Letette hivatali esküjét Donald Trump, ezzel a korábbi 45. elnök hivalosan is az Egyesült Államok 47. elnöke. Trump béketeremtőként és egyesítőként szeretne fellépni, valamint ígéretet tett az elhibázott zöld és szélsőbaloldali ideológiák kiszorítására. Trump arról beszélt, beiktatásával kezdődik Amerika aranykora.
Helyi idő szerint déli 12 órakor letette hivatali esküjét Donald Trump, ezt követően egy közel fél órás beszédben fejtette ki vízióját az elkövetkező négy évre.
„Amerika aranykora épp most kezdődik”
– erről beszélt beiktatási beszédében Donald Trump, az Egyesült Államok 47. elnöke. „Nem hagyjuk, hogy kihasználjanak minket, a mai naptól fogva a Trump-adminisztráció számára Amerika az első! „ – jelentette ki az amerikai elnök. Szót ejtett még az illegális bevándorlás jelentette kihívásról, amivel kapcsolatban kihirdette a szükségállapotot, a mexikói drogkartelleket pedig terrorszervezetekké nyilvánította. Beszélt még a Biden-adminisztráció azon általa hibásnak tartott intézkedésről is, amiket a leköszönő elnökség elmondása szerint a katasztrófavédelem kapcsán vétett, ahogy a kritikai elméletek és a genderelméletnek az oktatásba való betüremkedéséről is beszélt, valamint ígéretet tett ezeknek az ideológiáknak a kiszorítására.
„Mostantól csak két nem létezik, a férfi és a nő!”
– tette hozzá.
Megígérte a Covid-oltás elutasítása miatt leszerelt katonák visszahívását, valamint kompenzációt is ígért nekik. „ A megválasztásom mandátumot jelent arra, hogy visszafordítsuk nemzetünk elárulását” – szögezte le Trump, majd úgy folytatta:
„Ettől a pillanattól fogva Amerika bukásának vége van!”
Emlékeztetett a pennsylvaniai Butlerben elkövetett merényletkísérletre is alátámasztva ezzel, hogy milyen kísérletekkel próbálták megakadályozni a visszatérését.
„Úgy gondolom, hogy Isten mentett meg, mert ő is azt akarja, hogy újra naggyá tegyem Amerikát” – mondta, valamint hozzátette: 2025. január 20. minden amerikai számára a felszabadulás ünnepe lesz.
A hivatalba lépett elnök ezenfelül energetikai programot is hirdetett, aminek keretében újrakezdődik a kőolaj és a fosszilis energiahordozók kitermelése. Kijelentette, hogy visszavonják az Új Zöld Megállapodást. Beszélt még a külpolitikáról is, itt arra helyezte a hangsúlyt, hogy az Egyesült Államok békét teremtsen és lehetőleg ne keveredjen háborúba. Megemlítette a Hamász által fogva tartott túszok hazatérését is. Külön hangsúlyt helyezett az amerikai térség helyzetére. Számos földrajzi helységnév megváltoztatásáról is beszélt, a Mexikói-öböl Amerikai-öbölre fog változni, a Mount McKinley pedig visszakapja a nevét, ahogy beszélt még a Panama-csatorna visszavételéről is.
