A miniszterelnök azt mondta, hogy tárgyalások folynak a Gázában még mindig lévő túszok kiszabadítására szolgáló „kreatív módszerek” kidolgozásáról, miközben a hadsereg egyre közelebb kerül a Hamászhoz – adta hírül a The Times of Israel.
Benjamin Netanjahu a vasárnapi sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy Gázát demilitarizálják, és biztonsági övezetet hoznak létre Izrael határán. A miniszterelnök azt mondta, tárgyalások folynak a Gázában még mindig lévő túszok kiszabadítására szolgáló „kreatív módszerek” kidolgozásáról, miközben a hadsereg egyre közelebb kerül a Hamászhoz.
Netanjahu hangsúlyozta, hogy a polgári közigazgatásnak olyannak kell lennie, „amely nem terrorizmusra neveli gyermekeit, nem fizet terroristáknak, és nem indít terrortámadásokat Izrael ellen”.
Az izraeli miniszterelnök azzal indokolta hazája új védelmi hadműveletet Gázában, hogy a Hamász nem volt hajlandó letenni a fegyvert. „Izraelnek nincs más választása, mint befejezni a munkát és legyőzni a Hamászt” – mondta, és emlékeztetett arra is, hogy a Hamásznak még mindig több ezer fegyveres terroristája van Gázában, és megfogadta, hogy megismétli az október 7-i támadást. Ráadásul a Hamász leigázta polgárait, és ennek következtében a lakosok – a miniszterelnök szerint – könyörögtek Izraelnek és a világnak, hogy szabadítsák meg őket a terrorszervezet uralma alól.
Benjamin Netanjahu hangsúlyozta, hogy a kormány – a médiában megjelent „hamis állításokkal” ellentétben – azon dolgozik, hogy megakadályozza a humanitárius válságot a háborús övezetben.
„Izrael több mint 200 millió tonna segélyt engedett be” – emlékeztetett a miniszterelnök, aki bírálta a nemzetközi médiát, azzal vádolva őket, hogy becsmérlik a zsidó népet és a zsidó államot, hasonlóan ahhoz, ahogyan a zsidó népet a középkorban és a holokauszt idején rágalmazták.
Az újságíróknak olyan, állítólagosan éhező gázai gyerekek fotóit mutatta be, akik állítása szerint mindannyian olyan eleve fennálló betegségekkel küzdöttek, amelyek megnehezítették a tápanyagok emésztését. Kiemelte a fogságban tartott Evyatar David fotóját, akit – állítása szerint – a Hamász szándékosan éheztet.
Kiábrándító, hogy a globális média és a világ nagy része bedőlt a Hamász hazugságainak, miszerint Izrael népirtást követ el a palesztinok ellen – zárta sajtótájékoztatóját Benjamin Netanjahu.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael átveszi az irányítást a Gázai övezet fölött a harcok lezárulását követően. A politikus szerint a megszállás nem tartana örökké, egy biztonsági zónát hoznának létre, majd átadnák a hatalmat egy civil vagy katonai adminisztrációnak, amely nem ellenséges Izraellel szemben.
A tervet Netanjahu a Fox Newsnak adott interjúban ismertette. A művelet hónapokig is eltarthat, aminek következtében elfoglalnák a teljes Gázai övezetet, beleértve Gáza városát. A lépés akár egymillió palesztin kitelepítését vonhatja magával és súlyosbíthatja az enklávé humanitárius válságát.
Az izraeli katonai vezetés ellenzi az elképzelést, mivel a teljes megszállás veszélyeztetheti a túszokat és a civileket, valamint kockázatot jelenthet a nemzetközi kapcsolatokra nézve. Amiatt is aggódnak, hogy a tervekkel ellentétben elhúzódhat a hadművelet, ami növelné a veszteségeket és a költségeket.
