Olaszország szerdán bekérette Oroszország római nagykövetét tiltakozásul amiatt, hogy Moszkva Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök nevét is feltette arra a listára amely azon politikusok és közéleti személyiségek nevét sorolja fel, akiket „oroszellenesnek” tart.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter a döntést indokló közleményében azt írta: „az olasz államfő listára tétele provokáció a köztársaság és az olasz nép ellen”.
Az orosz külügyminisztérium indoklása szerint a „russzofób” személyiségek listájára olyan politikusok és egyéb tisztségviselők neve került fel, akik „gyűlöletkeltő nyelvezetet használtak” Oroszország ellen. A listán Friedrich Merz német kancellár, Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője és Mark Rutte NATO-főtitkár is szerepel; Mattarella olasz elnököt pedig egy februárban elmondott beszéde miatt tették fel rá, amelyben párhuzamot vont Oroszország és az egykori német Harmadik Birodalom között.
Az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai német nagykövetet, hogy tájékoztassák az orosz állami média németországi tudósítóival való bánásmód miatt hozott „megtorló intézkedésekről” – közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Orosz médiajelentések szerint az orosz állami média egyik alkalmazottjának kell távoznia Németországból, mert a bevándorlási hatóság nem hosszabbította meg az újságíró tartózkodási engedélyét. A beszámolók szerint ideiglenesen a férfi feleségének és gyermekének útlevelét is elvették.
„Németországban mindent megtesznek annak érdekében, hogy az orosz újságírók elhagyják az országot” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Zaharova hangsúlyozta, hogy a német hatóságok fellépése az orosz újságírók és a média ellen, „határtalan cinizmus és minden vállalt kötelezettség megszegése”. Németország nem hajlandó eleget tenni a a sajtószabadság és a vélemények sokszínűségének védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek – jelentette ki. A szóvivő azt is állította, hogy uszítással és propagandával teszik nevetségessé az orosz újságírókat, és a nyomásgyakorlás már nemcsak az újságírókat érinti, hanem családjaikat is.
Zaharova a múlt heti szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon egy interjújában már előrebocsátotta, hogy válaszlépésként szankciókra kerülhet sor Moszkvában dolgozó német újságírókkal szemben. Oroszország tavaly novemberben már visszavonta a német ARD köztelevízió két munkatársának oroszországi akkreditációját, válaszul az orosz Pervij Kanal állami tévécsatorna berlini irodájának bezárására.
A finn külügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy bekérette Oroszország helsinki nagykövetét egy múlt héten történt feltételezett légtérsértés miatt.
A finn kormány már pénteken közölte, hogy úgy véli, két orosz katonai repülőgép lépett be a finn légtérbe az ország déli részén, a fővárostól mintegy 50 kilométerre fekvő Porvoo város partvidékén, és a finn határőrség vizsgálja az esetet.
A nagykövettel közöltük, hogy Finnország komolyan veszi a területét ért feltételezett jogsértést, a diplomata pedig válaszában jelezte, hogy továbbítja az üzenetet – írta hétfői közleményében a finn külügyminisztérium az X-en, további részletek közlése nélkül.
Oroszország helsinki nagykövetsége egyelőre nem reagált az üggyel kapcsolatos hírügynökségi megkeresésekre.
A Balti-tenger térségében a 2022-ben kirobbant ukrajnai háború kezdete óta tapasztalható fokozott készültség, miután több alkalommal érte támadás a tenger alatt húzódó áram- és távközlési kábeleket, valamint gázvezetékeket, amelyek átmeneti szolgálatáskimaradásokat okoztak. A történtek miatt a NATO-fregattokat, -repülőgépeket és haditengerészeti drónokat küldött a helyszínre, hogy fokozza jelenlétét a területen.
A svéd külügyminisztérium bekérette az orosz nagykövetet kedden Stockholmban az ukrán városokra mért, rendkívül sok civil áldozatot követelő legutóbbi orosz rakétacsapások miatt – közölte honlapján a svéd tárca.
„A bekéretés célja az volt, hogy Svédország egyértelmű álláspontot képviseljen Oroszország Ukrajna városai és civil lakossága elleni folyamatos támadásaival szemben, különösen a Szumi és Krivij Rih városait az elmúlt hetekben ért súlyos támadások fényében” – hangsúlyozta Stockholm.
A külügyi közleményben kiemelték, hogy Oroszország a nemzetközi jog szerint felelősséget visel a civilek és a polgári infrastruktúra védelméért a háborús cselekmények során.