[type] => post
[excerpt] => Letette hivatali esküjét Donald Trump, ezzel a korábbi 45. elnök hivalosan is az Egyesült Államok 47. elnöke. Trump béketeremtőként és egyesítőként szeretne fellépni, valamint ígéretet tett az elhibázott zöld és szélsőbaloldali ideológiák kiszorít...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737402830
[modified] => 1737404431
)
[title] => Donald Trump visszatért a Fehér Házba: letette az esküt a 47. amerikai elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138290&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138290
[uk] => 138281
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 138282
[image] => Array
(
[id] => 138282
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2025-01-20-19-17-06-donald-tramp-sklav-prisyagu-yak-47-j-prezident-ssha.png
[original_lng] => 3933284
[original_w] => 2504
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2025-01-20-19-17-06-donald-tramp-sklav-prisyagu-yak-47-j-prezident-ssha-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2025-01-20-19-17-06-donald-tramp-sklav-prisyagu-yak-47-j-prezident-ssha-300x173.png
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2025-01-20-19-17-06-donald-tramp-sklav-prisyagu-yak-47-j-prezident-ssha-768x442.png
[width] => 768
[height] => 442
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2025-01-20-19-17-06-donald-tramp-sklav-prisyagu-yak-47-j-prezident-ssha-1024x589.png
[width] => 1024
[height] => 589
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2025-01-20-19-17-06-donald-tramp-sklav-prisyagu-yak-47-j-prezident-ssha-1536x883.png
[width] => 1536
[height] => 883
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2025-01-20-19-17-06-donald-tramp-sklav-prisyagu-yak-47-j-prezident-ssha-2048x1178.png
[width] => 2048
[height] => 1178
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2025-01-20-19-17-06-donald-tramp-sklav-prisyagu-yak-47-j-prezident-ssha.png
[width] => 2504
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737397234:12
[views_count] => 871
[_thumbnail_id] => 138282
[_edit_last] => 12
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 8232
[1] => 783
[2] => 641
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => beiktatás
[1] => Donald Trump
[2] => eskütétel
[3] => USA
)
)
[1] => Array
(
[id] => 137576
[content] =>
Donald Trump megválasztott amerikai elnök több mint 100 rendelet aláírását tervezi elnöksége elején, többek között a január 20-i beiktatás napján, számolt be az Associated Press.
A kiadvány megjegyezte, Trump tájékoztatta a republikánus szenátorokat az azonnali végrehajtást követelő intézkedésekről szóló terveiről, amelyek között kulcsfontosságú az Egyesült Államok mexikói határa ellenőrzésének megerősítése, bevándorlási központok létrehozása és a kitoloncolási intézkedések jelentős megerősítése. Emellett Trump azt ígéri, hogy végrehajtja a választási kampány során megígért változtatásokat, többek között az energiaszektorban, az oktatásban és az oltásokra vonatkozó kérdésekben.
A szenátorok szerint az új elnök azt is tervezi, hogy hatályon kívül helyez számos Joe Biden volt elnök által kiadott rendeletet, végrehajtja saját kezdeményezéseit, beleértve a fal építésének befejezését a határon és a bevándorlás ellenőrzésenek szigorítását.
Trump figyelmének központjában, a szenátorok elmondása szerint körülbelül egymillió olyan ember kitoloncolása áll majd, akik illegálisan tartózkodnak az Egyesült Államokban, vagy bűncselekményt követtek el. Ezek az akciók egy szélesebb stratégia részét képezik, amelynek célja a kampányígéretek végrehajtása és a nemzetbiztonság megerősítése elnöksége kezdeti időszakában.
Beiktatták hivatalába kedden Chisinauban Maia Sandu moldovai elnököt, akinek ez a második mandátuma. Maia Sandu, a Világbank egykori közgazdásza 2020 óta vezeti a nagyjából 2,7 millió lakosú országot.
A politikus, amikor a parlamenti képviselők és az alkotmánybíróság tagjai előtt letette a hivatali esküt, kijelentette: „Büszkék lehetünk arra, hogy a megpróbáltatások ellenére sikerült a történelem jó oldalán állnunk, és megvédeni a demokráciát a külső fenyegetésekkel szemben”. „Minden nyomás ellenére Moldova egy világos irányra szavazott, egy fejlett országra, egy nagyobb biztonságot és jólétet hozó európai országra” − tette hozzá az 52 esztendős Maia Sandu.
Maia Sandu a szavazatok 55,33 százalékával győzött a november elején tartott elnökválasztás második fordulójában az oroszbarát szocialisták által támogatott ellenfele, Alexandr Stoianoglo 44,67 százalékával szemben az EU- és NATO-tag Románia, valamint a háború sújtotta Ukrajna között fekvő államban. Ő az első nő, aki 2020 óta a legmagasabb tisztséget betölti Moldovában.
