Az izraeli kormányfő hétfőn látogatott a Fehér Házba, ahol többek közt a gázai harcok befejezését célzó esetleges tűzszüneti megállapodást vitatták az amerikai elnökkel. A találkozó elején Netanjahu átadta a Nobel-békedíjra jelölő levelet Donald Trumpnak.
Donald Trump hétfőn a Fehér Házban fogadta Benjamin Netanjahut, ahol az izraeli államfő Nobel-békedíjra jelölte az Egyesült Államok elnökét – írja a Reuters. A két vezető először találkozott azóta, hogy az Egyesült Államok csapásokat mért Iránra. A találkozó célja, hogy megvitassák a gázai harcok befejezését célzó esetleges tűzszüneti megállapodást, illetve jelezték, hogy előrelépés történt a palesztinok Gázából való kitelepítésére irányuló ellentmondásos törekvés terén. Donald Trump a találkozón azt állította, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet kész a tűzszünetre, de nem osztott meg további részleteket az előkészületekről.
Az Egyesült Államok elnöke arról is beszélt, hogy ismét fegyvereket küldhetnek Ukrajnának az orosz támadások elleni védekezéshez. Úgy fogalmazott: „További fegyvereket fogunk küldeni, meg kell tennünk, képesnek kell lenniük arra, hogy megvédjék magukat, nagyon kemény csapásoknak vannak kitéve most.” Hozzátette, hogy védekezést szolgáló fegyverekről lehet szó. Egy másik kérdésre válaszolva, részletek kifejtése nélkül, megismételte, nem elégedett Vlagyimir Putyin orosz elnök viselkedésével.
Az amerikai és izraeli tisztviselők közötti vacsora kezdetén újságíróknak nyilatkozva Netanjahu azt mondta, hogy Izrael az Egyesült Államokkal együtt azon dolgozik, hogy olyan országokat találjanak, amelyek jobb jövőt biztosítanak a palesztinoknak. „Nemcsak minden izraeli állampolgár, hanem a zsidó nép elismerését és csodálatát is szeretném kifejezni” – mondta Netanjahu, miután átadta a jelölőlevelet az amerikai elnöknek.
Donald Trump amerikai elnököt már több alkalommal is jelölték Nobel-békedíjra. Egyesek szerint az Izrael és Irán között létrejött tűzszünet, mások szerint pedig az India és Pakisztán közötti háború elkerülése miatt érdemelné meg az elismerést. Valójában egyik konfliktus sem tekinthető lezártnak, és sokan vitatják Trump béketörekvéseinek eredményességét.
Aligha kétséges, hogy Trump trófeaként tekint a Nobel-békedíjra, amely politikai ambícióinak megkoronázását jelenthetné. Az amerikai elnök láthatóan gondol az örökségére, első ciklusa alatt is arra törekedett, hogy történelmi jelentőségű lépéseket tegyen.
Donald Trump amerikai elnök jövő hétfőn találkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a Fehér Házban. A tárgyalásokra az Izraelre és a Hamászra nehezedő nyomás közepette kerül sor, miszerint tűzszünetet érjenek el és engedjék szabadon a túszokat, számolt be az UNN az Associated Press hírügynökségre hivatkozva.
A tárgyalásokra abban az időszakban kerül sor, amikor az amerikai vezető nyomást gyakorol az izraeli kormányra és a radikális palesztin Hamász csoportra, hogy kössenek tűzszünetet a Gázai övezetben, és engedjék szabadon az összes túszt.
Ez Netanjahu harmadik látogatása a Fehér Házban, miután Trump 2025 januárjában visszatért az elnöki székbe, és amelyre azt követően kerül sor, hogy az Egyesült Államok ténylegesen belépett az iráni–izraeli háborúba Izrael oldalán, és csapást mért az iráni nukleáris létesítményekre.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy a katonai művelet a Gázai övezetben addig folytatódik, amíg az ország el nem éri fő céljait: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását és az ország biztonságának szavatolását, számolt be az Associated Press (AP).
Április 19-én, szombaton Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Izraelnek „nincs más választása”, mint folytatni a harcot a Gázai övezetben.
A háború addig nem lesz vége, amíg meg nem semmisül a Hamász, ki nem engedik a túszokat, és a terület garantáltan nem jelent veszélyt, magyarázta.