A túszok családjai és a közvélemény megosztott, egyesek a fogvatartottak biztonságos szabadon engedése érdekében a tűzszünetet támogatják. Netanjahu javaslata szembemegy a nemzetközi felhívásokkal, amelyek tűzszünetre szólítják fel a feleket.
Keir Starmer brit miniszterelnök például kijelentette: ha addig Izrael nem egyezik bele a gázai tűzszünetbe, és nem teljesít több más feltételt, akkor szeptemberben Nagy-Britannia elismeri a palesztin államot. Korábban Emmanuel Macron francia elnök – kiváltva Izrael és az Egyesült Államok haragját – jelentette be: Párizs arra készül, hogy hamarosan elismeri a palesztin államot.
Hétfő este Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elrendelte a Gázai övezet teljes egészének katonai megszállását, beleértve azokat a részeket is, amelyeken a Hamász továbbra is fogva tartja a megmaradt túszokat – írja a The Jerusalem Post.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal egyúttal az izraeli haderő (IDF) vezérkari főnökének is, Ejal Zamir altábornagynak is üzent: „ha ez a megoldás nem tetszik Önnek, akkor le kell mondania.”
A bejelentés a Hamász és az Izrael közötti, közvetítőkön keresztül Katarban folytatott tűzszüneti tárgyalásokat követően érkezett, amelyek a harcok beszüntetését és a palesztin terrorszervezet által még fogva tartott túszok kiszabadítását célozták. A Hamász korábban azt követelte, hogy Izrael indítson segélyszállító teherautókat a Gázai övezetbe, csak ezt követően hajlandóak visszaülni a tárgyalóasztalhoz. A Hamász továbbá közölte, csak akkor folytatják a tárgyalásokat, ha Izrael az összes humanitárius folyosót megnyitja és közvetlenül juttatja el a segélyeket a gázai lakosoknak.
A Hamász a hétvégén videókat is közzétett, amelyeken lesoványodott izraeli túszokat mutattak, és azt állították, hogy azok a Gázai övezetben elterjedt, Jeruzsálem által szándékosan előidézett éhínség miatt éheznek. Izrael az erről szóló vádakat következetesen tagadja, egyúttal hozzátették: céljuk a segélyszállítmányok eljuttatása a Gázai övezetbe oly módon, hogy megkerüljék a terroristákat.
A Nemzetközi Vöröskereszt beleegyezett abba, hogy fokozza erőfeszítéseit a túszoknak közvetlenül juttatott segélyekért, a Gázai Humanitárius Alapítvány által szállított segélyek mellett.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Keir Starmer brit miniszterelnök megjutalmazta „a Hamász szörnyű terrorizmusát és megbüntette annak áldozatait”.
„Ma egy dzsihadista állam Izrael határán, holnap már Nagy-Britanniát fogja fenyegetni” – hangsúlyozta az izraeli kormányfő.
Keir Starmer brit miniszterelnök kedden jelentette be, hogy Nagy-Britannia szeptemberben elismeri a palesztin államot, ha Izrael addig nem egyezik bele a gázai tűzszünetbe és nem tesz érdemi lépéseket a Gázában kialakult „rettenetes állapotok” megszüntetésére, nem teszi egyértelművé, hogy tartózkodik ciszjordániai területek annektálásától és nem kötelezi el magát egy olyan hosszú távú békefolyamat mellett, amely elvezet a kétállami megoldáshoz.
Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter kedden egy kongresszuson a Gázai övezet ismételt megszállását követelte. A térségből történt izraeli kivonulás 20. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen a tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a part menti térség „Izrael elkülöníthetetlen részét képezi”.
2005-ben több mint 8000 izraeli telepest és katonát evakuáltak a térségből.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.
Az orosz elnök hangsúlyozta Szíria szuverenitásának és területi integritásának megőrzésének fontosságát, valamint megerősítette Oroszország készségét arra, hogy segítsen az iráni nukleáris kérdés tárgyalásos rendezésében.