A politikus határozottan Brüsszel felé fordította 2,6 millió lakosú országát, amely Európa egyik legszegényebb állama, és amely júniusban hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. „Négy évvel ezelőtt jó időket ígértünk. Őszinte ígéret volt, de az idők nehéznek bizonyultak” – emlékezett vissza a Világbank egykori közgazdásza.
„A világjárvány után jött az infláció, az energiaválság, a gázzal kapcsolatos zsarolás, most pedig a sötétséggel kapcsolatos zsarolás” – folytatta, miközben a szükségállapotban lévő Moldova jelentős áramkimaradásokra és kemény télre készül.
Az ország áramellátásának 70 százaléka a Dnyeszteren túli Cuciurgan hőerőműtől függ, amelyet Ukrajnán keresztül orosz gázzal látnak el. Kijev azonban bejelentette, hogy nem kívánja megújítani a december végén lejáró tranzitszerződést, amely lehetővé teszi az orosz gáz Európába szállítását.
Ukrajna és Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök közötti fontos tárgyalások a beiktatása után válhatnak lehetővé, a pontos dátumot azonban még nem tűzték ki – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform és az Interfax-Ukrajina hírügynökségekre hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Nem tudom, mikor lesznek a tárgyalások, nincs időpontom, ez sok mindentől függ – nem csak az ütemezéstől, hanem a megfelelő találkozók lebonyolításának jogosságától is. Ha olyan találkozókat akarunk, ahol néhány kérdés megoldódik, akkor ehhez megfelelő jogszabályi lehetőségeknek kell lenniük.”
Zelenszkij megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamat a csapatok szintjén folytatódik, és hangsúlyozta, hogy jelenleg sok erő próbálja megakadályozni Kijev és Washington erős szövetségét. Mint hangsúlyozta: Ukrajnának minden esélye megvan a háború jövő évi befejezésére, meg kell hallgatni az új amerikai elnök új javaslatait a háború befejezésének tervéről. Ez már januárban lehetséges lesz – tette hozzá.
„Nyitottak vagyunk, még egyszer mondom, és mellesleg az afrikai országok, az ázsiai és az arab államok vezetői felé. Készek vagyunk vizsgálni a javaslataikat. Szeretném látni az új elnök javaslatait is. Az Egyesült Államokról azt gondolom, hogy ezeket a javaslatokat fogjuk látni, és azt hiszem, lesz tervünk a háború befejezésére.”
Az államfő azt is hozzátette: „Nem akartam, hogy az orosz dezinformáció befolyásolja az embereket, hogy csak a mi tervünk van, és nem akarunk más kontinensekről származó partnerekről hallani. Ez nem igaz.” Egyúttal hangsúlyozta, hogy a globális Dél Ukrajna oldalán és a háború befejezésének oldalán áll majd, amikor az USA erősebb lesz.
„Biztos vagyok benne, hogy jövőre minden esélyünk meglesz rá (a háború befejezésére – a szerk.). Megvannak erre a megfelelő lépések. Megértjük, hogy Oroszország nem fogja megtenni ezeket a lépéseket. De van egy ENSZ Alapokmány és minden, az ENSZ Alapokmányán alapuló lépésünket a partnerek támogatják” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna és Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök közötti fontos tárgyalások a beiktatása után válhatnak lehetővé, a pontos dátumot azonban még nem tűzték ki – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732438800
[modified] => 1732392343
)
[title] => Zelenszkij: a beiktatása után fontos tárgyalásokra nyílik lehetőség Trumppal
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133282&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133282
[uk] => 133306
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133283
[image] => Array
(
[id] => 133283
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[original_lng] => 23514
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732393425:8
[_thumbnail_id] => 133283
[_edit_last] => 12
[views_count] => 673
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6afcb6f6e810a069072764bceaff2d5c] =>
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
A horvát parlament beiktatta hivatalába pénteken az Andrej Plenkovic vezette új, jobbközép kormányt.
