Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök visszautasította a népirtásra vonatkozó dél-afrikai vádakat, és az izraeli hadsereg (IDF) morális igazát hangsúlyozta a kormány szokásos ülésének kezdetén vasárnap.
„Nem mi követtünk el népirtást, hanem a Hamász, amely mindannyiunkat megölne, ha tehetné. Ezzel szemben az IDF a lehető legmorálisabban cselekszik; mindent megtesz azért, hogy ne ártson a civileknek, miközben a Hamász mindent elkövet, hogy kárt okozzon nekik, és emberi pajzsként használja őket” – mondta a miniszterelnök, válaszul a Dél-Afrikai Köztársaságnak a hágai székhelyű Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) benyújtott keresetére, amely szerint Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szélsőséges szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
„Azt kérdezem: hol volt Dél-Afrika, és a többiek, akik nekünk prédikálnak, amikor milliókat gyilkoltak meg és űztek el otthonukból Szíriában, Jemenben és más területeken? Folytatjuk védelmi háborúnkat, amelynek igazságossága és erkölcse páratlan” – tette hozzá Netanjahu.
Az egyik izraeli kommandós alakulat harcosai vasárnap a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz térségében folytatták a harcot – közölte az IDF szóvivője, s hozzátette, hogy a páncélosokkal, a hadászati erőkkel és a légierővel együttműködésben azon dolgoznak, hogy felkutassák és felszámolják a terroristákat, és a terroristainfrastruktúrákat.
Razziát tartottak Hán-Juniszban egy polgári épületben, ahonnan a katonákat lőtték, melyet elvileg oktatási célra, kulturális központnak és iskolának használnak, de a rajtaütés során rakétavetőket, a Hamász iratait és eszközeit találták meg benne, és egy környező házban is nagy mennyiségű fegyvert, köztük gránátot és lőszert találtak egy hálószobai szekrényben.
Az IDF szóvivője nyilvánosságra hozta két újabb, a Gázai övezetben vívott csatákban elesett izraeli tartalékos katona nevét. Egyikük 37, másikuk 23 éves volt.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy a Gázai övezetben a háború kezdete óta 21 822 ember halt meg, és 56 451 sérültet számoltak össze. Az elmúlt 24 órában százötven ember halt és 286-an sebesültek meg.
Vasárnap reggel óta a légierő vadászgépei megtámadták Iibanoni déli részén a síita Hezbollah milícia katonai épületét Ramija faluban, az izraeli határ közelében. A síita szervezet Izrael területét lövi, kihasználja, és emberi védőpajzsként használja a falu civil lakosságát – emelte ki az izraeli katonai közlemény.
Vasárnap a Likud párt rotációs megállapodásainak részeként a kormány jóváhagyta Eli Cohen energiaügyi és infrastrukturális miniszteri kinevezését. A külügyminiszteri posztra Iszrael Kac, a korábbi energiaügyi és infrastrukturális tárcavezető lépett a helyére.
A kormány egyhangúlag elfogadta a döntést a helyhatósági választás február 27-re halasztásáról. A választásokat eredetileg október végén tartották volna, de akkor a háború kitörése miatt január végére, illetve most február végére halasztották.
Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki népirtást követ el a kurdok ellen és újságírókat vet börtönbe, az utolsó ember, aki erkölcsről prédikálhat másoknak – közölte szerdán az izraeli miniszterelnök.
Benjámin Netanjahu azután írt erről a közösségi médiában, hogy a török elnök egy Ankarában tartott díjátadó ünnepségen azt mondta: az izraeli vezető semmiben sem különbözik Adolf Hitlertől.
„Tett Netanjahu bármi olyat, ami kevesebb annál, mint amit Hitler csinált? Nem” – fogalmazott Erdogan.
„Erdogan, aki népirtást követ el a kurdok ellen és világrekordot állított be a börtönbe vetett ellenzéki újságírók számát illetően, az utolsó ember, aki erkölcsről prédikálhat nekünk” – írta Netanjahu, aki azzal is megvádolta a török államfőt, hogy dicséri a Hamász palesztin szervezetet, sőt fogadja is annak magas rangú vezetőit.
Benjámin Netanjahu védelmébe vette az izraeli hadsereget, amely – mint mondta – a legnagyobb erkölcsi értékkel rendelkezik a világon, és a világ legiszonyatosabb és legkegyetlenebb terrorszervezete ellen harcol.