Szíriában továbbra is feszült a helyzet, miután Ahmad el-Saraa, korábbi dzsihádista vezető tavaly megdöntötte Basszár el-Aszad uralmát, ami után egy Amerika által támogatott átmeneti kormány jött létre. A damaszkuszi vezetés az állami irányítás helyreállításán, az újjáépítésen és a fegyveres csoportok leszerelésén dolgozik, miközben belső összecsapások sújtják az országot – legutóbb Dél-Szíriában, ahol több száz halálos áldozatot jelentettek – köztük drúzokat.
Izrael válaszul a drúzok elleni damaszkuszi támadásokra légicsapást mért a szíriai védelmi minisztériumra, és egy demilitarizált övezet létrehozását szorgalmazza a Golán-fennsík térségében.
Legutóbb szíriai és izraeli tisztviselők amerikai közvetítéssel tárgyaltak Párizsban a dél-szíriai eszkaláció megfékezéséről.
Az izraeli kormányfő hétfőn látogatott a Fehér Házba, ahol többek közt a gázai harcok befejezését célzó esetleges tűzszüneti megállapodást vitatták az amerikai elnökkel. A találkozó elején Netanjahu átadta a Nobel-békedíjra jelölő levelet Donald Trumpnak.
Donald Trump hétfőn a Fehér Házban fogadta Benjamin Netanjahut, ahol az izraeli államfő Nobel-békedíjra jelölte az Egyesült Államok elnökét – írja a Reuters. A két vezető először találkozott azóta, hogy az Egyesült Államok csapásokat mért Iránra. A találkozó célja, hogy megvitassák a gázai harcok befejezését célzó esetleges tűzszüneti megállapodást, illetve jelezték, hogy előrelépés történt a palesztinok Gázából való kitelepítésére irányuló ellentmondásos törekvés terén. Donald Trump a találkozón azt állította, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet kész a tűzszünetre, de nem osztott meg további részleteket az előkészületekről.
Az Egyesült Államok elnöke arról is beszélt, hogy ismét fegyvereket küldhetnek Ukrajnának az orosz támadások elleni védekezéshez. Úgy fogalmazott: „További fegyvereket fogunk küldeni, meg kell tennünk, képesnek kell lenniük arra, hogy megvédjék magukat, nagyon kemény csapásoknak vannak kitéve most.” Hozzátette, hogy védekezést szolgáló fegyverekről lehet szó. Egy másik kérdésre válaszolva, részletek kifejtése nélkül, megismételte, nem elégedett Vlagyimir Putyin orosz elnök viselkedésével.
Az amerikai és izraeli tisztviselők közötti vacsora kezdetén újságíróknak nyilatkozva Netanjahu azt mondta, hogy Izrael az Egyesült Államokkal együtt azon dolgozik, hogy olyan országokat találjanak, amelyek jobb jövőt biztosítanak a palesztinoknak. „Nemcsak minden izraeli állampolgár, hanem a zsidó nép elismerését és csodálatát is szeretném kifejezni” – mondta Netanjahu, miután átadta a jelölőlevelet az amerikai elnöknek.
Donald Trump amerikai elnököt már több alkalommal is jelölték Nobel-békedíjra. Egyesek szerint az Izrael és Irán között létrejött tűzszünet, mások szerint pedig az India és Pakisztán közötti háború elkerülése miatt érdemelné meg az elismerést. Valójában egyik konfliktus sem tekinthető lezártnak, és sokan vitatják Trump béketörekvéseinek eredményességét.
Aligha kétséges, hogy Trump trófeaként tekint a Nobel-békedíjra, amely politikai ambícióinak megkoronázását jelenthetné. Az amerikai elnök láthatóan gondol az örökségére, első ciklusa alatt is arra törekedett, hogy történelmi jelentőségű lépéseket tegyen.