A több órán át tartó heves vita után a kabinetet a törvényhozás 151 képviselőjéből 79 támogatta. Plenkovic a parlamenti ülés elején öt prioritást jelölt meg a kormány programjában: a sikeres, a vitális, az igazságos, a fenntartható és a szuverén Horvátországot.
A sikeres cél alatt makrogazdasági stabilitást, versenyképes gazdaságot és biztonságos munkaerőpiacot ígért a kormányfő, 1600 eurós átlagfizetéssel és 125 ezer új munkahely megteremtésével. Korszerűsítik az oktatási rendszert, és következő tíz évben hatmilliárd eurót fektetnek be a vasút fejlesztésébe – mondta.
Kiemelte: a vitális Horvátország a családok megerősítésére és a fiatalok támogatására helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor különös figyelmet fordít a nyugdíjasok ellátására is.
Az igazságos Horvátország a független igazságszolgáltatást és a korrupció elleni küzdelmet jelenti, továbbá a médiaszabadságot, az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, a nők és gyermekek elleni erőszak elleni küzdelmet, valamint egy elérhetőbb és fenntarthatóbb egészségügyi rendszert – hangsúlyozta.
Rámutatott: a fenntarthatóság keretében a gazdaság, az energiafelhasználás és a közlekedés dekarbonizációja, valamint a hulladékgazdálkodás és a biodiverzitás megőrzése élvez előnyt.
Ötödik prioritásként a szuverén Horvátországot említette, ami a határ- és a belső biztonság megteremtését jelenti. Ennek része még a hadsereg modernizálása, a veteránokról való gondoskodás és az emlékezés kultúrája – húzta alá.
Az új kabinetben a miniszterelnöknek hét helyettese lesz: Davor Bozinovic belügyminiszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Tomo Medved veteránügyi miniszter, Oleg Butkovic tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Ivan Anusic védelmi miniszter és Branko Bacic építésügyi, tervezési és állami vagyonügyi miniszter – mind a hatan régi-új tárcavezetők –, valamint Josip Dabro mezőgazdasági miniszter a választásokon harmadikként befutó Haza Mozgalomtól (DP).
Két tárcával tizennyolcra nő a minisztériumok száma: a jobbközép Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) tizenöt minisztere lesz, a DP-nek három. A HDZ-s tárcavezetők az előző kormányban is miniszterek voltak.
A két új minisztérium a demográfiai, valamint a környezetvédelmi, amely a gazdasági tárcából vált ki. A demográfiai és a gazdasági tárca DP-s miniszterek irányítása alá kerül, előbbit Ivan Sipic, utóbbit Ante Susnjar vezeti majd.
Az április 17-i parlamenti választásokon az eddig kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű választási koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban. Az Ivan Penava vukovári polgármester vezette DP 14 képviselői helyre tett szert.
Átlépte még az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd (MOST) 11 mandátummal,
a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt és a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt egy mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek biztosított nyolc képviselői hely közül hármat a szerb, egyet a magyar, egyet az olasz, egyet pedig a cseh és szlovák kisebbség közös képviselője tölt be, az összes többi nemzetiséget két ember képviseli az új összetételű parlamentben.
Andrej Plenkovic egymást követő harmadik alkalommal megválasztott miniszterelnök a kormányalakításhoz 78 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben. A koalíciós kormánynak – amelyet a HDZ és a DP alkot – 73 képviselője van. Utóbbinak két megválasztott képviselője nem támogatta a HDZ vezette kormány. Támogatta viszont öt kisebbségi képviselő, a három szerb azonban nem.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Négy új minisztert iktatott be hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök azon tárcavezetők helyébe, akik a júniusi európai parlamenti (EP) választásokon indulnak.
Az államfő Donald Tusk miniszterelnök kezdeményezésére eskette fel a kormány új tagjait.