Az izraeli politikus megerősítette azon szándékát is, hogy megakadályozza Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson. A helyzet Izraelben egyre feszültebb, és az izraeli túszok családjai és katonai a tartalékosok egyre inkább megkérdőjelezik az harci cselekmények folytatásának célszerűségét.
„A miniszterelnök azt követően szólalt fel, hogy az izraeli csapások 48 órája alatt több mint 90 ember vesztette életét” – közölte a gázai egészségügyi minisztérium.
Izrael jelenleg is folytatja Gáza blokádját, megakadályozva, hogy az élelmiszer és a humanitárius segély eljusson oda.
Az ENSZ adatai szerint az ország lakosságának többsége – több mint 2 millió ember – az éhínség szélén él, több ezer gyermek alultáplált. A WHO Kelet-Mediterrán Irodájának vezetője felszólította az Egyesült Államok új izraeli nagykövetét, Mike Huckabee-t, hogy könnyítse meg a humanitárius rakományok bejutását az országba.
A háború elpusztította Gáza nagy részét, és a lakosság mintegy 90%-át áttelepítették, százezrek élnek sátortáborokban és lebombázott házakban.
Az izraeli haditengerészet és a 8200-as elit hírszerző egység tartalékosai csatlakoztak pénteken a légierő katonáinak a túszok hazahozatalát és a gázai övezeti háború lezárását követelő csütörtöki leveléhez. Az izraeli miniszterelnök elítélte a megnyilvánulást, hangos, anarchista, valóságtól elszakadt kis nyugdíjas csoportnak nevezte a levél aláíróit – számolt be az MTI.
Tartalékos katonák az izraeli 8200-as elit egységből támogatták a pilótáknak a kormányhoz intézett csütörtöki nyílt levelét, amelyben a Gázai övezetben zajló háború befejezésére és a túszok szabadon bocsátására szólítottak fel.
Pénteken közzétettek egy hasonló szellemiségű levelet, melyet több százan írtak alá.
„Támogatjuk és azonosulunk azzal az aggasztó és súlyos megállapítással, miszerint a háború jelenleg elsősorban politikai és személyes érdekeket szolgál, nem pedig biztonságiakat. A háború folytatása nem visz előre egyetlen meghirdetett célja felé sem, és az elraboltak, katonák és ártatlan civilek halálához fog vezetni” – áll a levélben.
„Aggodalommal figyeljük a tartalékos szolgálatot teljesítők kimerülését és a tartalékos behívásokra való meg nem jelenés egyre növekvő arányát, és nyugtalanítanak ennek jövőbeli következményei.
Nem tudjuk elfogadni, hogy a politikai vezetés természetesnek veszi a háború folytatását, anélkül hogy a közvélemény számára bármiféle stratégiát vázolna fel a háborús célok elérésére”- vélekednek a levél aláírói.
„Látjuk, hogy a Hamász továbbra is uralja a Gázai övezetet, és új harcosokat toboroz, miközben a kormány nem mutat be meggyőző tervet a szervezet megbuktatására. Látjuk, hogy a túszok a Hamász alagútjaiban sínylődnek másfél év intenzív katonai nyomásgyakorlás után, amely hatalmas megterhelést jelentett a tartalékosok családjai számára, de nem sikerült teljes mértékben elérni a kiszabadításukat” – írják.
„A kormány nem vállalt felelősséget a katasztrófáért, és nem ismeri el, hogy nincs a kezében sem terv, sem megoldás a válságra – különösen nem katonai eszközökkel, amint az az elmúlt másfél évben bebizonyosodott” – tették hozzá.
„Állítsák le a harcokat, és hozzák haza a túszokat – most!
Minden múló nap veszélyezteti az életüket, minden újabb pillanatnyi habozás szégyen” – zárták soraikat.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök élesen bírálta a levél aláírót, „maroknyi nyugdíjasnak, kártékony gaznak” nevezte őket. Üzenetét az X-en, a hivatalos miniszterelnöki fiókban is közzétette.
„Ezeket a leveleket nem a hős katonáink nevében írták. Ezeket egy kis csoportnyi dudva, gyomnövények írták, akiket külföldről finanszírozott szervezetek irányítanak, amelyeknek egyetlen célja, hogy megbuktassák a jobboldali kormányt” – írta Benjámin Netanjahu.