A Hamász iszlamista palesztin szervezet és Izrael közötti háború kezdete óta a török államfő a palesztin ügy hagyományos támogatója, számos bíráló megjegyzést tett Izraellel kapcsolatban, és elítélte az izraeli kormánynak nyújtott amerikai támogatást is. Egyebek mellett terrorista és népirtó államnak nevezte Izraelt a Gázai övezet elleni intenzív légitámadások miatt.
Washington támogatásával Netanhaju kormánya több mint 20 ezer gázait tudott meggyilkolni – jelentette ki szerdán Erdogan.
A török elnök bírálta Németországot is, amiért nem ítélte el Netanjahut a gázai civil veszteségek miatt. „Németország ma is fizeti az árát annak, amit Hitler tett. Ezért hallgat, ezért hajt fejet” – fogalmazott a török elnök.
Törökország – a nyugati szövetségeseitől és néhány arab államtól eltérően – nem tekinti terrorszervezetnek a Hamászt.
A Hamász egészségügyi minisztériumának szerdai adatai szerint több mint 21 ezer palesztin halt meg az október 7-én kezdődött háborúban, amelyet Izrael a Hamász támadása miatt indított, amelyben október 7-én az iszlamista szervezet fegyveresei 1200 embert öltek meg, és több mint 240 túszt hurcoltak a Gázai övezetbe. Ez volt a legsúlyosabb vérengzés Izrael állam történetében.
Kitört az újabb háború a Gázai övezetben, miután a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én megtámadta Izraelt. A brutális akcióban és az arra adott izraeli válaszcsapásokban ezrek haltak meg. A Hamász több mint kétszáz civilt ejtett túszul, akikért cserébe palesztin foglyok szabadon bocsátását követelik. A fogolycseréket, a tűzszüneti megállapodást és a konfliktus más fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
A szombat az egyik „leghalálosabb” nap volt az izraeli hadsereg számára: nyolc katonát vesztettek el aznap a Gázai övezetben dúló harcokban. Egy katona vasárnap, öt pedig még pénteken halt meg, így az összes katonai áldozat száma az invázió kezdete óta 153-ra nőtt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban a BBC beszámolója szerint azt mondta, hogy az IDF-nek nincs más választása, mint folytatni a harcokat. „Izrael nagyon súlyos árat fizet ebben a háborúban” – mondta a miniszterelnök.
A miniszterelnök azt mondta, teljes erejükkel a Hamász felszámolására törekednek, valamint a Gázában lévő izraeli túszok kiszabadítására.
Legyen világos: ez egy hosszú háború lesz – tette hozzá az izraeli kormányfő.
Mindeközben a Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium közölte: az izraeli bombák és katonai akciók az elmúlt egy napban 166 palesztin halálát okozták. Az erősen kérdőjeles, hogy a kaotikus állapotok között a terrorszervezet által irányított minisztérium mi alapján közöl pontosnak mondott számokat.
Bár a héten többször is felmerült, hogy újabb tűzszünet lehet Izrael és a Hamász között, ennek egyelőre kézzel fogható jele nincs.
Eltér Izrael és az Egyesült Államok elképzelése a háború utáni gázai övezeti rendezésről Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint.
Netanjahu kedden közzétett egy videót, amelyben azt mondta, „igen, vannak nézeteltérések a Hamász utáni napokról, és remélem, hogy ebben is sikerül megegyeznünk”.
„Nagyon nagyra értékelem az amerikai támogatást ahhoz, hogy megsemmisítsük a Hamászt (palesztin iszlamista szervezetet), és hogy visszakapjuk az általa túsznak elhurcolt embereket” – mondta.
„A Joe Biden amerikai elnökkel és munkatársaival folytatott intenzív beszélgetés után teljes támogatást kaptunk a szárazföldi harcokhoz és a háború leállítására irányuló nemzetközi nyomás megfékezéséhez” – tette hozzá.
Azt is megjegyezte ugyanakkor, „szeretném egyértelművé tenni álláspontomat: nem engedem, hogy Izrael megismételje Oslo hibáját. Nem engedem, hogy állampolgáraink és katonáink óriási áldozatai után olyanokat engedjünk be Gázába, akik terrorizmusra oktatnak, támogatják és finanszírozzák a terrorizmust. Gázát nem fogja irányítani sem a Hamász, sem a Fatah”.
A Fatah mozgalom a ciszjordániai palesztin autonóm területet irányító Palesztin Hatóság (PH) fő ereje, elnöke a PH elnöke, jelenleg Mahmúd Abbász.
