Letette hivatali esküjét Karol Nawrocki új lengyel államfő szerdán a varsói Parlament alsó- és felsőházának együttes ülésén; beiktatási beszédében az elnök a lengyelországi jogállamiság visszaállításának szükségességéről is beszélt – írja az INTERIA.
Beiktatási beszédében Karol Nawrocki kijelentette: az elnökválasztási eredmény „jelzést jelent a politikai osztálynak, hogy a továbbiakban nem lehet így kormányozni”, a kormánynak teljesítenie kell a választási ígéreteit.
Beszéde szerint azokat az állampolgárokat képviseli, akik Lengyelország uniós tagságát, de egyúttal a nemzeti szuverenitás megőrzését is akarják. Bejelentette: támogatja a transzatlanti kapcsolatok erősítését, gondoskodik Lengyelország pozíciójáról a NATO-ban, törekszik arra, hogy a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti kilencek csoporthoz Finnország és Svédország is csatlakozzon.
Kijelentette, hogy Lengyelországnak „vissza kell térnie a jogállamiság útjára”, ma „nem lehet jogállamnak nevezni” többek között az ügyész leváltása, a bíráskodás állapota miatt.
Beiktatták hivatalába kedden Chisinauban Maia Sandu moldovai elnököt, akinek ez a második mandátuma. Maia Sandu, a Világbank egykori közgazdásza 2020 óta vezeti a nagyjából 2,7 millió lakosú országot.
A politikus, amikor a parlamenti képviselők és az alkotmánybíróság tagjai előtt letette a hivatali esküt, kijelentette: „Büszkék lehetünk arra, hogy a megpróbáltatások ellenére sikerült a történelem jó oldalán állnunk, és megvédeni a demokráciát a külső fenyegetésekkel szemben”. „Minden nyomás ellenére Moldova egy világos irányra szavazott, egy fejlett országra, egy nagyobb biztonságot és jólétet hozó európai országra” − tette hozzá az 52 esztendős Maia Sandu.
Maia Sandu a szavazatok 55,33 százalékával győzött a november elején tartott elnökválasztás második fordulójában az oroszbarát szocialisták által támogatott ellenfele, Alexandr Stoianoglo 44,67 százalékával szemben az EU- és NATO-tag Románia, valamint a háború sújtotta Ukrajna között fekvő államban. Ő az első nő, aki 2020 óta a legmagasabb tisztséget betölti Moldovában.
A politikus határozottan Brüsszel felé fordította 2,6 millió lakosú országát, amely Európa egyik legszegényebb állama, és amely júniusban hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. „Négy évvel ezelőtt jó időket ígértünk. Őszinte ígéret volt, de az idők nehéznek bizonyultak” – emlékezett vissza a Világbank egykori közgazdásza.
„A világjárvány után jött az infláció, az energiaválság, a gázzal kapcsolatos zsarolás, most pedig a sötétséggel kapcsolatos zsarolás” – folytatta, miközben a szükségállapotban lévő Moldova jelentős áramkimaradásokra és kemény télre készül.
Az ország áramellátásának 70 százaléka a Dnyeszteren túli Cuciurgan hőerőműtől függ, amelyet Ukrajnán keresztül orosz gázzal látnak el. Kijev azonban bejelentette, hogy nem kívánja megújítani a december végén lejáró tranzitszerződést, amely lehetővé teszi az orosz gáz Európába szállítását.
Ukrajna és Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök közötti fontos tárgyalások a beiktatása után válhatnak lehetővé, a pontos dátumot azonban még nem tűzték ki – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform és az Interfax-Ukrajina hírügynökségekre hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Nem tudom, mikor lesznek a tárgyalások, nincs időpontom, ez sok mindentől függ – nem csak az ütemezéstől, hanem a megfelelő találkozók lebonyolításának jogosságától is. Ha olyan találkozókat akarunk, ahol néhány kérdés megoldódik, akkor ehhez megfelelő jogszabályi lehetőségeknek kell lenniük.”