A varsói államfői palotában a Donald Tusk részvételével rendezett ünnepség előtt Andrzej Duda elfogadta Borys Budka állami vagyonügyi miniszter, Krzysztof Hetman fejlesztési és technológiai miniszter, Marcin Kierwinski belügy- és közigazgatási miniszter, valamint Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter lemondását.
Kierwinski helyébe Andrzej Duda az ünnepségen Tomasz Siemoniakot, a titkosszolgálatokat felügyelő minisztert nevezte ki belügyminiszternek. Siemoniak megtartja egyúttal az eddigi tisztségét is. Új vagyonügyi miniszterként az elnök Jakub Jaworowski közgazdászt nevezte ki. A kulturális tárca élére Hanna Wróblewska áll, a fejlesztési minisztériumot Krzysztof Paszyk irányítja ezentúl.
Andrzej Duda beszédében kiemelte: a kormányátalakításra, ezen belül a belügyminiszteri poszton történt változásra a lengyel történelem nehéz időszakában kerül sor. Felidézte: az utóbbi évek során Lengyelország több biztonsági fenyegetéssel szembesült, elsősorban az ukrajnai háborúval, a koronavírus-járvánnyal és a fehérorosz határon jelentkező migrációs válsággal.
A biztonságról szól majd a 2025 első félévében esedékes soros lengyel európai uniós elnökség is – folytatta Duda. Megismételte javaslatát, hogy az elnökség során az EU és az Egyesült Államok, valamint az EU és Ukrajna között csúcstalálkozót rendezzenek.
A transzatlanti együttműködés szorosabbá tételének köszönhetően remélhetőleg „soha nem kerül sor harmadik világháborúra, amelyről egyesek suttognak” – jelentette ki az államfő.
A biztonságot nevezte kormánya fő prioritásának Donald Tusk is. Megerősítette szombati bejelentését, miszerint a keleti határszakasz védelmét egy olyan határakadály építésével fejlesztenék tovább, amely „nemcsak az illegális bevándorlás, hanem a fegyveres konfliktusokból eredő fenyegetések” elől is megvédené Lengyelországot.
Ünnepélyes keretek között beiktatták Magyarország új köztársasági elnökét, Sulyok Tamást.
A magyar köztársasági elnök beiktatási ceremóniáját a budapesti Szent György téren tartották, az államfő hivatalául szolgáló Sándor-palota tőszomszédságában. Sulyok Tamás és felesége, Nagy Zsuzsanna lovas felvezetéssel érkezett a térre, ahol a díszegység katonai tiszteletadással várta, majd Magyarország történelmi zászlót díszmenetben vitték a térre.
A magyar Himnuszt Kacsó Hanga népdalénekes énekelte, amit az Országgyűlés új köztársasági elnökről szóló határozatának ismertetése követett.
Ez után Kubik Anna színművész Gyurkovics Tibor Nemzet című művét szavalta.
A beiktatási ceremónián a magyarországi történelmi egyházak képviselői áldásukat adták a köztársásági elnök munkájára.
A köztársasági elnök ünnepélyes beiktatásán fellépett a Budapesti Ügyvédi Kamara Próká-Torok kórusa is.
Ez után Sulyok Tamás megtartotta ünnepi beszédét.
Sulyok beszédében kiemelte, az elmúlt több mint harminc év lehetővé tette, hogy elődei kikövezzék az utat, amin járnia kell. A jó példákat követni fogja, és igyekszik hozzátenni a maga utcaköveit is.
Beiktatták hivatalába pénteken Finnország új elnökét, a Helsinki és a NATO kapcsolatai szorosabbá tételéért szót emelő Alexander Stubbot.
A parlamentben elmondott beszédében az új elnök a demokráciát, a jogállamot és az emberi jogokat jelölte meg Finnország külpolitikájának sarkalatos pontjaiként. Stubb hangsúlyozta, hogy a nukleáris elrettentésnek valódinak kell lennie Finnország vonatkozásában is.