Donald Trump amerikai elnök jövő hétfőn találkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a Fehér Házban. A tárgyalásokra az Izraelre és a Hamászra nehezedő nyomás közepette kerül sor, miszerint tűzszünetet érjenek el és engedjék szabadon a túszokat, számolt be az UNN az Associated Press hírügynökségre hivatkozva.
A tárgyalásokra abban az időszakban kerül sor, amikor az amerikai vezető nyomást gyakorol az izraeli kormányra és a radikális palesztin Hamász csoportra, hogy kössenek tűzszünetet a Gázai övezetben, és engedjék szabadon az összes túszt.
Ez Netanjahu harmadik látogatása a Fehér Házban, miután Trump 2025 januárjában visszatért az elnöki székbe, és amelyre azt követően kerül sor, hogy az Egyesült Államok ténylegesen belépett az iráni–izraeli háborúba Izrael oldalán, és csapást mért az iráni nukleáris létesítményekre.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy a katonai művelet a Gázai övezetben addig folytatódik, amíg az ország el nem éri fő céljait: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását és az ország biztonságának szavatolását, számolt be az Associated Press (AP).
Április 19-én, szombaton Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Izraelnek „nincs más választása”, mint folytatni a harcot a Gázai övezetben.
A háború addig nem lesz vége, amíg meg nem semmisül a Hamász, ki nem engedik a túszokat, és a terület garantáltan nem jelent veszélyt, magyarázta.
Az izraeli politikus megerősítette azon szándékát is, hogy megakadályozza Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson. A helyzet Izraelben egyre feszültebb, és az izraeli túszok családjai és katonai a tartalékosok egyre inkább megkérdőjelezik az harci cselekmények folytatásának célszerűségét.
„A miniszterelnök azt követően szólalt fel, hogy az izraeli csapások 48 órája alatt több mint 90 ember vesztette életét” – közölte a gázai egészségügyi minisztérium.
Izrael jelenleg is folytatja Gáza blokádját, megakadályozva, hogy az élelmiszer és a humanitárius segély eljusson oda.
Az ENSZ adatai szerint az ország lakosságának többsége – több mint 2 millió ember – az éhínség szélén él, több ezer gyermek alultáplált. A WHO Kelet-Mediterrán Irodájának vezetője felszólította az Egyesült Államok új izraeli nagykövetét, Mike Huckabee-t, hogy könnyítse meg a humanitárius rakományok bejutását az országba.
A háború elpusztította Gáza nagy részét, és a lakosság mintegy 90%-át áttelepítették, százezrek élnek sátortáborokban és lebombázott házakban.
Az izraeli haditengerészet és a 8200-as elit hírszerző egység tartalékosai csatlakoztak pénteken a légierő katonáinak a túszok hazahozatalát és a gázai övezeti háború lezárását követelő csütörtöki leveléhez. Az izraeli miniszterelnök elítélte a megnyilvánulást, hangos, anarchista, valóságtól elszakadt kis nyugdíjas csoportnak nevezte a levél aláíróit – számolt be az MTI.
Tartalékos katonák az izraeli 8200-as elit egységből támogatták a pilótáknak a kormányhoz intézett csütörtöki nyílt levelét, amelyben a Gázai övezetben zajló háború befejezésére és a túszok szabadon bocsátására szólítottak fel.
Pénteken közzétettek egy hasonló szellemiségű levelet, melyet több százan írtak alá.
„Támogatjuk és azonosulunk azzal az aggasztó és súlyos megállapítással, miszerint a háború jelenleg elsősorban politikai és személyes érdekeket szolgál, nem pedig biztonságiakat. A háború folytatása nem visz előre egyetlen meghirdetett célja felé sem, és az elraboltak, katonák és ártatlan civilek halálához fog vezetni” – áll a levélben.
„Aggodalommal figyeljük a tartalékos szolgálatot teljesítők kimerülését és a tartalékos behívásokra való meg nem jelenés egyre növekvő arányát, és nyugtalanítanak ennek jövőbeli következményei.