Zelenszkij megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamat a csapatok szintjén folytatódik, és hangsúlyozta, hogy jelenleg sok erő próbálja megakadályozni Kijev és Washington erős szövetségét. Mint hangsúlyozta: Ukrajnának minden esélye megvan a háború jövő évi befejezésére, meg kell hallgatni az új amerikai elnök új javaslatait a háború befejezésének tervéről. Ez már januárban lehetséges lesz – tette hozzá.
„Nyitottak vagyunk, még egyszer mondom, és mellesleg az afrikai országok, az ázsiai és az arab államok vezetői felé. Készek vagyunk vizsgálni a javaslataikat. Szeretném látni az új elnök javaslatait is. Az Egyesült Államokról azt gondolom, hogy ezeket a javaslatokat fogjuk látni, és azt hiszem, lesz tervünk a háború befejezésére.”
Az államfő azt is hozzátette: „Nem akartam, hogy az orosz dezinformáció befolyásolja az embereket, hogy csak a mi tervünk van, és nem akarunk más kontinensekről származó partnerekről hallani. Ez nem igaz.” Egyúttal hangsúlyozta, hogy a globális Dél Ukrajna oldalán és a háború befejezésének oldalán áll majd, amikor az USA erősebb lesz.
„Biztos vagyok benne, hogy jövőre minden esélyünk meglesz rá (a háború befejezésére – a szerk.). Megvannak erre a megfelelő lépések. Megértjük, hogy Oroszország nem fogja megtenni ezeket a lépéseket. De van egy ENSZ Alapokmány és minden, az ENSZ Alapokmányán alapuló lépésünket a partnerek támogatják” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna és Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök közötti fontos tárgyalások a beiktatása után válhatnak lehetővé, a pontos dátumot azonban még nem tűzték ki – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732438800
[modified] => 1732392343
)
[title] => Zelenszkij: a beiktatása után fontos tárgyalásokra nyílik lehetőség Trumppal
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133282&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133282
[uk] => 133306
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133283
[image] => Array
(
[id] => 133283
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[original_lng] => 23514
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732393425:8
[_thumbnail_id] => 133283
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1335
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6afcb6f6e810a069072764bceaff2d5c] =>
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
A horvát parlament beiktatta hivatalába pénteken az Andrej Plenkovic vezette új, jobbközép kormányt.
A több órán át tartó heves vita után a kabinetet a törvényhozás 151 képviselőjéből 79 támogatta. Plenkovic a parlamenti ülés elején öt prioritást jelölt meg a kormány programjában: a sikeres, a vitális, az igazságos, a fenntartható és a szuverén Horvátországot.
A sikeres cél alatt makrogazdasági stabilitást, versenyképes gazdaságot és biztonságos munkaerőpiacot ígért a kormányfő, 1600 eurós átlagfizetéssel és 125 ezer új munkahely megteremtésével. Korszerűsítik az oktatási rendszert, és következő tíz évben hatmilliárd eurót fektetnek be a vasút fejlesztésébe – mondta.
Kiemelte: a vitális Horvátország a családok megerősítésére és a fiatalok támogatására helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor különös figyelmet fordít a nyugdíjasok ellátására is.
Az igazságos Horvátország a független igazságszolgáltatást és a korrupció elleni küzdelmet jelenti, továbbá a médiaszabadságot, az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, a nők és gyermekek elleni erőszak elleni küzdelmet, valamint egy elérhetőbb és fenntarthatóbb egészségügyi rendszert – hangsúlyozta.
Rámutatott: a fenntarthatóság keretében a gazdaság, az energiafelhasználás és a közlekedés dekarbonizációja, valamint a hulladékgazdálkodás és a biodiverzitás megőrzése élvez előnyt.
Ötödik prioritásként a szuverén Horvátországot említette, ami a határ- és a belső biztonság megteremtését jelenti. Ennek része még a hadsereg modernizálása, a veteránokról való gondoskodás és az emlékezés kultúrája – húzta alá.