„Ez nem tömeghullám. Ez nem mozgalom. Ez egy kis, hangos, anarchista, valóságtól elszakadt nyugdíjas csoport – akiknek nagy része évek óta nem szolgál már. Ezek a gyomok megpróbálják gyengíteni Izrael államot és a hadsereget, és arra bátorítják ellenségeinket, hogy ártsanak nekünk” – tette hozzá az izraeli miniszterelnök.
Az Axios értesülése szerint az Izrael miniszterelnöke már hétfőn az Egyesült Államokba utazhat, hogy a Donald Trump által bevezetett vámokról tárgyaljon az amerikai elnökkel.
A lap megjegyzi, hogy Benjamin Netanjahu lehet az első külföldi vezető, aki Washingtonba utazik, hogy a vámok eltörléséről tárgyaljon. Emellett pedig szóba kerülhet az iráni nukleáris válság, valamint a gázai háború is.
Ahhoz, hogy az izraeli miniszterelnök az Egyesült államokba utazhasson, először a korrupciós perében eljáró bíráktól kellene kérnie, hogy töröljék a tervezett meghallgatásokat. Ezért a látogatás időpontja akár változhat is.
Az, hogy a Trump által kivetett 17 százalékos vámokat Izrael az amerikai termékekre kivetett vámok feloldásával próbálta kivédeni, nem volt hatásos. Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor csütörtökön telefonon egyeztetett Donald Trumppal Budapesten. A portál szerint az amerikai elnök a Nemzetközi Büntetőbíróságból való magyar kilépéséről szóló döntés miatt telefonált, de Netanjahu szóba hozta a bejelentett vámokat is.
Donald Trump felvetette Netanjahunak, hogy látogasson el a Fehér Házba. Néhány órával később Trump már az újságíróknak be is jelentette, hogy a a jövő héten találkozik az izraeli miniszterelnökkel. A bejelentésen Trump és Netanjahu csapata is meglepődött, ugyanis a miniszterelnök látogatására csak az április 14-ével kezdődő héten számítottak.
A lap úgy tudja, hogy a Fehér Ház és Netanjahu hivatala pénteken többször is tárgyalt, így felmerült az ennél korábbi látogatás lehetősége.
Az izraeli kormány nemzetbiztonsági kabinetje vasárnap megszavazta, hogy Izrael növelni fogja a Hamászra gyakorolt katonai nyomást, és átveszi a Gázai övezet feletti „biztonsági ellenőrzést”, hogy így elő tudja készíteni a terepet a Trump-terv végrehajtásához.
A Benjamin Netanjáhu által ismertetett határozat jelentőségét az adja, hogy Izrael korábban nem volt hajlandó konkrétumokat elárulni arról, hogyan képzeli el saját szerepét a Gázai övezet jövőjében. Az izraeli miniszterelnök szavaiból azonban kiderült, hogy a kormány az enklávé katonai megszállása, és a Donald Trump által bejelentett, a Gázai övezetnek a palesztinok kitelepítésével járó ingatlanfejlesztési projektje mellett döntött. Ugyan Donald Trump azzal kecsegtette a palesztinokat, hogy „gyönyörű” jordániai vagy egyiptomi otthonokba települhetnek át, azonban több lap is úgy tudja, amerikai és izraeli diplomaták olyan prémium lokációkat akarnak meggyőzni a kitelepítettek befogadásáról, mint Szíria, Szudán, Szomália és Szomáliföld.
Netanjáhu a döntést ismertető sajtótájékoztatóján amellett érvelt, hogy a Hamász szisztematikus elpusztításával a Gázai övezetben maradt izraeli túszok kiszabadítása is lehetségessé válik. A miniszterelnök azt mondta, a harcok intenzitásának feltekerése mellett a megszokott közvetítők bevonásával folyamatosan zajlanak a tárgyalások is. Szombaton felröppent a hír, hogy a Hamász beleegyezett egy olyan konstrukcióba, mely 5 élő túsz elengedése fejében 50 napos tűszünetet garantálna a Gázai övezetben; azonban Izrael 10 túsz szabadon bocsátását követelte.
2023 október 7-e óta Izraelnek csak nyolc túszt sikerült titkosszolgálati-katonai eszközökkel kiszabadítania, miközben a Hamász terrortámadásában elhurcolt 251 ember közül már becslések szerint mintegy 40-en nincsenek életben. A januárban megkötött, március közepén összeomlott tűzszüneti megállapodás során Gázából 33 túsz került haza – 1800 palesztin fogolyért cserébe. Az izraeli hírszerzés szerint még 59 túsz van a palesztin terrorszervezetek fogságában, és felük már nincs életben.