Vasárnap Oroszország két ballisztikus rakétával mért csapást az északkelet-ukrajnai Szumi városára. A támadás következtében a legfrissebb ukrán adatok szerint 35-en haltak meg, köztük két gyerek, és 125-en szenvedtek sérüléseket.
A Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rihre április 4-én mért az orosz hadsereg rakétacsapást, amelynek következtében 18-an haltak meg – köztük kilenc gyerek – és 61-en sebesültek meg.
🚨 Breaking News: Putin has appointed Alexander Darchiyev as Russia's new ambassador to Washington. This move could signal new dynamics in US-Russia relations. How will this impact diplomacy moving forward? 🌐 #Russia#USRelations#Darchiyev#Diplomacy: https://t.co/EEUt4eUasV
— Global Banking & Finance Review (@GBAFReview) March 6, 2025
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Bekérették csütörtökön az ukrán külügyminisztériumba Pavel Vizdal ukrajnai szlovák nagykövetet, akivel közölték, hogy Kijev határozottan visszautasítja azokat a pozsonyi vádakat, amelyek szerint Ukrajna beavatkozik Szlovákia belügyeibe.
A kijevi külügyi tárca hivatalos honlapján kiadott közleményében kiemelte, hogy az ukrán fél jó kapcsolatokat tart fenn és fejleszt minden olyan nemzetközi partnerrel, amely átfogó segítséget nyújt Ukrajnának az orosz fegyveres agresszió közepette.
Olekszandr Miscsenko miniszterhelyettes mély csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök jelenleg „a Kreml szócsöveként” tevékenykedik, és Szlovákia európai uniós tagságát figyelmen kívül hagyva „logikátlan lépéseket tesz”.
Leszögezte, hogy a szlovák kormányzat ilyen lépései „elfogadhatatlanok, különösen Oroszország példátlan Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben, és súlyos károkat okoznak nemcsak Ukrajna és Szlovákia hagyományosan jó viszonyában, hanem az Európai Unió és az euroatlanti közösség egységét is aláássák az agresszor állam elleni küzdelemben”.
„Elfogadhatatlan a szlovák kormány azon törekvése, hogy fenntartsa az orosz energiaellátástól való függőségét, annak ellenére, hogy az EU és az európai partnerek közösen dolgoznak a függőség csökkentésén és az energiaellátási források diverzifikálásán. Ezen felül Pozsony figyelmen kívül hagyja az ukrán fél érveit arra vonatkozóan, hogy Oroszországot meg kell fosztani azoktól az eszközöktől, amelyekkel az Ukrajna és az ukrán nép elleni terrorcselekményeit finanszírozza” – írta a minisztérium a közleményben.
Kijev mindezek fényében arra szólította fel Pozsonyt, hogy hagyjon fel ezzel a gyakorlattal, és térjen vissza a konstruktív párbeszédhez és a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez a két ország és a két nép között.
„Az ukrán nép, amely most életével fizet a szabadságáért és egész Európa biztonságáért, továbbra is mély hálával tartozik a szlovák népnek azért a támogatásért és segítségért, amelyet a teljes körű orosz agresszió kezdete óta nyújtott” – hangsúlyozta az ukrán miniszterhelyettes.
Oroszországban kedden bekérették a külügyminisztériumba Alexandru Chetraru moldovai ügyvivőt a Chisinau által Ukrajnának átadott F–16-os harci gépekről szóló sajtójelentések miatt – írja az MTI.
Az orosz diplomáciai tárca közlése szerint Moszkva kifejezte aggodalmát azon orosz és moldovai sajtójelentések miatt, miszerint az Ukrajnának átadott F–16-osokat esetleg Moldova területén állomásoztatják, és onnan indítják bevetésre oroszországi célpontok ellen.
Oroszország felszólította Moldovát, hogy maradjon semleges a konfliktusban, és ne tegyen olyan lépést, amely tovább súlyosbíthatja az ukrajnai válságot, „vagy arról tanúskodna, hogy Chisinau is belekeveredett abba, esetleg romboló hatása legyen a Dnyeszter-melléki helyzetre, minthogy a Dnyeszter Menti Köztársaságban jelentős számú orosz állampolgár él” – írta a külügyminisztérium.
Moszkva kifogásolta a moldovai hadsereg NATO-tagállamokkal közös hadgyakorlatait is.
A chisinaui külügyminisztérium erre reagálva kijelentette: Moldovának nincs olyan terve, hogy Ukrajnának átadott repülőgépeket állomásoztasson. „Moldova nem enged tárolni a területén olyan fegyvereket vagy hadfelszerelést, amelyek már Ukrajna birtokában vannak” – hangsúlyozta a moldovai tárca.