Nem tudjuk elfogadni, hogy a politikai vezetés természetesnek veszi a háború folytatását, anélkül hogy a közvélemény számára bármiféle stratégiát vázolna fel a háborús célok elérésére”- vélekednek a levél aláírói.
„Látjuk, hogy a Hamász továbbra is uralja a Gázai övezetet, és új harcosokat toboroz, miközben a kormány nem mutat be meggyőző tervet a szervezet megbuktatására. Látjuk, hogy a túszok a Hamász alagútjaiban sínylődnek másfél év intenzív katonai nyomásgyakorlás után, amely hatalmas megterhelést jelentett a tartalékosok családjai számára, de nem sikerült teljes mértékben elérni a kiszabadításukat” – írják.
„A kormány nem vállalt felelősséget a katasztrófáért, és nem ismeri el, hogy nincs a kezében sem terv, sem megoldás a válságra – különösen nem katonai eszközökkel, amint az az elmúlt másfél évben bebizonyosodott” – tették hozzá.
„Állítsák le a harcokat, és hozzák haza a túszokat – most!
Minden múló nap veszélyezteti az életüket, minden újabb pillanatnyi habozás szégyen” – zárták soraikat.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök élesen bírálta a levél aláírót, „maroknyi nyugdíjasnak, kártékony gaznak” nevezte őket. Üzenetét az X-en, a hivatalos miniszterelnöki fiókban is közzétette.
„Ezeket a leveleket nem a hős katonáink nevében írták. Ezeket egy kis csoportnyi dudva, gyomnövények írták, akiket külföldről finanszírozott szervezetek irányítanak, amelyeknek egyetlen célja, hogy megbuktassák a jobboldali kormányt” – írta Benjámin Netanjahu.
„Ez nem tömeghullám. Ez nem mozgalom. Ez egy kis, hangos, anarchista, valóságtól elszakadt nyugdíjas csoport – akiknek nagy része évek óta nem szolgál már. Ezek a gyomok megpróbálják gyengíteni Izrael államot és a hadsereget, és arra bátorítják ellenségeinket, hogy ártsanak nekünk” – tette hozzá az izraeli miniszterelnök.
Az Axios értesülése szerint az Izrael miniszterelnöke már hétfőn az Egyesült Államokba utazhat, hogy a Donald Trump által bevezetett vámokról tárgyaljon az amerikai elnökkel.
A lap megjegyzi, hogy Benjamin Netanjahu lehet az első külföldi vezető, aki Washingtonba utazik, hogy a vámok eltörléséről tárgyaljon. Emellett pedig szóba kerülhet az iráni nukleáris válság, valamint a gázai háború is.
Ahhoz, hogy az izraeli miniszterelnök az Egyesült államokba utazhasson, először a korrupciós perében eljáró bíráktól kellene kérnie, hogy töröljék a tervezett meghallgatásokat. Ezért a látogatás időpontja akár változhat is.
Az, hogy a Trump által kivetett 17 százalékos vámokat Izrael az amerikai termékekre kivetett vámok feloldásával próbálta kivédeni, nem volt hatásos. Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor csütörtökön telefonon egyeztetett Donald Trumppal Budapesten. A portál szerint az amerikai elnök a Nemzetközi Büntetőbíróságból való magyar kilépéséről szóló döntés miatt telefonált, de Netanjahu szóba hozta a bejelentett vámokat is.
Donald Trump felvetette Netanjahunak, hogy látogasson el a Fehér Házba. Néhány órával később Trump már az újságíróknak be is jelentette, hogy a a jövő héten találkozik az izraeli miniszterelnökkel. A bejelentésen Trump és Netanjahu csapata is meglepődött, ugyanis a miniszterelnök látogatására csak az április 14-ével kezdődő héten számítottak.
A lap úgy tudja, hogy a Fehér Ház és Netanjahu hivatala pénteken többször is tárgyalt, így felmerült az ennél korábbi látogatás lehetősége.