Ausztria nem zárja ki, hogy részt vegyen egy lehetséges békefenntartó misszióban Ukrajnában – azonban ez attól függ, milyen mandátumot kap majd a misszió. Ezt Claudia Tanner osztrák védelmi miniszter jelentette ki, írja a Die Welt.
A kérdésre, hogy Ausztria csatlakozhatna-e bizonyos feltételek mellett más országokkal együtt az „önkéntes koalícióhoz” Ukrajna békéjének biztosítása érdekében, Tanner így válaszolt:
Az osztrák hadsereg az elmúlt hat évtizedben bebizonyította, hogy teljes mértékben készen állunk és képesek vagyunk részt venni összetett nemzetközi műveletekben. Az ukrajnai békemisszió esetében minden attól függ, milyen mandátumot kap a misszió, milyen lehetőségek nyílnak a részvételünkre, illetve szükség van-e egyáltalán a szakértelmünkre. De nem zárom ki, hogy részt vennénk a béke biztosításában Ukrajnában, ha erre sor kerül
Ukrajna világosan látja a lehetőségeket, valamint a partnerek szerepét az ország jövőbeli biztonsági infrastruktúrájában, a potenciális békefenntartókat a szárazföldön, tengeren és levegőben kell telepíteni – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: egy jövőbeli hosszú távú békemegállapodás nem lehetséges megbízható biztonsági garanciák nélkül. „A katonai kontingensek esetleges kiküldésével kapcsolatban ma nagyon tartalmas konzultációkat folytatunk szövetségeseinkkel, az „elszántak koalíciójával” – tette hozzá.
A szövetségesek katonai jelenlétének a szárazföldön, levegőben és tengeren is meg kell valósulnia. Ma már világos képet kaptunk partnereink képességeiről és szerepéről Ukrajna jövőbeli biztonsági infrastruktúrájában
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Dánia készen áll békefenntartó egységeket küldeni Ukrajnába, ha szükségessé válik. A katonák ebben az esetben az egyesített európai erők részeként fognak tevékenykedni.
Ezt nyilatkozta Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter és Troels Lund Poulsen védelmi miniszter.
Fontos, hogy Európában helyes üzeneteket küldjünk Putyinnak és Washingtonnak. Pontosan ezt tesszük ma, amikor azt mondjuk: ha eljön az idő, amikor a tűzszünet vagy a béke eléréséhez európai jelenlétre lesz szükség, Dánia készen áll erre
– mondta Rasmussen.
Ugyanakkor Poulsen megjegyezte, hogy konkrét terveket a katonák Ukrajnába történő küldésére még nem dolgoztak ki.
Andrij Szibbiha külügyminiszter úgy véli, hogy a békegaranciák keretében Ukrajnában tartózkodó külföldi kontingensekről szóló megbeszéléseknek az ukrán tengerek és légtér védelmére is összpontosítani kell, nem csak a szárazföldi területekre – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a miniszter Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője azt írta: „Az ukrán légtér és tengerek biztonságának fenntartása nem kevésbé fontos, ha nem fontosabb. A szárazföldnek, a légtérnek és a tengereknek fókuszban kell lennie.”
Volodimir Zelenszkij elnök korábban két lehetőséget jelentett be Ukrajna biztonsági garanciáira vonatkozóan: a NATO-tagságot vagy erős ukrán hadsereget európai kontingens támogatásával.
Sajtóértesülések szerint Európa tervet dolgoz ki akár 30 ezer katona Ukrajnába küldésére. Valószínűleg az ország keleti és déli részén több városban is telepítik őket, de nem közvetlenül a frontvonalon.
Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége az Amerikai Egyesült Államoktól, az ország azonban készen áll az Európából érkező békefenntartók fogadására – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián tartott sajtótájékoztatóján.
A jelentés szerint Zelenszkijt újságírók arról kérdezték, hogy Ukrajna ragaszkodik-e az Egyesült Államok biztonsági garanciáihoz, mire azt válaszolta, hogy Ukrajna „tényleg biztonsági garanciákat akar az Egyesült Államoktól”.
Amikor a kontingensről beszélünk, felvetődik a kérdés, hogy készen állunk-e az európai kontingensre. Azt mondtam, hogy készen állunk egy akár kizárólag ukránokból álló kontingensre is. A kérdés az, hogy milyen felszerelésünk van? Ha van 150-160 darab F-16-os vadászgépünk, 25+ Patriot rendszerünk, akkor miért lenne szükségünk amerikai vagy európai csapatokra? Nem az állampolgárságukról van szó. Az USA-ra mint szövetségesre van szükségük
– hangsúlyozta az államfő.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy a szövetségesek támogatják Ukrajnát politikailag. „Ha már a kontingensnél tartunk – van térképem, rajta van 110 ezer külföldi. Kívánatos, hogy ezek a partnereink legyenek, akik profik a tengeren (Nagy-Britannia, északi országok – a szerk.), ha hivatásosak, akkor kívánatos, hogy a tengeren legyenek” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Az európai békefenntartók Ukrajnába telepítése a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) kulcsfontosságú témája lesz, ezen a héten, február 14-16-án kerül sor – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás kilátásba helyezése aktív megbeszélésekhez vezetett arról, hogy európai csapatokat küldjenek Ukrajnába, hogy figyelemmel kísérjék a tűzszünetet, és segítsenek elrettenteni Oroszországot az esetleges újbóli inváziótól. Konkrét kezdeményezések azonban még nincsenek, és az sem világos, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor beleegyezik-e ebbe.