Az Izrael és a palesztinok között 1993-ban létrejött oslói megállapodások indították el a felek közötti megbékélési folyamatot, teremtették meg a korlátozott palesztin autonómiát Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Az Izrael mellett egy palesztin állam létrehozására – amelynek alapja az ENSZ közgyűlésének 1947-es terve volt Palesztina felosztására – már az 1991-es madridi konferencián történtek erőfeszítések, de végső megállapodást soha nem sikerült erről elérni.
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
A Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háború hosszú és nehéz lesz, és készen állunk rá – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombat esti tel-avivi sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök közölte, hogy a Gázában az izraeli csapatok által indított szárazföldi hadművelet a háború második szakasza. A kormányfő ígéretet tett „az ellenség elpusztítására a föld felett és a föld alatt”, és ismételten felszólította a palesztin polgári lakosokat, hogy hagyják el a Gázai övezet északi részét, ahol az izraeli támadás összpontosul.
Benjámin Netanjahu a Joav Galant védelmi miniszterrel és Beni Ganzcal, a háborús kabinet tagjával közösen tartott sajtótájékoztatón kijelentette: minden lehetséges erőfeszítést megtesznek a több mint kétszáz túsz kiszabadításáért a szárazföldi hadművelet során.
A kormányfő igennel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy folytatódnak-e a túszok kiszabadítása érdekében folyó tárgyalások a szárazföldi offenzíva idején.
Benjámin Netanjahu közölte, hogy az izraeli háborús kabinet megvitatta a túszok palesztin foglyokra történő kicserélésének kérdését, de további részleteket nem árult el.
A kormányfő közölte, nem állnak a rendelkezésére olyan adatok, amelyek szerint Iránnak közvetlen köze lett volna a Hamász fegyveresei által október 7-én Izrael ellen elkövetett támadáshoz, de hozzátette, hogy tudomása szerint a Hamász katonai kiadásainak 90 százalékát Teherán finanszírozza.
Izrael szárazföldi műveletre készül a Gázai övezetben – jelentette be szerda este Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli televízióban közvetített beszédében.
A művelet időzítéséről mindössze annyit mondott, hogy erről az izraeli háborús kabinet fog dönteni konszenzussal.
„Már megöltünk több ezer terroristát és ez csak a kezdet” – hangoztatta Netanjahu. „Párhuzamosan szárazföldi invázióra készülünk. Nem fogom kifejteni, hogy mikor, hogyan és mennyien. A különböző megfontolásainkat sem fogom kifejteni, amelyekről a nyilvánosságnak nincsen tudomása, ahogy annak lennie kell” – fűzte hozzá.
Ismételten felszólította a palesztin térség civil lakosait, hogy vonuljanak a Gázai övezet déli részébe. Hozzátette, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a Hamász által elhurcolt emberek kiszabadítása érdekében. Az izraeli kormányfő arról is említést tett, hogy idővel neki is számot kell adnia mindazért, ami október 7-én történt.
„A botrány teljes körűen ki lesz vizsgálva” – jelentette ki. „Mindenkinek választ kell adnia, nekem is. De mindez csak a háborút követően fog megtörténni” – tette hozzá.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, és több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 200 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. Az izraeli válaszcsapásokban azóta már 6546 ember halt meg a Gázai övezetben az ottani egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint, a sebesültek száma pedig a 17 ezret is meghaladja. Izrael a támadásra válaszul leállította az övezet áram-, üzemanyag-, élelmiszer- és egy időre a vízellátását is.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Az izraeli kormánykoalícióban részt vevő jobboldali és ultraortodox pártok vezetői nemzeti vészhelyzeti egységkormány megalakításával bízták meg Benjámin Netanjahu miniszterelnököt keddi tárgyalásukon – jelentette a közszolgálati rádió.
A koalíció pártjainak vezetői egyhangúlag beleegyeztek a vészhelyzeti nemzeti egységkormány felállításába, és megbízták Netanjahut a nagykoalíció létrehozásával. A jobboldali Zsidó Erő nevű pártot vezető Itamár Bengvír nemzetvédelmi miniszter ugyanakkor tiltakozott az ellen, hogy az új pártok belépésével átalakítsák a biztonságpolitikai kabinetet.
Korábban a közvélemény-kutatások szerint már hónapok óta az ország legnépszerűbb pártjának számító, Beni Ganz vezette centrista Nemzeti Tábor nevű párt kifejezte szándékát a csatlakozásra.
Nem kértek miniszteri tárcákat, de a katonai lépésekbe történő érdemi beleszólás érdekében új biztonságpolitikai kabinet felállítását sürgették részvételükkel.