Bekérette hivatalába Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Irán párizsi nagykövetét, hogy „a határozottság üzenetét adja át” az Izrael ellen vasárnapra virradóra elkövetett iráni rakéta- és dróntámadást követően.
Arra kértem a külügyminisztérium szerveit, hogy holnapra hívják be a franciaországi iráni nagykövetet azért, hogy „a határozottság üzenetét adjam át” – mondta a francia diplomácia vezetője vasárnap este a France2 francia közszolgálati televízió híradójában.
„Nem szabad felcserélni a felelősséget” – hangsúlyozta. „Az irániak támadták meg Izraelt (…) 1979 óta Irán az Izrael elleni gyűlöletét tette a diplomáciája középpontjába” – tette hozzá.
Teherán korábban bejelentette, hogy bekérette az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nagykövetét, hogy tiltakozzon „az ezen országok egyes tisztviselői Iránnak a cionista rezsim országunk állampolgárai és érdekei ellen irányuló sorozatos akcióira adott válaszát illető felelőtlen álláspontja ellen” – idézte az AFP hírügynökség az a IRNA iráni állami hírügynökségben megjelent teheráni közleményt.
Irán vasárnapra virradóra rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában. A médiában megjelent értesülések szerint az iráni hadsereg 185 drónt, 36 manőverező robotrepülőgépet és 110 föld-föld rakétát indított, ezek túlnyomó többségét az izraeli védelmi erő még az ország légterén kívül lelőtte.
A csapás elhárításában az amerikai és a brit hadsereg mellett Franciaország is részt vett azért, hogy megvédje a térségben, Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben és Irakban lévő francia támaszpontokat – mondta a francia külügyminiszter.
„Felelősséget vállaltunk, mert a regionális biztonság szereplői vagyunk” – fogalmazott Stéphane Séjourné. „Az iráni támadás nemcsak Izraelt célozta, hanem aláásta erőink biztonságát és megsértette arab partnereink légterét” – tette hozzá, a katonai feszültség csökkenését szorgalmazva a régióban.
Németország, Spanyolország, Svédország, Finnország és három balti állam külügyminisztériumai hétfőn bekérették a helyi orosz diplomáciai képviseletek vezetőit Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető múlt heti halálának ügyében.
A balti országok külügyminiszterei közös nyilatkozatban tudatták, hogy a Tallinnban, Rigában és Vilniusban folytatott megbeszéléseken elítélték Navalnij halálát, és hangsúlyozták, hogy a Kremlt teszik felelőssé a történtekért. Felszólították egyben Oroszországot, hogy teljeskörűen tárja fel az ellenzéki vezető halálának körülményeit, és adja ki holttestét Navalnij családjának.
Bírálták a márciusi orosz elnökválasztást is, amely szerintük nem lesz „sem szabad, sem tisztességes”.
„Tekintettel az ellenzék és a független sajtó teljes elnyomására és a hiteles alternatív jelöltek és a nemzetközi megfigyelők hiányára, ezek a választások nélkülözni fognak minden demokratikus legitimitást” – közölték a balti államok diplomáciai vezetői. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területeken nem fogják elismerni a voksolást, sem annak eredményét.
Németország, Spanyolország, Finnország és Svédország és is bekérette a nap folyamán az orosz nagyköveteket. A finn külügyi tárca az X-en közölte, hogy Oroszország felelősségét hangsúlyozták Navalnij halálában, és felszólították a moszkvai vezetést alapos és átlátható vizsgálat lefolytatására, valamint az összes politikai fogoly szabadon engedésére.
Stockholmban Tobias Billström svéd külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak „cselekednie kell az oroszországi politikai elnyomás ellen”, és arról tájékoztatta a bekéretett nagykövetet, hogy a svéd kormány kezdeményezte Moszkva elleni újabb szankciók lehetőségének megvitatását európai szinten.
Madridban nem közölték, hogy pontosan mikor kérették be a külügyminisztériumba Jurij Klimenko orosz nagykövetet. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter már pénteken követelte Navalnij halála körülményeinek tisztázását.
A német kormány részéről az Oroszországban bebörtönzött politikai aktivisták szabadon engedését sürgették. A minisztérium szóvivője különösen megdöbbentőnek nevezte, hogy az orosz hatóságok őrizetbe veszik azokat, akik virágot helyeznek el Navalnij emlékhelyén.
„Az Alekszej Navalnij és az orosz kormány más bírálói ellen politikailag motivált eljárások, valamint az őrizet embertelen körülményei megmutatják, mekkora brutalitással jár el az orosz bíróság a máskéntgondolkodók ellen, és meddig képes elmenni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) azért, hogy elnyomja Oroszországban a szólásszabadságot” – jelentette ki sajtótájékoztatóján a szóvivő.