A túszok hozzátartozói és az őket támogató aktivisták attól tartanak, hogy a háború újraindításával jelentősen csökkentek a túszok életben maradási esélyei, és azzal vádolják Netanjáhut, hogy csak saját politikai túlélése érdekében, szélsőséges koalíciós partnerei nyomására nyúlt ismét az erőszakhoz.
Izrael miniszterelnöke figyelmeztette a Hamászt, hogy megszünteti a gázai tűzszünetet, és folytatja az intenzív harcokat, ha a palesztin csoport szombat délig nem adja vissza a túszokat.
Benjamin Netanjahu közölte, hogy utasította az izraeli erőket, gyülekezzenek a Gázai övezetben és annak környékén, válaszul a Hamász bejelentésére, miszerint a túszok elengedését további értesítésig elhalasztja.
A BBC beszámolója szerint Netanjahu nem pontosította, hogy mind a 76 megmaradt túsz szabadon bocsátását követeli-e, vagy csak azt a hármat, akiket a múlt szombaton kellett volna elengedni, de egy miniszter szerint „mindenkire” gondolt.
A Hamász válaszában kijelentette, hogy továbbra is elkötelezett a tűzszüneti megállapodás mellett, továbbá állítja, hogy Izrael „felelős minden komplikációért vagy késedelemért”. A csoport azzal vádolta Izraelt, hogy megsértette a három hete érvényben lévő tűzszünetet, többek között azzal, hogy akadályozta a létfontosságú humanitárius segélyek bejutását. Ezt Izrael tagadta.
A Hamász döntése, hogy késlelteti a hétvégi túszszabadítást, arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy azt javasolja: Izrael mondja fel a megállapodást, és „szabadítsa el a poklot”, hacsak „minden túszt” nem adnak vissza szombatig.
Izrael biztonsági kabinetjének négyórás ülése után Netanjahu egy videónyilatkozatban kijelentette, hogy „üdvözli Trump elnök követelését”.
„Ha a Hamász nem adja vissza a túszokat szombat délig, a tűzszünet véget ér, és az izraeli hadsereg (IDF) folytatja az intenzív harcokat a Hamász végső legyőzéséig” – mondta ki az ultimátumot, amelyet elmondása szerint a biztonsági kabinet egyhangúlag jóváhagyott.
Izraeli tisztviselők eltérő üzeneteket közvetítettek arról, hogy Netanjahu minden megmaradt túsz szabadon engedését követelte-e.
Egy forrás az izraeli Haaretz újságnak azt mondta, hogy Izrael hajlandó lenne folytatni a tűzszünetet, ha a következő három túszt szombaton a tervek szerint elengednék. Később azonban Miri Regev közlekedési miniszter és a háborús kabinet tagja az X-en ezt írta: „Nagyon világos döntést hoztunk, ragaszkodunk Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatához a túszok elengedéséről – szombaton mindenkit el kell engedni!”
A Hamász kedden megismételte, hogy elutasítja Trump ellentmondásos tervét, amely szerint az Egyesült Államok átvenné az irányítást a háború utáni Gáza felett, és véglegesen áthelyezné a kétmilliós palesztin lakosságot, hogy az övezetet újjáépítsék és a „Közel-Kelet Riviérájává” alakítsák.
A palesztinok attól tartanak, hogy megismétlődik a Nakba, azaz a katasztrófa, amikor több százezren menekültek el vagy kényszerültek otthonuk elhagyására az Izrael Állam 1948-as létrejöttét követő háború során.
Sok menekült végül Gázában telepedett le, ahol ők és leszármazottaik a lakosság háromnegyedét teszik ki. A megszállt Ciszjordániában további 900 000 regisztrált menekült él, míg Jordániában, Szíriában és Libanonban összesen 3,4 millió – közölte az ENSZ.
Kedden korábban Basem Naim, a Hamász egyik magas rangú tisztviselője a BBC-nek azt mondta, hogy nyitottak az amerikai, katari és egyiptomi közvetítők beavatkozására a tűzszüneti megállapodás visszaállítása érdekében.