Gideon Szaár, a Nemzeti Tábor egyik vezetője a katonai rádiónak kedd reggel azt mondta, hogy a vészhelyzeti kormány felállítása Netanjahutól függ.
„Az első naptól fogva hangsúlyoztuk háborús készenlétünket, nem szabtunk feltételeket, és nem kértünk semmit, csak hogy lehetőségünk legyen befolyásolni a háborús döntéshozatali folyamatokat, és ehhez ragaszkodunk. Ha nincs rá készség, akkor nem fog megtörténni, és ebben az esetben kívülről adunk garanciákat a kormánynak” – mondta Szaár.
A másik centrista párt, a Van Jövő (Jes Atíd) frakciójának egyik vezetője hétfőn azt közölte, hogy csak akkor lépnek be a háborús koalícióba, ha Netanjahu időlegesen elveszi Bengvírtől a nemzetbiztonsági, Becalel Szmotricstól pedig a védelmi tárcát. Korábban azt is követelték, hogy Bengvír és Szmotrics ne lehessenek a kormány tagjai, de ettől a feltételtől elálltak.
Avigdor Liberman, a jobboldali, ellenzéki Izrael a Hazánk párt elnöke hétfőn azt közölte, hogy csak akkor lépnek be az egységkormányba, ha a miniszterelnök a kamerák elé állva egyértelműen kijelenti, hogy célja a Hamász felszámolása, vezetőinek kiiktatása, és véget vet a velük kötött megállapodások korszakának. „Enélkül nincs értelme csatlakozni, nem szolgálunk fügefalevélként” – tette hozzá.
Elismerte Izrael Marokkó szuverenitását a vitatott hovatartozású Nyugat-Szahara felett és konzulátus megnyitását fontolgatja Dahlában – közölte hétfőn az izraeli kormányfő hivatala.
A bejelentés a marokkói királyi palota közleményét követi, amely szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezen álláspontjáról levélben tájékoztatta VI. Mohammed marokkói uralkodót. Az izraeli álláspontot „megküldik az ENSZ-nek, valamint a többi regionális és nemzetközi szervezetnek is” – közölte a királyi udvar.
Marokkó mindazonáltal leszögezte, hogy az elismerés nem fogja befolyásolni a Magreb-ország azon „elveit”, amelyek alapján kétállami megoldást sürget a palesztin-izraeli konfliktus rendezésére. Hozzátette, hogy a mostani döntéstől az izraeli beruházások élénkülését várja a térségben.
Marokkó 1975-ben annektálta Nyugat-Szaharát. A 266 ezer négyzetkilométeres, foszfátban és halban, illetve feltehetőleg olajban is gazdag területen az annak függetlenségéért küzdő Polisario Front mozgalom kikiáltotta a Szaharai Demokratikus Arab Köztársaságot, és fegyveres harcot indított az államalakulat önrendelkezéséért a szomszédos Algéria támogatásával.
Marokkó jelenleg az egykori spanyol gyarmat nagyjából kétharmadát tartja ellenőrzése alatt.
A vezetés Rabatban mindössze autonómiát lenne hajlandó biztosítani a nagyjából Olaszország méretű térségnek, ahol 580 ezren élnek. A térség miatt éles diplomáciai viszály bontakozott ki Algír és Rabat között is.
2020-ban Donald Trump akkori amerikai elnök elismerte Rabat területi igényét cserébe azért, hogy Marokkó diplomáciai kapcsolatot létesítsen Izraellel. Eddig 28 – főleg afrikai és arab – ország létesített konzulátust Dahlában, illetve a régió székhelyén, el-Ajúnban.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette, hogy hajlandó lenne megfontolni, hogy közvetítő szerepet vállaljon Oroszország és Ukrajna között, ha a két hadviselő ország és az Egyesült Államok felkérné erre.
Hozzátette, hogy ehhez a megfelelő időnek és a megfelelő körülményeknek kellene eljönnie, de az nem derül ki a The Guardian cikkéből, hogy pontosan mik is ezek a körülmények.
Netanjahu elmondta, hogy nem sokkal Oroszország tavaly februári ukrajnai inváziója után felkérték, hogy legyen közvetítő, de ő ezt elutasította, mert akkoriban Izrael ellenzéki vezetője volt, nem pedig miniszterelnök.