Az osztrák külügyminisztérium ugyanakkor egyelőre nem tervezi az orosz nagykövet bekéretését az ügyben, ehelyett uniós szankciókat követel a Navalnij haláláért felelős személyekkel szemben – közölte a bécsi diplomáciai tárca szóvivője az APA osztrák hírügynökség megkeresésére.
Londonban már pénteken este a külügyminisztériumba kérették a vezető orosz diplomatákat, hogy tiltakozzanak Navalnij halála miatt.
Bekérették a lett külügyminisztériumba az orosz nagykövetség ügyvivőjét szerdán, miután a moszkvai belügyminisztérium előző nap körözést adott ki lett és észt kormánytagok ellen.
Az orosz belügyminisztérium kedden adott ki körözést lett és észt kormánytagok ellen. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy a listán szereplő személyek a „történelmi emlékezetet megcsúfoló döntésekért” felelősek, olyan emberek, akik „ellenséges” lépéseket tesznek mind a történelmi emlékezet, mind pedig Oroszország ellen.
„A külügyminisztérium együttműködik az európai uniós partnerekkel, hogy globális szinten foglalkozzanak az üggyel” – tudatta a lett külügyminisztérium.
Evika Silina lett miniszterelnök szavai szerint a lett kormány törvénytelennek és politikailag motiváltnak tartja az orosz lépéseket.
Az orosz belügyminisztérium adatbázisából csak annyi derül ki, hogy a körözéseket az orosz büntető törvénykönyv alapján adták ki, de a konkrét cikkelyt nem tüntették fel a szövegben. A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta, hogy Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tavaly szeptemberben 170 külföldit, köztük lett, litván, észt, lengyel és ukrán állampolgárokat vádolt meg távollétükben szovjet katonai emlékművek meggyalázása és megrongálása címén.
A nyomozók 16 büntetőügyben dolgoznak, amelyekben 143 esettel kapcsolatban vizsgálják a szovjet katonai hadisírok, emlékművek és emlékhelyek meggyalázását és megrongálását.
Irán bekérette az orosz nagykövetet és jegyzékben tiltakozott, amiért a Marokkóban rendezett hatodik arab–orosz kooperációs fórumon Moszkva a konfliktus békés megoldására szólított vitatott hovatartozású szigetekkel kapcsolatban. A szóban forgó szigetekkel kapcsolatban Iránnak az Egyesült Arab Emirségekkel vannak vitái.
Idén ez a második eset, hogy diplomáciai bonyodalmak adódtak a két ország között. Júliusban egy hasonló nyilatkozat miatt hívatták be Oroszország teheráni nagykövetét.
A kérdéses szigetek, Abu Musa, Nagy Tunb és Kis Tunb a Perzsa-öböl bejáratát jelentő Hormuzi-szoros közelében stratégiai helyen fekszenek és jelenleg iráni fennhatóság alatt állnak. Irán a brit csapatok kivonulását követően 1971-ben vonta ellenőrzése alá őket és ókori Perzsiáig visszavezethető történelmi területeik részének tekintik azokat. Abu Musával kapcsolatban Irán megegyezett az Emirátusokkal, a másik két szigettel kapcsolatban azonban továbbra is vitáik vannak.
A történelmileg nem túl jó kapcsolatokat ápoló Oroszország és Irán a szíriai polgárháborúban talált egymásra Bassar Asszád elnök támogatóiként. Az iráni–orosz kapcsolatok azonban azután mélyültek el igazán, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát és Irán saját gyártmányú robotrepülőgépeivel támogatta a haditechnikai és hadianyag ellátási problémákkal küzdő Oroszországot. A lassú, primitív, de olcsó és nagy tömegben alkalmazható Shahed drónokat nagy számban lőtte le az ukrán légvédelem, de így is komoly szerepet kaptak az ukrán városok elleni terrorbombázásokban.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az orosz–iráni kapcsolatok stratégiai jelentőségűek, ezért fel sem merült, hogy vitassák Irán területi integritását. A Teheran Times éles hangú véleménycikke ennek ellenére árulónak nevezte Lavrovot.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
🚨 Breaking News: Putin has appointed Alexander Darchiyev as Russia's new ambassador to Washington. This move could signal new dynamics in US-Russia relations. How will this impact diplomacy moving forward? 🌐 #Russia#USRelations#Darchiyev#Diplomacy: https://t.co/EEUt4eUasV
— Global Banking & Finance Review (@GBAFReview) March 6, 2025