„Nem akarjuk, hogy ez a megállapodás meghiúsuljon” – mondta, majd hozzátette: „Mindent megteszünk az akadályok és kihívások elkerülése érdekében, és ezért készen állunk a foglyok átadására szombaton, ha a helyzet a közvetítőkön keresztül rendeződik”.
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „mentességet” élvez, amelyet „figyelembe kell venni” a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által ellene kiadott elfogatóparancs esetében – közölte a francia külügyminisztérium.
A tárca közleményében a nemzetközi jog szerinti kötelezettségekre hivatkozott, amelyek „a Nemzetközi Büntetőbíróságban nem részes államok mentességére” vonatkoznak, ami Izrael esetében fennáll. Hozzátették: „ezek a mentességek vonatkoznak Netanjahu miniszterelnökre és más, a bíróság elfogatóparancsa által érintett miniszterekre”. Ezeket a mentességeket „figyelembe kell majd venni, ha az ICC kérné tőlünk letartóztatásukat és átadásukat” – hangsúlyozta a francia külügy.
Az ICC Benjámin Netanjahu mellett a múlt héten elfogatóparancsot adott ki Joáv Galant nemrég leváltott védelmi miniszter, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó 1998-as Római statútum egyik cikke foglalkozik ugyan a bíróságot el nem ismerő országok vezetőinek mentelmi jogával, de ez továbbra is nyitott maradhat különböző értelmezésekre.
„Franciaország továbbra is szorosan együtt kíván működni Netanjahu miniszterelnökkel és az izraeli hatósággal a béke és a biztonság elérése érdekében mindenki számára a Közel-Keleten” – zárul a francia külügyminisztérium közleménye.
Azóta, hogy az ICC kiadta a Netanjahu elleni elfogatóparancsot, Franciaország többször megismételte, hogy alkalmazni fogja a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, de nem mondta ki egyértelműen, hogy letartóztatná-e az izraeli miniszterelnököt, ha Franciaországba érkezne.
A francia álláspont tisztázása alig néhány órával azután történt, hogy szerda reggel életbe lépett az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet, miután több mint egy éve tartott az ellenségeskedés a libanoni-izraeli határ mentén, amely két hónappal ezelőtt háborúba torkollott az izraeli hadsereg és az Irán által támogatott libanoni fegyveres mozgalom között. A tűzszünetet az Egyesült Államok és Franciaország által közösen, több hónapon át folytatott intenzív diplomáciai erőfeszítések tették lehetővé.
Több médiának is szivárogtattak Netanjahu-közeli emberek, ezzel folyamatosan megtorpedózva a túsztárgyalásokat. Izrael állítólag azért küzd, hogy minden túszt hazajuttasson, ám közben folyamatosan arról érkezik megerősítés, hogy a miniszterelnöki iroda gátolja ezeket a tárgyalásokat.
Az izraeli túszok családjai ma megdöbbentő információ birtokába jutottak: pár héttel korábban Benjamin Netanjahu irodájából titkosított dokumentumok láttak napvilágot, ami után nyomozást rendeltek el, és végül kiderült, hogy a miniszterelnökhöz közel állók folyamatosan akadályozzák a túszügyletet és a tavaly október 7-én elhurcolt civilek megmentését.
Az információ akkor látott napvilágot, amikor a Rishon Lezion-i bíróság engedélyezte az Eliezer Feldstein szóvivő elleni nyomozás részleteinek nyilvánosságra hozatalát, aki Benjamin Netanjahu miniszterelnök számára dolgozik. A nyilvánosságra hozott részletek egy „szigorúan titkos” és érzékeny dokumentum kiszivárogtatására vonatkoznak, amelynek leleplezése árthatott a túszok kiszabadításának, valamint az izraeli hadsereg (IDF) és a Shin Bet Gázai övezetben és egyéb területeken végzett műveleteinek.
A gyanúsítottakhoz köthető súlyos cselekmények kritikus következményekkel járnak az erkölcsi követelmény szempontjából, miszerint biztosítani kell minden túsz visszatérését – írt a Túszok Családjainak Fóruma egy nyilatkozatban, továbbá újfent sürgették a kormányt, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a túszok hazahozataláért.