Az új kabinetben a miniszterelnöknek hét helyettese lesz: Davor Bozinovic belügyminiszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Tomo Medved veteránügyi miniszter, Oleg Butkovic tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Ivan Anusic védelmi miniszter és Branko Bacic építésügyi, tervezési és állami vagyonügyi miniszter – mind a hatan régi-új tárcavezetők –, valamint Josip Dabro mezőgazdasági miniszter a választásokon harmadikként befutó Haza Mozgalomtól (DP).
Két tárcával tizennyolcra nő a minisztériumok száma: a jobbközép Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) tizenöt minisztere lesz, a DP-nek három. A HDZ-s tárcavezetők az előző kormányban is miniszterek voltak.
A két új minisztérium a demográfiai, valamint a környezetvédelmi, amely a gazdasági tárcából vált ki. A demográfiai és a gazdasági tárca DP-s miniszterek irányítása alá kerül, előbbit Ivan Sipic, utóbbit Ante Susnjar vezeti majd.
Az április 17-i parlamenti választásokon az eddig kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű választási koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban. Az Ivan Penava vukovári polgármester vezette DP 14 képviselői helyre tett szert.
Átlépte még az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd (MOST) 11 mandátummal,
a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt és a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt egy mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek biztosított nyolc képviselői hely közül hármat a szerb, egyet a magyar, egyet az olasz, egyet pedig a cseh és szlovák kisebbség közös képviselője tölt be, az összes többi nemzetiséget két ember képviseli az új összetételű parlamentben.
Andrej Plenkovic egymást követő harmadik alkalommal megválasztott miniszterelnök a kormányalakításhoz 78 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben. A koalíciós kormánynak – amelyet a HDZ és a DP alkot – 73 képviselője van. Utóbbinak két megválasztott képviselője nem támogatta a HDZ vezette kormány. Támogatta viszont öt kisebbségi képviselő, a három szerb azonban nem.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Négy új minisztert iktatott be hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök azon tárcavezetők helyébe, akik a júniusi európai parlamenti (EP) választásokon indulnak.
Az államfő Donald Tusk miniszterelnök kezdeményezésére eskette fel a kormány új tagjait.
A varsói államfői palotában a Donald Tusk részvételével rendezett ünnepség előtt Andrzej Duda elfogadta Borys Budka állami vagyonügyi miniszter, Krzysztof Hetman fejlesztési és technológiai miniszter, Marcin Kierwinski belügy- és közigazgatási miniszter, valamint Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter lemondását.
Kierwinski helyébe Andrzej Duda az ünnepségen Tomasz Siemoniakot, a titkosszolgálatokat felügyelő minisztert nevezte ki belügyminiszternek. Siemoniak megtartja egyúttal az eddigi tisztségét is. Új vagyonügyi miniszterként az elnök Jakub Jaworowski közgazdászt nevezte ki. A kulturális tárca élére Hanna Wróblewska áll, a fejlesztési minisztériumot Krzysztof Paszyk irányítja ezentúl.
Andrzej Duda beszédében kiemelte: a kormányátalakításra, ezen belül a belügyminiszteri poszton történt változásra a lengyel történelem nehéz időszakában kerül sor. Felidézte: az utóbbi évek során Lengyelország több biztonsági fenyegetéssel szembesült, elsősorban az ukrajnai háborúval, a koronavírus-járvánnyal és a fehérorosz határon jelentkező migrációs válsággal.
A biztonságról szól majd a 2025 első félévében esedékes soros lengyel európai uniós elnökség is – folytatta Duda. Megismételte javaslatát, hogy az elnökség során az EU és az Egyesült Államok, valamint az EU és Ukrajna között csúcstalálkozót rendezzenek.
A transzatlanti együttműködés szorosabbá tételének köszönhetően remélhetőleg „soha nem kerül sor harmadik világháborúra, amelyről egyesek suttognak” – jelentette ki az államfő.
A biztonságot nevezte kormánya fő prioritásának Donald Tusk is. Megerősítette szombati bejelentését, miszerint a keleti határszakasz védelmét egy olyan határakadály építésével fejlesztenék tovább, amely „nemcsak az illegális bevándorlás, hanem a fegyveres konfliktusokból eredő fenyegetések” elől is megvédené Lengyelországot.