„Abból a feltevésből indulnék ki, hogy nekünk Finnországban valós nukleáris elrettentéssel kell rendelkeznünk, és ez az, amink megvan, mert a NATO gyakorlatilag három fajta elrettentést is biztosít tagságunk által” – mondta.
„Az első katonai elrettentés, vagyis katonák, a második rakéták, vagyis lőszerek, a harmadik pedig a nukleáris elrettentés, amely az Egyesült Államoktól jön” – tette hozzá.
Beszélt az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról is. „Jelenleg a viszony két szinten épül, például a határrendészeti szerveken keresztül. A másik persze a diplomáciai szint (…) például az orosz nagykövetség munkatársaival” – közölte.
Mint mondta, a politikai viszony helyreállításához az ukrajnai háború lezárására van szükség. Hozzátette ugyanakkor, hogy Helsinki tárgyalásokat folytathatna, ha szövetségesei arra kérnék, vegye fel a kapcsolatot Moszkvával.
Az ukrajnai háborúra kitérve Stubb megjegyezte: a konfliktus helyi jellegűből regionális felé halad, ez pedig kockázatokkal jár például a Dnyesztermellék és Moldova számára. Hangsúlyozta, Helsinki nem hagy fel Kijev támogatásával. Hozzátette, a Nyugatnak többet kell tennie a Ukrajna megsegítése érdekében.
Norvégiában február 11-én tartottak elnökválasztást, a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként induló Stubb pedig már a kampány során világossá tette, hogy megválasztása esetén szorosabbá fűzné az idén áprilisban NATO-taggá vált Finnország és az észak-atlanti szövetség közötti kapcsolatokat.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy akár atomfegyverek Finnországon keresztül történő szállítását is engedélyezné, jóllehet felszólalt e fegyverek finnországi tárolása ellen.
„Új korszak vár ránk. NATO-csatlakozásunkkal végleg beléptünk az értékek nyugati közösségébe, ahová lelkileg mindig is tartoztunk függetlenségünk kikiáltása óta” – szögezte le az új elnök. Stubb beiktatása előtt egy nappal az orosz elnök azt mondta, Finnország és Svédország NATO-csatlakozása miatt több orosz katonát vonnak össze Oroszország nyugati határainál.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Beiktatták hétfőn az ukrán fegyveres erők egyesített erőinek parancsnoki tisztségébe Jurij Szodol altábornagyot – számolt be az rbc.ua hírportál az egyesített erők parancsnokságának Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a parancsnokság személyi átszervezésére február 11-én került sor, amikor Volodimir Zelenszkij elnök elbocsátotta a tisztségéből Szerhij Najevet, és Szerhij Szodolt nevezte ki a helyére. Kinevezése előtt Szodol az ukrán fegyveres erők tengerészgyalogságának parancsnoki posztját töltötte be. Az orosz teljes körű inváziójának első napjaitól Szodol volt felelős a védelemért a front egyik legnehezebb területén.
Jurij Szodol 1970. december 26-án született a Harkiv megyei Csuhujevben, katonacsaládban. Tanulmányait a Donyeck megyei Mariupolban végezte, 1988-ban érettségizett a középiskolában. Ezzel egy időben felvételizett a Szumi Tüzérparancsnoki Főiskolába, ahol 1992-ben szerzett diplomát.
2002-ben sikeresen diplomázott az Ukrán Nemzeti Védelmi Akadémián is, a szárazföldi erők egységeinek harcalkalmazási és hadműveleti irányítási tanszékén. 2003-ban kezdett szolgálni az ukrán fegyveres erők légideszant erőinél. 2007-ben pedig a 25. különálló légideszant dandár parancsnokává nevezték ki.
A Szodol 2014 óta harcol Oroszország ellen. Kezdetben a 25. különálló légideszant dandár parancsnoki beosztásában. Hadműveleteket vezetett a legforróbb pontokon: a Rubizsnéért folytatott csatákat, Jampol rohamozását, a donyecki repülőtér védelmét és az ukrán erők Debalcevóból való kivonását irányította.