk egy állandó és tartós tűzszünetre” – jegyezte meg.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél készen áll a 30 napos, vagy Ukrajna és Oroszország közötti találkozóig tartó tűzszünetre. „A Trump-adminisztráció néhány képviselője mindkét félnek javaslatokat tett, mi pedig mindegyiket támogattuk. Oroszország egyetlen javaslatot sem támogatott. Szóval ki ne akarná, hogy véget érjen a háború? Ez nem költői kérdés. Ez egy abszolút konkrét, érthető kérdés” – mutatott rá.
Az államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt a témát nem szabad a filozófiára redukálni. „Ha a felek nem akarják, akkor várnunk kell egy kicsit. Ez nem igaz. A mi oldalunk akarja. Nem akartuk, hogy elkezdődjön a háború, nem akartuk megadni magunkat Putyinnak. Nem vagyunk felkészülve az ultimátumokra, és azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Készen állunk egy konkrét tűzszünetre, amelyet az amerikai fél javasolt, amelyet a tűzszünet feletti ellenőrzés garanciájának és közvetítőnek tekintettünk ” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán külügyminisztérium szerint növelni kell az Oroszországra és Észak-Koreára nehezedő szankciós nyomást, miután kiderült, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) csapatai közvetlenül részt vettek az orosz–ukrán háborúban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ez ismét hangsúlyozza, hogy egyik rezsimben – Putyinban és Kim Dzsongunban – sem lehet megbízni. A szavaiknak nem lehet hinni – fogalmazott Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.
Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a KNDK közötti katonai együttműködés elmélyülése nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára, az Indo-csendes-óceáni térségre és a Koreai-félszigetre is veszélyt jelent. „Amikor Oroszország több mint egy évvel ezelőtt elkezdte használni – az észak-koreai – ballisztikus rakétákat, azok nagyon pontatlanok voltak. Mostanra pedig sokkal pontosabbá váltak, és ez azért van, mert Ukrajnában tesztelik őket” – tette hozzá.
Az ukránok több mint 44,6%-a kijelentette, bízik az Egyesült Államok megválasztott elnökében, Donald Trumpban. Ezt bizonyítják az Új Európa Központ megbízásából készült felmérés eredményei, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A mutató az ukránok körében lényegesen magasabb, mint például a Trump-párti Magyarországon, ahol a lakosság 37%-a bízik Trumpban, Franciaországban 16%, Nagy-Britanniában 30% bízik a megválasztott amerikai elnökben, Trumpban.
Az Új Európa Központ tavaly azt a kérdést tette fel, hogy a két amerikai vezető közül melyikkel szimpatizálnak jobban az ukránok. Abban az időben Joe Biden volt a szimpátia vitathatatlan vezetője 78,1%-os mutatójával, miközben a válaszadók mindössze 10,1%-a állt ki Trump mellett.
A tavaly Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár iránt voltak bizalommal ukránok.
A válaszadók 52,2%-a úgy gondolja, hogy a partnerek most nem tesznek eleget Ukrajna győzelméért. Ez az érzés nyilvánvalóan tükröződött a külföldi vezetőkbe vetett bizalom értékelésében.
Az ukránok körében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Andrzej Duda lengyel elnök iránt a legnagyobb bizalom – valójában egyforma mutatókkal (65%).
A harmadik helyen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök áll (csaknem 60%), Emmanuel Macron francia elnök a negyedik (58,4%).
Az ötödik helyet Moldova elnöke, Maia Sandu (57,3%) foglalja el.
A legnagyobb mértékben Joe Biden amerikai elnök iránt csökkent a bizalom: tavaly 82%-kal vezette aranglistát, most ez a mutató 55,2%.
A Scholz iránti bizalom egy éve még 61,4% volt, most 24,5 százalékponttal kevesebb.
Andrzej Duda értékelése is 13,1 százalékponttal esett a tavalyihoz képest, 2022 óta pedig még ennél is többet, amikor is 86,8%-kal vezette a listát.
Macron az egyetlen nyugati vezető, aki iránt 2024-ben nőtt a bizalom szintje: tavaly a megkérdezett ukránok 54,5 százaléka, idén pedig 58,4 százaléka bízik benne.
A vezető külföldi politikusok közül Szlovákiában a megkérdezettek legnagyobb hányada Orbán Viktor magyar miniszterelnökben és Petr Pavel cseh államfőben bízik a leginkább – derült ki egy, a DennikN által készíttetett aktuális felmérésből, amelynek eredményeit a pozsonyi újság honlapján tették közzé kedden.
Az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség által szeptemberben készített felmérés szerint azok aránya, akik a „határozottan bízom benne”, vagy az „inkább bízom benne” válaszokat fűzték a felmérésben szereplő vezető politikusok nevéhez, Orbán Viktor és Petr Pavel esetében volt a legmagasabb, mindkét politikusnál 33 százalékot tett ki.