Ünnepélyes keretek között beiktatták Magyarország új köztársasági elnökét, Sulyok Tamást.
A magyar köztársasági elnök beiktatási ceremóniáját a budapesti Szent György téren tartották, az államfő hivatalául szolgáló Sándor-palota tőszomszédságában. Sulyok Tamás és felesége, Nagy Zsuzsanna lovas felvezetéssel érkezett a térre, ahol a díszegység katonai tiszteletadással várta, majd Magyarország történelmi zászlót díszmenetben vitték a térre.
A magyar Himnuszt Kacsó Hanga népdalénekes énekelte, amit az Országgyűlés új köztársasági elnökről szóló határozatának ismertetése követett.
Ez után Kubik Anna színművész Gyurkovics Tibor Nemzet című művét szavalta.
A beiktatási ceremónián a magyarországi történelmi egyházak képviselői áldásukat adták a köztársásági elnök munkájára.
A köztársasági elnök ünnepélyes beiktatásán fellépett a Budapesti Ügyvédi Kamara Próká-Torok kórusa is.
Ez után Sulyok Tamás megtartotta ünnepi beszédét.
Sulyok beszédében kiemelte, az elmúlt több mint harminc év lehetővé tette, hogy elődei kikövezzék az utat, amin járnia kell. A jó példákat követni fogja, és igyekszik hozzátenni a maga utcaköveit is.
Beiktatták hivatalába pénteken Finnország új elnökét, a Helsinki és a NATO kapcsolatai szorosabbá tételéért szót emelő Alexander Stubbot.
A parlamentben elmondott beszédében az új elnök a demokráciát, a jogállamot és az emberi jogokat jelölte meg Finnország külpolitikájának sarkalatos pontjaiként. Stubb hangsúlyozta, hogy a nukleáris elrettentésnek valódinak kell lennie Finnország vonatkozásában is.
„Abból a feltevésből indulnék ki, hogy nekünk Finnországban valós nukleáris elrettentéssel kell rendelkeznünk, és ez az, amink megvan, mert a NATO gyakorlatilag három fajta elrettentést is biztosít tagságunk által” – mondta.
„Az első katonai elrettentés, vagyis katonák, a második rakéták, vagyis lőszerek, a harmadik pedig a nukleáris elrettentés, amely az Egyesült Államoktól jön” – tette hozzá.
Beszélt az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról is. „Jelenleg a viszony két szinten épül, például a határrendészeti szerveken keresztül. A másik persze a diplomáciai szint (…) például az orosz nagykövetség munkatársaival” – közölte.
Mint mondta, a politikai viszony helyreállításához az ukrajnai háború lezárására van szükség. Hozzátette ugyanakkor, hogy Helsinki tárgyalásokat folytathatna, ha szövetségesei arra kérnék, vegye fel a kapcsolatot Moszkvával.
Az ukrajnai háborúra kitérve Stubb megjegyezte: a konfliktus helyi jellegűből regionális felé halad, ez pedig kockázatokkal jár például a Dnyesztermellék és Moldova számára. Hangsúlyozta, Helsinki nem hagy fel Kijev támogatásával. Hozzátette, a Nyugatnak többet kell tennie a Ukrajna megsegítése érdekében.
Norvégiában február 11-én tartottak elnökválasztást, a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként induló Stubb pedig már a kampány során világossá tette, hogy megválasztása esetén szorosabbá fűzné az idén áprilisban NATO-taggá vált Finnország és az észak-atlanti szövetség közötti kapcsolatokat.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy akár atomfegyverek Finnországon keresztül történő szállítását is engedélyezné, jóllehet felszólalt e fegyverek finnországi tárolása ellen.
„Új korszak vár ránk. NATO-csatlakozásunkkal végleg beléptünk az értékek nyugati közösségébe, ahová lelkileg mindig is tartoztunk függetlenségünk kikiáltása óta” – szögezte le az új elnök. Stubb beiktatása előtt egy nappal az orosz elnök azt mondta, Finnország és Svédország NATO-csatlakozása miatt több orosz katonát vonnak össze Oroszország nyugati határainál.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