A frissen nyilvánosságra hozott információk arra is rávilágítottak, hogy Feldstein és egy másik gyanúsított ellen vádat emelnek, amiért állítólag szigorúan titkos dokumentumokat szivárogtattak ki, hogy Izraelt meggyőzzék arról, a túsztüntetések a Hamász pozícióit erősítik. A nyomozás részletei szerint Feldstein először izraeli médiának szivárogtatta ki az információt, de az IDF cenzúrája megakadályozta a közzétételét a súlyos biztonsági károk elkerülése érdekében.
Miután a történet nem került nyilvánosságra, Feldstein állítólag külföldi médiának szivárogtatta ki a dokumentumokat.
Bár a külföldi médiumot név szerint nem említik, szinte biztosan a német Bild bulvárlapra utalnak, amely egy a leírásnak megfelelő cikket tett közzé pontosan azon a napon – írja a The Jerusalem Post. A bírósági dokumentumot, benne az új információkkal, több izraeli hírügynökség fellebbezése nyomán hozták nyilvánosságra a titoktartási rendelet feloldása érdekében.
Izrael megölte a Hezbollah fő szóvivőjét
Izraeli légicsapás végzett vasárnap a Hezbollah libanoni milícia médiakapcsolatokért felelős vezetőjével Bejrútban. Mohamed Afif a Hezbollah néhai főtitkárának, a szintén izraeli légicsapásban megölt Haszan Naszrallahnak volt a médiatanácsadója. Afif, aki Naszrallah szeptemberi halála nyomán került előtérbe, több sajtótájékoztatót is tartott újságíróknak Bejrút déli peremkerületeinek romjai között.
Egyik legutóbbi ilyen eseményen, november 11-én azt állította, hogy az izraeli erők nem képesek Libanon területét megszállni, a Hezbollah pedig elegendő fegyverrel és ellátmánnyal rendelkezik egy hosszú háborúhoz.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint az Irán elleni szombat hajnali légitámadás elérte minden célját.
Netanjahu vasárnap, azon a gyásznapon, amelyet a Hamász palesztin iszlamista szervezet által Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadás emlékére hirdettek meg, beszédet mondott a jeruzsálemi Herzl-hegyen, és kijelentette, hogy „a létünkért folytatott hosszú és nehéz háború kellős közepén vagyunk”.
„Mindannyiunk eltökélt szándéka, hogy folytassuk a harcot az életünkre törőkkel szemben, és a végsőkig tovább üldözzük a gyilkosokat és bérenceiket” – hangsúlyozta a kormányfő.
Ugyanott Jichák Hercog államelnök a háború végét ígérő túszcsere-megállapodás mihamarabbi megkötését sürgette. „Még mindig előttünk áll a legfontosabb és legéletbevágóbb feladat, sürgősen visszakapni azokat az izraelieket, akiket a gyilkosok túszul ejtettek” – mondta.
„A legfőbb gyilkosnak, Jahja esz-Szinvárnak (aki a Hamász vezetője lett Iszmáil Haníje likvidálása után) és társainak a megölése, valamint az IDF-nek (izraeli hadsereg) és a biztonsági erőknek a lenyűgöző harci küzdelme olyan lehetőséget teremtett számunkra, amelyet nem szabad elszalasztanunk, minden erőnkkel és minden módon, határozottan, kreatívan és merészen cselekednünk kell az elhurcoltak kiszabadulása érdekében” – hangsúlyozta Hercog.
Joáv Galant védelmi miniszter is a túszalkut sürgette a megemlékezésen. „Fájdalmas kompromisszumokra lesz szükség ahhoz, hogy eleget tegyünk kötelességünknek, visszavigyük otthonaikba az elraboltakat” – fogalmazott.
„Nem lehet minden célt csak katonai akcióval elérni, nem lehet mindent erővel elérni. Az államnak el kell fogadnia a szükséges kompromisszumokat a túszok érdekében. Felelősségünk van a családjukkal szemben, tartozunk ezekkel azoknak a katonáknak is, akik ezért az ügyért estek el. Meg kell hoznunk ezeket a kompromisszumokat az IDF hagyománya, valamint a zsidó és a nemzeti szellemiség nevében” – mondta Galant.
Vasárnap reggel a nemzeti gyásznapon félárbocra eresztették az izraeli zászlókat, és két megemlékezést is tartottak a Herzl-hegyen a biztonsági szerveknek a háború kezdete óta elesett 902 hősi halottja és a 894 civil áldozat emlékére.
Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap bejelentette, hogy szombaton négy újabb katona vesztette életét harc közben Dél-Libanonban.