Valószínűleg ez a téma lesz a vita fő témája ezen a héten az éves müncheni biztonságpolitikai konferencián, amelyen J. D. Vance amerikai alelnök és Marco Rubio külügyminiszter is részt vesz
– írta a lap
A NYT elismeri, hogy az amerikai katonák és katonai felszerelések részvétele nélkül egy ilyen kezdeményezésben az európai csapatokat komoly veszély fenyegeti, sőt Oroszország megtámadná őket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy ha Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba, akár 200 ezer külföldi katonára lesz szükség a biztonsága érdekében. A kiadvány szerint azonban az elemzők ezt a számot túl nagynak tartják, mivel például háromszor akkora, mint a brit hadsereg.
Svédország védelmi minisztere, Paul Jonson kijelentette, hogy nem zárja ki országának részvételét egy békefenntartó misszióban Ukrajnában. Ezt a Kyiv Independentnek adott interjújában mondta el.
Arra a kérdésre, hogy Svédország részt vehet-e egy esetleges békefenntartó misszióban, amely a tűzszünet ellenőrzését célozná Ukrajnában, Jonson úgy válaszolt, hogy ezt az opciót nem zárják ki. Hozzátette, hogy Svédország már jelen van Ukrajnában védelmi beszerzési ügynöksége révén, amely együttműködik az ukrán kormánnyal a katonai felszerelések beszerzésében.
A miniszter azt is jelezte, hogy nem zárja ki katonai gyakorlatok végrehajtását Ukrajnában.
A békefenntartók Ukrajnába küldésének kérdése nehéz folyamat, de Kijev támogatja, és vannak pozitívumok is néhány vezető részéről ezzel kapcsolatban – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Az egész háború olyan, mint egy nap, és még nincs vége. Sajnos. De mindent megteszünk azért, hogy Ukrajna erős legyen. Hogy senki ne kényszerítsen ránk semmit. És azt gondolom, hogy nekünk minden bejön. Egy nagyon jó találkozó Macron elnökkel, majd Mark Rutte NATO-főtitkárral, és akkor megvolt az első része az európai vezetőkkel való mai találkozóknak is.”
Zelenszkij kifejtette, hogy sok téma van a megbeszélésre, köztük a békefenntartók kérdése. Megjegyezte, hogy beszélt Macronnal, különös tekintettel korábbi kezdeményezésére. Ukrajna általában támogatja pozícióinak megerősítését, de ez részletes kidolgozást igényel – tette hozzá.
Az államfő pozitívan értékelte azt is, hogy Macron már felvette a kapcsolatot más vezetőkkel. Tartózkodott a részletek feltárásától, de megjegyezte, hogy bizonyos vezetők már pozitívan reagáltak ebben a kérdésben.
Az európai országok békefenntartó csapatok Ukrajnába küldéséről tárgyalnak, ezt Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte, és a vita a kezdeti szakaszban van – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány azt írta, hogy az európai vezetők ragaszkodnak ahhoz, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai és gazdasági támogatások növelésére összpontosítsanak. Ugyanakkor semmi jelét nem látják annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor készen állna a tárgyalásra. Ennek ellenére számos európai tisztviselő még mindig tárgyal a békefenntartók Ukrajnába küldésének lehetőségéről.
A Reuters értesülései szerint Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök kizárta amerikai csapatok részvételét a békefenntartó misszióban. Azt mondta, hogy az európaiaknak maguknak kell betölteniük ezt a szerepet a tárgyalásokon. Ez arra utalhat, hogy a békefenntartó misszió megtörténik attól függetlenül, hogy Kijev kap-e biztonsági garanciákat a NATO-tagságon keresztül, ahogy azt reméli, vagy kétoldalú garanciákat.
Még ha lenne is biztonsági garancia a NATO részéről, honnan jönne a lendület a helyszínen? Európai lenne, így a hadseregparancsnokaink már olyan terveket készítenek, amelyeket a jövőben mérlegelhetnek az európai vezetők
– mondta el egy forrás a kiadványnak.
A Reuters forrása szerint olyan nagy európai országok alkothatják a haderő zömét, mint Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Nagy-Britannia. A hírszolgálat becslése szerint a békefenntartó missziót öt-nyolc országból álló koalíció hozhatja létre. Az elemzők azonban eltérő becsléseket adnak ezen erők számáról. Végül is sok múlik a konkrét küldetésükön.