Van egy szabályom: egyszerre csak egy miniszterelnök – jelentette ki.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden kijelentette, hogy hajlandó lenne megfontolni, hogy közvetítő szerepet vállaljon Oroszország és Ukrajna között, ha a két hadviselő ország és az Egyesült Államok felkérné erre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1675252380
[modified] => 1675251522
)
[title] => Az izraeli miniszterelnök közvetítene Kijev és Moszkva között
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=69279&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69279
[uk] => 69259
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 69260
[image] => Array
(
[id] => 69260
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-6.jpg
[original_lng] => 109383
[original_w] => 864
[original_h] => 486
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-6-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-6-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-6.jpg
[width] => 864
[height] => 486
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-6.jpg
[width] => 864
[height] => 486
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-6.jpg
[width] => 864
[height] => 486
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-6.jpg
[width] => 864
[height] => 486
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1675244323:12
[_thumbnail_id] => 69260
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1269
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a4c3053ac458cdbc8155ec187d7dd9d6] =>
[_oembed_time_a4c3053ac458cdbc8155ec187d7dd9d6] => 1677827921
[_oembed_b2a791801c268634c2d52d34e7df7790] =>
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
Russia will come back to full compliance with the New START treaty if Washington abandons its"hostile stance" toward Moscow – Deputy FM Sergei Ryabkov pic.twitter.com/fjkxNfRP6S
Russian aggression has gone bankrupt on the battlefield. Today is already the five hundred and twenty-second day of the so-called "special military operation," which the Russian leadership expected to last for a week or two. Ukraine is getting stronger. Gradually, the war is… pic.twitter.com/4JQczc3UfY
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Benjámin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök, a Likud párt elnöke megkapta a kneszet képviselői többségének, a 120-ból 64 honatyának a támogatását új kormánya megalakításához – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön.
A kneszet honatyáinak többsége Netanjahut javasolta az ország új kormányának megalakítására Jichák Hercog államelnöknek, és ezért Hercog vasárnap várhatóan felkéri az új – Izrael harminchetedik – kabinetjének létrehozására.
Hercog az utóbbi napokban konzultációkat tartott a pártok képviselőivel arról, hogy melyik politikust bízza meg a kormányalakítással. Netanjahu mellett Jaír Lapid felkérését is javasolták, de csak pártjának, a Van Jövő (Jes Atíd) nevű centrista pártnak 24, a múlt keddi választásokon a parlamentbe bejutott képviselője.
A következő kormányról szóló szerdai egyeztetéseken Hercog arra figyelmeztetett, hogy az egész világ aggódik a radikális jobboldali Itamar Bengvir esetleges bevonása miatt az új kormánykoalícióba.
Bengvir a belbiztonsági miniszter tárcájára tart igényt. 2007-ben elítélték arabok elleni rasszista uszítás, valamint az Izrael és az Egyesült Államok feketelistáján szereplő Meir Kahane tanításait követő Kach mozgalom támogatása miatt. Kahanét 1990 novemberében egy New York-i szállodában meggyilkolta egy egyiptomi-amerikai dzsihadista.
Itamar Bengvir csütörtökön Meir Kahane emléke előtt tisztelgett meggyilkolásának 32. évfordulóján.
„Nem titok, hogy én nem Kahane rabbi vagyok, nem támogatom az összes arab deportálását, és nem fogok törvényeket hozni a nemek szerinti külön strandokról, bár az biztos, hogy fellépünk és mindent megteszünk azért, hogy a terroristákat kiutasítsuk az országból, valamint Izrael zsidó jellege, a telepek és zsidó identitása érdekében” – mondta Bengvir.
A Zsidó Erő (Ocma Jehudit) nevű párt élén álló Bengvir a Palesztin Hatóság feloszlatását szeretné elérni, emellett azt is, hogy zsidók imádkozhassanak az Óvárosban található Templomhegyen, ahol a status quo -t rögzítő jelenlegi egyezmények szerint csak a muzulmánok gyakorolhatják hitüket.
Jarív Levin, a Likud koalíciós tárgyalásokkal megbízott politikusa korábban kijelentette, hogy pártja a következő izraeli kormány gyors megalakítására törekszik. A választásokon győztes, Netanjahut támogató jobboldali-vallásos tömb pártjai előzőleg közölték, hogy az igazságszolgáltatási rendszer reformjára, a fegyverhasználati szabályok megváltoztatására, a vallási reformok visszaállítására, a műanyag csomagoló és tálalóeszközök megemelt adójának visszacsökkentésére, és drágábbá tett cukros üdítőitalok korábbi árának helyreállítására törekednek.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