A felmérés a lista harmadik helyére Donald Trumpot hozta ki: az amerikai elnökjelöltnél a megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy határozottan vagy inkább bízik benne. A lista negyedik és ötödik helyén holtversenyben Vlagyimir Putyin orosz, illetve Emmanuel Macron francia elnök szerepel a megkérdezettek 25 százalékának bizalmi indexével.
A hatodik és a hetedik helyen, ugyancsak holtversenyben Kamala Harris amerikai alelnök és elnökjelölt, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve szerepel, esetükben a megkérdezettek 24 százaléka állította azt, hogy határozottan vagy inkább bízik bennük.
A közvélemény-kutatásban lehetőségként megadott külföldi vezetők közül a legalacsonyabb – 5 százalékos – bizalmi indexszel Keir Starmer brit kormányfő rendelkezik.
Ellenben az ő esetében volt a legmagasabb azok aránya, akik azt állították, hogy nem ismerik a személyét: a megkérdezettek 51 százaléka adott ilyen választ.
A „nem ismerem” választ adók aránya viszonylag magas volt még Hszi Csin-ping kínai elnök és Kamala Harris esetében, előbbiről a megkérdezettek 33, utóbbiról pedig 25 százalékuk mondta ezt.
A felmérésben részt vevők legnagyobb arányban és holtversenyben Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök esetében adták a „határozottan nem bízom benne” választ, mindkét politikus esetében a válaszadók 46 százaléka mondta ezt.
[type] => post
[excerpt] => A vezető külföldi politikusok közül Szlovákiában a megkérdezettek legnagyobb hányada Orbán Viktor magyar miniszterelnökben és Petr Pavel cseh államfőben bízik a leginkább – derült ki egy, a DennikN által készíttetett aktuális felmérésből, amelynek...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730924700
[modified] => 1730849298
)
[title] => A külföldi politikusok közül Orbán Viktorban és Petr Pavelben bíznak a legtöbben Szlovákiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131512&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131512
[uk] => 131644
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131513
[image] => Array
(
[id] => 131513
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[original_lng] => 517929
[original_w] => 984
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730971648:2
[_thumbnail_id] => 131513
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 1138
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09b40ada5660d765f619f0851f5dac34] =>
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon, miközben 26-26 százalék csupán kis mértékben vagy egyáltalán nem gondolja, hogy becsületesen zajlik a szavazatok összesítése – derül ki az AP-NORC pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.
Az Egyesült Államokban országos jelentőségű választás az elnökválasztás, valamint a kongresszusi választás, amelyeket idén november 5-én tartanak.
Az október 11-14. között készített felmérés szerint a regisztrált demokrata szavazók körében a bizalom szintje jóval magasabb, ők 71 százalékban megbízhatónak tartják a szavazatok összesítését, csak kevesebb mint egytizedük (8 százalék) nem bízik az eljárásban. A republikánus választópolgárok csaknem felének (44 százalék) kicsi a bizalma, vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a voksszámlálás becsületesen történik, és kevesebb mint egynegyedük gondolja úgy, hogy az összesítés megbízható.
A párthoz nem tartozó, független regisztrált választók 37 százaléka megbízik, 36 százaléka pedig nem bízik a szavazatok összesítésében az Egyesült Államok országos választásán.
A felmérés szerint a helyi vagy szövetségi állami szintű választások szavazatösszesítésébe vetett bizalom szintje magasabb, mint az országos választásokat illető bizalom.
A héten megjelent egy másik, szintén a választásokra vonatkozó társadalomkutatás eredménye is, amelyből az derült ki, hogy az amerikai választópolgárok csaknem negyede (23 százaléka) nem mond igazat arról, hogy miként szavaz.
Az október 22-24. között készült Axios/Harris felmérés szerint generációnként jelentős eltérések vannak abban, hogy ki mondja el a valóságot politikai választásáról.
A Z generáció tagjai, az 1995-2009 között születettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már „hazudott” arról, kire voksolt.
A millenniumi generáció, másként Y generáció tagjai (az 1981 és 1995 közötti születésűek) több mint harmada (38 százaléka) ismerte el, hogy valótlanságot állított választási magatartása kapcsán. Az 1965 és 1980 között született X generációhoz tartozók 17 százaléka nem ismeri be, hogy kire szavaz, míg a második világháború utáni, úgynevezett baby-boom generáció körében csupán 6 százalék azok aránya, akik hazudnak arról, hogy kire adják voksukat.
A felmérésben megkérdezettek harmada (33 százalék) nyilatkozott úgy, hogy valamely családtagjához fűződő viszonya politikai véleménykülönbség miatt „nem közeli”. Ez az arány a Z és a millenniumi generáció tagjainak körében 44 és 47 százalék.
